Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-04-04 / 14. szám
Melléklet a „Zemplén*' 14. számához. fokozat 3. osztályába: Röszner Tivadar (állomásfő Ujhelyben), nemes-népi Dienes Lajos (segéd-mérnök a s.-a.-ujhely-őrmezői osztály- mérnökségnél) mérnökké. — Az V. rangfokozat 2. osztályából, ugyanezen rangfokozat 1. osztályába : Vodzálc János hivatalnok. — Az V. rangfokozat 3. osztályából ugyanazon rangfokozat 2. osztályába: Bajkor Béla és Mészáros Béla hivatalnokok. — A VI. rangfokozat 1-ső osztályából az Y. rangfokozat 3. osztályába: Kiár István hivatalnok. — Mindnyájuknak gratulálunk ! — Villámos világítás. Ujhely város képviselőtestülete a villámos világítás célszerűbb elrendezése, esetleg több lámpának felállítása tárgyában leendő javaslattétellel egy küldöttséget bízott meg. A küldöttség jelentését a képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén tárgyalták s ehhez képest a javaslat elfogadásával elhatározták, hogy a villámos-világitás-részvény- társaságnak évi 4200 ftot ajánlanak föl abban az esetben, ha az összes utcai lámpák (az ívlámpák kitételével) egész éjen át égni fognak, továbbá, ha a Rákóczi-utcán három ív-lámpát helyeznek el s a meglévő izzó-lámpák számát öt vénnél szaporítják. A tárgyalások eredményét annak idején közölni fogjuk. — Tűzoltók közgyűlése. Az újhelyi önkéntes tűzoltó-egyesület a m. március hó 28- ikán tartotta évi rendes közgyűlését. Főtárgya a közgyűlésnek az egyesület tisztikarának választás utján való betöltése volt a következő eredménynyel; — megválasztattak főparancsnokká: Juhász Jenő, helyettes főparancsnokká: Schön Miksa, alparancsnokká: Nemes Sándor, titkárrá: Schmidt Lajos, pénztárossá: Valkov- szky Elek, főpénztárosssá: Hercz Ármin, alszer- tárossá : Főző József, szivattyús-parancsnokká : Jakubcsó József, oktatóvá: Bock Imre, épitész- szé: Török Antal, végül egyesületi ügyészszé: Szirmay István dr., egyesületi orvossá pedig Rosenberg Bernát dr. választatott meg. — Éjjeli vihar. A péntek délelőtti szép, már nem is tavaszi, de nyári meleg időt (hiszen 26 R. fokott mutatott a hőmérő) délután esős, szeles, hives idő váltotta föl. Este nyolc óra tájban pedig nagy zengés és villámlás közt, mely majd két óra hosszat és folytonosan tartott, szakadó eső, eleinte jéggel vegyesen esett. Tegnapra viradva a hőmérő erős, szinte orkánforma szélben leszállóit 2 R. fokra. A mezei gazdák, kik a nagy sár miatt sem nem szánthatnak, sem nem vethetnek, úgyszintén az építkezők, mivel hogy a frissen épült falakat a szakadó eső meglazítja, a szél meg erősen ostromolja, el vannak kedvetlenedve. — Különben érdekes fölemlíteni, hogy a bolondozó április a hajnali órákban elsején erős dörgés kíséretében tartotta meg az idén bevonulását. Tegnap pedig egész délelőtt havas eső esett. Hegyeink egész nap fehérlettek az áprilisi hótól. Malomégés. F. hó elsején éjjel, a m. kir. államvasutak javitó-műhelyéhez vezető ut jobboldalán fából és deszkából felépített gőzmalom teljesen leégett. A tűz, melynek fénye megvilágította az egész várost, a malom belsejében keletkezett, s nehány perc alatt már lángban állott az egész nagy fa-alkotmány. Tűzoltóink felszereléseikkel és fecskendőikkel meglepő gyorsasággal termettek a veszedelem színhelyén, ahol egyenlőre az volt a teendőjük, hogy a lángban álló malomtól távol tartsák a kiváncsi sokaságot, mert a gőzkazán felrobbanásától tartottak, bár az az aggodalom alaptalannak bizonyult, mert a gépet a malom bezárása előtt leszerelték. Ezután teljes erővel hozzá fogtak az oltáshoz s rövid idő múlva összedült az épület gerendaváza is és csak az izzó kerekek és lokomobil kiemelkedő részei maradtak meg, míg a többi faanyag teljesen elpusztult. A malom, melynek tulajdonosa Perlstein Mór, hét év előtt épült s a leégéskor 15—20 mmázsa liszt és életnemü volt benne. Különben biztosítva volt, vagy 15000 ft. erejéig. A tűz keletkezésének oka kipuhatolható nem volt. — Nagyszabású hangverseny lesz Uj- helyben ápril hó folyamán (a nap még nincs meghatározva) Jászai Mari, Szilágyi Arabella, Rigó József és Bodó Alajos közreműködésével, mely hangversenyre előjegyzéseket már most elfogad Lövy Adolf könyvkereskedése. — Megugrott delikvensek. Dorgó Mihály és Makula Péterné sátoros cigányok, valami bűnükért leszámolandók, állottak a minap a törvényszék előtt, midőn azonban a kir. ügyész indítványából megneszelték, hogy vizsgálati fogság várhat rájuk, a törvényszéki épület folyosójáról megszöktek nyomtalanul. — Betörés. A m. hó 31-ikéről elsejére virradó éjjel, mikor az a félelmetes zivatar dühöngött, még eddig kézre nem került gazember, a vasúti gyártelep felé vezető ut mentén lévő úgynevezett „Bodrogközi korcsm“ egyik ablakát betörte s azon keresztül nehány száz darab szivart és egy üveg pálinkát ellopott. A tettest a rendőrségr keresi. — Élve eltemetve. L.-Bényéről Írja levelezőnk : Márc. 26-án délután Orosz Jánosné s Rakoczki Mária elmentek sárga földért a gödörbe, amely már mélyen be volt ásva. Alig voltak bent, rájok omlott a sok föld. Szemtanúja volt Rakoczki Mária édes anyja, ki is segítségért kezdett kiáltozni. A szőlőben dolgozó munkások s a közelben lakók oda siettek, de csak Orosz Jánosnét menthették meg, mig Rakoczki Máriát, ki beljebb volt, az üregből meghalva vették ki. Tiltva van az oda járás, de hasztalan. Legyen ez elrettentő példa a többinek! Difteritisz. A gálszécsi r. kát. iskola, az iskola udvarában előfordult difteritisz eset miatt, március hó 20-ika óta hatóságilag zárva van. r. 1. Tizenötezer forintot érő ebéd. Mint budapesi levelezőnk értesít, igen érdekes epizód játszódott le tegnap a Dorottya-utca 2. szám alatt lévő „Magyar király“-hoz címzett Müller- féle elsőrangú nagyszállodában. Ebben a valóban nyugodt elegentiával berendezett szállodában pár nap előtt egy dúsgazdag alföldi birtokos szállt meg. Napközben kikocsíkázott, 15.000 irtot tartalmazó tárcáját azonban a szállodában feledé. Más ember fia ilyenkor őrültként rohanna vissza: az illető azonban csak színház után tért haza. Mint rendesen, most is vacsorázni tért be előbb a szálloda kiváló kényelemmel berendezett éttermébe. E pillanatban elébe állt Müller szálloda- tulajdonos ismert előkelő, kellemes modorával, átnyujtá a szóban levő tárcát e szavakkal: „Ugy- e megijedt nagyságos uram ? „Szó sincs róla barátom, dacára a szállodában divó rendkívül mérsékelt áraknak, Önnél egyszer megszállni, ebédelni és élvezni borait, már ez magában is megér 15000 frtot.“ Képzelhető, hogy a szálloda- tulajdonost mily kellemesen érinté a szellemes, — jól megérdemelt — bók. Kitűnő szódavíz-gépek. Ries és Ber- kovits Budapesten a kerepesi út 66. szám alatt egy szikvizgyártáshoz szükséges gépek és kellékek előállítására oly nagyszabású gyárat tartanak fenn, mely a cantingenten valóban páratlanul áll. Ezen óriási üzemet*Berkovits 26 éven át szerzett kiváló szakismerettel személyesen vezeti, s a mi a fő, kizárólag saját szabadalmait dolgozza fel, melyek hogy mennyire kitűnők, mellette bizonyítanak nem csak a számtalan kitüntetések, hanem azon körülmény is, hogy a Ries és Berkovics féle szóda-gépek ma már a világ minden részében szétküldetnek. Miért is ezennel felhívjuk az érdekeltek figyelmét a szóban lévő gyárosok kitűnő gyártmányaira. I Nyersselyem Mszírntiákhoz való kelmét 8 frl. <>5 kilói 42 frt 75 krig egy t> ljes öltönyre - Tussors- és Shantungs-Pongees valamint fekete, fehér és színes Henneberg-selyem 45 krtél 14 frt 65 krig méterenként, sima, csikós, koczkázott, mintázott, demaszt, s a. t. (mintegy 240 különböző minőség, 2000 szin és mintázatban s. a. f.) a megrendelt árukat postabér és vámmentesen, házhoz szállítva, valamint mintákat postafordultával küldenek Heimclieri; <». (cs. és k. udvari szállító) Mt- I.V«‘lllgyfirili %iil'iclll»(‘Il. Svájczba czimzett levelekre 10 kros, levelezd lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 3. Irodalom. A nagy mii XIV. kötete. Tán fölösleges említeni, hogy a „nagy mü“ alatt azt a literaturánkban páratlanul álló alkotást értjük, amelyet a Pallas Nagy Lexikona néven ismer a magyar közönség. A nagy mü, melyet a Pallas-társaság alig nehány évvel eze- lőt óriás apparátussal indított meg és bámulat- raméltó buzgalommal és áldozatkészséggel folytatott : immáron a befejezéshez közeledik. A XIV. kötet, amely magában véve is könyvóriás, most hagyta el a sajtót, és igy még csak két kötet hiányzik, hogy a magyar tudomány, a magyar irodalom, a magyar müipar dicsőségét fennen hirdető nagy koncepciójú munka teljesen kész legyen. Mindannyian büszkék is vagyunk littera- turánk e monumentális alkotására, amelyet már megindulásakor közéletünk valamennyi jelese sietett üdvözölni. Azóta a Pallas Nagy Lexikona fényesen megvalósította mindama reményeket, amelyeket hozzá fűztek. Tudományos szempontból tekintve épp oly magas színvonalon áll, mint az e nemű legjobb fráncia, német és angol munkák. De azonfelül nagyfontosságu kulturmissziót teljesített: kiszorította hazánkból a hosszú időn át károsan ható, visszonyainkról sehogysenr vagy tévesen tájékozott német lexikonokat, amelyek sokszor rosszhiszemű cikkelyeikkel is kompromi- ták a magyarságot a külföld előtt. Most, hogy a Pallas Nagy Lexikona ezt a magyarság ügyére rendkívül kemoly veszélyt elhárította, ezáltal a nemzet háláját érdemelvén ki: most csak a humor derűjében látjuk csillogni a szeretetreméltó idegenek s főként jeles szomszédaink, a németek reánk vonatkozó egynémely kijelentéseit . . . Mert e lexikális munkában igen sok mulattató dolgot olvashatunk társadalmi, irodalmi stb. életünkről. így például a magyar viszonyok alapos ismerőjének kikiáltott, gyakran szint változtató Gubernatis irodalomtörténeti lexikonéból arról értesülünk, hogy jeles tudósunk, Vámbéry Ármin jelenleg az oxfordi egyetem tanára; a hires Brockhaus-lexikon meg arról tudósit, hogy a portugál Camoens világhírű hős- költeményét : a Luziádákat egy Gyula nevű ur fordította nyelvünkre, a német észjárás ekként fosztván meg az érdemes Greguss Gyulát vezetéknevétől. A leghervadhatatlanabb babérokat azonban a német lexikonok a műfordítás terén aratják. A Pierer-lexikon a rondirást pld. igy ülteti át magyarba : kör, körjárat, cirkáló őrjárat! Ugyanez a kiváló német munka nagy kegyesen szentelve nehány sort Jókainknak, müvei felsorolása során egy Seelen formpreis cimii regényről is emlékezik. Méltóztatik tudni micsoda regény ez ? Ez,kérem, a Lélekidomár! A fordítás a német alaposság analitikai képességének diadala . . . Aki a Pallas nagy lexikona vaskos köteteit forgatja, az meggyőződik, hogy e nagy gonddal készült műben még a legtávolibb zulukafférekről sem olvashatni efféle badarságokat, noha mi nem is vagyunk oly mélyen alaposoknak elhíresztelve, mint a németek. Az elütünk fekvő XIV. kötet, a mely a Pillera — Simor közé eső címszavakat foglalja magában s Ilii oldalra terjed, valósággal zar varba hoz gazdag tartalmával. Csak futólagos szemlét tartva fölötte fogunk néhány nagyobb cikkelyét kiemelni. A kötetben mindenekelőtt sok fényes irodalmi alak tűnik szemünkbe. Itt vannak Plato, Schopenhauer, akiről Alexander Bernát irt szép cikkelyt. Itt találjuk Rousseaut is, akinek korára való nagy hatását Huszár Vilmos vázolja. A költészet három dicső alakja : Racine, Schiller, Shakespeare mellett a festészet három gigászi nagysága áll : Rafael, Rembrandt, Rubens, akiket Éber László méltat. A világtörténelemben jelentős szerepet vitt emberek közt itt szerepelnek Richelieu (Mangold Lajos), a Scipiók (Latkóczy Mihály). A magyar históriai cikkelyek közt különös figyelmet érdemel Ballagi Aladárnak II. Rákóczi Ferencről szóló kitűnő cikkelye, amelyet szabadságharcaink e disső hőséről szóló rendkívül gonddal összeállított irodalom kisér. Nevezetes családa- ink közül e kötetben a Prónayak (Tóth Lőrinc), a Radvánszkyak (Dézsi Lajos, Rádayak (Tóth Lőrinc és Négyesy László) fordulnak elő. Pulszky Ferenc polihisztorikus munkáságáról Ferenczy József irt beható cikkelyét. Semsey Andort, a magyar tudomány e nemes pártfogóját Heller Ágost méltatja. E kötetben vannak a Pius-pápák életrajzai (Pápánek Ferenc), továbbá hazai katolikus klérikusunk három kimagasló főpapja: Samassa, Schlauch (Zelliges Vilmos, Simor (Pápánek Ferenc), A magyar tudomány jelesei közül kiemeljük Reguly Antalt (Simonyi Zsig- mond), Salamon Ferencet (Dézsi Lajos), Simonyi Zsigmondot (Alexander Bernát,) Schwarcz Gyulát (Kacziány Géza;) költőink és íróink közül itt olvassuk Pósa Lajos, Rákosi jenő és Viktor, Reviczki Gyula életrajzait, amelyek Négyesy László gondos tollát dicsérik. Politikai és jogi nagyohb cikkelyek: Politika (Nagy Ernő), Római jog (Vécsei Tamás), továbbá Heil Fausztin jeles cikkelyei a polgári házasságról, rabszolgaságról, részvénytársaságról, a sajtójogról, sib. Földrajzi és történelmi cikkelyek : Poroszország, Portugália, Románia,‘Schleswig-Holstein (Brózik, Mangold), Románia történelmét e téren kiváló szaktekintélyünk: Jancsó Benedek irta meg. Városaink és vármegyéink sorából e kötetben Pozsony (Thirring Gusztáv és Mangold Lajos), Pozsega vármegye (Márki Sándor), Sáros vármegye (Latkóczy Mihály) foglalnak helyet. Irodami, históriai müvészettudományi cikkelyek: Portugál irodalom, Provencal irodalom (Huszár Vilmos), Román irodalom (Costa és Réthy Lészló), Reformáció (Farkas József), Római birodalom Róma (Latkóczy), Rézmetszet, Római és Román művészet (Pasteiner Gyula) stb. A kötet gazdag természet- tudományi és matematikai cikkelyei közül megemlítjük a következőket: Ragadozók (Daday Jenő), Reciprocitás (Kürschák József), Rugalmasság (Mialouich Mór), Rovarok (Vamgel Jenő), Rózsa (Borbás Vince), Réz (Szterényi Hugó és Edvi Illés Aladár), Sarki fény (Róna Zsigmond). Egyóbb nagyobb közlemények : Porcellán (Petrik Lajos), Posta-ügy (Dürr Károly és Háger (Hen- nyey) Vilmos, Projektivitás (Tötössy Béla), Prostitúció (Marschalkó Tamás), Pulyka (Rodiczky Jenő), Quarnero (Gonda Béla, Rendjelek (Aldássy Antal); nagyon érdekes Hentaller cikkelye szabadságharcunk rendjeleiről; Rendőrség (Scheff László), Rézkor (Posta Béla), Robbanó szerek (Edvi Illés Aladár), Sajtó (Lázár Pál), Sebészet (Réczey Imre), Selyem (Rejtő Sándor, Klemp Gusztáv), Sertés (Cselkó István), stb. stb. A gazdag tar
