Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-04-04 / 14. szám
talmon kívül ezt a kötetet is számos rajz, térkép és nehány gyönyörűen kiállított színes képmelléklet diszesiti. ..Gyakorlati szakácskönyv cim alatt olyan könyv jelent meg az Athenaeum kiadásában, mely minden tekintetben ritkítja párját, sőt talán egyetlennek modható a maga nemében. Szerzője Festetich Andorné grófné, szül. Peja- csevics Lenke grófnő, — a volt földmivelésügyi miniszter neje, nemcsak a legelőbbkelő főúri hölgyek egyike, de akit egyúttal úgy ösmernek, mint aki a legszellemesebb, legműveltebb magyar nők közé tartozik. Szakácskönyve nem törekszik cifra konyhára, amit egészségtelennek tart, "nem magyarkodik túlságosan, minthogy sok jót és egészségest talál a többi nemzetek főztjében is. Osmer minden konyhát és mindenünnen felhasználja azok jó tulajdonságait; rámutat arra, hogy bizonyos ételnemüek miért érdekelnek nálunk meghonosítást. Szóval e könyv amikor a főzésre megtanít, nem a szakácsnő szükkörü nézőpontján áll, hanem a világlátott jó magyar gazdasszonynak az irányban értékesíthető egész tudásával ajándékozza meg az olvasót. A könyv, mely külömben Wlassics Gyula miniszternek van ajánlva, — bevezetésében egész tükröt nyújt tartalmáról. A müveit, komoly hölgy nagy tudása, határozottsága érezhető minden utasításában és azért hatása a magyar gazdasszonyokra szinte kimaradhatlan. A kötet, mely gyönyörűen van kiállítva és 1 ftért kapható, az Athenaeum kiadásában jelent meg. Gentry uraimék. Irta : Szerdahelyi Aladár (Florida.) Szerdahelyi Aladár ir e néven, aki másfél évtized előtt megkezdett irodalmi munkásságát sokáig pihentetve, ismét szép sikerrel szerepel az elbeszélő irók sorában. Kiváló ismerője a dzsentri életnek, hol különben is otthon van. Elbeszéléseit zamatos magyarság, eredetiség s az ötletek gazdag fordulatai jellemzik. A „Gentry Uraimék“ ára 2 ft, mely a kiadóhoz, Révai Leo udvari könyv- kereskedése Budapest, IV., Egyetem-utcza 1. küldendő. A férfiak forradalma. Irta Besant Walter. E regény mikor évekkel ezelőtt Angolországban megjelent, valóságok irodalmi esemény számba ment. A nőemancipáció mapirenden levő kérdését állítja elénk a komikum, a gúny oly éles fegyvereivel támadva azt, amint kevés írónál olvastuk mostanában. A kiélezett, ferde helyzetekben hatalmas szatirikus erő lüktet. A regény fordítása, Hegedűs Pál kitűnő munkája, hasznos s érdemes munka. Az Olcsó Könyvtár (373. szám) tetszetős alakjában megjelent könyv nálunk is kétségtolenül kapós olvasmány lesz. Ara 60 kr. A „Zenélő' Magyarország“ zenemű folyóirat április eisei VII. füzete különösen érdekes és szép,zenemüveket hoz. Tartalmazza; I. Zsa- dányi Armánd kiválóan sikerült ..Apponyi lakodalmas csárdását“. II. Wagner Richard poetikus szépségű „Lohengrin“ operájának részletét. III. Peneios Sofron remek „Krétai görög indulóját“ s végül D Amant Leó „Tengeren“ cimü müdalát. Ily gazdag választékát és a legújabb zenemüvek színe javát találja meg a jó zene iránt érdeklődő közönség a „Zenélő Magyarország“ minden füzeteiben. Minden füzet 10—10 oldal zenét ad. Egy- egy füzet ára 22 kr s előfizetése az ép most meginduló II. évnegyednek 6 füzetben 60 oldal zenetartalomnak 1 ft. Előfizethetni a „Zenélő Magyarország kiadóhivatalában Budapesten, VI. Csengery-utca 62. a honnan mutatványszámot bárhova ingyen és bérmentve küldenek. Szegény Pillicoddy. Morton kitűnő bohózata, mely a Vígszínházban oly sikerrel került színre, most könyvalakban is hozzáférhetővé lett. Az Olcsó Könyvtár egy köteteként jelent meg (374-ik szám) Mihály József élvezetes fordításában. Az ötletes, kacagtató apróság olvasva sem téveszti el hatását. A műkedvelők használatára is igen alkalmas könyv ára 20 kr. A nevelőnek Irta Andrieu Chabot. Chabot neve újként hangzik irodalmunkban, bp,r a franciák régóta a jobb regényírók közé számítják. Regénye, mely most az Olcsó Könyvtárban (375. szám) Ereky Alfonz jó magyar fordításában megjelent, azok közül a könyvek közül való, melyeket az ember többször is szívesen elővesz, hogy gyönyörködjék a megható, érzelmes történetben. A terjedelmes könyv szokatlan olcsó: 60 kr. Egyesületi élet. A f.-zempléni ev. ref. egyházmegye közgyűlése. Kiegészítéséül az egyházmegyei közgyűlésről a múlt számban megjelent igen rövid híradásnak — mely bizonyosan az idő rövidsége miatt volt olyan — szükségesnek tartok a fenti közgyűlésről egyet-mást röviden eimondani. A gyűlés tulajdonképeni napja 25-evolt; azonban már előzőleg, 24-én, megtartatott az u. n. lelkészértekezlet, mely a lelkészet körébe vágó elvi és gyakorlati kérdéseket szokott megvitatni. Tisztviselői: Sárkány Imre gálszécsi lelkész, elnök és Péter Mihály kis-azari lelkész, jegyző. Ez értekezlet az u. n. e.-megyei közgyűléssel csak annyiban van összefüggésben, hogy tagjait tulajdonképen az e.-megyét képező lelkészek alkotják. Jelen alkalommal is, hivatásához képest, több kisebb-nagyobb jelentőségű ügyek tárgyaltattak. De tulajdonképen a 25-én tartatott közgyűlésről akarván referálni: rátérek erre. A közgyűlést az ev. ref. templomban tartott istentisztelet előzte meg, midőn Kiss Tamás málezai ev. ref. lelkész imádkozott; istentisztelet végeztével az ev. ref. iskola tantermébe, évenkénti tanácskozó-termünkbe vonultunk. A világi és egyházi kormányzói kar, a teljes számmal összegyűlt lelkészek és tanítók, valamint az érdeklődő közönség részére e terem most is szűknek bizonyult. A közgyűlést Bernáth Elemér, az egyházmegye gondnoka, kassai kir. Ítélőtáblái elnök, nyitotta meg, még pedig, az elintézendő tárgyak nagy halmazára való tekintetből — röviden. így ez alkalommal sajnosán kellett nélkülöznünk a nála már megszokott hosszabb beszédet, mely kiváló tulajdonságainál fogva egyházunkra nézve irányitó befolyással szokott lenni. — Utána Fejes István, esperes, olvasta fel évi jelentését, melyből meggyőződtünk, hogy e.-megyénk kormánya a lehető legjobb kezekben van. Pár évi kormányzása óta folyton fokozódó mértékben virágoznak fel e nagyobbrészt nemzetiségi területen élő magyar egyházaink. Uj templomok, iskolák, pap- lakok csodás módon állanak elő a különben teljesen szegény egyházakban. Béke, szeretet van a hívek és belhivatalnokok között, a más felekezetekkel való viszonyunk sem igen zavartatott meg; az áldozatkészség pedig — szemben a sok helyen látható indifferentizmussal — épen dicsérendő. így, hogy csak egyetlen községet említsek, Málczán a derék Stépán-család díszes koszorújába ismét egy ékes virágot fűzött Stépán Sándor az egyház céljaira letett 1000 ftos ala- pitványnyal. Tehát Málczán 2 év alatt ez a harmadik ezer a Stépánok részéről. De ki tudná a kisebb áldozatokat elsorolni. — Mindez mutatja, hogy a felső-zempléni protestántízmus él s részt követel magának az alkotásokból. Az éljenzéssel kisért jelentés után a folyóügyek tárgyalása következett, amelyek között bizonyára legfontosabb a sárospataki főiskola államsegély-kérdése, mely a párhuzamos osztályok felállítása végett vált volna szükségessé, de ezt a közgyűlés elvetette. Dókus László világi aljegyző és Szeghő Béni zempléni lelkész, tanácsbiró, a hivatalos esküt letették. Gyarmathy Soma, b.-ujlaki lelkész, főjegyzői, tanácsbirói és dékáni hivataláról lemondván, az utóbbi állásra nyomban megválasztatott Tudja Mihály deregnyői lelkész; az előbbi állásokra nézve pedig a szavazás elrendeltetett. Örömet keltő részlete volt a közgyűlésnek a Pányoky Dániel 50 éves tanító jubileoma felett tett intézkedés. E tanító 50 éve működik már a nagy-toronyai egyházban, dicsérendő eredménynyel. Méltán megérdemli tehát a jubilálást. És valóban minden tényező igyekszik ebből a maga módja szerint kivenni a maga*részét. Egyháza, mert az ünnepség ott fog megtartatni, minden költséget magára vállalt; a polgári vármegye a főispánnal, az egyházmegye az esperessel és gondnokkal és küldöttséggel képviselteti magát, valamint kartársai sem maradnak el. Örömmel nézünk e kis körben, de igazi buzgósággal munkálkodó tanító örömnapja elé. Tanítókról lévén szó: nehány uj tanító megerősittetett és felesküdött, de még mindig igen sok a tanitóhiányban szenvedő egyház. Sok, az egyházat igen, de a nagy közönséget alig érdeklő ügy elintézése után bankot volt a „Vadászkürt“ szállóban; ismét, mint már annyiszor, vezéreink Fejes István esperes és Bernáth Elemér gondnokunk kitűnő szívességéből. Az egyház oltárai körül forgolódok mintegy 65-en telepedtek le a fehér asztaloknál, hol Ízletes ételekben és italokban nem volt hiány és mondanunk sem kell — szellemes dikciókban sem; mert hogy a többieket ne említsem: élvezetes is a szép szót hallani egy Fejes vagy Bernáth ajkairól. Ebéd után közigazgatási, de kisebb érdekű bírósági ügyek tárgyaltattak, a szokott helyen. Azzal zárom be tudósításomat, hogy a felsőzempléni ev. ref. egyházmegye, ez a fontos tényező Zemplén-vármegye társadalmi életében: vivat, crescas íloreat. Péter Mihály. A gálszécsi ipartestület, írja levelezőnk, március hó 28-án tartotta ez évi rendes közgyűlését Belius György, iparhatósági biztos jelenlétében. Eperjessy István ip. testületi elnöknek a testület múlt évi működéséről szépen megirt s felolvasott jelentéséből, egyebek közt, azt is megtudtuk, hogy a testület bevétele az előző évi pénzmaradványnyal együtt 297 ft 15 kr. volt, a kiadás 116 ft 06 kr., jelenlegi pénzkészlet 181 ft 09 kr. A jelentés tudomásulvétele után a közgyűlés a leköszönt elülj áróságnak, különösen Eperjessy József elnöknek, buzgó és hűséges működéséért jegyzőkönyvi köszönetét mondott, mire megejtetett a választás. Elnök ismét Eperjessy István lett, az elöljáróság tagjai: Princz Károly, Horváth Ferenc asztalos, Horváth Ferenc kalapos, Putovics József, Papp Ferenc, Pattenhauser Mátyás, Gajdos Mihály, Molnár János ifj., Mihalko János, Kassay Lajos, Román Mihály, Szarvas József, Lubász Bálint, Lopu- ehovszky Mihály, Roncsinszki Dániel, Birnbaum Jakab, Trella János. Póttagok: Urbán András, Jámbor Zsigmond, Béda György, Jámbor Lajos. Számvizsgálók lettek: Grünberger Bernát, Hor- nyák István és Weinberger Ignác. Az évi költségvetésbe szükségletként 137 ftot irányoztak elő. Közgyűlés után a megválasztott elöljáróság alelnöknek Benkő -Józsefet, pénztárosnak Baka Istvánt és jegyzőül Koleszár Mihályt választotta meg. A közönség köréből. — Alak ós tartalomért a beküldő felelős. — Egy kis darab Ázsia. Itt van közel a székhelyhez, s ez nem más, mint Mihályi községe, melyre páratlanul álló, elhanyagolt rósz útja miatt egészen ráillik eme epitheton. A községet keresztülszelő vármegyei ut tűrhető ugyan s ez a körülményekhez képest még megjárja; de már a vasúti állomáshoz s különösen az elemi iskolához vezető utak a leggondozatlanabb állapotban vannak. Meg kell azt figyelni, hogy az esős idő alkalmával a mihalyii iskolába mily habarékban kell járnia évről-évre 50—60 iskolaköteles gyermeknek, akik valóságos csoda, hogy az idén eddig is már áldozataiul nem estek a himlőjárványnak, amely a közeli községekben uralg s döntögeti egymásután korai sírba a jövő reményeit ! Ezt látva és tudva, önkénytelenül is azon gondolat kél lelkűnkben, hogy azon szegény gyermekeket az isteni gondviselés különös kegyelmén kívül aligha védi valami más az elpusztulástól. Több évvel ezelőtt volt ugyan némi intézkedés téve a ref. templomtól az elemi iskoláig vezető ut rendbehozására; de — mint rendesen történni szokott — akkor is csak félmunkát végeztek s a jó törekvés a kezdetnél maradt. De nemcsak ez, hanem a vasúti állomáshoz vezető ut is — amely pedig közgazdasági tekintetben nagy fontossággal bir — el van hanyagolva, ami miatt a közlekedés arra kellemetlen s akadályokkal jár. Pedig ha az utmentén ott felejtett prizma-kövek annak idejében elhintettek és felhasználtattak volna, továbbá a két oldalon levő sánc annak rendje és módja szerint ki lenne tisztítva: bizony a járhatatlan rósz ut nagyrészben megjavulna s alkalmassá válnék a közlekedésre. De hát mindezzel ott nem gondol senki, annyira nem, hogy közvetlen a vasúti állomás mellett, éppen a kocsi-ut közepén, 2—3 veszedelmes kátyú tátong, amelyekbe a szekerek nem mernek belemenni és hiába van ott közel a prizma-kőcsomó, de nincs kinek a mélyedéseket betölteni s a megromlott utat kireparálni. Hát ez igen szomorú állapot és kétségtelen, hogy homályt vet közviszonyainkra. Hogy kit, vagy kiket terhel az ily mulasztásokért a felelősség: nem tudom; de felhívom rá, mint tarthatatlan állapotra, a vármegyei köz- igazgatási bizottság becses figyelmét s a feltüntetett hiányok mielőbbi megjavítását — kivált a közegészségügy érdekében — tisztelettel kérem. Őrálló. Vármegyei Hivatalos Rész. 1557/1. 97. A bodrogközi j. főszolgabirájdtól. Körözés. F. hó 18-ikán Luko községben egy kávé- szinii sima szőrű, 4—5 éves angol vizsla bitang- ságban találtatott és ifj. Vágó Mihály által gondozás alá vétetett. Igazolt tulajdonosa nevezett találónál bármikor átveheti. Király-Helmecz 1897. március 27. Dr. Pilissy, szolgabiró. Zemplén-vármegve t. iskolai Elöljáróságaihoz! Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársaság kiadásában megjelent Benedek Elek által összeállított „Magyar Mese és Mondavilág“ cimü munkájának ötödik (befejező) kötet (ára 3 frt) a kisdedóvodák elemi felső nép és polgári iskolák, valamint a tanító képezdék könyvtárai, továbbá az ifjúsági s népkönyvtárak számára,
