Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-02-28 / 9. szám

II. Melléklet a „Zemplén" 9. számához Majoros Antal halálával megüresedett lelkészi állásra, az ifjú és tehetséges Lenz József kis- szebeni rk. káplánt hívta meg. Az újonnan ki­nevezett plébánost szívből üdvözöljük ! r. 1. — Időjárás. Mátyás az idén nemcsak hogy megtörte, de el is vitte a jeget. Így e héten már érezni lehetett a tavasz balzsamos lehele­tét. Gyönyörű napos időben a hőmérő 18 (ti­zennyolc) R. foknyi meleget mutatott a múlt csütörtökön ! Tegnap délután is fölvitte a nap­sugár ereje majdnem a 15 fokig. Fent a hegye­ken csak imitt-amott lustálkodik még egy-egy csipetnyi hó. Lent a völgyekben már zöldülni kezd a fűszál. A jól védett déli fekvésű pon­tokon rivierai kezd lenni a hangulat. Szóval a tavasz mosolygása váltotta föl á tél zordságát. Csak aztán meg ne bánjuk, hogy a tavaszt az idén már februáriusban látjuk.- Színház. Özv. Veszprémy Jenőnő és társulata folyó hó 25-én befejezte a szezont és kifeszitvén vitorláit tegnapelőtt gyors tempóban leevezett Nagy-Károlyba. — A társulat eléggé igyekezett megfelelni az itteni igényeknek ; hogy néha üres ház előtt játszott, annak részben a társulat az oka. Amidőn meg vagyunk győződve, hogy Nagy-Károlyban nem fogja senki sem megfelebbezni a városi képviselőtestület kebe­léből a színház használatáért szedett dijak el­engedése tárgyában hozott határozatokat, sőt ott talán egy kis szubvenció is megjárja: ré­szünkről csak telt kasszákat kívánunk az új hazában Tália derék papjainak és papnőinek, x. — Jótékonyság. A csizmadia-ifjúság tánc­vigalmának jövedelméből 5 (=öt) ftot az árva­ház javára átvettem s a pénztárnak átszolgál­tattam. S.-A.-Ulyhely, 1897. febr. 25. Hornyay B. dr. alelnök. — Halálozások. Igaz, benső részvéttel tudatjuk, hogy özv. Ballagi Mórné, szül. Le- lióczky Ida úrnő, Czegléden f. hó 17-én éjjel 12 órakor, életének 71-ik évében örök álomra szen- derült. Ballagi Géza dr. jogtanár és testvérei forrón szeretett édes anyjukat gyászolják az el­hunytban. Áldás és béke hamvaira! — Mezei Adolf dr., a Szent-Rókuskórház főorvosa, rövid betegeskedás után elhalt. Nesztora volt a kór­házi főorvosoknak. 1827-ben született Zemplén- vármegyében, Tállyán. Tanulmányait Kassán végezte. Résztvett a szabadságharcban is, mint tüzér s hadnagyi rangra emelkedett. Világos után Budapestre ment s folytatta tanulmányait az egyetemen az orvosi karon s ott avatták orvos­doktorrá. 1867-ben nevezték ki a Rókus-kórház- hoz, ahol azóta megszakítás nélkül működött. Nyugodt, higgadt gondolkodású, jóindulatú férfiú volt s ezek a tulajdonságok sok barátot is sze­reztek neki. Ny. b.! — Lapunk nyomatása közben értesültünk, hogy Thoronszky András lomnai gk. esperes f. hó 23-án jobblétre szenderült. Az érdemekben gazdag lelkipásztort híveinek jósá­gos atyja, 1816. évben született, tehát 82 éves volt. 1840-ben szentelték áldozópappá s 1848 február hó 17-től kezdve halála napjáig, a ho- monnai kerület esperese volt. Temetésén impo­záns arányokban nyilvánult a közrészvét. So­kan eljöttek még Sáros-vármegyéből is, hogy lerójják iránta a végső tisztelet adóját. — A temetés szertartását Adamkovics István agya- gosi lelkész 11 lelkész társának közreműködése mellett végezte. A hallotti emlékbeszédet az ősz Paulovies Sándor szvidniki gk. lelkész mondotta, mély meghatottság hangján búcsúztatván el az üdvözültet híveitől, gyermekeitől és a jelenvolt díszes közönségtől. — Thoronszky Elek dr. köz- és váltó-ügyvédő Homonnán s még hat édes testvére, ezek között András kir. aljárásbiró, felejthetetlen jó édesatyjukat gyászolják az el­hunytban. Áldás és béke lengjen a drága halott hamvai fölött! — Rendőri hírek Fa-zsivány. Friedman Gyula Kossuth-utcai fakereskedő már régebben észrevette, hogy tűzifáját éjjelenként dézmálták. Panaszt emelt emiatt a rendőrségnél, ahol a tolvajt Virág Sándor személyében, kit a tör­vényszék csak a minap Ítélt el lopás bűntettének kísérlete miatt hat hónapi börtönre, elfogták. Lakásán a lopott fa egyrészét megtalálták. — Elfogott tolvaj. A tokaji rendőrség köröző le­velére a rendőrség Kolozsváry Ágnes csobaji illetőségű cselédet Tokajban elkövetett ruhalo­pás miatt letartóztatta. — Lelkészi kinevezések. Firczák Gyula gk. püspök Hadzsega Bazil dr. püspöki titkárt teol. tanárrá és a konvektus igazgatójává ; Szaxun Izidor, tőke-terebesi s.-lelkész egyh. megyei ik­tatóvá ; Rákóczi Ferenc, márki lelkészt espe- resi hivatalvezetővé nevezte ki. — Kántor-tanitói kinevezések. A mun­kácsi gk. püspök Tegze Mihály b.-olaszi k.-ta­nítót Oláh-Csertészre, Leskó Pál szécs-polyánkai k.-tanitó Szacsurba II. tanítóvá, Mihalovics Péter tőke-terebesi k.-tanitót pedig Bánszkára ne­vezte ki. •— Jegyváltás. Schvartz Mór, polg. és felső kereskedelmi iskolai tanár ' Homonnán, eljegyezte Lobi Teréz kisasszonyt Nagy-Kani- zsáról. r. 1. Vizitátorok. A tokaji ref. egyháznak és iskolájának • anyagi és szellemi állását f. hó 26-án vizsgálta meg a Komjáthy Gábor ungvári és Fúrj ész Tamás lukai lelkészekből álló egyház- megyei küldöttség. Az egyházi pénztárnak 1896. évi összes bevétele 2408 ft 76 kr., kiadása 2236 ft 73 kr., maradványa 172 ft 03 kr. volt. Kihe­lyezett tő kepénze 3862 ft 94 kr. A hívek vallás­erkölcsi élete kielégítőnek, sőt tekintve a múlt évben a torony s templomép itésre hozott anyagi áldozatát, dicséretesnek mondható. A torony­alap bevétele 5753 ft 83 kr., kiadása 6324 ft ft 30 kr., a mutatkozó 714 ft hiányt egyház­kerületi kölcsönnel, domesztikai segedelemmel fogják fedezni. A torony-alapra a városban tett adományokra nézve jellemző, hogy a róm, ka­tolikusok 371 ft 50 kr., a gkatolikusok 21 ft 50 kr., az ágostaiak 47 ft, az izraeliták 129 ft 20 kr., a különböző felekezetű vidéki lakosok összesen 1497 ft adománynyal járultak a ref. hittestvérek költségeihez. — Az egyházlátogató küldöttség úgy a lelkésznek, Horváth Jánosnak, mint az egész elöljáróságnak, elismerését fej ezte ki az egyház ügyeinek rendezése körül kifejtett buzgóságáért. r. 1. — A perbenyiki lopás. Hírül adtuk annak idején, hogy Mailáth József gr. perbe­nyiki uradalmi igazgatójának irodáját ismeretlen tettesek feltörték s abból a Wertheim-szekrényt ellopták, amelyet aztán föltörve üresen megta­láltak. Á csendőrség*) a felette vakmerő lopás tettesei gyanánt több kis-géresi cigányt tartóz­tatott le, kiket azonban a kir. törvényszék bi­zonyítás hiányában szabadon bocsátott. — Huszonöt óv. Galambos János kir. jb. telekkönyvvezető K.-Helmeczen f. hó 25-én ün­nepelte az állam szolgálatában eltöltött hivata­loskodásának negyedszázados lusztrumát. A sze­rény tisztviselő nem óhajtott semmiféle tünte­tést és ezért nem is emlegatte 25 éves szolgála­tát ; dé a kezelő személyzet úgy látszik mégis figyelemmel kisérte e napot, mert reggel 8 óra­kor ünnepiesen felkészülve jelent meg hivata­los szobájában s ott Stuller Antal, mint rang­ban legidősb írnok, üdvözölte — ugv is mint hi­vatalnokot, úgy is mint embert az ünnepeltet, ki 25 éves pályáját mindig kifogás nélkül és példás módon töltötte be. Jó barátai és ösme- rősei szintén üdvözölték, r. 1. (Mi is üdvözljük! Szerk.) — Jótékonycélu táncmulatság. A hel­meczi rk. templom tornyában alkalmazandó to­ronyóra pénzalapjának gyarapítására K.-Helme­czen a f. hó 20-án tartott táncmulatság, ha nem is számítható a leglátogatottabbak közé, de úgy anyagilag, mint jókedv tekintetében mégis sikerült. A táncoló párok csak reggel 6 óra felé mentek haza. Felülfizettek: Mailáth József gróf 10 ft, Biringer Art 1 ft, Bodnár Péter 1 ft, Dobé István 1 ft, Dunay Endre 2 ft, Duttkay István 1 ft, Farkas Bertalan 1 ft, Galambos Já­nos 2 ft, Gottsegen Sámuel 5 ft, Képes Elek 1 ft, Kottán György 2 ft, Kovalcsik Ferenc 1 ft, Oesterreicher Lázár 2 ft, Soltész Gál 2 ft, Schilt N. 50 kr. Szkicsák István 1 ft, összesen 33 ft 50 krt. A felülfízetőknek ezen az utón mond köszönetét a rendezőség. Az évekkel ezelőtt há­rom ízben tartott táncmulatság és gyűjtések összegével együtt a mostani jövedelmet hozzá­számítva begyült összesen 270 ft, — mely ösz- szeg a királyhelmeczi takarékpénztárban van elhelyezve. r. 1. — A Hernádba ölte magát. Kesznyé- tenből értesittették lapunkat, hogy Szántay István, berzéki ev. ref. lelkész, minden válózsinü- ség szerint magasfoku idegbajától űzetve, és Hernád folyóba ölte magát. Ä közszeretü a általános becsülésben részesült lelkészt nagy részvéttel temették el. — Táncmulatság. Mező-Laborczon, Írja levelezőnk, folyó hó 21-én a helybeli és vidéki úri közönség fényesen sikerült tánsmulatságot rendezett; sajnos azonban, hogy a mulató kedvet a kora reggeli időben, támadt tüzeset megzavarta. Csak akkor, amidőn már széjjel rebbent a mu­lató társaság, derült ki, hogy nem is tűz volt az, hanem kéményégetés. Tehát oktalan volt a nagy izgatottság. Azért hát megujrázzák legkö­zelebb a tüzes táncmulatságot. — Amerikai pénz. A velejtei m. kir. posta- és táviróhivatalhoz, mint levelezőnk közli, Amerikából beérkezett az 1895. év folyammán : 10,978 ft 45 kr, 1896-ban pedig 14,6(2 ft. tehát most több 3693 ft 75 krral. A nevezett hivatal kézbesítő kerületéhez tartoznak : Velejte, Gercsely és Barancs községek, együttesen 1526 lélekszámmal. *) Itt említjük föl, hogy a csendőrség, melyről an­nak idején azt állítottuk, hogy nagy késedelemmel fogott a tettesek nyomozásához, a febr. 23-iki vm. közgyűlés alkalmával felolvasott alispáni jelentés szerint késedelem­mel nem vádolható. Szerk. Karneval. A gálszécsi polgári olvasó­kör jótékonycélu táncmulatsága február hó 20-án volt a nagyvendéglő tánctermében, — melyen szép számú s díszes közönség vett részt. A ra­gyogó toaletekben ékeskedő szép táncosnők szinte elbájolták a szemlélőt s ez az oka, hogy a fiatalság nagy animóval fogott hozzá a tánc­hoz s fokozódó kedvvel ropta a táncot ki vilá­gos kiviradtig. Az első négyest 20 pár tán­colta. Úgy hallom, hogy a szépen sikerült tánc- mulatság az olv. kör. könyvtára javára is meg­lehetős anyagi haszonnal járt. r, 1. — ..Ilyen még nem volt." Ez a régi szó, a mely meghazutolja Rabbi Abika ösmeretes mondását, hogy „Semmi sem uj a nap alatt", ismét beigazoltatott. Egyszersmind bebizonyo­sodott, hogy hazánkban sok téren ép oly jeleset tudunk alkotni, mint Nyugat-Európa. Ki hitte volna például, hogy egy ép oly szép illusztrált folyóiratot adhatnak ki Budapesten, mint Lon­donban, Párisban, Berlinben és Stuttgartban. Pedig mégis olyan az „Ezeréves Magyarország" cimü családi folyóirat, a melyet Budapesten (V., Yáczi-körut 78.) a jól ismert Laurencic Gyula igazgató ad ki. A kétheti folyóirat technikai kivitele a magyar nyomdászat és raj zmüvészét valóságos diadala. Ily impozáns, fényes külsőt- túlzás nélkül állíthatják ■— egyetlen más európai lap sem mutathat föl. Az egészen ere­deti és uj képek, — az első füzetben számszerűit 25 van - minden mübarát örömét képezhetik, a háromnyelvű szöveg nemzeti tendenciája minden hazafit örömmel tölthet el. A három nyelvű szöveg előnyeit nem kell külön kiemelni, mert hiszen nyilvánvalók. A mi az egyes ké­peket és cikkelyeket illeti, azt mondhatjuk, hogy aki sokat közöl, mindenkinek ad valamit. Fontos cikkelyt találunk benne Gelléri Mórtól, amelynek cime ..Megyarország az 1900-ik évi párisi világ­kiállításon," érdekes csevegést a bécsi magyarok­ról (Gross Károlytól), „Magyarország és a külföld,“ (Kácser Lipóttól) ,.Á magyar tudományos akadé­miáról“ (Heinrich Gusztáv egyetemi tanártól).. Az illusztrációk közül egyet sem emelünk ki, •mert ez nehéz feladat. Csak azt jegyezzük meg, hogy az olvasó kellemesen lesz meglepve. Dicséretet érdemel még a pompás, színes jutalom-melléklet id. Vastagh Györgytől, amely maga megéri a füzet nevetségesen olcsó árát. Ennyi előny mellett az egyes szám ára 40 kr., az előfizetés negyedévre 1 ft 80 kr., amely 6 számot tartalmaz. Ha ezt a nagyszerű folyóiratot megnézzük, önkéntelenül e közlemény cime jut eszünkbe, hogy: „Ilyen még nem volt.“ Szabad kézből eladók : 1. a „Magyar Szalon“ c. irodalmi és művészeti folyóiratnak VI. VII. Vili. IX. X. XI. XII. és XIII. kötete, díszes kötésben, teljesen ép, használatlan álla­potban, egyenként 2 ftért; 2. a „Hét“ c. szépiro­dalmi és kritikai hetilapnak három egymásután következő kötete, füzetekben, tökéletes és hiány­talan állapotban, egyenként 2 ftért; végül 3. az „Uj Idők“ c. képes szépirodalmi hetilapnak az első évi teljes folyama (2 kötet) elegáns, telje­sen ép és sértetlen füzetekben; az egész évfolyam (két illusztrált kötet) 4 ftért, vagy kötetenként 2 ltjával. Vidékre való szállítás esetén a postadij a t. megrendelőt illeti. Czim a „Zemplén“ ki- adóhivatalában. Kereskedelmi akadémiát végzett, szép írással bíró fiatalember üres idejében elvál­lal másolni valókat. Cím a Kiadóhivatalban. — Lapunk f. évi január 3-án megjelent (1-ső) számát, beváltjuk egy db 1897-iki „Zem­plén naptár“-ral. — A kiadóhivatal. Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Tör­ténetéhez“ c. havi folyóiratunknak ez évi már­ciusi (3-ik) száma két Ívnyi terjedelemben és a következő tartalommal jelent meg: 1. A tolcsvai Bónis-család őseiről. I. Irta : Komáromy András dr. •— 2. Zemplén-vármegye politikai és hely­rajzi ösmertetése. (16. folytatás.) Fordította: Matolai Etele. — 3. Történeti jegyzetek Zem­plén-vármegyéről. (16. folytatás.) Ford. Kapás L. Aurél. — 4. Adatok Sztropkó mezőváros és várának történetéhez. (3. folyt.) Irta : Unghváry Ede. — 5. Szirmay András naplója. (13. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 6. Még egyszer Ka­zinczy Ferenc és a „Vater Unser.“ Irta: Karsa Ferenc. — 7. Adatok a Zemplén-megyei báró ’Sennyey-esalád történetéhez. (3. folyt.) Irta: Lojda József. 8. A görög-katolikusok Zem- plén-vármegyében. (4. folyt.) Irta: Polyánszky Gyula. Levelesláda: 9. „Bazta“ eltűnt községről. Közli: Doby Antal. 10. Báthory Zsófia levele 1660-ból. Közli: Szilágyi István. — 11. Zrínyi Ilona levele 1681-ből. Közli: Szi­lágyi Isván. — 12. Tarczal város törvényei 1606-ból. (4. folyt.) Közli: Hubay Kálmán. — 13. Hegyaljai városok statútumai ' 1719-ből. (6. folytatás.) Közli: Fodor Jenő. — Tárca: 14. Farsangi szokások (6. folyt.) Irta,; Bihary Emil,

Next

/
Oldalképek
Tartalom