Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-02-28 / 9. szám
15. Hibaigazítások. — Irodalom : 15. Régi vármegyék stb. (Könyvismertetés). Irta: Dongó Gy. Géza. — 16. A szerkesztő postája. — Az „Adalékok" előfizetése (12 füzetre) csak 2 ft 40 kr. — Az első kötetből még 2 példánynyal szolgálhatunk. A „Zemplén“ kiadóhivatala. A „Zenélő Magyarország“ zongora zenemű folyóirat február 15-iki IY füzete érdekes tartalommal jelent meg. Első száma e füzetnek Fekete István „Bufelejtő csárdása második szá- számával Schubert Ferenc a dal király százéves születése emlékének áldozik, a mikor annak legszebb dalai a ..Kiváncsi" (Die Neugierige) közli magyar szöveggel. Harmadik száma Ivón Ch, legmodernebb tánczene szerzőnek. „Csak pái'osan cimü snájdig Kreuzpolkája és negyedik helyén közli Verő György „Orosztámadás“ pperetjének egyik számát „Chaunard“ belépőjét. A „Zenélő Magyarország“ évenként 24 füzetben jelenik meg, mindenkor ily gazdag tartalommal, füzetenként 10 10 oldal zenével a zeneirodalom minden válfaját felölelve. Előfizetése egész évre 24 füzetre 4 ft, félévre 12 füzete 2 ft. Előfizethetni a ..Zenélő Magyarország“ kiadóhivatalában. Bpest, VI. Csengery-utca 62. a., honnan mutatványszámot ingyen és bérmentve küldenek. Echegaraynak, ez európai hirü színpadokat uraló spanyol drámaírónak nálunk is színre került hatásos drámáját, Marianát, hozza az „Olcsó Könyvtár“ legújabb (372.) száma. A dráma nagy költői értékét már színre kerültekor is elismerték kritikusai. A modern társadalmat mozgató nagy probléma szenvedelmének hatalmas ereje szólal meg alakjaiban, érdekesen szinte izgatóan lefolyó jeleneteiben. Az, érzések ellenállhatatlanul ragadnak magukkal s nem tudjuk mit csodáljunk jobban: a nagy . drámai erőt, melylyel az iró fölépítette cselekvényét, vagy párbeszédeinek finom, kifejező voltát-e ? A magyar fordítás, mely Szalai Emil munkája, teljesen rászolgál a dicséretre. Jól folyó nagyar- ságában igaz értékükben érvényesülnek a mü költői szépségei. A csinos formájú könyv a Franklin-Társulat kiadása. Kapható Lővy Adolf újhelyi könyvkereskedőnél. Ara 30 kr. Egyesületi élet. Az árvasegélyző és jótékony egyesület S.-A.-Ujhelybcn ma egy hete délután tartotta évi rendes közgyűlését Dókus Gyula elnöklése mellett. A titkári jelentésből köztudomásra adjuk, hogy az egyesület jótevői voltak: A s.-a.-ujhelyi tak. pénztár adományozott 100 ftot, — a „Zemplén“ uj évi gratulációk megváltásából küldött 36 ftot, — a Zemplén vm. ke- resk. term, és ip. bank adott 20 ftot, — a millé- niomi mulatságból befolyt 20 ft 03 kr., — a központi tak. pt. adományozott 15 ftot, Barthos József j. főszolgabírótól befolyt 7 ft bírságpénz, Zinner Henrikné küldött 5 ftot, Haas Fülöp 4 ftot, ft. Lengyel Pál 6 ftot, összesen adományoztak: 213 ft 03 krt. — Az árvaházban elhelyezett 12 árvára volt az évi kiadás: 1283 ft 69 kr. — Az 1897. évi szükséglet 1349 fttal fttal állapíttatott meg. — Alapitó tag van 117, rendes tag 108, pártoló 15. — Az elnöknek, pénztárosnak és a választmányi tagoknak buzgó működésükért, Szokolay Emilné őnagysága indítványára, jkönyvi köszönetét és elösmerést szavaztak. Az országos vöröskereszt-egyesület s.-a.-ujhelyi fiókja ugyanakkor s Amhrózy Nán- dorné úrnő előlülése mellett tartotta közgyűlését. A titkári jelentésből nyert értesülés szerint a fiókegyesület tagjainak száma ez idő szerint 162, az egyesület pénztára pedig 1896. dec. 31-én 1107 ftnyi pénzkészlettel rendelkezett, Az elnök bemutatta az igen díszes e. jelvénynek (aranyozott ovál-érmen és fehér emajl-alapon vörös-kereszt, felette a magyar korona) egy példányát. Ezt a jelvényt Őfelsége a király beleegyezésével hozzák forgalomba a Vörös-kereszt egyesületi tagok számára, akik azt nyilvános és ünnepies alkalmakkor külső dísz gyanánt és a mell baloldalán viselni feljogosítottak. A díszes jelvényeket az elnökség fogja eljuttatni az egyesületi tagokhoz. Meghívó. A Zemplén-vármegyei gazdasági egyesület f. évi március hó 14-én d. e. 10 óakor tartja S.-A.-Ujhelyben, a vármegye- háza nagytermében évi rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Jelentés az 1896. évről. 2. Az 1896. évi számadások bemutatása; a számvizsgáló-bizottság jelentése; a fölment- vény megadása. 3. Az 1897. évi költségvetési előirányzat. 4. Az országos szövetségbe való belépés feletti határozat, 5. Az alapszabályoknak a szövetségi alapszabályok III. részével való kibővítése. 6. A központi költségekhez való évi hozzájárulás összegének megállapítása. 7. A szövetség végrehajtó bizottságába 3 tag választása 3 évre. 8. Esetleges indítványok. Sátoralja-Ujhelyben, 1897. évi febr. 28-án. A gazdasági egyesület elnöksége. A tokaji kisdedóvó batyubáljára utóbb még 3 ft adomány érkezett hozzánk, továbbá az elárusított borokból felmaradt 1 ft 16 kr., mely összegekkel a tiszta jövedelem 156 ft 52 krt tesz ki. Végül hálás köszönetét mondunk Tisza Kálmánná őnagyméltóságának az ingyen átengedett termekért és Abeles tokaji cognacgyár tulajdonos urnák, ki 100 liter bort adott a jótékonycélra. — A rendezőség. Nyilvános nyugtató. Nattland János mérnök a király-helmeczi rk. egyházközség részére végzett műszaki munkájának a diját, 30 ftot, a kisdedóvó-alaphoz csatolta. A bodrogközi takarékpénztárnál ilyenformán 233 ft, azaz kétszázharminchárom van letéve a király-helmeczi kisdedóvó-alap címén. — A rendezőség. A tokaji tüzoltó-testület f. hó 21-én tartotta 1896. évi közgyűlését, melyen a tiszt- ujitást is megejtették. Elnök lett: Bergler Gyula prépost, főparancsosztó Mikovits István, alpa- rancsosztó Rotfuchs János, segédtiszt Dobro- volszki Károly, jegyző Fábián Aladár, mászószakaszvezető : Kiinga István, szivattyús-szakasz- vezctő : Kiinga Gyula, szertáros és zászlótartó: Fries Gyula, pénztáros: Lantos József. „Nemzeti Szövetség Szerencsen.“ F. hó 24-én d. u. tartotta Szerencsen, Írja levelezőnk, „Az Országos Nemzeti Szövetség“ tagjaiból alakult „Szerencsi Nemzeti Szövetség“ Ber- náth Béla országos képviselő pártfogósága alatt népes alakuló közgyűlését. Körülbelül 140-en voltak jelen. A szövetség elnökéül nagy lelkesedéssel s egyhangúlag ft. Paszlavszky Sándor rk. plébánost választották meg, ki a beléje helyezett bizalmat szépen megköszönvén, a választást elfogadta, egyszersmind hosszabb és igen tartalmas iránybeszédet is mondott, kijelentvén, hogy a „Szövetség,“ mely az országban megalakulása szerint mindjárt az első után következik, vallástól és pártpolitikától független egyesülése a magyar munkásoknak, kik a szövetségben azt tűzték maguk elé egyesületi célul, hogy az áldatlan szociálizmus és anarkizmus ellen működjenek közös erővel. A tisztes iparnak éltetése után megalakították a tisztikart és a választmányt. — Társelnökül megválasztották egyhangúlag : Lintz Géza c. gyári tanítót, aki már eddig is sokat fáradozott a munkások ügyeiért és sohsem szűnt meg azok iránt a legmelegebben érdeklődni. Jegyzőül: Csillag Márton r. k. s. lelkészt, pénztárossá: Spolecsni Mihályt, ellenőrökül : Bürget Antalt és Diószegi Jánost választották meg. Választmányi tagok lettek: Ho- litzer Antal, Fritz Márton, Flusz Aladár, Be- reczki Károly, Mitricska József, Csutor István, Czap József és Teszácsek Ferenc. — Adná Isten, végzi levelezőnk, hogy munkásaink nemes törekvését minél nagyobb siker koronázná és hogy városunk s a vidék intelligenciája is megértvén annak szükségességét, őket kellő támogatásban részesítené. — A szövetség ma este zártkörű táncmulatságot rendez. r. 1. A s.-a -újhelyi csizmadia ifjúság által f. évi febr. hó 21-én tartott táncmulatság alkalmával felülfizetni szívesek voltak : özv. Ma- lártsik Györgyné 5 ftot, — Barthos József főszolgabíró 2 ftot, — Oroszy Sándor 1 ft 50 krt, — Landeszman Miksa, Vincze János, Csamos András, Kukoly Pál, Szabó János, id. Tóbiás János, Kovalssik János, Fodor József, Kiss György 1—1 ftot, ifj. Czimbalmos József 50 krt. Ebből az összegből 5 ftot a helybeli árvaháznak illetőségi helyére juttattunk.*) Fogadják a nemesszivii adakozók a csizmadia ifjúság egyesületének nevében is hálás köszönetem nyilvánítását. S.-A.-Ujhely, 1897. febr. 25. Priám András. A gálszécsi izr. n óegyesület február hó 21-én tartotta a XIV. évi rendes közgyűlését szokott érdeklődés mellett. A titkári jelentésből kitűnt, hogy az egyesület ez évi bevétele 396 ft 41 kr. volt, melyből kiosztatott 283 ft, jelenlegi pénzkészlet tehát 113 ft 41 kr. Ezt, a szokottnál nagyobb eredményt a múlt évi márc. hó 3-án rendezett piknik eredményezte. Klein Sámuel sz.-polyánkai nagybérlő ez idén ismét 5 szekér fát küldött a szegények között való kiosztás végett. — Titkári jelentés után megejtetett a választás. Elnök: közfelkiáltással ismét Sebwarcz Ignác dr.-né lett; alelnök: Wirtschafter Sámuelné; pénztáros: Klein Adolfné; választmányi tagok: Strausz Mihályné, Mandl Abrahámné, Herskovics Jónásné, Engländer Ig- nácné, Grün Arminné, Grünwald Mórné, Karfunkel Adolfné és Pribék Istvánná. Számvizsgáló bizottság tagjai lettek: Schreiber Mór, Kleinman Lipót és Karfunkel Adolf. A tagok száma, dacára, hogy nehány elégedetlen kilépett, 56-ról 58-ra emelkedett. *) Tiszteljük értté a derék csizmadia-ifjúságot Szerk. Nyilvános számadás A tokaji ünk. tüzoltó-egyesület, javára tartott f. hó 13-iki táncmulatság bevétele : a pénztárnál . . 154 ft 20 kr. tombolából . . 44 ft 71 kr. összesen : 198 ft 91 kr. kiadása: ............................. 172 ft 50 kr. tiszta jövedelem : .... 26 ft 41 ki'. Felülfízettek: Bergler Gyula 10 ft, Fü- zesséry Ödön 2 ft, Füzesséry Péter 1 ft, Kicsinké Antal 5 ft, Auspitz Lajos 1 ft, Heln Sámuel 3 ft, Barkóczi Vince 50 kr., Konyakgyár 5 ft, Fischbein Sámuel 1 ft, Schmied Viktor 1 ft, Székely József 1 ft, Weisz Vilmos 50 kr., Füszter György 1 ft, Zákó Soma 3 ft, Morgenstern Izidor 2 ft, Lindenbaum Fülöp, 1 ft, Biz Salamon 2 ft, Lichtschein Dezső 2 ft, Kolm Ernáiméi 5 ft, Neuman Albert 50 kr, Neuman Márton 50 kr, Csernyiczki Gyula 1 ft, Ujfalusi Károlyné 3 ft, Benedek Pál 1 ft, Kudász Kálmán 1 ft, Varga Márton 1 ft, Hudák József 1 ft, Kohn Herman 1 ft, Hubai János 50 kr., Ranner Ignác 50 kr./ Reisman 1 ft. Tokaj, 1897. évi február 26. Demjén Kálmán, pénztáros. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — A s.-a.-ujhelyi vasúti állomás t. főnökének. Homonna, 1897, febr. hó 26. Folyó hó 20-án d. u. 1 órakor a II. osztályú váróterembe belépett egy gubás, különben tisztességes ember, nejével és beteg gyermekével, kivel az orvosnál jártak. — Erre valami újságárus, aki mellesleg portás is (bizonyára a főnök ur jobban ismeri) minden felszólítás nélkül kezdette az illető gubás embert kikurgatni. A becsületes magyar gazda (Mailáth grófnál szolgál Perbenyiken) tiltakozott a portás ur beavatkozása ellen és hivatkozott jogára, sőt „böcsületes garasán“ váltott zöldjegyét is alázattal fölmutatta, de ez mit sem használt és hogy tekintélyét még jobban érvényesítse a portás úr (?) gubájához nyúlt és hivatkozott a rendőrre, hogy menten .... stb. stb. De a perbenyiki magyar erre sem akart megijedni és kimenni a váróteremből, mert, mint mondotta: „az én pénzemen is a király képe van.“ .... Kérem t. főnök urat, hasson oda, hogy az ilyen esetek jövendőre ne ismétlődjenek, mert igazán nemcsak a jó Ízlést rontják, hanem mint a jelen esetben is történt, az alkalmazottak durva föllépése általánosan megbotránykoztatta a tisztességes utast. Sokszor az egyszerű guba alatt több tisztesség lakik, mint a legújabb portási egyenruhában. Hazafias tisztelettel: Waller Mór. Közgazdaság. Eiiflékirat. A vármegyebeli római és görögszertartásu katolikus, valamint a két protestáns hitfelekezet lelkészeinek folyó évi január 20-án főispánunk Öméltóságának iniciativájára a vármegyeháza nagytermében tartott népes értekezlete alelkészi és tanítói szőlők rekonstruálására vonatkozólag, mint tudják, Szekerák Kálmán, rk. apát-esperest, továbbá Miklósy István gk. esperest, úgyszintén Fejes István ref. esperes-lelkészt, valamint Staut József főispáni titkárt, mint érte- kezleti jegyzőt bízta meg, hogy a földmivelés- iigyi kir. kormányhoz intézendő emlékiratot megszerkeszszék. A Miklósy István esperes szerkesztésében és közreműködésével elkészült felirat szövegét, moly e napokban hitelesíttetett, az érdeklődők tájékoztatására „per extensum“ közöljük s egyszersmind megjegyezzük, hogy az emlékiratot főispánunk Öméltósága az országos kormánynak szives figyelmébe és ügyszeretetébe ajánlotta. Az emlékirat igy szól: Nagy méltóságú földmiv elésügyi m. kir. Minister Ur 1 Kegyelmes Urunk! A törvényhozás, tekintettel a filoxeravész által a gazdaközönséget ért nagy csapásra, s arra, hogy az állam milliókra menő adóalapot veszített, az 1896. évi V. t. cikkel módot kívánt nyújtani, hogy az elpusztult szőlők országszerte rekonstruáltassanak. A rekonstrukció munkája a törvényben biztosított kölcsönök igénybevételével megindult. Könnyen érthető okokból a kölcsönt csak azok veszik igénybe, akik ide vágó tapasztalatok s megfelelő tanulmány alapján bizalommal vannak a helyreállítási munkálatok sikere iránt, de egyébként is jobb anyagi viszonyok között
