Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-02-21 / 8. szám

sen áll ez a jókor virágzó barack-, cseresnye-, megy- és szilva-fákra.

A csontárakat meg lehet most nyesni, tisztogatni, mert később a mézgásodást mozdítjuk elő.

Gyümölcsoltó-gallyakat most szedjen mindenki. De csak a jobb s a vidéken meghonosodott érdemesebb gyümölcsfáknak déli oldaláról s kis csomókba kötve a sövény, ól, méhes stb. éj szaki fala alá félig dűlt helyzetben homokkal, vagy puszta földdel befedve s kevés gazzal beszórva eltartható májusig.

B helyen bátorkodom felkérni a nemes gyümölcsfák tulajdonosait (Fischer Gusztáv báró urat finom szeptemberi körtéjéből, málna almájából, FAbri urat alma, Péchy urat cseresznye, Weinberger téli arany parmén, Repovszkit hires téli körtéjéből, az uradalmi kertészeket, ft. Kapossy Menyhért urat stb.) hogy a legjobb gyümölcsfajaikból legyenek szivesek elegendő oltógallyat készletben tartani, hogy a gyümölcsfafelügyelők körlátogatásai alkalmával úgy helyben, mint másutt felhasználhatók s igy az igazi nemes gyümölcs szaporítható — elterjeszthető legyen.*)

Kívánatos lenne egy kis előleges érintkezést lehetővé tenni arra nézve, hogy kinek e nemben mire volna szüksége s hogy kinek miféle kitűnősége van . . . Szóval levelezőlapon a faisk. felügyelőkkel előre kellene megbeszélni a tennivalókat.

Az éves oltványokat 2 szemre, sípra vágni, hogy hatalmasabb törzshajtást hozzanak.

Az idősebb anyafák koronaaljába most kell a trágyalevet (higtrágya) kihordani, hogy még a hólével veszitse marósavát. Az az elv uralkodjék a fák táplálásánál, hogy kész állapotban, higan adagoljunk a korona széliében, soha a törzs közelébe húzott kis árkokban s ezt nagy gyümölcsterméskor, még júliusban is, meg kell ismételni, ha azt akarjuk, hogy gyümölcsünk szép és tartós legyen.

Akinek szép nagy meggy-, cseresznye-, mandulafája van, de csak sokat virít, semmit se terem : az ne sajnáljon egy pár kiló kőmeszet összetörve, kevés hamuval elegyítve, a fa aljába bőven elszórni s tavasz nyiltával kétágú kapával aláásatni.

Utoljára említem a legfőbb dolgot, a hernyó- pusztitást.

Ez a gyümölcsésznek a legelső és legnagyobb ellensége. Komolyan kell tehát vele szembe szállni. Az idén különösen sok a szárnyas hernyó, ami egy igen erős és igen vékony szálon függő levélbe van elbújva. Ezt ollóval nem lehet leszedni, ezt hosszú vékony póznára akasztott sarkantyú-formájú tengelyen mozgó-, bádogból készült petróleom-iámpával való égetéssel lehet elpusztítani. Az ilyen lámpa jó szolgálatot tesz a nyári pókháló-hernyó-fészkek elpusztításánál is.

Akik oltványokat rendelnek kereskedelmi kertészetekből, soha se fogadjanak el egv éves ostorhajtással s igy koronával nem biró csemetéket, mert úgy járnak vele, mintáz a gazda, aki 2 éves tinót jármol, melyből bizony sohasem lesz címeres ökör, de csemetéjéből s lesz százados fa! . ..

Saját érdekében ki-ki hasson oda, hogy a postán a csemete, oltógally-csomagok ne a forró kályha mellett hányódjanak napokig, mig ki nem váltják. Legtöbb esetben elfonyadva hasznavehetetlenekké válnak.

Aki csemetét ültetni akar, az ne sajnáljon már most a fagyon egy méter széles 7 cm. mély gödröt előre kiásatni, hogy a fagy igy az altalajt még meg porhanyitsa. Aki pedig faiskolát akar létesíteni, az most az olcsó napszám mellett múlhatatlanul forgassa fel (rigoloztassa) az egész talajt, mert itt is áll az a közmondás: „ki-ki“ úgy alszik, a hogy az ágya vetve van. — Mély- talajban mélyen ható gyökereket kapunk, a mi meg erőteljes törzseket nevel .... Kis fukarkodás nagy kárt okoz, de kis befektetés nagy hasznot hozhat.

Hogy pedig Zemplén-vármegyében a gyü- mölcsésze't ne csak papíron terjeszkedjék, de virágozzék is mindenfelé — arra az értelmiség jó akaratát és szives támogatását kérjük.

Kazsu, 1897. február 18.

Lutsánszky F. László,

j. faiskola-felügyelő.

Köztudomásul.

Hogy a szőlőművelésben minden irányban teljesen begyakorlott vincellérek képeztessenek ki, Kosinszky Viktor igazgató a tarczali m. kir. vincellér iskola szőlőtelepein u. n. állandó munkás tanfolyamot nyitott.

A tanfolyam főleg gyakorlati, s az elmé*) Nálam van eredeti pogácsa alma nov.—márc., — téli calvill dec.—febr., — dil vaj nov.—dec., — Napoleon vaj szép.-nov., — hartvis szilva okt., — Viktoria szilva szept.. — narancs szilva julius, — Póterpál junius végén éré körte, — méz körte augusztusban érő, — casztilláce szilva okt. érő, melyekből oltógallyat bárkinek ingyen adok. L

letekből csupán szóbeli rövid magyarázatokra szorítkozik.

Az egyelőre 30 egyénre tervezett tanfolyamon részt vehet mindenki, ki magyarul írni és olvasni tud, erkölcsi magaviseleté kifogás alá nem esik (s ezt bélyegtelen hatósági ajánló levéllel igazolja) katonakötelezettségének már eleget tett, vagy az alól felmentetett, de különben egészséges s kötelezi magát, hogy az iskolában legalább f. évi november 1-ig bent marad s az előírandó rendszabályoknak feltétlenül engedelmeskedik.

A tanfolyam résztvevői az iskola éves szolgálatában állóknak tekintetnek, havonkint 16 ft havibért s a vidékiek még kaszárnyaszerü lakást kapnak s betegség esetén orvosi kezelésben részesülnek. Különösen igyekezők bére az év folyamán emeltetni fog.

Résztvevők az igazgatóságnál március lóig bármikor jelentkezhetnek.

Felvételi okmányokul hatósági hivatalos (bélyegtelen) ajánlólevél és cselédkönyv kívántatik.

Sátoralja-Ujhelyi piac. 1897. febr. 19.

I. o.

II.

o.

I.

D. I

11.

0.

ft |kr

ft

kr

kr

ft

kr

16 gr. zsemlye

—: 2

—

—

Paszuly ioo ,

6 50

5

20

kilgrammonkint *

» I ^

— 1

8

_

06

Abajdóc-kenyér

— 10

—

9

Aszaltszilva ioo h

24

—

22

—

Rozs-kenyér

—I 9

—

8

j 1 >

—

26

—

—

Marhahús-4«

—

44

Orlött dara ioo *

18

—

16

—

Borjúhús

— 56

—

48

■ >

—

20

—

18

Bárányhús

—

—

—

Tatárka ioo liter

—

——

Sertéshús

— 52

—

48

» * •

—

20

—

16

Szalonna- 68

—

66

Burgonya too liter

1 40

1

20

Pátens gyertya Öntött gyertya

— 56

— 52

—

—

Életneműek :

_

Szappan

— 28

—

—

Búza i mmázsa

7

70

7

50

Egy tojás

— 3

— 36

—Kétszeres 1 mm.

_

~

—

» kiló mák

—

38

Rozs i mmázsa

6 20

6

10

» » vaj

— 85

—

80

Malátaárpa I mm

5 50

5

00

Sertészsír

— 70

—

65

árpa l mm.

5 50

&

00

Liszt ioo kiló

15 20

—

Zab i mm.

5 20

5

00

— 116

—

—

Kása i mm.

11

—

10

—

Borsó ioo kiló

181—

16

Kukorica l mm.

4 40

4

20

i i »-;22

20

18

Spiritusz 1 liter

—

60

—

—

Lencse ioo »

12 —

8

00

» á iooTralles0

—

_—

» « ,

—jl4

9

Sav. káposzta i ko.

Vármegyei Hivatalos Rész.

2564. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától.

A 10 járási főszolgabírónak.

A gyümölcsfatenyésztés iránt érdeklődő faiskola kezelő tanítóknak, továbbá magánosoknak és gazdasági alkalmazottaknak a gyümölcsfatenyésztésben való kiképeztetése' czéljából a folyó évben is Keszthelyen és Kolozs-Monosto- Jon, a nm. földmivelésügyi miniszter ur folyó évi 6245. szám alatt kelt intózvényével, tiz napig tartó gyümölcsészeti tanfolyam megtartását rendelvén el, az erre vonatkozó pályázati hirdetményt a legszélesebb körben leendő közhirré- tétel illetőleg az érdeklődők tájékoztatása céljából kiadom.

S.-A.-Ujhely, 1897. február 7-én.

Matolai Etele, alispán.

Másolat.

2564. számhoz. Pályázati hirdetmény Keszthelyen és Kolozs-Monostoron tartandó gyümölcsészeti tanfolyamra. Keszthelyen (a m. kir. gazdasági tanintézetben) folyó évi március 22-től március 31-ig, Kolozs-Monostoron (a m. kir. gazdasági tanintézetben) április 5-től 14-ig gyümölcsészeti tanfolyamot rendeztetek. Célja ezen tanfolyamnak: a) hogy ezen tanfolyamon a fiatalabb és a fatenyésztés iránt érdeklődő faiskola- kezelő-tanitók a faiskolakezelés és gyümölcstenyésztésben úgy elméletileg, mint gyakorlatilag szakszerű kiképeztetést nyerjenek, — b) hogy a tanfolyamot sikerrel végzett faiskola- kezelő-tanitók közül a községi faiskolákhoz alkalmas járási felügyelők legyenek a vármegyék által kiszemelhetők és végül: c) hogy a gyümölcstermeléssel foglalkozó földbirtokosoknak alkalom adassók arra, hogy a gyümölcsfa nemesítés, kezelés és ápolásban kellő útmutatást nyerhessenek. Úgy a keszthelyi mint a kolozs- monostori tanfolyamra csakis 16 tanító fog az állam költségén felvétetni, akik egyenként 15 ft utiátalányban és napi 1 ft 50 kr. ellátási díjban fognak részesittetni. Oly tanító, ki már ily tanfolyamban részt vett, a folyó évben nem pá- lyázhatik. — Felhivatnak azon községi faiskola kezelő néptanítók, kik ezen tanfolyamban részt venni óhajtanak, hogy 50 krajcáros bélyeggel felszerelt kérvényeiket, amelyben életkoruk, nyelvismeretük a faiskolában töltött eddigi működésűk felemlítendő és ezen körülmények közvetlen iskolai hatóságuk által is igazolandó, folyó évi február 28-ig közvetlenül hozzám fel- terjeszszék. — Ezen határidőn túl beérkező kérvények nem fognak figyelembe vétetni. — Az állami ösztöndíj mellett felveendő faiskolakezelő tanítókon kívül mindegyik tanfolyamra fel fog

még vétetni 3—-4 földbirtokos és gazdatiszt is, akik azonban állami ellátásban nem részesülnek. Ez utóbbiak kérvényeiket szintén folyó évi február 28-ig ugyancsak hozzám küldjék be. — A tanfolyamot állami költségen végzett hallgatók az országos gyümölcsészeti miniszteri biztos jelenlétében elméleti és gyakorlati vizsgálatot tesznek és ennek eredményéről bizonyítványt nyernek. — Kelt Budapesten, 1897. évi január 28-án. — Földmivelésügyi m. kir. Miniszter.

2568. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától.

A 10 járási főszolgabírónak.

Tudomásvétel, közhirrététel és az állatorvosi szakértőkkel leendő közlés végett tekintetes főszolgabíró urnák kiadom.

S.-A.-Ujhely, 1897. február hó 7.

Matolai Etele, alispán.

Másolat.

622. ein. Földmivelésügyi m. kir. Miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak. 1896. évi december hó 3-án 74874. szám alatt kelt körren- deletem kapcsán tudomásul vétel és közzététel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a ragadós tüdőlobnak jelenlegi elterjedéséhez mérten, szarvasmarháknak Németországba való bevitele, a ragadós tüdőlob esetleges behurcolásának veszélye miatt ez idő szerint Magyarország következő törvényhatóságaiból tilos: Árva, Bars, Liptó, Nógrád, Pozsony és Trencsén vármegyékből. — Egyúttal megjegyzem, hogy oly törvény- hatóság területéről, melynek területén csak egy községben is ragadós tüdőlob megállapittatott, vagy uralkodik, amiről a szakértők a nekik he- tenkint megküldött „Földmivelési Értesítődből mindig hiteles tájékoztatást meríthetnek, szarvas- marhát Németországból szállítani tilos, tekintet nélkül arra, hogy az illető törvényhatóság neve a német kormány által időnként közétett kimutatásba felvétetett-e. — Kelt Budapesten, 1897. évi február hó 2-án. — A miniszter megbízásából Lipthay s. k. ministeri tanácsos.

943/97. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától.

A 10 járási főszolgabírónak.

Tudomásul vétel, alkalmazkodás végett, hivatkozással folyó évi 6. szám alatt kelt felhívásomra kiadom.

S.-A.-Ujhely, 1897. január 17-én.

Matolai Etele, alispán.

Másolat.

851. szám. Magyar királyi belügyminiszter. Körrendelet valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. A közigazgatási bíróságról szóló 1896. XXVI. t. c. 71. §. 1. pontja értelmében a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye az alispánnak, törvényhatósági, városi, fő és székvárosi tanácsnak azon határozata ellen, melylyel a hatóságilag kiirtott állatok, vagy megsemmisített tárgyak után járó kártalanítás kérdésében intézkedik (1888. VII. t. c. 105—112. §-ai és az 1893: II. t. c. 3. §-a.) A kérdéses ügyekben hozott másodfokú kártalanítási határozatok ellen az összes érdekelt felek vagyis úgy az állatbirtokosok, mint az államkincstár, bírósági panaszjogával élhet, tehát a határozatok az összes érdekelt felekkel közlendők. —

Minthogy ez ügyekben az államkincstár nevében beadandó panaszról és az államkincstár érdekeinek képviseltetéséről esetről-esetre a földmivelésügyi miniszter ur intézkedik, a nevezett miniszter úrral egyetértőleg és az általa múlt évi december hó 29-én 80400 sz. a. valamennyi törvényhatósághoz kiadott körrendeletre való utalással ezennel felhívom címet, hogy a szóban levő kártalanítási ügyekben 1897. január 1-től kezdve hozott, illetőleg hozandó, másodfokú határozatait egyidejűleg a földmivelésügyi miniszter úrhoz is, a panaszjognak a törvényes határidőben alatt kézbesítéstől számított 15 nap alatt gyakorolhatása végett pontosan mutassa be. — Budapesten, 1897. évi január hó 6-án. A miniszter helyett Latkóczy Imre s. k. államtitkár.

2565. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjául.

10 járási főszolgabírónak

Tudomásulvétel és közhirrététel végett, hivatkozással múlt évi 27736. szám alatt kelt felhívásomra, kiadom.

S.-A.-Ujhely, 1897. február 7-én.

Matolai Etele, alispán.

Másolat.

4383./III—2. 97. sz. Földmivelésügyi magy. kir. miniszter. —- Valamennyi törvényhatóságnak. A Horvátország és kormány folyó évi január hó 12-én 1005. szám alatt kelt hirdetménye szerint a hasított körmü állatoknak Magyarországból Horvát-Szlavonországba való bevitele tekintetében a következő intézkedéseket léptette életbe. — I. Ragadós száj- és körömfájás miatt a sertéseknek és kérődzőknek (szarvasmarhák, juhok, kecskék) Bács-Bodrog, Baranya, Bars, Bihar, Boi'sod, Gömör-Kishont, Jász-Nagykun-