Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-24 / 4. szám

II. Melléklet a „Zemplén" 4. számához

képével, s egy gyönyörű művű koronás aranykeresztet kapott, mely kitüntetéseket a nemzetközi kiállítás titkári hivatala e napokban küldötte meg S.-Patakra kézbesítés végett a város elüljárósághoz. Egész ünnepiességgel vitték el a küldeményt az öreg Reményinek és Molnár főbíró beszéd kíséretében nyújtotta át neki a kitüntetés szép jelvényeit. Örülünk, hogy az ipari fejlettségnek oly magas fokán álló angol is kalapot emelt a magyar, nevezetesen pedig egy sárospataki derék iparos előtt. W I.

(Ki lesz az újhelyi plébános ?) Lapunk nyo- matása közben kaptuk a hirt Kassáról, hogy az újhelyi parókiáért pályázók közül három jelölt van kinevezésre előterjesztve, névszerint: Katin- szky Géza, tkp. tanar. szentszéki ü'nök, Liszkay Nándor ab.-szántói és Schidelszky Gyula r.-ruszkai plébánosok.

(Földrengés ) Miskolczon f hó 18 án délután pár másodpercig tartott földrengést éreztek. Sokan ijedten futottak ki az utcára.

(Élve eltemetve.) Tállyán e hó 15 én egy Kovács nevű munkás a Körtvélyessy szőlőjében egy nagy üreget ásott. Ezenközben a sok esőzéstől meglazult föld reá omlott és eltemette. Mikorra kiástak, a szerencsétlen ember már meghalt. Felesége és 7 kiskorú gyermeke gyászolja. Körtvélyessy az özvegyet nagy pénzösszeggel segítette és felfogadta, hogy a hét árvának nagykorúságukig gondját fogja viselni. (»N—t.«)

(Eladó) egy dívány, 6 fotel és 2 székből álló jó karban lévő butorgarnitur jutányos áron. Bővebb felvilágosítást nyújt a kiadóhivatal.

(Sárospatakhoz) hat kilométernyire lehet 200 szeker búza- és zabszalmát olcsón kapni. Ugyanott van még néhány szép emdeni liba is eladó. Cim a kiadóhivatalban.

(Gazdasszonynak), házvezetőnek, esetleg gyermekek mellé anyahelyettesnek ajánlkozik egy 42 éves, tisztességes, nyugdíjazott özvegy tanitóné. Értekezhetni: Kárpáti Péter tanítóval Bodrog- Zsadányban, pósta: B.-Olaszi.

Irodalom.

Aphrodité istenasszony 1896. évvel a mi Urunk Jézus Krisztus születése után megjelent Páris városnak piacán s szokásához híven, lázba ejtett mintegy ötvenezer szegény halandót. Pedig nem is a maga isteni meztelenségében, hanem papirosba öltözötten jelent meg; s nem is az egész világ, osak egyes választottak előtt mutatkozott, a minden piacnál kisebb könyves piacon. Szóval — hisz önök értik már ezt a mi éktelenül sallangos újságírói nyelvünket — Párisban nemrég szenzációs sikere volt egy könyvnek, melynek hősnője: Aphrodite. Azaz, tulajdonképen nem is Aphrodite, hanem egy csodás szépségű alexandriai leánynak a históriája, mely Pierre Louys-t egy pár hónap alatt hires Íróvá tette. Nem tudok francia könyvet, melyet ná unk ennyien olvasnak s ennyien megszerettek. Fordította : Rózsa Géza dr. — Sachs és Pollák, kiadása Budapesten. Ára t ft. 80 kr.

Ügyvédők figyelmébe. Akik a ,Pesti Naplő«-t, ezt a legrégibb és legelőkelőbb magyar napilapot olvassák, annak hasábjain néhány hét óta egy jogi szempontból igen fontos, gyakorlati újítással találkozhatnak. Ez a kúriai értesítő cimü uj rovat, mely a »Pesti Napló«-nak rendszerint szombati és erre következő számaiban jelenik meg és tartalmazza az ország legfőbb itélőszéke : a magyar királyi Kúria polgári és büntető tanácsaiban hétről-hétre előadásra bejelentett ügyeknek pontos jegyzékét.

— Vért'-SÍ Araidtól, a legtermékenyebb magyar novellairótól újabb két kötetes regény jelent meg az Athenaeum Olvasőtárában »Az ugaroskarádi közbirtoksság* cim alatt. A magyar irodalomban talán senki sincs, a ki magyar társadalmi életet és az úgynevezett dzsentri-osztály életviszonyait oly éles szemmel megfigyelte és ez alapon oly híven leraj - zolni tudná, mint épen Vértesi Arnold. Ebnes »Az ugaros-karádi közbirtokosság* cimü regényéhez js ebből a kimeríthetetlen forrásból meríti tárgyát és egy rendkívüli érdekes mese keretében azokat a tősgyökeres, jó magyaros úri alakokat rajzolja élénk, kikre rögtön ráismeiünk a vidéki életből, a főváros szalonjaiból, hol jövedelmeiket, néha talán azonfelül, szokták elkölteni. Vértesinek ez a regénye kétségkívül egyik keresett olvasmánya lesz a müveit magyar közönségnek, a melynek igényeit akarja épen kielégíteni az »Athenaeum olvasótára.« A regény ára két kötetbe kötve 1 ft. Kapható Lővy Adolf könyvkereskedőnél U]helyben. —

,Az 1848 4!)-iki Magyar szabadságharc története* cimü nagyszabású illusztrált diszműből most jelent meg a 73-ik füzet, amelyben Gracza györgy a szerb és az oláh zendülés végső fellobanását mondja el a nála megszokott elevenséggel. A Hatvani csapatjának lemészárlása és Vasvári Pál hősies halála ; rendkívül érdekes részei a füzetnek. Ebben a füzetben, hogy több szöveg férjen el. csupán két illusztráció van, u. m. A segesvári csata színhelye, és Kossuth a kápo’nai csatamezőn.

Hazánk történelmének évlapjain az egyik legsivárabb s leggyászosabb korszakot képezi I. Lipót uralkodása (I657— 1705.) E korszakot esik a politikai vérfürdők egész sora, Bécsújhelytől kezdve Eperjesig s e korszak látta utóljára fel- villaui II. Rákóczy Ferenc kezében a szabadság kivívásának szentelt kardot. Ki e borzalmas korszak leírását a maga egész valóságában olvasni akarja, az vegye elő a Szalay-Baróti }Magyar Nemzet történeté*-t (kiadója Lampel Róbert Wodianer F. és fiai Budapesten.) melynek most megjelent s hozzánk is beküldött ötvennyegyedik füzete ritka élénkséggel s köz- vetetlenséggel ecseteli az említett korszak tragikus felvonásait. S teszi ezt oly pazar és érdekesnél érdekesebb képdisz kíséretében, minőt hasontó irodalmi alkotásnál eddig alig láttunk. Mindjárt a füzet első lapján mint külön mümellék- lcten látjuk II. Rákóczi Ferencnek f rfias szép arcképét, a többi illusztráció dns voltáról pedig hadd szóljon itt hosszú soruk: Forgách Ádám, Érsekújvár ostroma 1663-ban, Az ezséki hid, Kanizsa ostroma 1664-ben, Zrínyi harca a törökökkel Kanizsa előtt, Zrínyi Miklós halála, Wesselényi Ferenc nádor arcképe és aláírása, Wesselényi és Zrínyi Péter szövetség levele, Wesselényi, Nadasdy és Zrínyi titkos szövetségre lépnek egymással, Nádasdy F'erenc ifjabbkori arcképe és aláírása, Zrínyi Péter arcképe, Frangepín Ferenc arcképe, Róttál János gróf, Hocher Jáaos báró, Frangepán Ferenc halálos i'élete, Zrinyi és Frangepán kivégzése, Nádasdy Ferenc kivégzése, Nádasdy Ferenc arcképe, I. Lipót király, Széchenyi György kalocsai érsek, Lobkovicz Vencel herceg.

Egyesületi élet.

Nyilvános számadása

a s.-a.-újhelyi iparosok önképző-egyesületének múlt évi dec. hó 26-án megtartott műkedvelői előadással egybekötött zártkörű táncvigalma alkalmából.

Bevétel volt: 108 ft 50 kr.

Kiadás , HO ít 40 kr.

Felülfizettek : Wallis Gyuláné grófnő, Éhlert Gyula. Kincsessy Péter 3—3 ftot, — Rein István 1 ft 50 krt, — Klein dr., Hencz Sándor, Tóth András, Hirsch György 1 — 1 ftot, — Glück Ja- kabné és Schwarcz Izidor 50—50 krt.

Fogadják a nemesszivü adakozók az egyesület nevében is hálás köszönetünk nyilvánítását.

Egyidejűleg Wallis Gyuláne grófné Öméltóságának azon elhatározásért, hogy magát egyesületünk kötelékébe pártoló tagul felvétetni kívánja, e helyen mondunk leghálásabb köszönetét.

Hazafiui üdvözlettel:

S.-A.-Ujhely, 1897. jan. 18.

Ádám Antal, Hérlcz Sándor,

jegyző. elnök.

A s -újhelyi izr. anyahitközség elnökének évi jelentése az 1896. évről.

Tekintetes Képviselőség I

Az 1896. évre megválasztott hitk. elöljáróságnak mandátuma alapszabályaink szorosan vett rendelkezése szerint az 1896. év utolsó napján járt le, de hogy ennek dacára a t. közgyűlés- bizalmából viselt tisztségeinket csekély haladék kai csak most teszszük le, ez onnan van, mivel a hitk. adminisztráció, könyvitel és ellenőrzés helyes organizálásának alapfeltételét egy teljesen megfelelő zárszámadás és mérleg képezi s ilyennek összeállítása az alapszabályoknak kétségtelenül célszerűtlen határozmánya szerinti napra, t.

i. deczember 31-ére lehetetlen.

Hogy tehát a jövő gazdálkodás és ellenőrzés számára ilyen helyes alapot teremtsünk, a tisztujitás némi elodázása révén időt kívántunk nyerni ahhoz, hogy a belépő elöljáróság egy teljesen korrekt zárszámadást és mérleget terjeszthessen a t. közgyűlés elé és adhasson át a következendő elüljáróságnak.

Az 1896 évről ekként elkészült zárszámadást és mérleget a gazdasági, mint számvizsgáló bizottság megvizsgálta és ide zárt jelentése szerint helyesnek találta ; s ezen alapon fog megindulni, az 1893. febr. 16-án elkészült gazd biz. javaslat szerint, a hitközség további pénzkezelése, könyvitele és ellenőrzésének szervezése.

Mir a lefolyt 1896. évben e téren lényeges haladást tettünk, a könyvitelt helyesebben szerveztük és ez a kettős könyvitel behozatalával tökéletesülni fog és a még szükséges intézkedések keresztülvitelét tetemesen megkönnyítettük.

A tisztelettel bemutatott évi zárszámadások az elüljáróság működésének tükrét képezik, mert mint tudva van, a hitözségnek évekkel ezelőtt szenvedett megrázkódtatása és reorganizációja folytán az elüljáróságnak minden törekvését oda kell irányítani, hogy a hitközség viszonyai lehetőleg teljesen konszolidálódjanak a nélkül azonban, hogy a hitk. életben pangás, az intézményekben hátrányos stagnáció álljon be.

Vagyis míg egyfelől gondoskodnunk kell arról, hogy intézményeink a helyi követelmények és a kor követelményei szerint, a szükségnek megfelelően fejlődjenek, addig másfelől a gazdá- szati szempontot is állandóan szem előtt kell tartani, hogy a hitközség pénzügyi viszonyai is karöltve előnyösen fejlődjenek, mert e nélkül hiányzik a hitk. életnek nyugodt alapja.

Ilyen irányban kívántunk mi a t. közgyűlés bizalmából és támogatásával a lefolyt 1896. évben tevékenyen közreműködni s hogy mennyiben sikerült ez, erre nézve bátorkodunk utalni a bemutatott számadásokra.

A hitközség elvállalt évi terhei az utóbbi időkben bár lényegesen emelkedtek, gazdálkodásunknak az egyensult feotartania sikerült; mert iparkodtunk ott, a hol lehet fokozni a jövedelmet és a bevételi forrásokat minél célszerűbben kihasználni; a kiadásoknál pedig megőriztük a határt, melyet az egyensúly érdeke élénkbe szabott és csak igy történhetett, hogy a hitközség adóemelés elkerülésével még soha sem állt oly jól pénzügyi téren, mint amilyen most; mert az 1896. évből kiegyenlittetlen teher csak 431 ftot tesz ki, erre fedezetül pedig 9O°/0-ig biztos jövedelemként 3113 frtot tüntet ki a mérleg az 1896. évről lenmaradt követelés gyanánt.

Ez azonban nem jogosít fel arra, hogy a hitközség viszonyait egészen rózsás színben lássuk, mert minden pénzalap hiányában és tekintve, hogy a folyó jövedelmek beszedése az általánosan rósz vagyoni viszonyok miatt mindenkor lehető kimé'etet igényel, ilyen módon kellett és kell ezentúl is arról gondoskodni, hogy

a pénzügyi kormányzás és a pénztár fizetőképessége fen ne akadjon.

Az általános vagyoni helyzete a hitközségnek szintén előnyösen alakul, mivel a hitközség kölcsöntartozásait eddig még mindig kellő időben rend zni és évenként csökkenteni sikerült.

A lefolyt év fontosabb eseményeire áttérve mindenek előtt élénk örömmel konstatáljuk, hogy a t. képviselőség soraiban a lefolyt éven át elhalálozás következtében hézag nem támadt és csak a miatt kellett a sorban jövő póttagot a rendes tagok sorába behívni, mivel Szőllősy Artur megválasztott tag a tisztséget, elfogadni vonakodott.

Az 1896, év a honalapitás ezredévi megünneplésének fényes esztendeje volt és az általános nemzeti örömből hitközségünk is kivette megillető részét és honfiúi kötelességünket a magasztos ünnephez és örömhöz méltóan teljesítettük.

Templomi és iskolai ünnepségeink emelkedetten igazolták ragaszkodásunkat az édes hazához, hűségűnket az ország atyja, a királyhoz, hitünket: hogy >a magyar nem volt, hanem lesz* és akaratunkat a nemzeti fejlődéshez szerény hatáskörünkben teljes erővel hozzájárulni.

Millennáris tényként említhetjük tel, hogy az orsz. magy. izr. közalapnak támogatásara a hitk. részéről 500 ftot vállaltunk el és hogy 58 éves, előkelő múltú iskolánknak történetét kinyomattuk és az országban szétküldöttük.

S talán szintén ezredévi alkotásnak lehet minősíteni beléletünk múlt évi legfontosabb mozzanatát: az iskola fokozatos kibővítését, mert 1896. szept. i-ével nyílt meg a VII. leányosztály és nyert az iskola újabb különös lendületet úgy a tanulóknak közel 400-ra szaporodott számánál, mint a tanidjak lényeges emelkedésénél fogva.

Miután po'g. isk. tanerőt nyerni nem sikerült és a növendékek nagy száma miatt egy tanerő kevés lett volna: ideiglenesen 1896/7. próbaévre 2 uj elemi tanítónőt: Halpert Etelt és Engländer Etelt választotta meg az iskolaszék és erősítette meg a képviselőség.

Hogy az iskola további organizálása miként történjék: ezt a legközelebbi tanév előtt véglegesen eldönteni fog kelleni, de még ennél előbb, talán közeli napokban, fog kelleni a t. közgyűlésnek dönteni az iskola államosítása felett, mely kérdés tudvalevő, hogy a múlt évben került felszínre és ebben 1897. évben ákuttá fog válni.

Mi, az elüljáróság, a viszonyok és feladatok alapos mérlegelése után amellett foglaltunk állást hogy az isko.át továob is meg- és fentart- suk, mint olyan intézményt, mely köré számos altalános felekezeti és speciális vagyoni fontos érdek-szá'ak fűződnek.

A t közgyűlés bölcseségének marad fenn ez ügyben véglegesen határozni.

Beleéltünk apróbb részleteinek felsorolásától tartózkodva áttérünk azon fontosabb általános eseményekre, melyek a zsidóságot mint egész felekezetet érdeklik.

S itt először a bánat hangján kell megszólalnunk, a legmélyebb bánatén, mert akiről gyászolva kell megemlékeznünk, az a kerek világ legnagyobb emberbarátja, a zsidóság jelenkori disze volt: Hirsch Móric báró haláláról emlékezünk meg.

A megdöbbentő szomorú hír megérkeztekor siettünk a lesújtott özvegynek meleg részvétünket és a nagy halott iránt érzett hittestvéri hálánkat és el nem múló tiszteletünket éppen azon kegyes kezek utján kézbesittetni, melyek a nagy emberbarátnak e hazában oly serény segítséget nyújtottak. Hevesi Bischitz Dávidné úrnő volt szives közbenjárónk lenni, de a fenkölt lelkű, urához méltó özvegy maga sajátkezű levélben köszönte meg, amit mi kotelességszerüen teljesítettünk.

A honi zsidóságban kétségtelenül jó reményeket fakasztott az a mozgalom, mely a múlt év január havában a zsidó autonómia és egységes szervezet törvénybe iktatása iránt megindult és mely mozgalomban hitközségünk s meghívott elnökének részvételével, melynél a hitközséget a költségtől megkímélte: szintén participált.

E mozgalom éppen a legutóbbi napokban nyert folytatást és valószínű, hogy az 1897. év e mozgalom sikerére, vagy sikertelenségére nézve világosságot fog deríteni.

Bármily óhajtandó legyen is az egységes orsz. szervezet létrejötte, melyre a zsidó hitközségek fellendülése alapítható volna :

Fájdalom, számítanunk kell arra az eshetőségre is, hogy az talán még hosszabb időn át óhaj maradhat és a zsidó hitközségek megmaradnak a mostani szervezeti állapotban.

Annál inkább szükséges az, hogy a hitközségek tagjai szeressék és támogassák a hit községeket. ápolják intézvényeiket szellemi és anyagi tekintetekben és a hitközségi élet iránt méltó érdeklődést tanúsítsanak.

Hitközségünk nemcsak szükségeli,- de meg is érdemli ezt a szeretetteljes érdeklődést, mert

«