Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-02 / 18. szám

Béni bácsi, Két Champignol, Két tacskó, Tiltott gyümölcsök, Csak párosán, Marianna, Bernardó Montilla, Pontebique család. — Bérlet-árak: Nagy-páholy 12 előadásra 40 ft, oldal-páholy 30 ft. I. rendű támlászék 10 ft. — Szelvény­bérlet : 12 drb nagy páholyra szóló szelvény ára 40 ft., oldalpáholy 30 ft., tizenkét db I. r. tám- lászékre szóló szelvény ára 10 ft. Ezen szelvények tetszés szerinti mennyiségben és bérleti előa­dásokra felhasználhatók, de mindanyiszor az azon napra érvényes jegyre, délelőtti 10 óráig a színházi pénztárnál beváltandók A bérlet az első három bemutató előadás után veszi kezdetét. A bérlet eszközlésével és a bérletpénzek felvéte­lével Németh János, színházi titkár bízatott meg, ki is eziránt a t. bérlő közönségnél tiszteletét fogja tenni.— Nagyérdemű közönség! hosszú éve­ken át, az ország elsőrangú városaiban való műkö­désem alatt, szabatos s csínnal kiállított előa­dásaimmal mindenütt a legnagyobb elismerést voltam szerencsés kiérdemelhetni s idejövetelem célja kizárólag az, hogy a n. é közönséget oly műélvezetben részesíthessem, aminőben -— is­merve a közelmúltban itt megfordult társulatok szervezését — igen régen volt része, s főtörek­vésemet itt is csak a mindenütt nyert elismerés és rokonszenv kiérdemlése fogja képezni. Eosoncz, 1897. május hó 1-én. Kiváló tisztelettel Tiszay Dezső, a miskolczi nemzeti rszinház igazgatója. — A „Századok“ az „Adalékokéról. A magyar történelmi társulat szakfolyóirata a „Századok“, mely a magyar történelmi irodalom terén areopág-tekintélylyel bir, még a midt évi XXX. évfolyamának I. füzetében, a 87-ik lapon, mint most közlik velünk, igy nyitatkozott havi folyóiratunkról: „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ cim alatt figyelemre méltó vál­lalat indult meg a „Zemplén“ felelős szerkesz­tőjének kiadásában. Megjelenik minden hónap elsején. Célja összegyűjteni a szétszórt adatokat, melyek Zemplén-vármegye történetére vonat­koznak. Az eddig megjelent füzetekben sok be­cses adat van összehalmozva. Ara egy évre 2 ft 40 kr., mely összeg Sátoralja-Ujhelyre a ki­adóhoz küldéndő. — A most megjelent májusi füzetről Irodalom c. rovatunk nyújt részletesebb ösmertetést a mai számban. — Halálozások. Özv. Székely lvárolyné, szül. Czettl Katalin úrnő ápr. hó 27-én, 71 éves korában rövid betegség után meghalt. Érdekes, hogy a megboldogult épp egy évvel élte túl férje halálát. Temetése a .család, rokonság, a nagy- közönség részvéte mellett a múlt hó 29-én délután ment végbe. Székely Imre takarékpénztári köz­ponti főkönyvvezető, tisztelt barátunk, édes any­ját gyászolja az elhunytban. Ennek a gyászos hírnek a közlésénél nem hagyhatjuk emlittctle- nül a r. k. kántor urnák azt a falusias szoká­sát, hogy a temetésekre zöld vadász-gérokkot vesz föl, holott ily aktusoknál illendőbb lenne fekete, vagy legalább sötét kabátot öltenie. — Mély részvéttel tudatjuk, hogy Füleky László kir. járásbiró Szerencsen, életének 64-ik évében f. hó 25-én elhunyt. Hűlt tetemeit ápril 27-én délután 2 órakor az evang. ref. egyház szertar­tásai szerint helyezték örök nyugalomra a sze­rencsi gyászházból a bodrog-kereszturi családi sirkertben általános részvét mellett. — Küke- mezői Kükemezey Zsigmond volt 1848—49-iki honvéd, nyug. kir. telekkönyvvezető, mint tel­jes részvéttel értesülünk, Tokajban április hó 23-án, életének 70-ik évében elhunyt. Paulay Gábor t. barátunk szeretett apósát gyászolja az elhunytban. — Ny. b. ! — Műsor. A jövő héten, május 9-től 16-áig, Tiszay Dezső színtársulata előadásában, szilire kerülnek, éspedig vasárnap : Brigitta hozománya operet, hétfőn: Marianna színmű, kedden: Bá­nyamester operet, szerdán: Gabi Villa vígjá­ték, csütörtökön: Libapásztor operet, pénteken : Vigécek bohózat, szombaton: Celesztin-apó operet és vasárnap: Gyerekasszony népszínmű. — Meghívó. A „s.-a.-ujhelyi kereskedelmi társulatinak vasárnap, május hó 9-én délután 3 órakor, a városháza nagytermében tartandó közgyűlésére tisztelettel meghívom. — S.-A.-Uj- hely, 1897. május hó 2-án Schön Sándor, tár­sulati elnök. Schneider Jakab, társ. titkár. 1. Titkári jelentés ; 2- a keresk. minisztérium részé­ről jóváhagyott alapszabályok tudomásul vétele ; 3. a választás megejtéséhez 3 tagú szavazatszedő bizottság választása: 4 tisztikar: elnök, alelnök, 12 tagú választmány és 3 tagú számvevő-bizottság választása; 5. a jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag választása; 6. indítványok tétele s tárgyalása. — Tánctanitás. Több intelligens szülő felkérésére Révész Imre, előnyösen ismert kas­sai tánctanitó, ez utón is kijelenti, hogy kész a kívánt külön csoportban való tanfolyamot meg­nyitni, ha kellő szánni jelentkezések történnek, melyek Lővy Adolf könyvkereskedő üzletében eszközölhetők. Ha azonban a tanítványok kellő számban nem jelentkeznének, oktatásait csak az iskolai tanév befejezése előtt kezdi meg a Diána- tánctermében, mit is annak idején lapunkban köztudomásra fog kozni. —■ Mányi Lajos zenekara iránt, melynek élén az öreg mellett most kis unoka-vője, Rácz Gyula mint segéd-vezető áll, dacára a Dandás- féle kiválásnak, a közönség rokonszenve a leg­kisebb mértékben sem fogyatkozott meg, sőt tüntetőleg és ismételve adott s ad kifejezést el­ismerésének iránta. Hja — egy második Mányi, akinek kedélye örök ifjúságnak örvend, nem min­den bokorban terem ! — Tűz. Múlt hó 30-án éjjeli 11 óra felé, tűzi lárma riasztotta föl Ujhely város nyugal­mát. A vágóhíd felé vezető ut mentén épült ÉVva-féle rozoga csűr gyulladt meg, kipuhatol- hatatlan okból s mihamar az egész épület a lángok martaléka lett. A tűzoltók idejében ér­keztek a veszedelem színhelyére és kellő buz- gósággal oltották be a tüzet. Kihelyezendő' tőkepénz. 20,000 (azaz húszezer forint) akár egy összegben, akár pedig részletekben, azonban pupiláris biztosíték és 6%-os kamat mellett kihelyezésre vár. Hol — megmondja, vagy megírja : a szerkesztő. — Sertéstenyésztők figyelmébe. Ér­dekelni fogja a sertéstenyésztéssel nagyban foglal­kozó gazdaságokat, hogy Perroncitó olasz orvos­tanár szérumot talált föl, melylyel a sertések az u. n. sertésvészszel szemben immunizálhatok. Az eddig tett próbák, miket a szérummal végeztek, eredmény tekintetében nagyon biztatók. — Eljegyzés. K.-Helmeczen a f. évi ápril hó 20-án Meisels Herman dr. beregszászi kör­orvos eljegyezte Frieder Zsigmond dr. bodrog­közi járásorvos leányát, Sarolta kisasszonyt. —- Öngyilkosság. Mánik György ruda- bányácskai származású 33 éves, nős, családos Ujhelyben évek óta tartózkodó napszámos ápr. hó 29-én reggel, a kisharátszer-utczai 891. sz. ház padlásán felakasztotta magát. Úgy találták holtan s a szabályszerű orvos-rendőri eljárás után hulláját a gür. kát. temetőbe vitték s ott elföldelték. Az öngyilkos elzüllött iszákos ember volt, deliriumban követte el végzetes tettét. — Temető- és keresztszentelés. B.­Szerdahelynek nevezetes napja volt ápril hó 27-ike a gk. lmsvét 3-ik napja, mivel kerületünk kedves esperese, ft. Melles Emil k.-dobrai lelkész, nt. Damjanovics Ágoston helybeli parókussal együtt, a temetőt és a bent felállított csinos uj keresztet akkor áldották meg. Talán fölösleges is említenem, hogy Melles esperesnek a tőle meg­szokott ihletséggel elmondott szent beszéde, a hallgatóságot mélyen meghatotta. r. 1. — Kirándulás. Tegnap, vagyis május hó 1-én a bodrog-szerdahelyi gk. iskola növendékei, tanítójuk vezetése mellett, a történelmi neveze­tességű s.-pataki várat és a városnak több jeles épületét megtekintették. — A szekerész tiszti tanfolyam 12 tisztje, írja levelezőnk, egy vezérkari főhadnagy vezetése alatt, szokásos évi gyakorlatukat telje­sítve, e hó 24-én Sztropkóra érkeztek s innen másnap reggel 7 órakor Galicia Dukla nagy­községébe tovább lovagoltak. Eltekintve attól, hogy Sztropkó község :i/4 részben izraelita val- lásu és a tiszturak Sztropkóra érkezése éppen zsidó husvétra esett, Tomka László körjegyző gondoskodott arról hogy úgy a tiszt urak, mint a kíséretükben volt 17 huszár és 2 altiszt ké­nyelmes elhelyezést és étkezést kapjanak. A tisztikar nevezett körjegyzőnek köszönetét nyil­vánította, avval a kijelentéssel, hogy Ujhelyből elindulva útközben még egy állomáson sem látták el őket olyan kényelemmel és sehol sem fogadták őket olyan magyaros vendégszeretettel, mint éppen Sztropkón. A kiszolgálatért Schrei­ber Sámuelnek a „Korona“ szálló vendéglősének is kijut az elismerés. — Májusban ne házasodjunk ! „Május­ban házasodni annyi mint meghalni“, — mondja egy cseh közmondás. S csodálatos hogy ez a babona a« legműveltebb nemzeteknél is el van terjedve, de azért pl. Marseilleban a múlt év május havában is volt 94 esküvő. Csakhogy a párok legnagyobb része épen a babonára való tekin­tetből már ápril utolsó napján „leházasodott.“ — Már Ovidius is óva intette a házasulókat ettől a hónaptól. Plutarch is visszatartotta a fiatal szerelmeseket a májustól. Lassoni olasz költő megírta, hogy azok a nemesek és urak, akik májusban esküdtek, nemsokára meghaltak. — Hogy hol vette magát és hogy miért van ez a babona : természetesen azt senki sem tudja meg­magyarázni. — Talán azért, mert a május, az április és junius (a szerelem és a házasság hó­napjai) közé esik ! Vagy talán onnan származik e babona, mert a természet ekkor éled fel újra, de a fagy éjjelenkint megöli az újjászületett vegetációt. Mindenesetre furcsa dolog, hogy a szép május sok ember előtt olyan pénteki hír­ben áll és még furcsább, hogy a házasulandók előtt a május hire csehül áll. — „Ilyen még nem volt!“ Ezen szálló igével vezettük be nem régen az „Ezeréves Magyarország“ első számának ismertetését. A Laurencic-féle díszes félhavi folyóiratnak máso­dik és harmadik száma megerősíti kedvező nyilatkozatunkat, melylyel ezen ép oly eredeti, mint hazafias vállalatot illettük. Az illusztrációk csodaszépek és sok tekintetben még tetszetőseb­bek, mint az első füzetei. A 2. és 3. füzetben van 18—18 kép, melyek az uj budapesti vásár- csarnokokat, a kir. Kúria pompás épületét, az aszódi javító intézetet sat. sat. mutatják be. A szöveg nagyon érdekes és változatos „Á magya­rok külföldön“ cimü rovatban találkozunk a berlini és a párisi magyarok életét ismertető érdekes tárcákkal. Szakavatott Írók foglalkoznak behatóan irodalmi, művészeti és zenéi életünkkel. A magyar népéletből merített érdekes humoros elbeszéléseken kívül találunk még, egy-egy cik­kelyt, melyben Eichner igen érdekesen ismerteti a fővárosi állami rendőrséget. Az ezeréves Ma­gyarországot (Budapest, V., Váci-körut 78.) ajánljuk újra olvasóink figyelmébe Előfizethetni negyedévenként is 1 ft 80-ért (az ingyenes jutalomképpel együtt.) — Jegyzői teendőkben már némi jártas­sággal bíró, jegyzői szigorlatra készülő egyén jegyzői irodában alkalmazást keres. —Címét megmondja: A kiadóhivatal. — A visk-várhegyi fürdő mai számunk­ban megjelent hirdetésére felhívjuk a fürdőző közönség figyelmét. — Az „Osztály-Sorsjáték.“ Most, hogy a törvényhozás intézkedése folytán a kis lottó eltörlésével hazánkban a nagy előnyöket és nye­rési esélyeket nyújtó osztály-sorsjáték fog életbe lépni, igen életre valónak, hasznosnak és idősze­rűnek tartjuk j Az „Osztály-Sorsjáték“ cimü szaklapnak megjelenését. E lapot, mely mint cime is mutatja, legfőképpen az uj osztály­sorsjáték ismertetésének vanszentele a legkiválóbb szakemberek szerkesztik. „Az Osztály-Sorsjáték“ cimü lap minden hó 1-ső és 15-ik napján fog megjelenni és hasznos, sőt nélkülözhetetlen útmutatások vezetője lesz mindazoknak, a kik az osztály-sorsjáték iránt érdeklődnek Es kell-e mondanunk, hogy ez uj intézményünk már a legközelebbi napokban meghonosittatik, a leg­szélesebb köröket fogja érdekelni. Mert az osz­tály-sorsjátéknak, mely pedig oly hathatós köz­gazdasági tényező lesz, a lényegébe még oly kevesen hatoltak be nálunk, oly,kevesen isme­rik annak előnyeit, módozatait, rendszerét, hogy igen hézagpótolónak tekintendő „Az Osztály- Sorsjáték“ c. lap, a félévi húzások ideje alatt naponként, a húzások után 1—2 órával meg­küldi előfizetőinek az aznapi hiteles huzási laj­stromot és ezenkívül előfizetői részére kitünően szerkesztett szerkesztői postájában mindennemű fölvilágositást megad. Végül Az „Osztály Sors­játék“ c. lap nélkülözhetővé fog tenni minden más sorsjegy-huzási lap járatását, mert nemcsak az osztály-sorsjájék, hanem valamennyi nálunk forgalomban levő sorsjegy húzásait pontosan fogja közölni Az „Osztály-Sorsjáték“ c. lap előfizetéso a huzási lajstromok naponkénti megküldésével (ami évente közülbelül 50 nap) egész évre 3 ft. félévre két ft. Az előfizeté­sek Az „Osztály-Sorsjáték“ kiadóhivatalához, Budapsst, V., Teréz-körut 18. sz. a. küldendők. — Időjóslat május 2-ára Meleg, helyen­ként csapadék, zivatarok, később borulás, hő- sülyedés. Nyersselyem Msztrubákhoz yaló kelmét 8 frl «5 krtól 42 frt 75 krig egy teljes öltönyre — Tussors- és Shantungs-Pongees valamint fekete, fehér és színes Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méte­renként sima, csikós, koczkásolt, mintázott, drmaszt, s a. t. (mintegy 240 különböző mimöség, 2000 szin és mintá­zatban s. a. t.) a megrendelt árukat postabér és vámmen­tesen, házhoz szállítva, valamint mintákat postafordultáv il kőidének llciinckerg Gr. (cs. és k. udvari szállító) se- lycmg vrirai Zürichben. Svájczba czimzett levelekre 10 kros, levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 3. Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Tör­ténetéhez“ c. havi folyóiratunknak ez évi máj. (5-ik) füzete két Ívnyi terjedelemben a kö­vetkező tartalommal jelent meg: 1. Sztropkó vára a kuruc-világban. Irta: Tlialy Kálmán dr. — 2. A tolcsvai Bónis-család őseiről. Címer­képpel (3. folytatás.) Irta: Komáromy András dr. — 3. Zemplén-vármegye politikai és hely­rajzi ösmertetése. (18. folytatás.) Fordította: Matolai Etele. — 4. Történeti jegyzetek Zem- plén-vármegyéről. (18. folyt.) Ford. Kapás Ír. Aurél. — '5. Szirmay András naplója. (15. folyt.) Közli: Kársa Ferenc. — 0. A görög­katolikusok Zemplén-vármegyében. (6-ik folyt.) Irta: Polyánszky Gyula. -— Levelesláda: 7. Fekete Jánosné folyamodása II. Rákóczi Ferenc­hez. Közli: Dobos Kálmán. — 8. Sztropkó vára kapitulációja 1711-ben. Közli: Thaly Kálm. dr. — 9. Rákóczy Zsigmond fejedelem végrendelete. Közli: Doby Antal. — 10. Két konvenciós levél. Folytatás a II. mellékleten,

Next

/
Oldalképek
Tartalom