Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-05-02 / 18. szám
II. Melléklet a „Zemplén" 18. számához. I. és II. Közli: Szilágyi István. — 11. Egy ’Sennyey gróf. Közli : Kársa Ferenc. — 12. Gersei Petheő Ferencnek és testvéreinek egy adomány-levelük 1686-ból. Közli: Unghváry Ede. — 13. Régi pénznemek összehasonlító táblázata. — 14. Tarczal város törvényei 1606-ból (6. folyt.) Közli: Hubay Kálmán. — 15. Hegyaljai városok statútumai. (9. folyt.) Közli: Fodor Jenő. — Tárca: 16. Farsangi szokások. (8. folyt, és vége.) Irta: Bihary Emil. — Csarnok: 17. Miklovics Juliánná Berhelyi Imréné levele. Közli: Karsa F. 18. A szerkesztő postája. — Függelék: 19. Adatok a Zemplén-vármegyei br. ’Sennyey-család történetéhez. (5. folyt.) A család nemzedékrendi táblázata. Összeállította: Lojda József. — Az „Adalékok“ előfizetése (12 füzetre) csak 2 ft 40 kr. A „Zemplén“ kiadóhivatala. A „Vasárnapi Újság“ április 25-iki száma 32 képpel s a következő tartalommal jelent meg: „Szilágyi István“ (arcképpel). — „Memnon keserve. “ Költemény. Szász Zoltántól. — Regénytár : „Polgárháború.” Regény. Irta Rákosi Viktor (kinek Lajos rajzaival). — „ Az úszó sziget.“ Verne Gyula uj regénye (a francia kiadás eredeti illusztrációival). — „Gróf Széchenyi István és az 1848-iki mozgalmak“ (képekkel), Váczy János dr.-tól: —■ „A műcsarnokból“ (képekkel a képzőművészeti társluat mostani kiállításáról, Karvaly, Kimnach és Pataky festményei után), — Uralkodók találkozásai“. — „A görög képviselőházból“ (képekkel), Strausz Adolftól. — „Egy lovagló mesternő“. — „A görög-török harctérről“ (képekkel). — ;.A görög függetlenségi harc történetéből.“ — „Földi János síremlékének leleplezése Hajdu- Hadházon“ (képekkel). — „Görög hegyivadászok“ (képpel: a hegyi vadászok indulása a háborúba). — „Irodalom és művészet, közintézetek és egyesületek, Sakkjáték, Kép talány, egyveleg, stb. rendes heti rovatok. A „Vasárnapi újság“ előfizetése negyedévre 2 ft, a „a Politikai Újdonságok “-kai együtt 3 ft. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában. (Budapest, IV., Egyetem utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre csak 1 ft 20 kr. A »Zenélő Magyarország“ zenemű folyóirat május eisei IX. füzete a következő érdekes zenemű újdonságokat közli. I. „Testem lelkem oly beteg“. II. „Lehullott az almafa virága“ cimü 2 szép magyar dalt. 111. Greisinger Ivántól Magyar dalátiratokat két hegedűre. IV. Gaál Ferenc „Mazurka“ szalóndarabját V. Holst Ede bájos szép „Szerpentin táncát“. VI. Schumann Róbert „Virág havában láttalak“ műdalát. Ily gazdag tartalom s a legnevesebb zeneszerzők kiváló sikerű darabjaiból összeállítva jelenik meg minden füzete a „Zenélő Magyarországának s minden füzete 10 — 10 oldal zenetartalmán a legszebb zeneujdonságokat adja.— Ara egy-egy füzetnek bérmentes küldéssel 22 kr. Hat ily fűzet képez egy negyed évi folyamot 60 oldal zenével 1 ft. előfizetésért. Előfizethetni a „Zenélő Magyar- ország“ kiadóhivatalában Budapesten, VI. Csen- gery uteza 62/a ahonnan mutatványszáámot mindenkinek ingyen és bérmentve küldetnek. Van-e más Világ ? (A szellemek országából.) Irta az ösmert nevű magyar veterán iró Tóvölgyi Titusz. Ara a 254 oldalra terjedő kötetnek 1 ft 50 kr. Már kapható Ujhelyben is Löwy Adolf könyvkereskedőnél. — A »szpiritua- lizmus« aminek titokzatoságaival az előttünk fekvő kötet foglalkozik, nálunk új dolog s a komoly irodalom terén tárgyalva még nem volt, noha jogosultsága épp úgy meg van, mint bármi másnak, mely, hogy komolyan tárgyaltassék megérdemli. Társadalmunk azonban minden új és rövid utón meg nem érthető jelenséggel szemben elfogultnak szokott mutatkozni. Pedig sok megfoghatatlan és titokzatos van még elrejtve a végtelenség méhében .......Tóvölgyi érdekes előadással vezeti be olvasóit abba az ösmeretlen más világba, nemcsak, de az ott látni és tudnivalók föltárásával kellemesen gyö nyörköttet. Müvét ajánljuk a tudás fájának tiltott gyümölcse után vágyódóknak. A bűnvádi perrendtartás (1896. XXXIII.) az eskiidtbiróságok szervezéséről szóló törvény és az életbeléptetés iránt intézkedő törvény javaslataival. Az indokolások nyomán indokokkal, vagy a vonatkozó rendeletekkel és jegyzetekkel ellátta és kézikönyvül szerkesztette: Felber Artur dr. ügyvédő, zala-egerszegi kir. ügyész. A hézagpótló mű ára, bérmentes megküldéssel 3 ft 50 kr és a szerzőnél kapható. — íme egy-két szakvélemény a szóban levő műről. A Jog „ . . . F. könyvén meglátszik, hogy szezzője a gyakorlat embere is, nemcsak elméletileg iskolázott fő. Praktikus útmutatása folytán dolgozata hasznavehető segédkönyvnek fog bizonyára bizonyulni ... “ A Budapesti Hírlap. „ .. A „A. B. P.-t magyarázó könyvek közt jelentékeny helyet foglal el, szerkesztője a törvény nagy terjedelmű megokolásából gondosan kiválasztotta és feldolgozta mindazt, a mi az egyes rendelkezések megértéséhez szükséges ; minden szakasz mellett megtaláljak a megokolásból merített magyarázatot, ezen felül a §. tartalmát a lap szélén megfelelő cim jelöli meg. Ekként a mű könnyen kezelhető és átnézhető. Gyakorlati használhatóságát még növeli egy terjedelmes, nagy szakértelemmel összeállított betiisoros tárgymutató “ . . . Jogtudományi Közlöny.". . . A törvény indokolását és a törvényhozási előkészítés adatait nagy gonddal jogászi érzékkel dolgozta bele a könyvbe. A rendszer ugyanaz, melye az anyagi büntetőjog feldolgozásánál követett és mely ott is kiválóan gyakorlatinak bizonyult Széljegyzetek és rendkívül bő, könnyen kezelhető tárgymutató egészíti ki a müvet . . . “ stb. Közgazdaság. Mi a gazdának legfontosabb feladata ? A gazdának nem az a feladata, hogy politikával a kelleténél többet foglalkozzék, hanem csupán csak az, hogy a kezelésére bízott földterületet mennél jövedelmezőbbé tegye. Ez magában véve is elég nagy feladat; csak tanulással, munkával, fáradsággal jár, de elvégre is, ha a külfölddel e tekintetben a versenyt sikeresen ki akarjuk állani, nincs más mód, mint megadni magunkat, s mind azt megtenni, mit az ujabb- kori buvárlatok e tekintetben szükségesnek vélnek. A termés-átlagok fokozása céljából ismernie kell a gazdának elsősorban talaját, tudnia kell, nem hiányzik-e abból egy vagy más alkotórész, melynek hozzáadásával netalán nagyobb termések volnának elérhetők. Ebből a célból a gazda rendesen a vegyészeket szokta igénybe venni, beküldvén azoknak egy-egy minta-talajt megelemezés céljából. Ez eljárás azonban csaknem teljesen célttévesztett, mert a vegyész megmondja ugyan, hogy micsoda alkotórészek vannak abban a talajban, azt is, hogy mi hiányzik esetleg belőle, de azt nem, hogy a talajban levő táplálóanyag milyen mértékben, milyen mennyiségben használható fel, a növény által. A talajban levő nyers tápláló anyag ugyanis bizonyos változáson esik át felhasználás előtt, s éppen ezt nem lehet vegyi utón meghatározni, hogy mennyi táplálék készülhet évente a nyers anyagból, s hogy mily erélylyel képesek a növények a nehezen oldódó tápanyagokat gyökereikkel oldásba hozni. Ez a mód tehát nem alkalmas a talajtermő erejének megállapítására. Volna e cél elérésére egy másik mód is, t. i. a gyökereknek vegyi utón való megv izsgál tatása, azonban ezúton sem nyerhetünk teljes tájékozást. A gyökerek megelemeztetése által ugyan tájékozást szerezhetünk arra nézve, hogy melyik tápláló anyaghoz jut könnyen a növény, melyikből van tehát sok a gyökérben is meg a talajban is, s melyikből van kevés, de nem arra nézve is, hogy vájjon jobb eredményeket érünk-e el abban az esetben, ha abból a tápláló anyagból a melyikből kevés van, többet juttatunk a talajba. A talaj termő erejének miként való fokozására egyedül a megejtett termelési kísérletek vezethetnek. Csak az esetben, ha a saját gazdaságunk talajában, a saját viszonyaink között végzünk termelési kísérleteket, fogunk meggyőződést szerezhetni arról, hogy ezzel vagy azzal az eljárási móddal érhetünk-e el nagyobb hasznot, ez a trágyázási vagy műtrágyázási mód az, amelylyel eredményeket éspedig haszonnal járó eredményeket érünk el. Sajnos, hogy a magyar gazdában az efféle kísérletezésekre nincs nagy hajlam, s ez bizony az ország közgazdaságára milliókra menő veszteséggel jár. Igaz, hogy az efféle kísérletezések gondot, munkát, utánjárást és a mi fő a terméseknél nagy pontosságot igényelnek, de azután dúsan jövedelmező felfedezésekre is vezethetik a törekvő gazdát. A kísérletezés tárgya lehet, különböző fajta magvaknak a kipróbálásán különösen árpa, zab, répa, burgonyával, abból a célból, hogy ez által megállapittassék, hogy mely féleség diszlik az adott viszonyok között legjobban, melyik adja a legnagyobb termést. A különböző müvelésmó- doknak befolyása a termés nagyságára, amidőn megfigyelendő, hogy a háromszori szántás menynyivel ad nagyobb termést a kétszeri szántásnál, hogy vájjon tavaszszal nem célszerübb-e a szántás helyett csak gruberozni stb. mennyiben van befolyással az elvetés ideje a termés nagyságára, amennyiben vidékenként a korai, vidékenként a késői vetések adnak jobb eredményt. Legfontosabb tárgya azonban a kísérletezésnek mindenesetre megállapítani, lehetséges-e a talaj termő- képességét műtrágyákkal fokozni, minő mértékben, minő haszonnal. Nálunk Magyarországon a műtrágyákat, azok használati módját és értékét a gazdaközönség még csak kevéssé ismeri; de ha tudjuk azt, hogy a kis Belgiumban, ahol mintaszerűen gazdálkodnak, s előttünk megfoghatatlan nagyságú terméseredményeket érnek el, tízszer annyi műtrágya használtatik fel, mint nálunk Magyar- országon, s csupán a hasseli kerületben (akkora, mint nálunk a legkissebb megye) 600—700 waggon szuperfoszfátot használnak fel évente, hogy Francziaországban legújabban egy nagy alaptőkéjű részvénytársaság alakult „Műtrágyákat használó és terjesztő gazdák szövetkezete“ cim- mel, hogy itt Magyarországon Mezőhegyesen is a mély művelés és műtrágyák használata óta 17—18 métermázsára fokozódott a búzatermés, el kell ösmernünk, hogy annak a műtrágyának, helyesen használva, nagy előnyének kell lenni, ellenkezőleg bizonyára nem terjedt volna külföldön oly rohamosan. Csak önön magunknak teszünk tehát szolgálatot, ha ez irányban is kísérleteket végzünk. Az efféle kísérleteket azonban nem lehet akárhogy végezni, nem lesz tehát felesleges, ha az alábbiakban vázolom röviden miként hajtsuk azokat végre. Hazai talajaink legnagyobb része foszforsavban, ezen legfontosabb növényi tápláló anyagban szegény, azért tehát szuperfoszfáttal, ezen könnyen oldható foszfortrágyával kezdjük meg a kísérletezést akár áipa, akár zab alá. Hasítsunk ki ebből a célból bárhol is Va vagy egy holdas táblákat éspedig lehetőleg egyformán jóerőben levőket, mert téves azon hit, hogy a műtrágyák csak kizsarolt szegény talajon alkalmazhatók haszonnal, sőt ellenkezőleg jobb talajokon a műtrágyák nagyobb haszonnal lesznek alkalmazhatók. Ha a kísérletre szánt talaj, régen kapott istálló trágyát, trágyázzuk azt meg, valamennyi parcellát egyformán. Az 1. számú parcella most már nem kap műtrágyát,'a 2. számú parcella kap katasztrális h ldjára 100 kg. szuperfoszfátot, a 3. számú 100 kg. szúperfoszfátot és 30 kg. chilisalétromot, utóbbit a vetés'kikelése után, a 4. számú 150 kg. szuperfoszfátot, az 5. számú a 150 kg. szuperfoszfáton felül 50 kg. chilisalétromot. A termés eredményeket összevetve már most a műtrágyát nem kapott 1. számú parcella terméseredményével, könnyen kiszámíthatjuk, hogy melyik parcella, illetve melyik műtrágyázási mód adta a legnagyobb hasznot. Ne feledjük azonban, hogy a szuperfoszfát a második évre is kihat, s hogy a műtrágyának mindig azon árát kell a számításoknál szerepeltetni, a melyen azt waggon számra véve lehet megszerezni, mert a kicsinybeni vételnél a szállítási, közvetítési dij stb. túl nagy. Az első évi kísérlet eredményével semmi esetre sem elégedjünk meg, legyen 1 az akár kedvező, akár kedvezőtlen, hanem folytassuk azt mindaddig más és más táblákon, a mig teljességgel meg nem győződtünk arról, hogy mely műtrágyázási mód válik be adott viszonyaink között legjobban. Csak abban az esetben, ha folytonos kísérletezéssel igyekezünk termés átlagainkat fokozni, a hol a célszerűen alkalmazott műtrágyák segélyével már kiállhatjuk a külfölddel a versenyt, kétszer oly nagy terméseket érnek el, mint elérünk mi. —-y. Sátoralja-Ujhelyi piac. 1897. ápr. 30. I. O. | II. o. I. o. II. o. ft Jkr ft kr ft kr ft |kr l6 gr. zsemlye — 2 — — Paszuly ioo , 6 00 4 80 kilgrammonkint • » I »8 06 Abajdóc-kenyér — 10 — 9 Aszaltszilva too 1. 24 — 22 — Rozs-kenyér — 9 — 8 » 1 » 26 — — Marhahús — 48 — 44 Orlött dara loo ^ 18 — 16 — Borjúhús — 52 — 48 * » — 20 — 18 Bárányhús — — — — Tatárka roo liter — —— Sertéshús — 52 — 48 — 20 — 16 Szalonna — 60 — — Burgonya ioo liter 1 40 1 20 Pátens gyertya Öntött gyertya _ 56 46 — — Életnemííek : Szappan — 24 — — Búza r mmázsa 7 40 7 30 Egy tojás — q —Kétszeres 1 mm.— — — » kiló mák — 30 24 38 Rozs i mmázsa 5 80 5 70 » , vaj — 80 70 80 Malátaárpa I mm 5:80 5 70 Sertészsír — 75 70 65 Árpa i mm. 5 20 5 00 Liszt ioo kiló 15 00 — Zab i mm. 5 70 5 50 » 1 »16 — — Kása i mm. 11 — 10Borsó 100 kiló 17 __ 16 Kukorica i mm. 4 20 4 00 » I »22 20 18 Spiritusz 1 liter — 60 —Lencse roo » 12 — 8 III) » á iooTralles0 — — _» • » 14 9 Sav. káposzta i ko. 12 10 Vármegyei Hivatalos Rész. 8015. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. Tekintetes szerkesztőség ! A nagyméltóságu földmivelésügyi minister úr által a ragadós száj- és körömfájás ellen való védekezésre és ezen betegség gyógyítására vonat
