Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-04-18 / 16. szám
Képtalány, Egyveleg, stb. rendes heti rovatok. A „Vasárnapi Újság előfizetése negyedévre 2 ft, a „Politikai Ujságok“-kal együtt 3 ft. Megrendelhető a Franklin-társulat kiadóhivatalában. (Budapest, IV., egyetem-u 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre csak 1 ft 20 kr. Magyar Lányok. Az a fontos kulturális hivatás, melyet a „Magyar Lányok“ a leánynevelés terén teljesít, az a szeretet, elismerés, a melylyel olvasói s a szülők és tanítók részéről találkozik, bizonyitja a legjobban, hogy erre az újságra nagy szükség volt. Tutsek Anna, a kiváló Írónő, viseli gondját, hogy ne kerüljön egy betű, egy sor se olyan a „Magyar Lányokéba, a mely nem illenék egy fiatal leányoknak való lapba. Az uj negyed kezdete alkalmából felhívjuk olvasóink figyelmét erre a lapra. Előfizetése negyedévre csak 1 ft 50 kr. Kiódóhivatala Budapesten, Andrássy-ut 10. sz. Az arany. Poulsen Erik, a rönningsolifi gyár szerény vegyésze, akadt rá a legnagyobb találmányra, mely emberi agyból eddigelé kipattant. Amin az alkimisták évszázadokon át hiába törték a fejüket, azt a nagy titkot, a titkok titkát, a bölcseségek bölcseségét Poulsen Erik megoldotta: feltalálta a módját, hogy mikép lehet aranyat mesterségesen készíteni. Az arany című regényében, melyet a Singer és Wolfner cég adott ki az Egyetemes Regénytár legújabb kötete gyanánt, kápráztató fantáziával helyezi bele Möller a mai világot abba az uj világba, mely az arany uralmának megdöntése után alakul. „Az arany“ világszerte óriási feltűnést keltett. Minden művelt nyelven olvassák immár a Möller Ottó regényét. A „Zenélő Magyarország“ zenemű folyóirat április 15-iki VIII. húsvéti füzete a legérdekesebb zenemű újdonságokkal jelent meg. E füzet tartalmazza: I A „Gyimesi vadvirág“ uj népszínmű legszebb népdalát a „Süt a mama pogácsát“. II. Gaál Ferenctől „Arabesque,, cimü bájos szalon apróságát. III. Szent-Gály Gyula „Románcát“. IV. Ivón Ch. „Piros tojások“ cimü pikáns polka mazurkáját s V. Schütt Ede. „Humoresque“ szalondarabját. Ily gazdag választékát adja a legjobb zenemű újdonságoknak a „Zenélő Magyarország“ minden egyes füzete, mely zenemű folyóirat ma már a legnemesebb zeneszerzőink legelőkelőbb gárdáját csoportosítja maga köré. Minden füzet 10—10 oldal zenét ad. Egy-egy füzet ára bérmentes küldéssel 22 kr. Hat ily füzet képez egy negyedévi folyamot 60 oldal zenével 1 ft. Előfizethetni a „Zenélő Magyarország“ kiadóhivatalában Budapesten VI. Csengeri utca 62/a. honnan megrendelésre mutatványszámot bárkinek ingyen és bérmentve küldenek. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Szacsur, 1897. ápril 12. Tekintetes szerkesztő úr! Vármegyénk hivatalos lapja az igazság, méltányosság és türelmesség szószólója lévén: kegyes engedelmével, ugyanabban kérném jelen panaszos soraim közzétételét. Hogy felvidéki népünket a kivándorlástól visszatartsuk, 1894. évi szept. hóban Stépán Gábor ur itteni birtokát 9 egymásutáni évre bérbevettük, a szacsuri, sz.-polyánkai és czábóczi lakosok közül közel kétszáz család, akiknek vagyona jóval meghaladja a 300,000 ftot. E körülmény becses lapjában, annak idején, igen meleg elismerés mellett méltatva volt. Hála az égnek és Stépán Gábor ur valóban humánus eljárásának, nincs is innen, hacsak elvétve a cselédek közül, kivándorló. A 200 család le van kötve, becsületes iparkodással és szorgalommal megkeresi mindennapi kenyerét. Hazafias érzelmektől áthatva becsüli hazáját, a bérösszeget befizetni igyekszik; mert hát, mi tűrés-tagadás, jó földesura is van a Stépán-családban; sokat elnéz, türelemmel vár, nem ragaszkodik a fizetési határnapokhoz betű szerint és ez nagyban emeli a köznép bizalmát a bérbeadó urasághoz. Egész alkotmányos berendezésből áll a bérlők gazdálkodása. Vannak hatóságilag megerősített statútumaik, felügyelő-bizottságuk, sőt, mit legelőbb kellett említenem, a jövedelmi adó beszedésére külön megbízottjuk, ki ez idő szerint Csollák István gk. tanító. Magam a földesuraság megbízottja vagyok és a bérleti összegek inkasz- szálását teljesítem. Az elmúlt gazdasági év kissé megpróbálta bérlőinket. Sertésvész, száj- és körömfájás a szarvasmarháknál, silány tavaszi és takarmánytermés következtében alig volt hasznuk az 1896-iki gazdasági évből. Kellő méltánylásban lettek részesítve a bérbeadó uraság részéről; de nem úgy a jövedelmi adó behajtásánál. A folyó 1897. évi első negyeddel 20G ft hátralékot számítottak fel nekünk és itt egyenesen szegény fejemnek jöttek. Hiába szabadkoztam, hogy hát magam részéről már a f. évi junius végéig lefizettem a reám éső 2 ft 50 krnyi béradót; hasztalan igazoltam tanúval, sőt bélyeges nyugtatóval, László Ferenc kiküldött állami végrehajtó 300 ftig lefoglalta istállómban két lovamat és egy db. csikómat, engem tévén felelőssé az összes tartozás kifizetésére; és bár ápr. 6-án 1896. évi dec. 31-éig esedékes adónkat Csollák István, a beszedéssel megbízott egyén, a varannói kir. adóhivatalnál kifizette, én a mai napon hivatalos árverési hirdetményt kaptam fenti végrehajtó ur aláírásával, ahol értésemre adatik, hogy lovaim 1897. ápr. 28-án Szacsurban, esetleg május 11-én Varannón el fognak árvereltntni. Ki itt a hibás? Én-e, aki az államnak biztos adóalapot szereztem a 300,000 ftnyi vagyonnal rendelkező 200 bérlő-család megnyerésével, avagy Loys Béla v.-csemernyei körjegyző, ki minden előleges megkérdezés nélkül jónak iátta a bérleti adót Hegedűs Ágoston és társai címére előiratni, holott tulajdonképen magam vagyok a társa a többi 200 bérlőnek és a beszedést nem én eszközlöm. Ilyen ok nélkül való megszégyenítés és zaklatás jutott osztályrészemül önzetlen és jó- akaratu működésemért. A 300,000 ftnyi vagyonnal biró társakért az én 18 évi, szegény küzkö- dósemmel szerzett tulajdonomat veszik zár alá, Hiába minden könyörgés, kérés és bizonyítás, „az adókivetésnél mint a bérlő-társak vezetője szerepel,“ ez alapon a kir. pénzügyigazga- tóság a zár alól leendő feloldást megtagadta. Nos, tek. szerk. úr, érdemes-e a közügy érdekében jót tenni, mikor ilyen méltánylásban részesül a köznép vezetője, tanácsadója ?*) Jó, hogy tudom ezt is. Hazafiúi üdvözlettel; Hegedűs Ágoston, gk. esperes-lelkész. CSARNOK. Madarasi hires csárda,. . . Madarasi hires csárda Benyílója Odanéz a kútostoros Itatóra. Csikósbojtár kurjogat ott A ménesre, Neki lehet iszonyú mód Keseredve. — Hej de meg is vert engemct ■ A jó Isten: Hogy ennyire a szerelem Rabja lettem! Mért is jöttél csalfa leány E világra? Nem lenne most szivem ily hús, Ilyen árva ............ Öreg csapiár kökényszemü Szép leánya, Kikönyököl a csárdának Ablakába. Nézi, nézi: jön-e már a Vőlegénye, Cukros fánkra, piros borra, Pecsenyére ? De az órák tünedeznek Egyre-másra . . . S ráborul a csendes éj a Pusztaságra. Éjféltájban valaki jő Az ablakra, S bekiáltja keserűen Felkacagva: — Csalfa leány! hej, ne várdd a A vőlegényed, Nem enyel eg többé soha Az tevéled! . S lódobogás hangzik a nagy Éjszakába. Egy sikoltás . . . s néma lesz a Csárda tája. Kovács Zsigmond. *) Indíttatva éreztük magunkat, hogy a kir. pénzügyigazgató urat a szóban levő ügy felöl személyesen fölkeressük. Az adó-lajstromokba betekintvén, megnyugtatásul kijelenthetjük, hogy az ügy szanálva van. L. B. jegyző nem hibás, mert ő jóhiszemüleg járt el. Fötisztelendősógednek az ellen, hogy megkérdezése nélkül megtették az érdekeltség, mint jogi személy látható fejévé, ha ez a tisztesség disgusztálta, annak idejében az adókivető bizottság előtt kellett volna felszólalnia. Ha akkor nem tette, most már kényelmetlen helyzetét 3 évig tűrnie kell. — Abban, hogy a f. évi I. negyedre esedékes és hátralékban maradt ül. osztályú kér. adóra is kitűzték az árverést, nem tagadjuk, hogy mi magunk is némi túlbuzgóságot látunk. Szerk. Közgazdaság. Az első magyar általános biztosító társaság márc. hó 27-én délután tartotta évi rendes közgyűlését Csekonics Endre gróf elnöklete alatt, aki üdvözölvén a megjelenteket tudatja, hogy 36 részvényes van jelen. 118 szavazattal 614 részvény képviseletében, a közgyűlés tehát határozatképes. A jegyzőkönyv hitelesítésére Frey Ferenc és Rust József részvényeseket kéri föl, a szavazatszedő bizottság tagfaivá Kamer- mayer Károly, Goldberger Zsigmond és Wagner Károly részvényeseket küldi ki. Az igazgatóság évi jelentését Jeney Lajos igazgatósági tag terjesztette elő. Eszerint a jégbiztositási osztályban szenvedett tetemes veszteség dacára az üzlet- eredmény kielégítőnek mondható. Az üzlet folytonos örvendetes haladásáról és egészséges fejlődéséről tanúskodik a tavalyi tűz- és szállitmányi osztály díjbevétele, mely az 1895 évi 5.703,520 frt 34 krról 5.823,941 frt 78 krra emelkedett. A tartalékokat az előző év számaival összehasonlítva, azok a következő emelkedést mutatják: Az életbiztosítási díjtartalék 27.779,598 frt 49 krról 29.550,383 frt 99 krajcárra, a külön tartalék 600,720 frt 80 krról 701,096 frt 14 krra, a Lévay alap 82,871 frt 5 krról 84,935 frt 81 krra, a tisztviselők nyugdíjalapja 544,982 frt 59 krról 557,320 frt 39 krra emelkedett, mig az első magyar általános biztositó társaság ezredéves alapítványa 30,900 forintra rúg. Az életbiztosítási osztály külön jelentésében és zárszámadásában kimutatott 1.003,733 forint 44 krt tevő nyeremény felosztására az igazgatóság javasolja, hogy 50 százalék 195,437 frt 90 kr után azaz 97,718 forint 95 krajcárt a biztosítottak nyereményrészeül adják, 10 százalékot az 1.003,753 forint 44 krajcár után, azaz 100,375 forint 34 krt a különtartalék javára, 6 százalékot 60.225 frt 20 krt az igazgatóság nyeremény-osztalékára, 3 százalékot 30.112 frt 60 krt a tisztviselők nyereményosztalékára, 2 százalékot, 20.075 ft 7 krt a tisztviselői nyugdíjalapra fordítsanak, ami 308.507 ftot tesz, s a fönmaradő 695.246 frt 28 krból minden egész részvény után 230 írtjával 690.000 irtot fizessenek osztalékául, s a fönmaradó 5.246 frt 28 krt közhasznú adományok fedezésére tartalékba helyezzék. Dr Robicsek József részvényes a mérlegnek némely előtte nem világos tételére nézve fölvilágositást kért s a társaság igazgatósága iránt őrzött teljes bizalmának hangsúlyozása mellett bírálat alá vette a szerinte eléggé élénk üzletszerzési politikát. Ormodi helyettes vezér- igazgatónak, fölvilágositásait s az üzletszerzés nagy sikereit számszerűen kimutató élvelését a közgyűlés élénk helyesléssel vette tudomásul s Robicsek dr. újabb rövid felszólalásában ismét kijelentette bizalmát az igazgatóság iránt s tiltakozott a föltevés ellen, mintha véleményének nyilványitása támadás akart volna lenni. — A közgyűlés ezután egyhangúlag tudomásul vette az igazgatáság jelentését, elfogadta az előterjesztett javaslatokat és a fölmentvényt minden irányban megadta. Elnök bejelenti, hogy Szitány Izidor betegségére való tekintettel felügyelői állásáról lemond. Érdemeiért jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. — A közgyűlés elfogadta az igazgatóság és választmány által jótékonycélokra fordítandó 7.225 forintot illető javaslatot is. Végül a választmányba beválasztották Bánffy György bárót, Karátsonyi Jenő grófot és Schoss- berger Nándor bárót, a felügyelő bizottságba Hajós Józsefet, mire a közgyűlés véget ért. Uj pénzforrás. A mostani sanyarú gazdasági viszonyoknál fogva általános az elkeseredés a földbirtokosok közt; mert bármenyire is küzdjön a földbirtokos, mégsem képes kemény munkája gyümölcsét érdeme szirint élvezni és sorsa mindinkább súlyosabbá válik. Ezen mostoha viszonyok oka a kíildföldről beáramló nyers terményekben rejlik, miáltal hazánk termékeinek ára annyira csökken, hogy a tesmelési költségek is alig fedezhetők. Az egyedüli eszköz, ezen baj gyökeres orvoslására, volna, a földnek oly éltető erőt adni, mely által a földmives képes legyen kétszer anyit termelni, mint eddig és ezen éltető erő, mely minden más termelési erőt magában egyesit: a pénz De pénzhez a földbirtokos vagy csak nagyon szűkén jut, vagy pedig drágán kell 'neki azt megfizetnie és a szűkén kimért hitellel nem képes szükségleteit kielégíteni; mert — legtöbb- nyire 10—12°/o kamatú váltóadóságainál fogva —- csak igen gyakran azon kellemetlen helyzetbe jut, hogy, az aratás után, összes termését potom áron kénytelen eladni. A földbirtokosnak tehát csak olyan kölcsön használhat, melynek kamatjait minden erő megfeszítés nélkül képes megfizetni, azaz: olcsó törlesztéses kölcsönhöz keli jutnia. Mint a „Köztelek“ (az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület“ hivatalos közlönye) március hó 27-én megjelent számában olvassuk, ilyen előnyös törlesztéses kölcsönöket a majdnem 10 év óta fennálló és folytonos virágzásban levő Folytatás a II. mellékleten.
