Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-04-18 / 16. szám
II. Melléklet a „Zemplén“ 16. számához. „Ingatlan- és Jelzálog-Forgalmi-Intézet“ Budapest, VI., váci-körut 39., gyorsan eszközöl ki. Ezen — a közel jövőben 250.000 frtnyi alaptőkével részvénytársasággá átalakulandó — intézet szilárdsága és megbizhatósága mindenütt osztatlan elismerésben és kitüntető ajánlásokban részesült. Jelenlegi tulajdonosa Gurré Ferenc ur, kinek azon esetre, ha vállalatát átadja 104.000 frtnyi eladási ár biztosíttatott, továbbra is ezen intézet ólén megmarad. Ezen részvénytársaság tagjai csak olyanok lesznek, kik most is érdeklődnek a magyar földmivelők jóléte iránt, előkelő társadalmi állást foglalnak el, vagy pedig a kik tekintélyes magyar földbirtokosok. A földbirtokos ennélfogva csak saját érdekében cselekszik, ha a tavasz, ezen birtokának becslésére kedvező évszak beálltával — legyen az hasznos befektetések, vagy eddigi költséges adóságai convertálásával járó bélyeg- és illetékmentesség elérése czéljából — egy olcsó törlesz- téses kölcsönt vesz fel és ezen célra telekkönyvi kivonatai és kataszter-birtokivei másolatát, felülvizsgálás végett, fentemlitett intézethez annál inkább beküdeni, minthogy reá nézve ebből semminemű költség nem háramlik. Yármegyei Hivatalos Rész. 7011. sz. T. Zemplén-vdrmcgye alispánjától A 10 járási főszolgabírónak. A tőke-terebes—gálszécs- l. kapi—eperjesi és varannó—homonnai helyiérdekű vasútvonal előmunkálati engedélye tárgyában kiadott kereskedelemügyi intézvényt közhirrététel és alkalmazkodás végett kiadom. S.-A.-Ujhely, 1897. április 8. Matolai Etele, alispán. Másolat. 17004/III. sz. Kereskedelemügyi m. kir. Minister. Zemplén-vármegye közönségének. — Gróf Zay Imre földbirtokos és Eberhein Bap- tiszt János bankár budapesti lakosnak a tervezett terebes-gálszées-kapi helyi érdekű vasútvonalból egyfelől Hanusfalvánál elágazólag Vla- csa, Kobulnicza és Karácsonymező községek érintésével Girált községig, másfelől Varannónál elágazólag V.-Hosszumező, Henczócz, Szedliczke, Tavarna, Hegedűsíálva, Topolovka és Zavadka községek érintésével a m. kir. államvasutak Ho- monna állomásáig vezetendő helyi és gőzmoz- donyu vasútvonalakra az előmunkálati engedélyt egy évre megadtam. — Miről a közönséget múlt évi október hó 9-én 44701. szám alatt kelt ren- deletem kapcsán oly felhívással értesítem, hogy nevezett engedélyeseket, vagy megbízottjaikat e részbeni működéseiknél a netán szükséges hatósági támogatásban részesítse. — Budapest, 1897. március hó 28-án. Br. Dániel sk. 5943. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 járási főszo'gabirónak. A pöstyéni fürdő-igazgatóság által a hivatalnokok és tanitóikar részére berendezett tisztviselői lakra vonatkozólag kibocsátott prospektust, közhírré tétel, illetve az érdeklődők tájékoztatása céljából kiadom. S.-A.-Ujhely, 1897. április hó 8-án. Alispán helyett: Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. Prospektus. Pöstyén-fürdő, 1897. február havában. Tisztviselőlak Pöstyén-fürdőn. Az alulírott fürdőigazgatóság egyik lakóházát rendkívül mérsékelt áru Pensionátussá rendezte be, amely kisebb javadalmazásu hivatalnokok s tanítók befogadására szolgál. A lakóház 17 két ágyra berendezett lakszobából és teljes étkező helyiségekből áll. A szobák mindegyikében a személy- és naponkénti penzio-árak kifüggesztvék; a napi árak: egy szobában két ágy igénybe vétele mellett 2'10—3 ftig személyenkint — egy szobában egy ágy igénybe vétele mellett 2 ft 70 kr.—4 ft 25 kr. személyenkint között váltakoznak, beleértve lakást, kiszolgálattal; reggeli (kávé, tea, csokoládé, vagy cacao), ebéd (leves, hús körzettel, tészta, vagy pecsenye), vacsora (egy sült), fürdő, I. oszt. kád, vagy medence, esetleg egy iszap-tagfürdő a fürdő-házban. A pension kívül a vendégnek felmerülhető költségei : italok (mérsékelt áron), gyógy- és zenedij, mely a fürdőbiztosi irodában fizettetik (II. osztály 7 ft, III. oszt. 4 ft 20 kr., IV. oszt. 1 ft 20 kr.), néptanítók felmentvék, fürdőruha (rendesen 1 pokróc, 1 lepedő, 1 fürdőing), melyet azon esetre, ha ezt a vendég magával nem hozza, a fürdőigazgatóság napi 15 kron állít rendelkezésre. Orvosi gyógykezelés, mely több fürdőorvos ur szives Ígéretéből igen jutányos leend, kettős fürdők, melyek különös esetekben rendeltetnek, s melyeknél a második fürdő, a fendes díjszabás helyett 25°/o engedménynyel számittatik. Bejelentések a teljes cim megjelölése mellett a fürdő igazgatósághoz kéretnek, amely az előjegyzéseket foganatosítja. Közelebbi felvilágosítással készséggel szolgál a Pöstyén Fürdő Főbérlet. (Fürdő-igazgatóság.) 6549. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 járási főszolgabírónak. Hivatkozással folyó évi 3769. szám alatt kiadott felhívásomra, tudomásulvétel, közhirrététel, a marhalevél-kezelők és kirendelt szakértők mielőbbi megfelelő utasítása, illetve az érdekeltek tájékoztatása végett kiadom. S.-A.- Ujhely, 1897. március 29. Alispán helyett: Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. Földmivelésügyi m. kir. Minister 1587/eln. sz. — Valamennyi törvényhatóságnak.-—Folyó évi február hó 16-án 920/ein. szám alatt kelt körrendeletem kapcsán tudomásulvétel, közhirrététel és a marhalevél-kezelők és kirendelt szakértők azonnali megfelelő utasítása végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a cs. kir. osztr. belügyminister ur folyó év március hó 21-én 8185. sz. a. és folyó .évi március hó 28-án kezdődő érvényességgel a következő intézkedéseket léptette életbe. — A) Magyarországot illetőleg: 1. Ragadós tüdőlob miatt a szarvasmarháknak Ausztriába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos: a) Vármegyék: Árva, Liptó, Nógrád, Nyitra, Pozsony (Csallóköz-sziget területének kivételével) Szepes és Trencsén. — b) Városok: Pozsony. Ezen törvényhatóságok területéről a szarvas- marhák mindazonáltal a bécs-szt.-marki csütörtöki és szombati vesztegvásárokra azonnali levágás céljából bevihetők az 1896. évi julius hó 23-án 48110. sz. a. kelt körrendeletemben (a 477. sz. „Állategészségügyi Értesítőben“) közölt feltételek mellett. — 2. Ragadós száj- és körömfájás miatt a sertéseknek és kérődzőknek (szarvasmarhák, juhok és kecskék) Ausztriába való bevitele Magyarország következő törvény- hatóságainak területéről tilos. — a) Vármegyék : Bars, Beszterczenaszód, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Sáros, Sopron és Vas. — b) Városok: Sopron és Szabadka. A ragadós száj- és körömfájás miatt az ausztriai forgalomból kitiltott fentebbi vármegyék járványmentes községeiből származó egészséges szarvasmarhák a bécs-szt-marki vesz- tegvárosokra az 1896. évi augusztus hó 5-én 48644. sz. a. kelt itteni körrendeletben (487. számú Állategészségügyi Értesítőben) foglalt feltételek mellett mindazonáltal továbbra is bevihetők. 3. Sertésvész miatt a sertések bevitele Ausztriába a következő törvényhatóságok területéről tilos. — a) Vármegyék: Abauj-Torna, Arad, Bács-Bodrogh, Bars, Békés, Bereg, Bihar, Gömör, Kis-Hont, Jász-Nagy-Kun, Szolnok, Moson, Nógrád, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Szilágy, Szolnok-Do- boka, Temes, Terontál, Veszprém, Zala és Zemplén. — b) Városok: Arad, Kecskemét, Kolozsvár, Nagyvárad, Pancsova, Sopron, Szabadka, Újvidék és Zombor. — B) Horvát-Szlavonorszá- got illetőleg: Ragadós száj- és körömfájás miatt a sertéseknek és kérődzőknek (szarvasmarhák, juhok és kecskék bevitele Ausztriába Horvát- Szlavonország következő törvényhatóságainak területéről tilos. — a) Vármegyék: Pozsega és Zágráb és az ezen vármegyék által körülvett városok. —: b) Városok: A ragadós száj-és körömfájás miatt az ausztriai forgalomból kitiltott fentebbi vármegyék járványmentes községeiből származó egészséges szarvasmarhák a bécs-szt- marki vesztegvásárokra az 1896. évi augusztus hó 5-én 48644. sz. a. kelt itteni körrendeletben (487. számú Állategészségügyi Értesítőben) foglalt feltételek mellett mindazonáltal továbbra is bevihetők. •— 2. Sertésvész miatt a sertések bevitele a következő törvényhatóságok területéről tilos — a) Vármegyék: Pozsega és Zágráb. — b) Városok: Brod, Ivanics, Kostajnicza, Petrinyi és Sziszek. — Az ausztriai szabad sertés forgalomból akár száj- és körömfájás, akár sertésvész miatt kitiltott magyarországi és horvát-szlavon- országi törvényhatóságok területéről úgy járványmentes, valamint fertőzött községekből, de ily községekben levő járványmentes udvarokból azonnali levágásra szánt sertéseknek minden külön engedély kikérése nélkül a Productiv- Gesellschaft der Wiener Fleischselcher cimü szövetkezett, valamint Ziegler József, Karlik Alajos, Weber Ferdinand, Hölbing József, Ha- tzinger Engelbert és Wribicki József bécsi hentesek vágóhidjára vasúton való szállítása az 1896. évi július hó 23-án kelt 48164. sz. körrendeletben (474. sz. Állategészségügyi Értesítőben közölt feltételek mellett továbbra is szabad. A leszúrt és szétdarabolatlan állapotban levő sertések (sertéshús) bevitelére nézve, továbbá a Magyarország és Horvát-Szlavonország zár alatt nem álló törvényhatóságainak területéről származó s legalább 120 kilo élősulylyal biró sertéseknek Ausztriába való bevitelére vonatkozólag az 1897. évi február hó 25-én kiadott 12962. sz. körrendeletemben (573. számú Állategészségügyi Értesítő) foglalt eddigi feltételek továbbra is irányadók. — Budapesten, 1897. március 24. — A minister megbízásából Lipthay s. k. ministeri tanácsos. 7211. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. A nagyméltóságu földmivelésügyi minister ur folyó évi 1731/eln. szám alatt kelt intézvénye folytán, folyó évi 6185 számú felhívásomra való hivatkozással tudomásul vétel és közzé tétel végett tudatom Tekintetes főszolgabíró úrral hogy a ragadós tüdőlobnak jelenlegi elterjedéshez mérten a szarvasmarháknak Németországba való bevitele a ragadós tüdőlob esetleges behurcolásá- nak vaszélye miatt ez idó szerint Magyarország következő törvényhatóságaiból tilos: Árva, Liptó, Nyitra, Pozsony és Szepes vármegyékből. Egyúttal megjegyzem, hogy oly törvény- hatóság területéről, melynek területén csak ' egy községben is ragadós tüdőlob megállapitatott vagy uralkodik a miről a szakértők a nekik hetenként megküldött „Földinivelési Értesítő “-bői mindig hiteles tájékoztatást meríthetnek, szavasmarhát Németországba szállítani feltétlenül tilos, tekintet nélkül arra, hogy az illető törvényhatóság neve a német kormány által időnként közétett kimutatásba felvétetett-e ? S.-A.-Ujhely, 1897. április hó 8-án. Alispán helyett: Dókus Gyula, főjegyző. 14/1 7. sz. Zemplén-vármegye közig. érd. bizottságától. Olvastatott a Nagyméltóságu Földmivelésügyi minisztérium múlt évi 72541. szám alatt kelt intézvénye, melylyel az 1891-ik évben teljesített erdősítések utáni jutalmak kiosztásáról értesíti a bizottságot. A felolvasott intézvény a „Zemplén“ hivatalos közlönyben közzététetni rendeltetett. Kelt T. Zemplén-vármegye érd. bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1897. évi február hó 20-án tartott ülésében. Meczner Gyula, érd. biz. elnök. Másolat. Földmivelésügyi magy. kir. Miniszter. 72541/1. 4. szám. Valamennyi közigazgatási bizottságnak és kir. erdőfelügyelőségnek. (Az 1896. évi erdősítési jutalmak kiosztása tárgyában.) Az 1891. évben közgazdasági érdekből teljesített erdősítések jutalmazására vonatkozó pályázat határideje lejárván, az idei 44252. szám alatt kiadott rendeletben intézkedtem' az iránt, hogy az 1891. évi 10508. számú pályázati hirdetmény alapján pályázat alá bocsátott erdősítések a helyszínén megvizsgáltassanak s a vizsgálatok mgejtésénél az erdősítésre vonatkozó összes körülmények figyelembe vétessenek. A helyszíni vizsgálatok eredményéről szóló jelentést, az erdősirésre vonatkozó összes ügyiratokkal s nevezetesen a helyszínén az illető erdőbirtokosok jelenlétében felvett jegyzőkönyvekkel együtt, az említett pályázati hirdetmény értelmében alakított bíráló bizottságnak kiadtam a végett, hogy ez az országos főerdőmester helyettesének elnöklete alatt tartandó ülésén, a jutalmak odaígérésére vonatkozó határozatát hozza meg s azt jóváhagyásom elé terjeszsze. A bíráló bizottság az összes tényezőknek s nevezetesen az 1891. évi erdősítések közérdekű beesőnek és értékének kellő megállapítása után az elsőrendű első nagy jutalmat, azaz 1000 (egyezer) frankot aranyban, a nyitra-vár- megyei Brezovai községnek a saját határában 30350. 10864 és 30865 kát. helyrajzi számok alatt fekvő 76 (hetvenhat) kát. hold .kiterjedésű teljesen kopár, helyenként kavicsos, igen meredek legelő területen, teljes zárlát mellett kiváló gonddal és szakértelemmel foganatosított erdősítésért, mely erdősítés által nemcsak az évtizedek óta terméketlenül heverő értéktelen területek lettek tökéletesen befásitva és az el- kopárosodástól megmentve, hanem a beerdősi- tett terület alatt fekvő nagyobb terjedelmű mezőgazdasági területek termőképessége is lett emelve és a közlekedési ut, valamint az azon közlekedő emberek és állatok élete is megvédve. • Az elsőrendű második nagy jutalmat, azaz 1000 (egyezer) frankot aranyban a zala- vármegyei Tihany község volt úrbéres közbirtokosságának a saját határában, a „Visz- hangoldal“ dűlőben 26‘2 (huszonhat egész és kettő tized) kiterjedésű meredek és kőtörmelékes vízmosásokkal átszelt s -helyenként csu,-
