Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-11-03 / 44. szám

tanárok. Patakon ez volt az első polgári házasság. Az egyházi áldást otthon, családi körben Kérészy Barna tisza-nánai lelkész adta az uj párra. Őszin­tén kívánjuk nekik a boldogságot ! — Kesznyéten- ben ez évi október 27-én kötötték az első pol­gári házasságot Kis József és Gyarmati Eszter ifjú mátkapár, földmivelő szülék gyermekei, tanúikkal megjelenvén a kir. anyakönyvvezető-hivatalban. Másnap jelentkeztek a lelkészi hivatalnál s a templomban az ev. reí. vallás szertartásai szerint nagy ünnepiességgel vették az egyház áldását. Ezután száz teritékü vacsora következett s csak másnap délután oszlott szét a szép rendben vi­gadó lakodalmas nép. r. I. (Gyilkosság a templom előtt.J Hernád-Németi- ben, írja tudósítónk, okt. 20-án ál3oYFá“'ifítg~T£un Bertalan, Tiszán-inneni ev. ref. püspök, a hitköz­ségnek ujonan épült s párját nagy darab földön ritkító, valóban remek-szép templomát. Fájdalom, hogy a lélekemelő ünnepséget egy oly kannibáli cselekedet zavarta meg, melynek a bünkrónikákban aligha van mása. Ugyanis öt paraszt, fejszékkel és késekkel fölfegyverkezve, reá rohant a templom •lőtt ájtatoskodó hívek között Lakatos János föld- mivesre és a szó szoros értelmében agyon verte. Az orgyilkosokat elfogták és átadták a szikszói járásbíróságnak. A gyilkosság oka régi gyülölség. r. I. (Uj okmánybélyegek.) Az állami könyvnyomtató műhelye, amint értesülünk, most készíti az uj, koronaértékü okmány-bélyegeket. Az uj bélyegek sokkal tetszetősebb külsejüek, mint a régiek. Hason­lítanak valamit az osztrák bélyegekhez, meg van t. i. mind a kettőnek az a közös jó tulajdonsága, hogy az átírásra több a hely rajtuk. Az új bélyegeket, és pedig a 10, 20 és 40 koronásokat, már most szállítják amühelyből fel a pénzügyministériomba ; forgalomba persze csak akkor kerülnek majd, ha a régiek elfogynak. (Csalás.) Braun Herman szikszói életkeres­kedő panaszolta a rendőrség előtt, hogy néhány nap előtt a szikszói zsinagógában egy ismeretlen zsidókinézésü egyénnel találkozott, aki Schwarcz Adolf ábrányi életkereskedőnek adta ki magát, mondván, hogy tetemesebb mennyiségű életnemüje van eladó. Es mert az ábrányi viszonyokról, me­lyek Braun előtt ismeretesek, teljes tájékozott­sággal beszélt, Braun hitelt adott az állítólagos Schwarcznak és az alkut hamarosan megkötötték, úgy hogy Braun megvett Schwarcztól egy vaggon búzát és másfél vaggon babot, melyet az eladó köteles lett volna a keresztes-nyárádi vasúti állo­másra beszállítani, ^Schwarcz az üzlet megkö­tésekor 150 ft előleget kapott. A múlt hó 28-ára volt tűzve az átvétel napja, mikor Braun avégett Nyárádra utazott. Ott azonban sem Schwarczot, sem az életneműt nem találta, sőt mikor ottan Schwarcz ábrányi életkereskedő után tudakozódott, megmondták neki, hogy ott ilynevű egyén nem is lakik. Braun természetesen nyomban Abrányba utazott, ahol aztán alaposan meggyőződött arról, hogy csalás áldozata lett, mert ott semmiféle Schwarcz nem létezik, A személyleirása után azon­ban nyomra jött. Egy ottani életkereskedö igazí­totta útba mondván, hogy a csalást^ drágalátos sógora : Rósenberg Sámuel újhelyi lakos ügynök követte[el. így jött a megcsalt Braun Ujhelybe, ahol aztán kétségtelenné vált, hogy Rosenberg a tettes, azonban elcsípni nem lehetett, mert eddig haza nem tért. Rosenberg, aki egy feltűnően alacsony, vézna, sápadt arcú, fekete szakállas kis zsidó, már régóta benne van a rendőrség fekete könyvében, mint szélhámos, tolvaj, csaló, ki bűnös üzelmeit felette furfangos módon szokta végrehajtani. — Értesülésünk szerint pár hete ugyancsak a szikszói módon csapta be Grősz Adolf kassai életkereskedőt is. A gazembert, kinek felesége és hat apró íon- gyos gyermeke éhezik itthon, körözik mindenfelé. (Öngyilkosság.) Széchényi László, volt vasúti gyári munkás tegnapelőtt a Torzsás nevű erdő­részben felakasztotta magát. Holttestét úgy talál­ták meg tegnap reggel az arra járt favágók Hul­láját szabályszerű orvosrendöri szemle után a közkórházba szállították. (Meghívó.) A s.-a. újhelyi iparosok önképző- egyesülete f. hó 10-én este fél 8 órakor szavalás, felolvasás, cimbalom és tánccal egybekötött jóté- konycélu társas mulatságot rendez a »Magyar Korona« (P'riss-féle) étkezőjében. Felülfizetések kö­szönettel fogadtatnak és hirlapilap nyugtáztatnak. (Betörés.) Nehány nap előtt Waller Herman, Kazinczy utcai szatócs boltjának falát ismeretlen tettesek kivájták és az igy támadt nyíláson be­másztak s több csekélyebb értékű bolti cikket és néhány forint ára szivart elloptak. A betörőket a rendőrség nyomozza. (A tengerfenék világa) egyik kis csudája lesz az ezredéves kiállításnak. Egy kis előcsar­nokból a földbe menő félig homályos, barlang- szerű folyosóba jut a látogató, s amikor mind lejebb és lejebb megy, sziklatuskók oszlopok, csepegökövek között találja magát misztikus félho­mályban, temperált nedves, hűvös légkörben. Mintha egy ismeretlen világban, a tenger fenekén járna. S jobbról-balról, fölül-alul üveg-falakon át egy csodálatos, sohase látott világ tárul eléje, az elmésen, panoráma-szerüen megcsinált tengeri akorium, benne a tenger fenekének bámulatos, eleven világával. A legváltozatosabb élet, a leg- csudásabb állatfajok. Emitt bizarr alakú halak, csikók, tühalak, tengeri ördögök, odább a foly­ton mozgó lágytestü polipok, csigák és kagylók között a tengeri rózsák százai lepik el a fenéket, kitárják tarka karjaikat, azután egy rezzenésre összebújnak s percekbe telik, amig újra kinyitják pompás, piros, narancssárga, zöld és kék szir­maikat. Tüskebőrüek, lomha tengeri csillagok hevernek szerteszét. Kagylóhéjak közt mászik visz- száfelé a remete-rák, tengeri uborkák hevernek a különös alakú algák közt. Hogy az illúzió teljes legyen, messze a háttérben egy óriás körkép lesz folytatásakép a tengerfenéknek, folyton mozgó, változó vetített képekkel. Egy elsülyedt hajó széthullott roncsai fokozzák a kép hatását s kö­rülötte mozognak, úszkálnak a halak és medúzák, a tengerfenék csudálatos lakói eleven példányokban. (A kassai dóm és a milléniom.) Azoknak, akik sohsem remélték, hogy megérik a dóm kapui­nak megnyitását, szolgáljon kezességül a kormány milléniomi programja. E hivatalos programban a kassai dóm fölszentelésének ünnepsége is benne van, melynek fényét ö Felsége, a magyar király, jelenléte fogja emelni. (Az Ung-folyó pusztítása.) A folytonos nagy esőzések következtében az Ung-folyó rohamosan kiáradt és a. szántóföldeken nagy rombolást vég­zett. Az ungvölgyi vasutat is erősen megrongálta. (Időjóslat november hó 15-ára.) Száraz hűvös, (Reildkivilli sikert) ért el az osztálysorsjáték intézménye Magyarországon. Ma. midőn az első osztály húzása be van fejezve és már a nyereményeket is kifizették, ezt a tényt nagy megelégedéssel konstatálhatjuk, mert ily módon az osztálysorsjáték nálunk is az első lépés a kis lutri eltörlése irányában. A magyar osztálysorsjáték nagy sikere főleg abban ill, hogy a társadalom összes rétegei résztvettak benne és büszkeséggel konstatálhatjuk, hogy a magyar osztálysors- jegyeker az egész világon legkedvezőbben fogadták. Valóság­gal érthetetlen ebben a tekintetben az osztrák kormány eljá­rása, midőn nem engedi meg, hogy a magyar osztálysorsje­gyek Ausztriában magában is elárusittassanak. Magyarország sokkal előzékenyebb s jól emlékezünk arra, hogy uiég csak rövid idő előtt is mindenfelé árulták nálunk a lembergi kiállí­tás sorsjegyeit. Remélhető, hogy a magyar kormánynak sike­rülni fog, hogy itt is helyreállítsa a paritást, annál is inkább, mert az uj osztrák pénzügyminiszter Bilinszki lovag, október 24-ikén tartott expozéjában bejelentette hajlandóságát a kis lutri eltörésére. Egyébként Ausztria engedélye a magyar osztály­sorsjáték vezetőségének érdekében nem áll, mert az ozstály- sorsjegyek kelendősége, a haza határain belül is, valóban példátlan. Ezért ajáulatos, hogy mindazok, akik sorsjegyeket vásárolni akarnak, ezt minél előbb megtegyék, nehogy oly kellemetlenségeknek legyenek kitéve, mint az első osztálysors­játék húzása előtt, midőn az utolsó napokban annyi megrend­elés érkezett HeintzeKároly budapesti főelárusitőhoz, hogy a megrendelők jelentékeny része már nem kaphatott sorsjegyet. A második osztálynál előreláthatólag még sokkal nagyobb lesz a vásárlókedv, mert a nyereménykilátások itt még hasonlíthatatlanul nagyobbak. — A sorsjáték vezetősége figyelmeztet bennünket arra, hogy az I. osztályú sorsj egyek tulajdonosainak ajánljuk a II. osztályú sorsjegyeknek mielőbbi beszerzését, ami legkönnyebben úgy” történik, hogy az illetők az I. osztályú sorsjegyet beküldik, mire az igazgatóság pos­tán, utánvétellel megküldi a II. osztályú sorsjegyet. Miután az I. osztályú sorsjegyeket teljesen elárusitották, a II. osztályra vonatkozó megujitásra oly nagymérvű tolongás várható, hogy minden I. osztályú sorsjegy tulajdonosának legmelegebben ajánlhatjuk, hogy minél előbb intézkedjék a II. osztályú sors­jegyének megszerzése iránt. Irodalom. Az »Adalékok Zemplén vármegye történeté­hez« c. irodalmi vállalatunknak 2. (november-havi) füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Bronzkori emlékek lelőhelyei Zemplénben. (Folyt, és vége.) Közli: Dongó Gy. Géza. 2. Ezeréves em­lékek tulajdonneveikben. Közli: Dongó Gy. Géza. 3. Rettel-pataka vagy Keczel-pataka-e ? Irta: Újlaki István. 4. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. Latinból fordította : Matolai Etele. 0. Történeti jegyzetek Zemplén-vármegyé- ről. Latinból fordította : Kapás L. Aurél. 6. Ada­tok Bottyán község történetéhez. Közii: Lojda József. 7. Egy oltalom-levél Bocskay István fejede- .emtől Közli • Dókus Gyula. 8 Bocskay István br. le­vele 1656-ból. Közli : Dongó Gy. Géza. 9. Egy ,asse- curatoria-levél« 1703-ból. Közli: Molnár János. 10. Egy bizonyság- és öröklevél 1665-ből. Közli: Molnár János. 11. Levelek a szerkesztőhöz I. II. 12. A sárosi (krónikából. Közli: Kiszely Róbert. 13. A lőcsei krónikából. Közli: Dongó Gy. Géza. 14. Gersei Petheö Zsigmond gróf »kötött levele« 1647 bői. Közli: Kiss István. 15. Főnemesi és nemesi birtokos családok Zemplénben. 16. Tárca. (Zemplénvármegyei kihalt főnri' családok. Foly­tatás és vége.) Irta: Zombory Gedő. 17. A szer­kesztő postája. — Az »Adalékok« 2. füzetét mind­azoknak, kik az 1. iüzetet megtartották, elküldöt- tük. Ha akaratlanul egy, vagy más helyre a fü­zetek meg nem érkeznének, hozzánk intézeit le­velezőlapra rögtön gondoskodunk az elmaradt fűzetek utánküldéséről. Uj) előfizetőknek példá­nyokkal még szolgálhatunk. A „Zemplén“ kiadóhivatala. Egy nagj’jelentöségü munka. A magyar tudományos Akadémia egy kitűnő könyvet adott ki. A magyar akadémia első sorban nyelvünk művelésére alakult, de a magyar nyelv rendszeres feldolgozásával mindmáig adós maradt. Hányszor szemére hányták már ezt az Akadémiának, pedig az is kétség­telen, hogy ilyen nagyszabású munkát nem lehet egykönnyen megteremteni. Bizonyos feltételek nélkül — soha. Ahhoz múlt kell, előkészület, előzetes tanulmány, az alapkérdések monag- ráfikus tárgyalása s idő, mely megérni hagyja az eldöntetlen kérdéseket. Ez az idő elérkezett. Egy Révai, Fogarasi, Hun- falvy, Vámbéry, Budenz, Szarvas Gábor s a fiatal nyelvészek gárdája munkálkodott közre azon, hogy Simonyl Zsigmond, jeles tanítványával, Balassa Józseffel, megírhassa a »Tüzetes magfar nyelvtan történetI alapon.“ Ennek a nagyszabású mun­kának első kötete jelent most meg, magában foglalva a hangtant (ezt a részt Balassa irta,) s az alaktant, mely a szótők, az összetétel, az igeképzés, a névszóképzés, az igeragozás, a névragozás minden apró-cseprő kérdését felöleli. E kötetét követni fogja a másik kettő, melyek a jelentés- és mondattant foglalják magukbau. S/mo/?y/-nak ez a munkája irodalmunkban ltorszakalkodó! Az iskola, az irodalom és minden magyar ember hálásan fogadja S/mony/-nak ezt a nagy alkotását, mely munkával fényt hozott szerző magára az Akadémiára! Uj Ohnet-regény. A Singer és Wolfner kiadásában immár évek hosszú óta megjelenő Egyetemes Regénytár legújabb kötetei Ohnet György legújabb regényét a Régi haragot hozzák. Ez az uj mű egyik legkitűnőbb és legérdekesebb regénye a világ­hírű francia Írónak, akiről minden újabb műve egy-egy esemény az olvasók milliói előtt az egész müveit világon. Mindazok a jeles tulajdonok, amelyekkel Ohnet a világ közönségét meg­hódította, benne vannak ebben az uj regényében is. A mese érdekfeszttő, fordulatokban gazdag, az alakok világosan vannak rajzolva, természetesek és üdék, az előadás sima, gördülékeny, tetszetős, humoros és szellemes. A Régi harag egy bájos regény. — A csinos két kötet ára I ft. »Corpus Juris Hungarici.« A Franklin-társulat a mil­léniom alkalmával kiadja az összes magyar törvények gyűj­teményét. A gyűjtemény a magyar királyság fennálása óta hozott összes törvényeket tartalmazza, alkotásuknak időbeli sorrendjében, feltüntetésével annak, hogy a legrégibb keletű törvényekből mind máig mi van és mi nincs még érvényben. A teljes kiadás 20 kötetben fog megjelenui. Egy-egy kötet átlag kb. 30 Íves lesz, az egész mű tehát mintegy 600 Ívre * van tervezve. A húsz kötetre terjedő »Törvénytár* bolti ára fűzve 60 forint, kötve 75 ft lesz. Tanügy. „Néptanítók a közegészségügy szolgálatában.“ — Egy kis megjegyzés Berecz K. úr ily cimü cikkelyére*.) — Érdekkel olvastam a »Zemplén« 42. számá­nak »Tanügy« c. rovatában Berecz Károly tanító urnák közzétett tanügyi cikkét, ki a tudatlan néppel legközelebb álló faktoroktól, a tanítók éber­ségétől, ügyességstől, és mindenek felett jóra tö­rekvő szándékától teszi függővé az emberiség legfőbb javának, az egészségnek megőrzését. Teljesen osztom nézetét, hogy a néptanítónak annyi sok minden szükséges között a közegészség- ügyre is ki kell terjesztenie figyelmét, sőt többet, annak megteremtésére minden lehetőt is el kell követnie az iskolában. Mert hiszen gyermekből lesz az ember, s amit a gyermeknél elmulasztunk, az ember sínyli meg; itt kell őket korán rendre, tisztaságra szoktatni. Ha a tanító könnyen veszi hivatalát, nagyon könnyű, de ha lelkiismeretesen óhajt neki meg­felelni, szerfölött nehéz, sőt mondhatnám annak minden teendőire kiterjeszkedni lehetetlen. Ez előtt, mig az emberiség fejletlen, műve­letlen volt, nem sokat igényelt, beelégedett azzal, ha a gyermek írni. olvasni, s egy kis számvetést megtanult. Ma, midőn az igények hova-tovább szaporodnak, a gyermekektől is többet kívánunk, sőt még a törvény is követeli, hogy az iskolából kilépett gyermekek tudományosak legyenek, telve : vallás-, 1 föld-, nép-, számismeretekkel ; nyelvtan, állattan, növénytan, gazdaságtan, alkotmánytan, háztartástan, kertészet, stb. stb. ösmeretével. — Isten a megmondhatója mi mindennel ellátva le­gyenek még a népiskolából kikerült növendékek is. Ha már most a tanító eként el van foglalva, sőt többen még gazdálkodni is kénytelenek, s vannak, kik több hivatalt folytatnak, kérdem: hogyan jut ideje még járványbizottságot is vállalni, kinek kötelességszerüleg teendője a házakat he­tenként legalább egyszer meglátogatni a tisztaság és rend ellenőrzése végett. Nézetem szerint a tanítónak legilletékesebb helye az iskola és annak környéke. Itt értékesít­heti teendőit a gyermekek körében, innen szivá­rogtathat be minden jót, hasznost, szépet, a gyermekek révén az egyes családokba. És hogy az iskola, s annak környéke tiszta, rendes, vonzó és igy az egészségnek megfelelő legyen: arra a tanító tehet legtöbbet, már a saját érdekében is. — Nevezetesen : a tanításra kitűzött órákat ügy oszsza be, hogy minden órából lega­lább 8—10 percet úgy télen, mint gyáron hasz­náljon fel a szabadban, a testi és szellemi erő üditésére, s az iskola levegőjének felfrissítésére; éjjel pedig az ablakok, ha csak lehet nyitva tartassanak, akkor nem lesz a levegő kiállhatatlan, — s az isko'a környékét 5—6 év alatt kellemessé lehet tenni egy kis gondozással. Hogy iskoláink közt sok van még olyan, melyik erős kifogás ala jöhet, melyik rendesen nem szellőztethető, berendezése hiányos, alacson és nedves, tehát nem egészséges :sajnos, igazi Hogy hol gyökerezik az ok, nem vitatom. Többfélék felőle a vélemények. Én az államot tenném érette felelőssé. Előbbvalótiak tartom a szép és jó iskolát az Uchdlzius ágyáknál és gyútüs fegyvereknél. De itt, tartozom az igazság érdekében kije­lenteni, hogy Berecz K. ur a példát nem jó helyről vette fel. Az egészségtelen, alacsony, állatok sza­mára is alig való, padozatlan, kis ablaku, szűk *) A személyi vonatkozások kihagyásával közöljük. Stark.

Next

/
Oldalképek
Tartalom