Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-07-21 / 29. szám

^ _ !■*.., ^ JA'S". _ . . - . ■■”■ - V . - ^ - '- t „ „ Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN VARMEGYÉNEK HIVATALOS LAPJA. ILvÉZEGKnEIjEI&TUK: IMIiTOiElT TT-A.S.Á.Í3ST-A.P9. Sátoralja-TJjhely, 1895, julius 21. sd. (1333), Huszonhatodik évfolyam, h ihletés eua hivatalos hirdetéseknél; Minden szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. I Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy kör­zettel ellátott hirdetmé­nyekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 8 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. ( Hirdetések és pénzkülde- i mények a kiadóhivatal- hoz intózendök. _____ ELŐFIZETÉS is A: Egész évre 6 ft. Félévre 8 ft. Negyedévre 1 ft 50 kr Bérmenteilen levelek csak ismert kezektől fo­gadtatnak el. Zéllratok nem adatnak vissza. Egyes szám ár& 15 kr. k nyílttérien minden gar- mond sor dijja 20 kr. A „Torzsás.“ Mindenekelőtt ez a kérdés tolul élőnkbe: a természetadta előnyökön kivül mik tehet­nek egy várost kedvessé, kellemessé és vonzóvá idegenekre nézve is? A feleletet nem nehéz reá megadni. Örömest megyünk egy idegen városba lakni, ha tudjuk, hogy szép vidékén, egészséges levegőjén, jó vizén, vagyis a természet-nyuj- tóttá előnyökön kivül rendesen kövezett és világított, portól és piszoktól lehetőleg óvott útcái vannak; ha szép köz- és magánépü­letekben bővelkedik; ha lakásviszonyai a ,tűrhető*-nél jobbak; főleg családos embe­rekre rendkívül értékes, ha a különböző tanintézetek mentői nagyobb számban van­nak képviselve ; egyszóval: annál szívesebben leszünk mi, mint idegenek, egy város új lakosaivá, mentői inkább találhatjuk föl a haladó kultúra vívmányait egy város falai közt. Minthogy pedig egy város emelkedése és társadalmi viszonyainak fejlődése nagy­ban függ attól, hogy elüljárósága mint tö­rekedik az ott lakóknak a tartózkodást le­hetőleg kellemessé, az idegenekre nézve pedig vonzóvá tenni, önkéntelenül tolul föl megint e kérdés: megteszi-e Ujhely város­nak t. elüljárósága (a képviselő-testületet is beleértem) a város érdekében mindazt, amit a város anyagi viszonyai megenged­nek ? Én, ki a város anyagi helyzetével csak kevéssé vagyok ismerős, mert csak e ste- reotip-mondást hallom gyakran emlegetni, hogy. ,Nincs pénz, nincs pénz!* — de látom mégis a mi városunknak is, mint az ország megannyi más városának, főleg a közlekedés fejlődésével kapcsolatba hozható emelkedését és föllendülését: ítéletet nem mondhatok. Az állandó (habár rósz) színház, T A ft 0 A, Képek a paradicsomból. — A .Zemplén« eredeti tárcája. — (Folyt, és vége.) Nápoly a mesebeli városok szomorú öltönyét vette fel: a pestis dühöngött szűk és piszkos ut­cáiban. És ekkor is ide menekült a királyi család. László, a Magyarországon kudarcot vallott trón- követelő és nővére, 11, Johanna, a férjgyilkos*); itt a paradicsomon megtört a rettenetes nyavalya ereje. •) II. Johanna nápolyi királynő Róbert (I.) Károly fi­ának, Andrásnak volt neje ; férjét úgyszólván ok nélkül, csak­hogy kedveséhez (Tarent hercege : Lajos) nőül mehessen, ölette meg. Emiatt Nagy Lajos királyunk elűzte trónjáról, Durazzó Károly pedig Muróban lefejeztette vagy mások szerint meg- fojtatta. A szerencsétlen véget ért András királyfi Nápoly székesegyházában (S. Gennaro) nyugszik. Síremlékét alig tud­tam megtalálni, oly eldugott és igénytelen márványtábla az, evvel a fölirással : »Andrea* Caroli Uberti Pannóniáé regis F. neapolitanorum regi Joannae uxoris dolo et laqueo necato ursi minutuli pietate hic recondito ne regis corpus insepultum sepultumve facimus posteris remaneret Franciscus Berardi F. Capucius sepulchrum titulum nomenque P. Mortuo Annor. XIX. M. CCC. XIV. XIV. Kl. oktob.« az épülő városház, a szépen kikövezett Kazinczy-, Rákóczi- és Kossuth-úteák; a vas­úti állomás felé vezető út planirozása; a főbb útcák csatornázása; a főtért díszítő, habár a nagy közönség használatától elvont parkocska ; a mellékútcák kövezése ; a létre­jövő villámos világítás; egyes tanintézetek segélyezése : mindenesetre bizonyítanak any- nyit, hogy a városi képviselő-testület még sem nevezhető egészen a haladás ügyeire nézve — mint ahogy azt gyakran hallottam — »temetkezési egyletének »entreprize des pompes funébres«-nek De hogy némely, a városra nézve üd­vösnek ígérkező dologra nézve az volt, az tagadhatatlan. Anélkül, hogy az ügyek további tag­lalásába bocsátkoznám, csak egy dologgal akarok a jelen alkalommal foglalkozni. Tudvalevő, hogy egy város lakóira úgy egészségi, mint társadalmi szempontból igen jótevő hatással van, ha nemcsak falai közt, hanem környékén is mulató-, üdülőhelyek szétszórva találhatók. Hisz megkívánja ezeket a városi ember az ő idegfeszítő, testet-lelket bénító és kimerítő, szobában végzett munkája után! És hogy az élelmes­ség és a vállalkozás szelleme nem is hagyja ezt a körülményt íelhasználatlanúl, bizonyít­ják azok a városok, melyek ily, üdülésre is szánt mulatóhelyekkel körül vannak véve. Általában a városokban és azok környékén levő sétaterek, mulatóhelyek nemcsak mint a város tüdői szerepelnek, hanem egyúttal mindmegannyi találkozó gyűlőhelyei, pontjai a nagyvárosi közönségnek, mely rangot és kasztot az ilyen helyeken nem ismer. Városunk ebben a tekintetben igen szánandó helyzetben van. A nagy közönség látogatására, üdítő­sére szolgáló kirándulóhelye úgyszólván, egy sincs ;mert a Diána-1, az Abonyi-féle Ujjáalkotója e század elején Bourbon I. Fér- dinánd volt, de nem magának alkotta újjá, hanem a dicső »Unita Italiá«-nak. Egy oly államfőnél, kinek zászlajára ez van írva : »Első az erőszak, úgy a jog,* ennél persze nem okoz nagy lelkiismereti furdalást, ha egy ki­rályi házat jogos tulajdonából kiűz, földönfutóvá tesz ; váraiba, kastélyaiba kényelmesen elterpesz­kedik, a Bourbon címer alá odabigygyeszti az »Unita Italia* címert (előbbit nem véteti le, mert hát: »Fortuna szekerén okosan ülj«) és adja a hatalmast, pedig bizony birtokában lehet mind­azoknak a tulajdonságoknak, melyek egy államban meg kell hogy legyenek, de ez az egy, ez hiány­zik. Persze, hogy jut azután a sok kastélyból, kéj­lakból ,Leckerspeisc-re való is, mivel a haszna­vehető nagyságok kenyereztetnek le. E sorsra jutott Quisisana is. Pár év előtt kapta ajándékba a kegyelt pénz­ügyminiszter, ki nem azért volt pénzügyminiszter, hogy ki ne tudja számítani, mennyit jövedelmez egy paradicsom, melyre évenkint iooo lira kiadás esik, a jövedelem pedig ugyancsak 3 nulla, de — egyes nélkül. Azt se tudhatta, mikor jön a láng- pallósu angyal, mert hiszen (sit venia verbo) »ebül szerzett vagyon ebül megy el* ; amily könnyen szerezte ura, épp oly könnyen vehetik el tőle. Potom áron adta oda a legelső vevőnek. Az vendéglőt alakított belőle. Tempora mutantur. . . . Eladott paradicsom 1 Ez a gondolat forr az emberben, midőn a megtámasztott falak mentén a kastély terrásza felé halad. kertet, vagy a Zsólyomká-t nem számíthatjuk ide, egyrészt közelségük, másrészt csekély kiterjedésük miatt. Egyedül alkalmas hely volna a város tulajdonát képező, úgyneve­zett Torzsás. De lássuk, hogy állunk ezzel ? Mint a nagy közönség részéről egyedül használható alkalmas, mert szép és kellemes helyet testületek, egyesületek, vagy nagyobb társaságok az év melegebb szakaiban rend­szerint azért veszik igénybe, hogy ott vala­mely közcélt szolgáló intézmény javára tánc- mulatságokat rendezzenek. De mert ott a nap sugarai és az eső ellen védőhajlékot nem ta­lálnak, a táncolók számára 50—60 ftnyi költséggel lombsátort emelnek, amelyet úgy- ahogy gyékényekkel fednek be. Ha egy más egyesület akar, pl. egy hét múltán, mu­latságot rendezni, bérbe veszi a már fen- álló sátort, tűz ellen biztosítja, őrizteti és a mulatság napja előtt tataroztatja stb., vagyis a költségek ekkor is majd 40 ftra rúgnak. A nem táncolók pedig igazán élvez­hetik ,a szabadot és a zöldet.* Az imént előadottakból látható, hogy a mulatságot rendezőkre és a közönségre nézve a tavaszi vagy nyári mulatság volta- képen mindig kockajáték; mert mindig ki vannak téve a megázás és az ezzel járó kellemetlenségek eshetőségeinek. A közön­ségnek óvatosabb része tehát mindig fog tartózkodni a Torzsás-rz való kirándulástól, ha a délután óráiban esőfelhők mutatkoz­nak, aminek a kárát a rendezőség vallja, így hát tehát az időjárás durcás volta az egyesületek életére és magánosok vagy csa­ládok kedélyállapotára ! Csoda-e tehát, ha közönségünknek már réges-régi óhaja az, hogy a Torzsás-on egy rendes, tánc- és étkezótermet magában foglaló épület emeltessék ? Hát oly nagy áldozat lenne ez a vá­Páratlan kilátás nyílik innen 1 Jobbról a Vezúv füstölög, balról Sorrento buja növényzete, dús tropikus fái látszanak; alattunk Castetlamare város, előttünk pedig az utánozha­tatlan szép kékszínű tenger. De ami a legvonzóbb, legmarasztalóbb, az a levegő. A tenger felől foly­tonos gyönge légáramlat száll a partok felé, telve balzsamos erővel, ezer- meg ezerféle virágnak anda­lító, hódító illatával. Folytatása a paradicsomnak az út Sorrento felé és maga Sorrento. Folytonosan a tenger partján haladva, majd egy-egy narancs-ligetre bukkanunk, majd olajfák, mirtuszok, pálmák szegik körül az útat, mely hegyek és dombok között haladva, a kis falvak és várak majd alattunk, majd meg felettünk tűnnek elő. Citrom- és narancskertes kis villák között érünk be Sorrentoba, Torquato Tasso szülővárosába. És evvel ki is van merítve minden nevezetessége, el­tekintve attól, hogy ez a város is a paradicsomhoz tartozik még. A tenger felől 50 méteres, egészen meredek szikla magaslat határolja. A nápolyiak éjszaki fekvése miatt nyaraló-helyűi használják. Sorrentoval is úgy vagyunk, mint Nápolylyal: maga a helység csak olyan piszkos, mint a többi olaszországi város, de vidékének bebarangolására napok, sőt hetek szükségesek. Miután ezek legkevésbé sem állottak rendel­kezésemre, siettem tovább Tiberius és Augusztus római császárok kedvelt tartózkodáshelyére : a kecskék szigetére.*) A fönséges növényzettel koszorúzott partok *) Kecske latinul capra, olaszul capri. Nevét onnan nyerte, mert lakossága nagyobbrészt kecskepásztorokból állott. A Zemplén mai szóma nyolc oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom