Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-09-08 / 36. szám

Il ik Melléklet a „Zemplén** 36. számához. valósítása attól függ : lesz-é kellő számú tanítványa ? Jelentkezéseket elfogad lapunk kiadóhivatala. (A költői lelkületű disznópásztor.) Németor­szágban, az eschenbachi erdőben, pár nap előtt bizonyos disznópásztor felakasztotta magát egy fenyőfára. Zsebeiben papirosba csavargatva egy darab szalonnát találtak, amely valószínűleg utolsó falatozásából maradt meg. A szalonnánál érdeke­sebb volt az a papiros, amelyen a következő »hattyúdal« volt olvasható: >A tölgyek pusztulnak s már nem adnak makkot ; Szegény kis kocáim, de soványok vagytok ! A mezőket Isten szintén nem locsolja, A határban nincs egy tenyérnyi pocsolya. Ilyen viszonyok közt én hát minek éljek ? Hogyha szebb jövendőt immár nem remélek. A haláltól nékem egy fogam se vacog, Isten veled világ, disznók és malacok 1« (II. Rákóczi Ferenc konyhája) II. Rákóczi F. ki Ujhelyben is birt több házzal, legszívesebben tartotta udvarát Kassa városban. Az 1706 ik év dec. havára országgyűlést hirdetett Kassára. A fejedelemnek és nagyszámú kíséretének ellátása, természetesen, a város terhére esett. De hát Kassa nagybirtokos volt a szomszédos falvakban s ezekre vetette ki a beszolgáltatandó konyhára való eleséget. Az 1707 jun. hó 16-án adatott specifi­káció a »Magyar Gazdasági Történelmi Szemle« szerint a következő: Kassa város 13 községtől bekövetelt összesen: 130 itce ecetet, 134 itce va­jat, 113 tyúkot, 65 ludat, 1120 darab tojást, 14 borjut, 38 bárányt, 109 itce mézet, 104 csomó tormát, :ooo fej káposztát, 46 font halat, 22 szapu rákot, 9 őzet, 31 nyulat, 64 császármadarat és 80 rigót. Aranyidka és Hámor községekre 6—6 font pisztráng volt kivetve. (Egy jó házból való fiú) Malártsik József mészáros- és hentes üzletében tanonczul fölvetetik. Irodalom. Millénimni történet. Az »Athenaeum« r. társulat kia­dásában megjelenő »A magyar nemzet története« cimü tízkö­tetes nagy munkának (railléniumi kiadás) harmadik kötetéből megjelent a 30. és 37. füzet, melyekben Pór Antal folytatja »Az Anjou-k kora« nagyszabású monográfiáját, s ezt befejezvén, áttér «A nápolyi hadjáratok korára* (harmadik könyv.) Ez a korszak a legfényesebbek egyike hazánk és nemzetünk törté­netében. Ebben a korszakban, Nagy Lajos uralkodása alatt, volt legnagyobb és leghatalmasabb a magyar birodalom, mely akkor a Középtengertől egész az Északi- és Baltitengerig terjedt ki. A magyar dicsőség fénykorának ezt a nevezetes korszakát a kitűnő tollú szerző a következő fejezetekre osztja fel: I. Lajos Király uralkodásának első évei. II. Endre meggyil­koltatása, Zára veszedelme. III. Az első nápolyi hadjárat. Számos, szebbnél szebb szövegkép díszíti a szóban lévő füze­teket is. Az egyes füzet ára 30 kr. Az előfizetők minden szombaton egy-egy füzetet kapnak. »Lavina*. regény irta Pékár Gyula. Pékár a lélek- analizis iskolájának hive, de a megfigyelés és részletezés közben soha nem feledkezik meg arról sem, hogy az olvasónak a mese az, ami az ebédnél a hús. Első sorban tehát tápláló húst ad vonzó és folyton érdekességben fokozódó mese alak­jában, aztán jön a pikáns mártás: a pszihologia, analízis, megfigyelés és egyébb »gourmandise*. A regény hősnője egy fiatal, modern lelkületű asszony, aki rajongva szerette férjét, mikor az még külsőleg is eszményi alak volt, de mióta elfoglalják az élet gondjai és elparlagiasodott — más ideálban szereti férjét. Ez a második ideál Dodo főhadnagy. A vége az, hogy az asszony megmérgezi magát, mikor férje megtudván az igazat, elkergeti magától. A kötet ára csinos piros vászon­kötésben 50 kr. »Röptében a Nagyvilág körül.« A párisi nagyoperának, a fráncia metropolis egyik legszebb épületének bámulatos tiszta­ságú fényképe nyitja meg e vállalat 9-ik füzetét, melynek másik l5 képe is egy-egy remeke a cinkográfiai művészetnek. A második kép a Stoke-Pogis temető, ezt követi a béc si parlament monu­mentális épülete, utána a római őskor egyik fenséges marad­ványa: a Forum Pompejiben, melyet Tokiónak, Japán fő­városának egyik bizarr utcája követ. A kővetkező kép Val­paraiso kikötőjét mutatja be, mig a túlsó lapon a honolului királyi kastély erotikus képében gyönyörködhetünk az egész királyi családdal együtt. Majd Omár mecsetje Jeruzsálemben, egy queretárói »aquaeductus* és a párisi Trokadero és Viktoria angol királynő kedvelt lakóhelye, a Balmoral kastély festői vidéke tárul elénk. Most egy rajnai kép : a regényes Gutenfels és a történelmű nevezetességű ritkaságok boltja folytatja a sort, mely után a hires versaillessi várudvar remek fényképe és Tátrafíirednek, a Tátra gyöngyének természethű bemutatása következik. A füzetnek utolsó képé egy californiai missióház és templom romjai remek kilátással az egész tájra. Eddig 10 füzet jelent meg, mindegyik 16 művészi tőkélyü fényképmásolattal. A 10-ik fűzet a következő egész oldalas fényképeket tartal­mazza ! Rachel sírja Betlehem mellett, Palestina. — Sétány Nizzában, Franciaországban. — Visegrád. — Windsor vára, Angolország. — Az angol bank, Londonban — Holyrood palota, Edinburg Skótország. — I. Vilmos császár palotája Unter den Linden, Berlin. — Rakodópart Antwerpenben, Belgium. — Királyi palota Brüsszelben. — Thun és a berni alpok Svájcz. — Maximilián-tér, Bécs. — A loggia Firenze — Canal grande, Velencze. — Szabadságszobor a new- yorki kikötőben. — Ez a füzet is, mint a többi, vidékre küldve 35 krért rendelhető meg az »Egyetértés* kiadóhiva­talában Budapesten mely előfizetéseket is elfogad az egész műre (16 füzet) 5 ft 60 krral; 8 füzetre 2 ft 80 krral; 4 fü­zetre 1 ft 40 krral. »Vidéki költők albuma.« Kovács Zsigmond és Sárost Ár­pád poéták, mint az idézett verses kötet szerkesztői, lapunk utján is tudatják, hogy az ország minden egyes vidékén lakó, avatott tollú Írók s Írónők verses müveiből, melyek a költészetnek majdnem mindenféle faját képviselik, terjedelmes kötetet állítottak egybe. A díszes kiállítású kötet ára 2 ft 50 kr. Diszkötésben a mü 3 ft 50 krért lesz kapható. Szíveskedjenek az előfizetéseket Kovács Zsigmond, mint a vállalat egyik szer­kesztője nevére (Kassa, városház) címezve, ez év október 15"éig elküldeni. A »Zenélő Magyarország* 16. füzetét két »akaró* nóta: a »Cimbilimbi cimbalom* és a »Hogyha éppen akarod* eredeti magyar dalok. Hr. Amant-től s a szalon zeneirodalom három remek aprósága, Nloolai Wllm-tbl »Az álarcosbálban Charlis Máyertői* »Tarantella* s a hires orosz Kopylow-tól »Une petite Maznrka* cimüjzenemüvek teszik felette értékessé. E bámulatosan olcsó folyóiratot negyedévi előfizetése 1 ft (hat értékes füzetért) különösen ajánljuk t. olvasóink figyel­mébe. Előfizetések a »Zenélő Magyarország kiadóhivatalába“ (Budapest, Csergery-utca 62. a.) küldendők. Gábor Áron ágyuöntő műhelye. Az 1848—49-iki ma­gyar szabadságharc története c. mü nagy illusztrált munkából most jelent meg a 43. füzet, melyben Qracza György az er délyi események nyomán rendkívül érdekesen Írja le Gábor Áronnak, a székely hősnek, kézdivásárhelyi ágyuöntő gyárát. Ol­vasván a kitűnő munkának ezt a részét, szinte magunk előtt látjuk Gábor Áront, amint buzdít, munkál és harcol, A füzet egykorú képei ezek: Görgei hadi-pénztára, — Várvédelmi eszköz. — Gunykép a Charivári 1848-iki élclapból. — Janku és vezér­társai — Oláh lándzsa, a melylyel a Brády-családot legyilkol­ták. _ Háromszék népe 1848-ban, — Háromszék vezérférfiai közül, — Agyaroki nemzetőrség zászlója, — Damjanich tábor­nok ismeretlen arcképe. — Kiss Ernő honvédtábornok pisztolyai, — Komáromi várfogoly munkája 1851-ben. _ Előfizetés negyedévre (6 füzet) I ft 80 kr., egész évre (24 füzet) 7 ft 20 kr. — A mü kiadója Lampel Róbert, Budapest, Andrássy-ut 2i. sz. a. A »Vasárnapi Újság« szeptember i-sei számában »Bá- csy Jakab* cim alatt egy történeti regénynek a közlését kezdi meg, mely a XVII. századbeli magyar hajdúvilágból veszi tárgyát. Szerzője egyik elsőrendű történetírónk, ki több rend. beli munkával gazdagította már irodalmunkat s mindenkor feltűnt vonzó és tősgyökeres magyaros előadásával, úgy, hogy nemcsak mint tudós, hanem mint szépiró is az elsők közé tartozik. Szerző levéltári kutatásai közben egy római könyv­tárban oly leírásra akadt, mely azonnal lekötötte figyelmét. Egy regényes életű bosnyák leányzónak a viszontagságos tör­ténete ez, melyhez időközben Raguzában is talált a szerző egyes adatokat, s módjában lévén Bosznia különböző vidékei­nek a megszemlélhetésére, megszületett a tárgyának lényegét s a kor jellemzését és színterét tekintve teljesen igaz regény. A magyar hajdúk, a bosnyák mohamedán úri világ, a feren­ces barátok azonkori állapota változatos csoportosításban kö­vetkeznek az érdekfeszitö regényben egymásután abban a rendben, amit azt az elbeszélés folyamata megkívánja. E re­gény művészi kivitelű rajzokkal illusztrálva jelenik meg, s annyival nagyobb érdeklődésre tarthat számot, mivel — mint emlitettük — történeti regény, amely műfaj nálunk mostaná­ban ugyszólva teljesen el van hanyagolva. — A »Vasárnapi Újság* e száma 29 képpel jelent meg s még a következőket tartalmazza : »A nemzeti szinház és az operaház uj igazgatói.« (Káldy és Kestetich Andor arcképével.) — Költemények Justh Bélától, Színi Pétertől, Bán Aladártól. — »Lavalette gróf.« Történeti rajz. (Képekkel.) — »Az első magyar vasút.* — »A cserkeszekről és avarokról.« (Képekkel gróf Zichy Jenő utazásából.) — .Határigazitás a székely Havason.* (Nagy Lázár rajzaival.) — »Fránciaország ujabbkori történetéből.* (Képpel.) — »Két elhunyt tudós.* (Gneist R. és Sybel arc­képével.) — »Ferenc Ferdinánd főhercegről.« Láng Meny­hérttől. — »Milyen idő lesz?* Szádeczky Gyulától. — A keresztények üldözése Khinában« (Képpel.) — Irodalom és művészet, Közintézetek és egyesületek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg, stb. rendes rovatok. — A »Vasárnapi Újság* előfi­zetése negyedévre 2 forint, a »Politikai Ujdonságok‘-kal együtt 3 ft. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Bu­dapest, egyetem-u. 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap«, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre csak 1 ft 20 kr. Egyesületi élet. A felső-zempléni ev. ref. egyházmegye őszi közgyűlése. A felső zempléni ev. ref, egyházmegye f. évi aug. hó 29-én Zemplén községben tartotta őszi közgyűlését A betegsége miatt Karls badban üdülést kereső*) szeretve tisztelt esperesünk Fejes István ur helyett Tóth Ferenc, hivataikorra leg­idősebb ehi. tanácsbiró s deregnyói lelkész elnö­költ, a világi elnöki széket pedig Berndth Elemér kir. itélő-táblai tanácselnök s egyházmegyei gond­nok ur foglalta el; ki rövid, de tartalmas beszéd­del nyitotta meg az egyházmegyei gyűlést. Előbb kellett volna említenem, hogy a gyű­lés istentisztelettel kezdődött, mely alkalommal Tudja Mihály m.-izsépi lelkész imádkozott. Fő- és lélekemelő mozzanatait képezte a közgyűlésnek az. midőn az egyházmegye hálás megemlékezéssel adózott Dókus Gyula vil. tanács­biró urnák, a vármegye különböző hivatalaiban oly ügybuzgalommal és lelke3 pontossággal el­költött 25 éve, erényekben gazdag, dús működést tanúsított hivataloskodása idejére, őt mint egyház­megyénk kiváló tisztelettel környezett tanácsbi ráját ünnepiesen üdvözölte és ezt jegyzőkönyvé nek lapjain megörökíteni határozta. Az újonnan megválasztott tanácsbirák, mint: Hajzer Endre ehi. id. Issaák János, Lónyay Gábor, és Nemes Lajos világi tanácsbirák letették az esküt, s a közgyűlésnek lelkes üdvözlései között fóglalták el helyeiket I Migléczre Botka Bertalan, Kis-Azarba pedig Péter Mihály választatván meg lelkészül, beerő- sitettek. S.-A.-Ujhelybe Janka Károly, Mihályiba ifj. Kálniczky János segédlelkészül bekebeleztettek. Tóth Menyhért hardicsai, Földi Tamás szöllőskei tanítók elfoglalt helyeiken való beerő- sitésért folyamodtak, de előbbinek kérelme azért, mert állítólag Ungmegyében nyugdíjazva lett: utóbbié pedig azért, mert az alsó-zempléni espe­restől elbocsátó levelet nem nyert, ezek tisztázása idejéig lelfüggesztetett. Az egyházkerületől véleményezés végett leküldött országos ref. lelkészi özvegy-árva-gyám- intézet alapszabályszervezetet általánosságban örömmel fogadta egyházmegyénk, de némely pont­jait módosítani óhajtja. így pld: a fegyelmi utón, *) Őszinte örömünkre szolgál hirűl adni, hogy a jeles esperes amit keresett meg is találta a karlsbadi fürdő gyó­gyító forrásaiban. Szeri. hivatalából elmozdított lelkész özvegye s árvái nyugdíjban részesitendők. Továbbá, miután a tervezet csak öt évi lelkészi működés után nyújt kilátást az özvegyek­nek és árváknak a segélyben való jogos része- sülhetésre, ezt ekként óhajtja egyházmegyénk módositni, hogyha a lelkész 5 éven belül elhalna, özvegye és árvái pótlólag fizessék a tervezetben megszabott dijat és 5 év eltelte ntán, mint jog­igényesek segélyeztessenek. Végül a IO°/0 fizetési kötelezést túl magasnak tartván, azt 5%*re leszálli­tatni javasolja. Bírálat alá vétetett az egyházkerülettől le­küldött s az abauji egyházmegye részéről tett azon indítvány is, hogy az egyházlátogatás ideje a téli időszakról május havára tétessék át. Mint gazda­sági okokból teljesen célszerűtlen el nem fogad­tatott ; de el nem fogadtatott azért sem, mert egész gyűlés tartozásunk rendszerét semmisí­tené meg. Egyházkerületre az elnökségen kívül meg­választattak képviselőknek: Sárkány Imre, Ujj István, Dókus Ernő, Lónyay Gábor, Nemes Lajos, tanácsbirák és Gyarmathy Soma főjegyző. Miután Zemplén-vármegye több tanítót, köz­tük ev. ref, tanítót is hozott ajánlatba állami anyakönyvvezetönek ; de az illetékes egyházi fő­hatóság a kinevezéshez szükséges engedélyt nem adta meg ; Dókus Gyula vil. tanácsbiró ur indokolt indítványára felterjesztés intéztetik, a tiszáninneni főt. egyházkerülethez, hogy a hatósága alatt álló ev. ref. tanítóknak állami anyakönyvvezetőkül leendő alkalmazásához a szükséges engedélyt adja meg. Hatka József egyházmegyei, ehi. aljegyző. Elnöki körlevél. A Zemplén-vármegyei köz­ségi és körjegyzők egyesületének S.-A.-Ujhelyben, az uj városháza tanácstermében, folyó 1895. évi szeptember hó 12-én, délelőtt 9 órakor tartandó rendes közgyűlésére van szerencsém az egyesület tagjait tisztelettel meghívni. — A köz gyűlés tárgyai-. i. Elnöki jelentés. — 2. Az országos központi jegyzői egyesület folyó évi közgyűlésére küldöttek választása. — 3. A jegyzői szigorló-bizottságba két tag választása. — 4. A jövő 1896. évben rende­zendő milléniumi kiállítás ügyének ellátása céljából egy bizottság kiküldetése. — 5. A nyugdij-alap felett őrködő választmányba a járási rendes- és póttagok megválasztása. — 6. Belügyministeri in- tézvény kihirdetése, a nyugdijszabályrendelet mó­dosítására vonatkozólag. -— 7. Az anyakönyvve­zetők részére megállapított tiszteletdij felemelése tárgyában intézendő felirat szerkesztésére kikul - dendő bizottság megválasztása — 8. Pénztári szá­madások felülvizsgálata. — 9. Beadandó indítvá­nyok. — 10. Általános tisztujitás. — S.-A.-Ujhely, 1895, évi szeptember hó i-én. Pataky Miklós, egyesületi elnök. Az Ujhely-vidéki fiatalság által aug. 11-én rendezett n.-toronyai fürdői mulatság tiszta jöve­delmét, 5 ft 14 krt, a n.-toronyai e. kisdedóvó részére a t. szerkesztőség szives közbenjárásával átvettem; s a midőn a rendezőség előtt a kis­dedóvó gondnoksága nevében kifejezem őszinte köszönetünk nyilvánítását, van szerencsém a jelzett összeget hivatalos tisztelettel nyugtatni. Egyébként fogadja a tekintetes szerkesztőség kiváló tiszteletem nyilvánítását. N.-Toronyán, 1895. szept. 4. hazafiui üdvözlettel: Senczik Endre, az egyesületi kisdedóvó felügyelője. Tanügy. Té/tólrterelc­Természetes dolog, hogy ami a halnak a viz, a madárnak a szabad levegő : az a gyermek­nek a játék, — éltető eleme. Már a régi népek belátták, hogy a játék nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek testi és lelki tulajdonságaira is edző hatással van, s az ős-időben törekedtek is, hogy minden ünnepies alkalomkor a játékot népszerűvé tegyék. A görög olimpiádok félreérthetetlenül megmagyarázzák a kételkedőnek, hogy bizony játék közben tökéle­tesedik az emberi test szervezete, átalakul az ember erkölcsi érzése olyanná, rhint a milyent a társa­dalmi együttlét legkezdetlegesebb törvényei az embertől megkövetelnek. Ha ez áll a felnőttekre nézve is, mennyivel inkább igaz ez a gyermekekre vonatkozólag. A romlatlan erkölcsű gyermeknek egész lényét telje­sen és legszívesebben elfogja a játék. Ami a nagy embernél a mindennapi foglalkozás, az a gyermeknél a játszás; s valamint a nagy és fel­nőtt embert a lustaság, szóval a munkahiány a bűnök örvényébe sodorja: éppen úgy a gyerme­ket a játékhiánya elfogja rendeltetésétől és al­kalmat ad neki a bűnös hajlamok kifejlődésére. Váljon a királyi palotában született gyermek

Next

/
Oldalképek
Tartalom