Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-08-25 / 34. szám

hol őket a kastély kedves lakói igaz magyar vendég- szeretettel köszöntötték. Déli 12 óra tájban már együtt voltak, asszonyok-. Molnár Leóna, Barthos Jó- j zsefné, Dókus Gyuláné, Gaizler Józsefné báróné, Hönsch Dezsöné, Juhász Jenöné, Malonyay Ferenc- né, Margitai Józsefné, Meczner Gyuláné, Molnár Bé- láné, Nyomárkay Ödönné, Szemere Vilma, Szokolay Emilné, Vaisz Béláné. Leányok-. Keresztessy Irén, Lehoczky Rózsa, Meczner Ilona, Meczner Mariska, Payzsoss Marinka, Répássy Olga, Spillenberg Mariska, Spillenberg Sarolta. Szokolay Elvira. — Urak. Barthos József, Czifrák Valér, Csákó Imre, Császár Pál, Csollko József, Cseley Lajos, Dinnyés Kálmán, Dókus Ernő, Dókus Gyula, Dongó Gy. Géza, Éhlert Gyula, Fencsik Endre, Füzesséry György, Füzesséry Ödön, Gaizler József báró, Ghyczy József, Görgey Gyula, Görgey Pali, Groze Nicefor, Hardenberg Aladár gróf, Haraszthy Miklós, Hell Adolf, Hlavathy József, Hornyay Béla dr., Horváth István, Hönsch Dezső, Izsépy Géza, Izsépy Miklós, Kapás L. Aurél, Kapossy Menyhért, Kazinczy Andor, Klncsessy Péter, Keresztessy Lajos, Klein Tivadar, Kovács Endre, Kucsera Antal, Kun Frigyes, Lengyel Manó, Malonyay Ferenc, Matolay Béla, Matolai Etele, Margitai József dr., Marikov- szky Pál dr„ Mauks Endre, Matyacsko Gyula, id. Meczner Gyula, Miklóssy István, Mizsák István, Molnár Béla dr., Nemes Lajos, Nemthy József, Nyomárkay Ödön dr., Ormándy Miklós dr., Pékáry Gyula, Pereszlényi István, Perlsberg Ede, Pilissy László, Pólányi Gyula, Schön Hugó dr., Somogyi Bertalan, Szentgyörgyi Vilmos, Saxun János, Szer- viczky Ödön, Sziráky Barna, Vaisz Béla, Vass József, Wilheim Adolf, Zichy Andor gróf, Zinner Henrik. — fiatalemberek: Adamecz Emil, ifj. Bajusz József, Bajusz Andor, Bariss Árpád, Bessenyey László, Csapó Lajos, Cseörgheö Gyula, István és Zoltán, Diószeghy János, Emódy Béla, Évva Ödön, Fischer Lajos báró, Gnädig Lipót, Gortvay Aladár, Horváth József, Izsépy Zoltán, Jekelfalussy Dezső, Malonyay Tamás, ifj. Marikovszky Pál, ifj. Meczner Gyula, Móricz Lajos, Németh Géza, Pálmay József, Petz Vilmos, Pilissy Nándor dr., Polónyi Elemér, Schmidt Lajos, 'Sennyey István báró, Staut József, Szegő Béla, Szemere Gáspár, Thuránszky Tihamér, Vay Ernő gróf. — Még mielőtt felte- ritett asztalok mellé telepedett volna a díszes társaság, a vámegyei tisztikar, élén Matolai Etele alispánnal, testületileg tisztelkedett Öméltóságánál és tolmácsolta legőszintébb szerencsekivánatait. Az alispán üdvözlő szavaira adott, igen nyájas válaszában Öméltósága hangsúlyozva kifejezte azt is, hogy »büszke a vármegyei tisztikarra« s kérte, hogy tartsák meg ötét mindig nagyrabecsült, szives baráti vonzalmunkban. — Kevéssel azután, hogy a tisztelgő alkalom véget ért, hat dúsan felteritett asztal köré telepedett a díszes vendégsereg és Illés újhelyi zenekarának pompáz muzsikája közben élvezte a lukullusi ebédet. A pezsgő felszolgálásánál Matolai Etele alispán mondotta az első pohárköszöntőt, — lelkesült éljenzések közt kívánva, hogy az isteni gondviselés Öméltóságát »aki soha sem önmagának, hanem mindig a közjónak élt« a haza, a vármegye és mindnyájunk javára és díszére, a legjobb testi és lelki épségben még igen sokáig tartsa és éltesse, — Utána felköszöntőket mondottak még: Perlsberg Ede rk. főesperes a főispánért. — Barthos főszolgabíró a most ugyan távollevő, hanem a tiszteletünkben mindig jelenlévő Molnár Viktor dr. temesi főispánért, — Füzesséry György főszolgabíró az 1848/49-es bajtársak részéről s a jelenlévők nevében bajtársukért, a főispánért, — Molnár főispán kedves vendégeiért és kedves családjaikért, — Nemes Lajos kir, tanácsos tanfelügyelő a legjobb anyák példányképeért, Molnár Leóna őnagyságáért, — Molnár Béla dr. orsz. képviselő a közművelődési egyesület vezérembereiért s azok sorában a jelenlevő elnökért, Perls- berg főesperesért, úgyszintén egyik főmunkatársért Nemes tanfelügyelőért, — Pólányi Gyula, árvaszéki ülnök, a fiatalság nevében a hólgykoszoruért, — Kapossy Menyhért, vásárhelyi rk. plébános, igen lelkes beszédben, melyet szűnni nem akaró taps és éljenzés közt e szavakkal végzett: »A haza minden előtti« a főispánért, — Nemes,’] (másodszor) és záradékul Wekerle őexciájáért, ki ha jelen nincs is, de szívben vélünk ünnepel, üritett tüntetőén zajos éljenzés közben áldomáspohárt. — D. u. 4 órára járt az idő, mikor elbontották az asztalokat és a nagy teremben táncra perdültek és ki- fáradhatatlanul, sőt folyton fokozódó animóval járták a párok. Es járták egész addig, mig nem »feketén bólintott az eperfa lombja« — késő estig. Búcsúzva, köszönve : mindannyian a legkedvesebb emlékkel sziveinkben távoztunk, a végszót megismételve, megfogadva, be is váltva majd : a viszontlátásra !

(Személyi hir.) A Miglécz községbe ev. ref. lelkészszé elválasztott Botka Bertalan helyére a

s.-a.-újhelyi ev. ref. egyházközségbe segédlelkész- szé Janka Károly küldetett ki. A szép tehetségű és költői lélekkel megáldott ifjú lelkészt, úgy is, mint a »Zemplén« munkatársát, szívesen köszöntjük 1

(Kinevezés.) Lehrtnann Viktor, újhelyi törvényszéki albiró, az aradi törvényszékhez kir. al- ügyészszé neveztetett ki.

(A ref. püspök átvonulása.) Kun Bertalan, tiszáninneni egyházkerületi, Miskolczon székelő ref. püspök Öméltósága, a vásárhelyi ev. ref. templom mai ünnepére utaztában, tegnap d. u. az 1 órási gyorsvonattal érintette városunkat, mely alkalomból a vasúti állomásnál Matolai Etele alispánnal Dókus Gyula vm. főjegyző, Barthos József főszolgabíró és Schmidt Lajos rendőrtanácsos üdvözölték az ősz püspököt, ki 79 éves kora dacára erejének teljében friss egészségnek örvend. Az alispán és főjegyző véle tovább utaztak, hogy az ünnepies alkalmon ők is jelen legyenek.

(A városháza költözködése.) Az újhelyi régi városházáról az uj városházába való költözködés az elmúlt héten már megkezdődött és igy a pénztár és a városi adóhivatal már szépen berendezett, kényelmes uj otthonukban vannak. A jövő héten átmennek a többi hivatalok is, úgy hogy szept.

l-én, a megnyitás napján, teljesen berendezett é^> elfoglalt lesz az uj városháza.

(Katonaság átvonulása.) A »Zemplén« ma egy heti számában közöltük és részleteztük, hogy 22-én mintegy 1600 főnyi különböző fegyvernemü katonaság érkezik Ujhelybe, Ez tényleg úgy történt. A katonaság a mondott napon, a déli órákban banda-szóval, a 65-ik gy. ezred zenekarával bevonult. A ritka látványosságnak természetesen nagy közönsége volt, de még több volt a délután adott térzenének, melyet a banda a Széchényi- téren rendezett. Ez időtájt az utcákon, különösen a főutcán és a szép Kazinczy-utcán sok hadfitól tarkított oly nagy sokaság hullámzott, hogy egy valóságos nagy városba képzeltük magunkat. Másnap, reggel 5 órakor, a katonaság Kassa felé elvonult. Meg kell említenünk még ezen a helyen, hogy az elszállásolás, városi rendőrségünk dicséretére, a legrövidebb idő alatt, pontosan és kato- náéknak is teljes megelégedésére történt. Azt sem hagyhatjuk említés nélkül, hogy Ujhely, csinos városias kinézésével, sokkalta jobban megnyerte a katonák tetszését, mint Ungvár és több ízben hangoztatták : bárcsak ide jöhetnének 1

(Esküvő.) László Ferenc, kir. p. ü. állami végrehajtó, f. hó 21-én d. u. 5 órakor vezette oltárhoz Csákó Mariska kisasszonyt, Csákó Imre városi tanácsos és h. biró kedves szép leányát. Az eskető szertartást Miktósy István tb. pápai káplán, szentszéki ülnök, gör. kát. esperes-plébános végezte.

(Halálozás.) Részvéttel közöljük, hogy Zajka József f. hó 20-án 81 éves korában végelgyengülés következtén meghalt. A megboldogult sok éven át volt Ujhely városnak hűséges péztárosa ts az újhelyi római kát. egyházközségnek főgondnoka s mint ilyen is mindenkorra biztosította a közbecsülést, mely másnap délután végbement temetésén a nagy részvétben nyilvánult. — Béke hamvaival !

(Az időjárásról.) Végre e héten az időjárás állandó jelleget öltött. Az ég derült, a hőmérséklet fokozatos emelkedést mutat. Tegnap s tegnapelőtt délután a 33 R. fokos napsugár úgy sütött, hogy szinte pörkölt.

(A katonai nagy hadgyakorlatok) Alsó-Zem- plén és Felső-Borsod területén most kezdődtek és csak a jövő hó 5-én érnek véget. A Szerenes és Tokaj határaiban összevont és egymással szembeállott hadcsapatok e héten nagyszabású, egyszersmind igen sikerült harcászati gyakorlatot tartottak.

(Az ezüst egy forintosok) nagyobb számban történő forgalombajövetele alkalmával napfényre jöttek oly régibb veretű pengő (s nem o. é.) forin tosok is, melyek már rég forgalmon kívül vannak. Mivel még az üzletemberek sincsennek tisztában azzal, melyek jók s melyek nem, a közönség sok kellemetlenségnek van kitéve, mert igen gyakran a jót is rosznak nézik s nem fogadják el. Tájékozásul adjuk a következőket: 1848 tói a pengő forint volt a pénzegység s csak 1858. októbertől lépett helyébe az osztr. é. forint; tehat mindazok a forintosok, melyek Ausztriában és pedig 1848—1858-ig verettek, már forgalmon kívül vannak és csak ezüst tartalmuk értékét (48 kr.) képviselik ; azonban már az 1858-ban verettek osztr. é. forintosok, melyeknek ismertető jele, hogy a kétfejű sas alatt ez a hárombetű „/ FI." látható, ezek jók s ezeket köteles is mindenki elfogadni.

(Változás.) A kegyes tanitórendiek a s. a.- ujhelyi rk. elemi fiúiskola osztályainak igazgatásáról és tanításáról lemondván, — egyrészt ezért, másrészt pedig, mert az újpesti állami iskolához kinevezett Kende Antal tanító helye megüresedett, a róm. kath. iskolaszék két tanítói állomásra hirdetett pályázatot. Ennek folytán nem kevesebb, mint huszonhét pályázat érkezett be a kitűzött határnapig. A két tanítói állást választás utján f. hó i8 án töltötte be az iskolaszék, rendszeres jelölés után megválasztván a két állásra, Grájz József és Szokolszky Rezső okleveles fiatal tanítókat. A most már négy tagból álló tanítótestület élére igazgató-tanítóul Fábry Károlyt, akinek immár 25 éves tanítóskodása alatt egy uj nemzedék került ki gondos kezei alól, választották meg. Legyen áldásos a működésük 1

(Rövid hirek.) Ádám Mihály, bolti szolga, ki mintegy tiz nap előtt öngyilkossági szándékból mellbe lőtte magát s kiről azt irtuk, hogy sebe

halálos, a közkórházban annyira javult, hogy rövid idő alatt felgyógyul. — Szerencsétlenül járt Dudkovics Ferenc vasúti gyártelepi munkás. A fűrészelő gép, saját vigyázatlansága folytán, egyik kezének három ujját leszakította. — Betörés és lopások. Az elmúlt héten több lopás és betörés történt Ujhelyben, nevezetesen, a Malom-utcán Schwarcz Lipótnénak, szatócs kis boltját törték fel és abból, mert több nem volt, 3 forint s nehány krajcárt elloptak, — a Szikszay Róza kereskedő, Kossuth-utcai házánál lévő bolti kamarájának ablakáról pedig a vasat feszítették le s úgy vittek el értékesebb bolti árukat. Ezenkívül több gyümölcs- és baromfilopás is volt. A tettesek részben már megkerültek.

(Útonálló verekedők.) Szent István napja örökké emlékezetes marad Hangácsi Pista alsó- bereczkii legénynek. Ugyanis ez nap estéjén B.-Szögbe indult a szeretőjéhez, de vesztére, mert útközben a Bodrog töltése mellett elterülő füzesből két legény, (mindakettö Szögből való) ugrott eléje s útját állották. Ezeket még csak lefegyverezte volna, de e két legény fütytyére többen törtek elő a sűrűből és közös megállapodás szerint Hangácsinak a kezét és lábát tördelték össze. Ütés-verés közben valamelyik gonosz szegény Pistának a fejére is nagyot ütött, úgy, hogy most élet-halál közt lebeg. r. /.

(Képesített jegyző.) Szűcs István, Megyasszó községben segédjegyző, a községi jegyzőket képesítő vármegyei szakbizottság előtt f. hó 21-én tett vizsgálatot, mely alkalommal a községi jegyzői teendők önálló ellátására képesittetett.

(Ováció.) Thomán Dávid dr., tb. vármegyei és közkórházi igazg. főorvos, Homonnán f. hó 16- ikán, születése napja alkalmából, mint az izr. iskolaszék elnöke az iskolaszék és a tantestület részéről igen szives ovációban részesült. Az iskolaszék, irja tudósítónk, megragadta az alkalmat, hogy a 3 évi ciklus lejártával elnökét üdvözölje. A testületek vezetője és szónoka Grünblatt JaVab dr., iskolaszéki h. elnök volt, aki ékes szavakkal emelte ki Thomán dr.-nak a homonnai jó hírnevű izr. iskola fejlesztése körül szerzett elévülhetlen érdemeit és önzetlen, lelkes buzgalmát, mint aki egész valójával, ifjú hévvel csüng az iskolán. Az ünnepelt elnök meghatottan mondott köszönetét a nála tisztelgett testületeknek és miután arra hívta fel az iskolaszéki tagokat, hogy az intézetet, mely a Felvidéken a magyarosításnak védőbástyája, mint féltett kincset őrizzék : a szerény, de lélekemelő ünnep véget ért. Adja az ég, hogy Thomán dr. a boldog apa, még soká zavartalanul ülje meg e napot és hogy még soká buzgólkodhassék szellemi és testi épségben az iskola emelése körül. r. I.

(A sárospataki főiskola és a diák-lakások.) A »Sárospataki Lapok« után mi is örömmeljhir- detjük a taníttató szülőknek, hogy a sárospataki főiskola elűljárósága az eddiginél is nagyobb szigort fog az uj iskolai évben kifejteni a városi diák-lakások ellenőrzésében. Olyan helyre, hol számbavehető felügyelet nincs, nem ad tanulókat, vagy ha adni kénytelen lenne, akkor az ilyen diák-szállásra külön helyi felügyelőt log kinevezni. A többféle lakók lakta szállások gazdáitól szintén megvonja az elüljárói engedelmet tanulók tartására s a tanárok, az igazgatók és orvos ezentúl sűrűn fogják látogatni a diák-szállásokat, hogy ,a dolgok ékesen és szép rendben folyjanak«. Egészségi szempontból minden diáktartásra engedelmet nyert szállás kifogástalan.

(Társas összejövetel.) A tnádi kisdedóvó- bizottsága Mád mellett fekvő Szilvás fürdőben f. hó 26-án (huszonhatodikán) d. u, 3 órakor társas összejövetelt rendez. A rendező bizottság lapunk utján is tájékoztatásul adja, hogy akik a társas összejövetelnek déli egy órakor tartandó közebédjén részt venni kívánnak, szíveskedjenek azt előlege- sen Kaliczky Istvánnal tudatni. Az ebéd ára személyenként 2 ft, — Zenéről és jó konyháról gondoskodva van.

(Csendélet Leleszen.) Az éjjeli dorbézolások, s az azzal járó kurjongatások, irja tudósítónk, Lelesz községben nemcsak a korcsmában, de egész éjjel az utcákon is ünnep- és vasárnaponkint reggelig is tartanak. Ennek a tűrhetetlen állapotnak meggátlása iránt már több ízben tettünk panaszt a hatóságnál, fájdalom, mindezideig eredménytelenül. S ezeknek az elfajult közállapotoknak keserves következései vannak. így pl. ezelőtt pár héttel egy vászonkereskedő lengyel zsidót raboltak meg. A csendőrök kutattak ugyan a tettesek után, de nem tudták őket kinyomozni. A gyanúba vett s elfogott legényeket szabadon bocsájtották. Szegény lengyel zsidó örülhetett, hogy ép bőrrel tovább mehetett és hogy csak a fenyegetéssel elégedtek meg a gazok. F. hó 15-én éjjel 10—u óra közt pedig egy tisztességes, becsületes iparos embert, K. G.-1, a város utcáján orozva megtámadták, azután dorongokkal agyba, főbe verték, a fejét hat helyen befakasztották, karjait összetörték. K. egy esernyővel védte magát. Bizonyosan agyon is verik, ha az egyik uradalmi tiszt puskával ki nem szalad és a védtelen embert oltalmába nem veszi. Ekkor a gazok az éj sötétében elmenekültek. K.-1 lakására vitték,