Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-08-25 / 34. szám
hol most a halállal vivődik. — Jelentés tétetvén a merényletről, másnap Helmeczről Leleszre kijött egy szál csendőr, aki a nyomozat után három verekedő paraszt legényt letartóztatott. Ezek persze konokul tagadnak, de minden ellenük bizonyít, így egy véres guba is, melynek nem tud ják urát adni. Közbiztossági állapotaink nyomorúságosak. Kérvényezni akarunk, hogy Leleszen egy csendőr-őrsöt állítsanak föl, mert különben estenkint már az utcára sem lesz tanácsos kimenni. (Két, legfeljebb három) iskolai növendék külön szobával, közel a gimnáziumhoz kosztba felvétetik. Cim a kiadóhivatalban. (Egy jó házból) való fiú tanulóul fölvétetik a Wihs-féle cukrászdában. (Fölhívjuk) olvasóink b. figyelmét Steinbach Mórnak és Podlesny András helybeli fényképésznek lapunk mai számában foglalt hirdetményükre. (Időjóslat augusztus hó. '25-íit.) Változó felhőzet, meleg, zivatarok, Egyesületi élet. Nyilvános köszönet. A s.-a.-újhelyi kereskedő ifjak nevében Bila- novics István ur, az általuk tartott bál tiszta jövedelmének V4 részét, 14 ft 73 krt, az árvasegélyező és jótékony egyesület céljaira, mai napon kezeimhez juttatta. Midőn ezen összeg átvételét nyilvánosan nyugtatom, egyidejűleg kedves kötelességemnek tartom az adományozó egyesületnek emberbaráti áldozatkészségért hálás köszönetemet kifejezni. S.-A.-Ujhely, 1895. aug. 23. Dókus Gyula, elnök. Nyilvános köszönet. A kereskedő ifjak f. hó 3 iki táncmulatságából az önkéntes tüzoltó-egyesület javára eső 14 frt 73 krt ezennel hirlapilag nyugtatom és az összegért az egyesület nevében legszebb köszönetéin fejezem ki. S.-A.-Ujhely, 1895. aug, 23. Kitűnő tisztelettel Juhász Jenő, az önkéntes tüzoltó-egyesület főparancsnoka. Tanügy. A. tanév kezdetén. Ma holnap elmúlik a vakáció, kezdődik az uj tanév s vele az ifjúság munkája. Sok szülő aggódva tanakodik, hogyan lehessen megtalálni annak a módját, hogy édes magzatát iskoláztassa valamely távoleső városban. Ki kell szakítani a családi körből s elvinni idegen emberek gondozása alá, átadni annak a gyakran véletlennek a gondos nevelés folytatását, mely a gyermek viaszpuha lelkületén ott hagyja a nyomát úgy a jó, mint a rósz irányban. Az első hetek kínosak, keservesek az újoncra nézve. A gyermek kénytelen a maga lábán járni, tanácsot, útbaigazítást kérni restel, vagy nem mer a szülőhelyettesektől, azok meg nem veszik észre tartózkodó kifejezésén, hogy mire van szüksége, mert nekik is uj az arc s csak egy kérdőjelet látnak benne s várják, hogy a gyermek viselkedése adja meg a várt feleletet rája. Ha elég gondos és jólelkü az illető, igyekszik a gyermek bizalmát megnyerni és segítségére lenni elhagyatottságában, szemmel kiséri minden cselekedetét, s ha látja, hogy szüksége van a kis idegennek segítségre, tanácsra, szeretettel közeledik feléje s igyekszik az óhajtott irányba terelni a kis munkás cselekvését. A gyermek észreveszi a jó szándékot, megérzi a szeretet melegének hatását, derül az arca az örömtől, hogy nincs egyedül, nincs tanács nélkül, bizalommal fordul jótevőjéhez, közlékenynyé lesz s elmondja minden buját-baját. S evvel a játék meg van nyerve, a gyermek örömmel végzi teendőit s miután mindenben segítséget nyer, ha arra szorul, fólébred lelkében tudás vágya, szívesen megy az iskolába s örömmel tér lakására szülői helyetteséhez. Boldog az a szülő, kinek sikerült igy elhelyeznie édes magzatát. Bizonyos lehet benne, hogy a tanév végével nemcsak elmében, de szívben is gyarapodottan jő haza a kis csemete. De sok esetben nem igy folyik ám le a tanév. A szegény gyermek idegen kezekbe jutván, melegség helyett hideget, jó bánásmód helyett közönyt s gyakran mogorvaságot kénytelen tapasztalni. Sír, zokog, ha nem látják, félénk, ha hívják, tartózkodó, magába zárkózott mindenkivel szem ben. A lecke nehezen megy. Ha fenakad, nem tudja mit tegyen. Ott ül gyámoltalanul, s látván, hogy segitni rajta nincs ki, már az első meg nem értett lecke, vagy meg nem oldott feladat után félénken megy az iskolába, ott meglapul, hogy ne lássa, ne kérdezze senki. Később megszokja azt a szorongó állapotot, bár tudja, hogy mulaszt, de mivel nem tehet róla, nem törődik vele többé. Félve megy lakására, ott is csak azt lesi, hogy mihamarább szabaduljon ki, s ez gyorsan is megy, senkisem törődik véle, odaadják az ozsonnáját, ő megeszi s aztán megy pajtást keresni, olyat, mint ő, kit száműzött hazulról a tapintatlan nembá- nomság. így folyik le a tanév. A gyermek többet csatangol, mint tanul, több rósz példát lát, mint jót, megszokta a munkátlanságot s lett belőle az oly fenyegető számban szaporodó rósz tanulók módjára léhütö, üres szívben és elmében, a szülők legnagyobb szomorúságára. Szegény szülök aggódnak gyermekükért, mindenütt panaszt hallanak reá és sohse tudják felfogni, hogy hogyan változott meg oly gyorsan annyi gonddal nevelt gyermekük. És nem tudjak, hogy ez a változás a nevelés változásával állott be, s hogy gyakran segitni lehet rajta, ha korán veszszük észre a bajt, mely egy egész életet fenyeget a tönkretevéssel. Ezért szülők jól válaszszátok meg gyermekeitek eltartó szállásadóját, s — ti eltartók legyetek igazi szerető szülei a magatokra vállalt gyermekeknek 1 Zseltvay Itugiláu. Tanügyi értesítés. A s.-a.-ujhelyi római kát. főgimnáziomban az 1895/6-ik tanévre a beiratások szept. 1., 2., 3-ik napján reggel 8—12 óráig eszközöltetnek. Figyelmeztetem a helybeli érdekelt szülőket, hogy az I. és II. osztályba beírandó fiukkal szept. i-én jelentkezzenek, nehogy kimaradjanak hely szűke miatt. — A beiratások mindig a szülők vagy gyámok kísérete mellett eszközöltetik. Fölvételi és ifjúsági könyvtár és érte- sitődij címen összesen 5 ftot fizet minden tanuló, ez alól senki sem menthető fel. A tandíj 30 ft egész évre, melyet négy részletben lehet fizetni. — Az I. osztályba jövő tanulók, valamint azok is, akik először jönnek az intézetbe : keresztlevé- let vagy születési bizonyítványt és himlő ujraoltási bizonyítványt tartoznak előrautatni. — A magán-, pótló- és javitó-vizsgálatok aug. 29., 30., 31-én, lehetőleg a délelőtti órákban fognák tartatni. S.-.-Ujhely, 1895. aug. 23. Orm&ndy Miklós dr., főgimn. igazgató. A s.-a.-ujhelyi róm. kát. elemi fiúiskolába az 1895196-iki tanévre a beírások a f. évi szept. 1 —4 napjain fognak a Papsor utcában álló uj iskolaházban megtartatni. A beiratkozásra jelentkező fiunövendékek szülőik vagy gyámjaik kíséretében tartoznak megjelenni az igazgatónál, kinél a tandíj is előre befizetendő. Az évi tandíj, az iskolaszéknek ez évi augusztus hó 18-án tartott értekezleti határozatánál fogva, a helybeli róm. kát. növendékekre 5 ftban, a más vallásuakra és a vidékiekre nézve pedig lo ftban állapíttatott meg. S.-A.-Ujhely 1895. augusztus hóban Fábry Károly igazgató-tanító. Iskolai értesítés. A s.-a.-újhelyi róm. kát. »Carolineum* leánynevelö intézetben az 1895/96 tanévre szóló beiratások f. é. szeptember 1—8-ig bezárólag fognak megtartatni, éspedig naponkint délelőtt 9 —12-ig, délután 3 —5-ig. Szeptember 9-én reggeli 8 órakor. sVeni Sancte* a róm. kát. plébánia-templomban, io-én rendes előadás. Az óvóintézetben az évi tandíj 5 ft és 30 kr. behatási dij ; a népiskolában az évi tandíj 6 ft, az externát I. és II. osztályában 20 frt. a III. és IV. osztályban 30 ft, a felsőbb leányiskolában 40 ft, azonfelül minden növendék után 50 kr. beirási dij. A tandíj lehetőleg félévi előleges részletekben fizetendő. S. A.-Ujhely, 1895. aug. 22. A >Caroli- neum« elüljdrósága. Jeleutés. A s.-a.-ujhelyi ev. ref. egyház elemi iskoláiban a beiratás szept 2—3—4 napjain, a tanítás pedig szept. 5-én veszi kezdetét. Az iskolai elüljáróság. A s.-a.-ujhelyi izr. anyahitközség iskolájábau az 1895/6 tanévre szóló beiratások augusztus hó 27. 28. 29. és 30. napjain a jegyzői hivatalban fognak megtörténni. A rendes előadás szeptember hó i-én veendi kezdetét. Nehogy a gyermekek a íőünnepi szüneten kívül a késői beiratkozással is időt veszítsenek, felkérjük a t. szülőket, hogy gyermekeiket szept. i-éig saját érdekükben beíratni szíveskedjenek. Eddig 4 osztályos leányiskolánk már ebben az évben polgári iskolai rangban 2 osztálylyal kibővittetik. Ezen két felsőbb leányosztályba való felvétel szintén a fent jelzett napokon és helyen fog történni. Felkérjük ennélfogva mindazokat a szülőket, kik a 2 osztály számára növendékeket előjegyeztettek, hogy rendes beiratásukról gondoskodni szíveskedjenek, — A s.-a.-ujhelyi izr. anyáhitközség iskolaszéke. Értesítés. Nyilvános 6 osztályú elemi leányiskolámban a rendes tanítás f. évi szept. hó i-én veszi kezdetét. Felkérem a t. szülőket, hogy a behatásokat f. hó 28, 29, 30-án eszközöltessék, hogy a tanítás a jelzett időben tényleg megkezdhető legyen. S.-A.-Ujhely, 1895 auguszt hóban. — Kaufmann Armin isk. tulajdonos. A küszöböu álló uj tanév aikalmából az érdeklődő szülők és gyámok tudomására hozom, miszerint a homonnai államilag segélyezett polgári és középkereskedelmi iskolában a beiratások szeptember 2. 3. és 4-ik napjain d. e 8—12 és d. u. 3—5 óráig tartatnak, mely alkalommal a beiratkozó tanulók keresztleveleikkel (születési bizonylat) az előző évi iskolai bizonyítványokkal szülőik vagy gyámjok kíséretében tartoznak megjelenni. A 12 évnél fiatalabb tanulók ujraoltási bizonyítványt is hozzanak. A fölvételi, javító- és magánvizsgálatok aug. 29. 30 és 31-én d. e. 8—12-ig és d. u. 3—6-'g tartatnak meg. Homonna, 1895 aug- 22-én. Az igazgatóság. A felső zempléni ev. ref. egyetemes tanítótestület S.-A.-Ujhelyben 1. hó 19 én tartotta meg évi közgyűlését, mely közgyűlésen a tisztviselőket hat évre a következőleg választották meg. Világi elnök lett: Dókus Gyula cs. és kir. kamarás Öméltósága, egyházi elnök: Sárkány Imre ref. lelkész, tanitó-alelnök: Vágd Gyula, főjegyző Kulcsár Ferencz, aljegyző: Fábián István, pénz- és könyvtáros : Stépán József, választmányi tagok : Vidonyi Dániel és Lukács Mihály. A tanítótestületet képviselőivé Vágó Gyula és Lukáes Mihály tanítók választattak meg. CSAftJOK, A játékos. Bágyadva jár, s az asztalhoz lép Kis összeggel, — hogy szórakozzék, S belévegyül a társaságba. Ez a kockának a varázsa I S hogy a játékban látja — nem veszt, Gondolja, a szerencse kedvez, S megyen a legvégső határig, Már másnak birtokára vágyik. . . . S mig vívj’ a győzedelmes harcot, Körötte mind’ütt sápadt arcok ; De más baját ő át nem látja, Csak űzi telhetetlen vágya . . . De a sors változandó, csalfa, Az embert mindig fogva tartja, S kit fel csak most emelt, csapása Egy perc alatt a mélyre rántja. S hogy mén a kincs amint jött, könynyen, Nézi előbb daccal, közönynyel, S ha a játékban vesztve pénze, Dehogy, dehogy is hagy fel véle 1 A kapzsi szellem átka rajta, S leszen a kúfár áldozatja, Ki háta mögött állva, régen Alig várja, hogy tőle kérjen. Nagy birtoka, van ára annak, Ha pénze fogytán arra adnak. S mig szenvedelme űzi, hajtja, Kincsét a zöld asztalra rakja . . . Pedig árát nem egy megadja, Ha szenvedelme elragadja És véle még se, még se hagy fel: Mert néki nyerni, nyerni most kell! * Hallód é ott benn mint kacag, S élcel maró gunynyal tele A kárörvendő céda had, Mely téged koldussá teve ? Kocintni hiv, mig pénzedért Dús áldomása oly vidám, De tisztességedet ne kérd, Mert azt nem adja vissza ám 1 Mi voltál még az este, szólj, S ma reggelig mivé levél ? Nagy urból koldus és nyomor * Mivé tett, lásd a szenvedély . . . Hogy állasz gyermekid előtt, Ha majd körül zsibonganak, S ha nőd gyanútlan jő eléd, Mint vádolod majd önmagad ? Lesz é erőd dolgozni, ha Sorsod majd gyászba öltözött ? Lesz-é vagy nem lesz? Válogass Koldusbot és halál között I . . . S bizony árát nem egy megadja, Ha szenvedelme elragadja És véle még se’ hagyna fel, Mert néki uyerni nyerni keli! . . . S ha már egyszer posványba tévedt, Gyalázatban mit ér az élet ? így véli — s szégyenét lerázza A fényes cső egy durranása I . . . Császár József.
