Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-12-22 / 51. szám
A két nap története ez : Mar d. e. l/tg-kor szinig megtelt az ősi terem választóközönséggel. A főhelyeken ültek : Szirmay György gr., Andrássy Tivadar és Andrássy Sándor grófok, Mailáth József és Hardenberg Aladár grófok, Ve'esey Alfonz br, Sennyey István, Miklósués Béla bárók, Harkányi János báró. Közélet nk notábilitásai közül ott voltak továbbá Dókus József, Bernáth Elemér kir. táblai tanácselnök, honatyáink közül: Balogh Géza, Bernáth Béla, Dókus Ernő, Molnár Béla dr., Nagy Sándor dr., — a papság részéről Perlsberg Ede rk. főesperes, Puza Sándor gk. íőesperes, — Fejes István biz. tagok stb. stb. mindössze vsgy 4—500 an. Főispánunk Öméltóságát, amint pontbán 9-kor a szorongásig megtelt terembe lépett, hosszantartó, lelkes éljenzés köszöntötte. Az éljenzésben része volt a karzatnak is, melyet a közgyűlés első napján a legdíszesebb hölgyközönség tartott megszállva. Öméltósága, amint elnöki széke előtt helyét elfoglalta, hosszabb megnyitó beszédet mondott. — Azon kezdte, hogy a megjelenteket szívből üdvözölte s egyszersmind kifejezést adott abbeli óhajtásának, vajha a vármegyei közügyek iránt mindig ily szép érdeklődés nyilvánulna a Bizottság részéről. Azután kérte a Bizottság tagjait, hogy necsak a választások alkalmával, mint most is történik, hanem mindannyiszor, valahányszor a vármegyei közügyek úgy kívánják, őtet bölcseségükkel és jóakaratu tanácsaikkal istápolni és támogatni kegyeskedjenek. (Éljenzés.) Azután így folytatta Öméltósága ; Alkotmányos jogaik egyik legszebbi- kének, az általános tisztujitás jogának gyakorlásáért gyűltek ma egybe. Arra kéri a választóközönségnek minden egyes tagját, hogy ne nézzen se rokonságot, se barátságot, hanem bizalmával tisztelje meg mindenki azt, akit egyéni képesség, szorgalom és megbíz hatóság tekintetében a tisztviselői ügykör betöltésére és igy a közjó előmozdítására leghivatoitabbnak tart. {Éljenzés.) Egyről biztosíthatja a választóközönséget, és ez az, hogy ő valamint eddig nem gya korolt, úgy most sem fog gyakorolni nyomást senkiért, senkire, (Nagy éljenzés) és azt akarja, hogy az egész vonalon és minden irányban döntsön a választóközönség akarata, mert csak a minden irányban szabadon érvényesülő közakarat képezheti jogalapját a minden irányban felelős adminisztrációnak. (Úgy van! Éljenzés ) Azután a pártpolitikai velleitásokra vetett egy futó pillantást Öméltósága, mondván : Zemplén-vármegye dicsőséges múltja kegyeletes örökségül maradott mindnyájunk gondozására. Szólót pártpolitikai tekintetek nem vezérlik, sőt minden párt iránt türelemmel viseltetik, mert tiszteli mindenkinek e tekintetben való meggyőződését, (Hosszantartó éljenzés) habár csak azt a pártpolitikai irányt tartja üdvösnek, melyhez ő maga is szerencsés tartozni. De a hazája sorsáért aggódó hazafiui érzet adja ajakára a szót, midőn a közszabadság ellen intézett merényletnek nevezi a néppárt törekvéseit, melyek, szégyenére a józan felvilágosodás korának, a honpolgárok békéjének, a közbékességnek megzavarására és lerontására vannak irányozva. (Úgy\van !) Ezeknek a pártpolitikai törekvéseknek hullámverései nem csaphattak által e dicső múltú vármegye területére, (Éljenzés) — mert megtörtek Zemplén-vármegye hazafias érzelmű róm. kát. és g. kát. papságának tántorithatatlanságán. (Felkiáltások : Éljen a hazafias klérus! Nagy éljenzés ) Ennek a hazafias papságnak bizalommal teljes elösmerését és hazafiui köszönetét nyilvánítja 1 (Meg-megujuli éljenzés.) Azután ismét a választóközönséghez szólva igy folytatta szavait: Uraim 1 Azt szoktak mondani, egymásnak, hogyha az Isten megsegíti őket a jövő karácsonyt már mint férj és feleség ünnepelik boldogan. Sok karácsony múlt el azóta. Egy ideig a jövőbe vetették bizalmukat, de ma már az öreg ember szobájában siratni sem tudja a múltat, — kiapadtak a könnyei. * * * A kávéházak karácsony estéjén nem olyan fényesek, mint más napokon. A lámpák itt-ott világítanak a tágas helyiségben és az asztalok üresen ásitoznak. Kötelességből maradt ott egy-két pincés a többiek családosok, haza kérezkedtek, mert azt az estét mindenki otthon akarja ünnepelni. A terem zugában ül csupán egy fiatal ember. Magános vendég. A bosszús pincések szinte kinézik, mert hogyha ez nem volna itt, korábban zárhatnának. A fiatal ember tenyerébe rejti arcát és busán elgondolkozik. Odaszállnak a gondolatai, ahol most éppen ilyen szomorúan ünnepel egy öreg asszony, az édes anyja. Hazavárja a fiát, de ez nem mehet, mert hej állás nélkül kóborol a drága fővárosban és bizony nem telik a hazautazásra. A kávéház homályos és komor, a pincések mogorvák és a fiú szive keserű a bánattól. Karácsony estéjén— egyedül. Póterfi Jenő. hogy nem jó a közigazgatás. De Zemplén-várme- gyében jó lesz, ha önök nem engedik magukat roszul kormányozni. A közigazgatásnak egyik korrektivuma az ellenőrzés. Önöktől függ, hogy ez a vármegye jól legyen kormányozva. Önök vannak hivatva első sorban az ellenőrzésre. Az ellen- | őrzés önöknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is. Az onok kötelessége figyelmeztetni, ha valamely irányban hibákat észlelnek. Éljenek önök, uraim, e jogukkal és teljesítsék ebbeli kötelességeiket, hogy ahhoz mérten a vármegye mennél jobban legyen kormányozva .... Közgazdasági téren bizonyos visszásságokat észlelünk. így p. o. a szarvasmarha ára maholnap annyi lesz, mint volt régen a bőré s ennek dacára a hús ára nem szállt lejebb ; vagy pl. a gabnaár hanyatlik és a zsemlye súlya még is maradt a régi; vagy pl. pénzintézeteink hitelezőiknek 37a%'os hasznot nyújtanak, mig az adóstól 9°/0-os kamatot is húznak. Mindezek és a hasonló esetek olyan visszásságokra, olyan közgazdasági bajokra vallanak, amely bajokon segíteni kötelességünk.De mindazokat a bajokat látva, nem zsémbelni, hanem fáradni kell, hogy szanáltassanak. Kéri gazdatársait, hogy tömegesen lépjenek be a gazdasági egyesületbe ; nem azért kéri, hogy annak finánciáit rendbe hozni segítsék, mert hiszen a finánciák ott nemcsak rendezve vannak, de az egyesület oly tőkekészlet fölött dispó- nál már, melynek évi jövedelmével közcélokat is szolgálhat; — de azért kéri őket, hogy úgy is, mint gazd. egyesületnek tagjai, adjanak kifejezést panaszaiknak, óhajtásaiknak az egyesületi tanácskozások alkalmával; mert igy és csaki? igy lehet folösmerni. hogy mi a közóhajtás, — igy és a minden oldalról nyilvánuló panaszból lehet fel- ösmerni a közbajok természetét, amelyek ellen orvosszereket kell nyújtani. (Helyeslés.) Végezetül Öméltósága nyájas szavakkal ajánlván magát a közönség szives hajlamaiba, a tisztújító közgyűlést megnyitotta. Most, minden oldalról figyelő csendben, köz- szeretetü ősz alispánunk emelkedett föl székéből s vette át a szót főispánunk Öméltóságától. — Azon kezdette, hogy Öméltóságát, úgyis mint a vármegyének, úgyis mint a tisztikarnak jóságos és ke- kegyes szivü pártfogóját éltette, — ami, nagyon természetesen, minden irányból zúgó éljent keltett. Azután a vármegyei választott tisztikar nevében hálás köszönetét mondva a bizalomért, melylye! őket hat év előtt a közönség kegye megajándékozta, tisztségeiket rendre visszabocsá- totta s egyszersmind a törvényhatóság aranypecsétjét a főispán kezéhez letette Majd visszapillantást vetve a hat év folyására és beszámolva a közbizalom girájával, melynek kamatoztatását a közönség javára hű kötelességüknek tartották : lelkére kötötte a megválasztandó tisztikarnak, hogy tegye magát érdemessé a közönség bizo dalmára és iparkodjék annak mindig hiven megfelelni. Éltetni kívánta még a varmegye választóközönségét ; szavait azonban elnyomta a közönségnek őtet viszontéltető közbekiáltása : Éljen Matolai! mire aztán száz, meg száz torok zúgta folytatáséi a leglelkesebb éljen-1. Azt hiszszük nem tévedünk ennek az éljen-kitörésnek elemezésében, ha annak eredetéül azt a mélységes mély rokonérzelmet te kintjük, mely Matolai Etelét Zemplén-vármegyé- ^ ben, immár az ötödik lusztrum rendjén, az ország legnépszerűbb alispánjai fölé emeltei Az éljenzés csillapodtával, amiben része volt az elnöki csengetyüszónak is, következett a tulajdonképen való tisztujitás, mely avval az aktussal kezdődött, hogy az elnöklő főispán a tisztújító közgyűlésre Dókus Gyulát jegyzővé, — Mizsák Istvánt pedig ügyészszé helyettesítette. A kijelölő bizottság igy alakult meg-.Mailáth József gróf, Meczner Gyula és Stépán Gábor bi- j zottsági tagok a közgyűlés részéről kiküldve, — Andrássy Sándor gróf, Fejes István és Perlsberg Ede bizottsági tagok a főispán részéről kinevezve. A kijelölő bizottság megalakulása után 9 és */4 órakor a közgyűlés fél órára felfüggesztetett, miközben a pályázók kijelölése végett a kandidáló bizottság visszavonult. Fél óra múlva főispánunk Öméltósága, a kijelölő bizottságtól kisérve, éljenzések között újra elfoglalta elnöki székét s a közgyűlés munkarendjét avval folytatta, hogy a szavazatszedö küldöttségeket megalakította. Az A-M-ig szavazók küldöttsége Lengyel Endre dr. elnöklete alatt Bogyay Zsigmond és Görgey Gyula bizottsági tagokból, az M—Z- ig szavazók küldöttsége pedig Lehoezky Endre elnöklete alatt Miklósy István és Buday Ákos bizottsági tagokból állott. Az I. küldöttségnél Prihoda Etele, a II. küldöttségnél Dókus László* mint küldöttségi jegyzők, igtatták jegyzékbe a szavazók neveit. A szavaza'szedő küldöttségnek ily módon történt megalakítása után következett a kijelölő bizottság határozatának kihirdetése. Siri csendben kezdette mondani a főispán: Az alispánságra egyedül pályázott és kijelöltetett Matolai Etele.Falrengető éljenzés zudult fel a »Matolai Etele* név hallatára. Sokáig kellett várni, mig magát kitombolta a lelkesedés. Időbe telt, mikor az elnöki csengetyüszóra ismét csendesség lön. És mikor a főispán kimondotta, hogy Matolai Etele alispánná közakarattal megválasztatott, — és mikor, a főispán barátságos kézszoritással az újonnan megválasztott alispánnak örömét tolmácsolta, újra és újra felharsant a leglelkesebb éljen riadalom ! Ez a szünetlenül tüntető éljenz-s annyira meghatotta az öreg alispánt, hogy örömkönyek pe- í regtek szemeiből. Percek teltek el mig szóhoz jut hatott a szűnni nem akaró, meg-megujuló ovációtól. — Mé ypn erzett halás köszönetét mondott a bizottsági tagoknak kegyességükért. Azután visszatekintetett immár 20 éves alispánságára. Rámutatott arra, hogy a gyárilag szaporodó törvények elviselhetetlen sulylyal nehezednek a közigazgatás terén működ ötisztviselöre . .. azután Ígérte, hogy valamint eddig, úgy ezután is hiven és lelkiismeretes pontossággal fogja teljesíteni törvényszerű kötelességét. Végül pedig kérvén megválasztandó tiszttársait, hogy őtet a t. vármegye kormányzásával járó működésében támogassák, újra köszönt és meg-megujuló lelkes éljenzések között magát a t. vármegye közönségének nagyrabecsült kegyességébe ajánlotta. Hasonló nyilvánulása mellett a lelkes örömnek kiáltottak ki főjegyzővé Dókus Gyulát, aki szép és hatásos szavakban köszönte meg a választóközönségnek, hogy őtet immár nyolcadszor tisztelte meg bizalmával, egyszersmind biztosította a közönséget, hogy a közügyeket ezután is legjobb igyekezettel és teljes önzetlenséggel fogja szolgálni. Közfelkiáltással újra megválasztattak: Horváth József I. aljegyzővé, — Thuránszky László II. aljegyzővé, — Prihoda Etele III. aljegyzővé és Dókus László IV. aljegyzővé, — Mizsák István tiszti főügyészszé, — Somogyi Bertalan tiszti al- ügyészszé, -- Payzsoss Andor árvaszékí elnökké, — Karsa Ferenc h. elnökké s I. ülnökké, — Spillenberg Barna II. ülnökké, Pékáry Gyu!a III. ülnökké. — A megválasztottakat, midőn a főispán neveiket említette, sűrűn éljenezték. Következett a IV. árvaszéki ülnökség betöltése. Ketten pályáztak, u. m. Farkas Dezső ülnök és Pilissy László bodrogközi j. szolgabiró. Próbákkal nem lévén eldönthető, hogy mely részen van a többség, hosszas zajongás után, kevéssel 10 óra előtt, a kérdést szavazásra bocsátották, minek az lett az eredménye, hogy Pilissy László nyert 157 Farkas Dezső 137 szavazatot és < igy 20 többséggel Pilissy lett a győztes, t A szavazás eredményének kihirdetése után, í melyet a győztes párt tüntető éljenzéssel fogadott, közfelkiáltással megválasztattak, mint voltak ellenjelölt nélkül, Barthos József az újhelyi járás, — Benes'k István a bodrogközi járás, — Füzesséry Ödön a tokaji járás, — Nemthy József a galszécsi járás, — Füzesséry Tamás a nagymihalyi járás, —- Füzesséry György a varannai járás, - Haraszthy Miklós a homonnai járás, — Kossuth Elek a szin- nai járás, — Bárezy Bence a sztropkai járás fő- szolgabirájává. — Árvapénztári ellenőrré, minthogy az ellenjelöltek, u. m. Kapás L. Aurél tb. ellenőr és Rimay Lehel árvasz. igtató a jelöltségtől visszaléptek, nagy éljenzéssel megválasztottak Klimó Menyhért árvaszéki jegyzőt s ennek utódjává nyomban, közfelkiáltással, ifj. Bajusz József tb. aljegyzőt. Most következett ismét egy mérkőzés a szerencsi főszolgabírói állásért. Pályázták és kijelöltettek : Matolay Béla, az eddig volt főszolgabíró, és becsvágyó ellenfe'e, a közigazgatás terén talen- tomosnak ósmert Gaizler József báró, újhelyi I. szolgabiró. Mindkét jelölt mellett nagy animozitás jelentkezvén, az ügy eldöntése d. e. 11-kor szavazat alá bocsáttatott. Egy teljes* órába került, mig a küzdelemben részt vett 334 választó leszavazott. Az alkotmányos diadalt 60 többséggel Matolay Béla aratta Gaizler bíró 137 szavazatával szemben. A szavalás eredményének kihirdetése után hivatali esküjüket a megválasztottak letették. Mindnyájukat sokszor éljenezték. Főispánánk Öméltósága, tekintettel az idő előrehaladottságára, a tisztujitás folytatását másnapra halasztotta; egyszersmind köszönetét mondván a szavazatszedő bizottságoknak kitűrő faradságukért, a választó közönségnek pedig dicséretes higgadtságáért, fölkérte a kijelölő választmányt, hogy a másnap d. e. 9-kor kezdődő közgyűlésen, amikor a tisztujitás folytattatni fog, mennél na gyobb számmal és ujult erővel megjelenni szíveskedjenek. Minthogy pedig értésére jutott Öméltóságának, hogy Matolai Etele alispánt 20 éves alispánsága, Dókus Gyula főjegyzőt pedig 25 éves közszolgálata alkalmából, úgy a vármegye közönsége, mint a váemegyei tisztikar is üdvözölni kívánják, tudtul adta, hogy a közgyűlés napirendjén most már a tisztelgések következnek. (Általános helyeslés.) Mire szót emelt Meezner Gyula bizottsági tag, aki Matolai Etele alispánhoz a következő beszédet intézte : Mélyen tisztelt Alispán úr! Szeretett kedves barátunk ! Húsz évi szolgálat után, a vármegye közönsége egyhangú bizalmával ismét első tisztviselőjének választott meg, újból megadva neked a legnagyobb tisztességet, mit nyújthat, s kifejezve a legnagyobb bizalmat, mit nyilváníthat. Folytatás az leő mellékleten
