Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-10-13 / 41. szám
I-ső Melléklet a „Zemplén“ 41. számához. donosok, akik vagyonúkban az utcarendezés alkalmával értékcsonkulástszenvedtek, S.-A.-Ujhely város részéről kellő anyagi kárpótlásban részesüljenek. A vitás anyagot tartalmazó iratok ily irányban leendő további eljárás céljából az alispánnak kiadattak. Az asztalok zöld mezején egész dandára vonult el a tiszti főügyészi, Írásba foglalt munkálatoknak, illetve határozati javaslatoknak, melyek mindegyike egy-egy közigazgatási recept volt a mezőőri szolgálatból, nyomásos vagy szabad gazdálkodásból, osztatlan közös legelő használatából, mezei kártételekből és hasonlókból származott magánsérelmek megorvoslására. Lehet mondani, hogy a 150 s egynéhány pontból állott tárgysorozatnak egyhaimadrésznyi anyagát ezek a nagy jogi gondossággal megfogalmazott és az osztóigazság boldog középutját mindig tapintatosan eltaláló főügyészi jogi vélemények szolgáltatták. Több közérdekű vármegyei határozatról szűk határok között mozgó tudósitásu'kban azért sem teszünk említést, mert azok lapunknak Hivatalos Rész-ében, éppen azért, mert közérdekűek, egész terjedelemmel közzé fognak majd tétetni. Végül a íöszámvevő határozati javaslatainak elfogadásával elintézést nyertek: O.-Liszka, S. Patak, Megyasszó, B. Zsadány, Csanálos, Homonna, Szerencs, B.-Keresztur nagyközségek 1895. évi kölcségvetései, — V.-Újfalu, T.-Terebes, Pazdics község, továbbá a sztarinai körjegyzőség 1895. évi pótkölcségvetései, — a radi és a havaji körjegyzőségnek 1895. évi kölcségvetései, úgyszintén Mező- Zombor község és a b.-olaszii körjegyzőségnek 1896. évi költségvetései. Számadások és pedig 1892—93. éviek: az ujhelyvidéki, izb.-radványi és a havaji körjegyzőségekéi, — 1893. éviek: Lelesz, E.-Horváti, Pet- rahó, S.-A.-Ujhely és a legenyei körjegyzőségéi, — 1894. évi számadások: S.-A.-Ujhely, Szerencs, T.-Lucz, Monok, Tolcsva, Gesztely, Varannó, H.-Németi, Tarczal, T.-Szada, Megyasszó, T.-Harkány, Tokaj, Homonna községekéi és a visnyói, udvai, gálszécsi, s. hídvégi, göröginyei, viravai, ondi, n-dobrai, b. olaszii, csebinyei, ladmóczi, m. -izsépi, varannai, girincsi, butkai, perbenyiki, n. -kövesdi, n.-kemenczei, n.-géresi, bélyi, sókuti, n.-azari, topolyovkai, n.-czigándi, b.-kisfaludi, var.- csemernyei, füzesséri, rákóczi, tavarnai, b.-újlaki és a csanálosi körjegyzőségekéi. Ezek során a két napos közgyűlés okt. i-én esteli 71/* órakor, az elnöklő alispán éltetésével végződött. Vármegyei ügyek. A közigazgatási bizottság f. hó 8-án tartott üléséről szóló rövid tudósításunk ez: Amerikába kivándoroltak a vármegyéből szeptember folyamán 209-en, visszajöttek 91-en. — Lasztomér, Lazony és Sztdra községekbe, minthogy a községi közmunka leszolgálását megtagadták, csendőrkarhatalom fog kirendeltetni. — Az időközben megüresedett anyakönyvi hivatalokba anyakönyvvezetökül uj egyének hozattak javaslatba. — Lelesz nagyközségnek folyamodása csendőrörs felállíttatásáért pártolólag terjesztetett föl a belügyi kir. minister- hez. — A vármegyei árvaszéknél szept. hó folyamán elintézést nyert: 1736 ügydb., elintézetlen maradt: 133. — A varannai járás főszolgabirájának jelentése szerint a fogyasztási adók biztosítása céljából elviselhetetlenül magas váltságárak Írattak elő a községek terhére a n.-mihályi pénzügyőri biztosság részéről : felhivatott a kir. pénzügyigazgató, hogy ezt az ügyet tegye vizsgálat tárgyává és a vizsgálatról a novemberi ülésre adjon jelentést. — Dókus Gy. vm. főjegyzőnek a megyasszai véres biróválasztás- ról adott közbenszóló jelentése tudomásul vétetett. — A kir. törvényszéki kerületi börtönben a szeptemberi rablétszám volt 163, ebben elitéit: I34. — A közegészségi állapotot roszabbá tette a diftéria eseteinek szaporodása. Páczin községben a pokolvar esetei mutatkozotak —A vármegye területén 232 olyan hitfelekezeti tanítói állomás van, hol a tanítónak egy évi fizetése nem éri el a 300 ftot. Ezek közül 113 tanító részére az államsegély már kiutaltatott, a többi, vagyis összesen 119 tanító nyomorog, mert részükre az iskolafentírtó hitközség államsegélyért nem folyamodott. — A S.-A.-Uj- helyben léttesitendö polgári leányiskola és állami elemi iskola ügyére vonatkozó iratok kellően előkészítve és fölszerelve a vall. s közokt. ministé- riumhoz fölterjesztettek. Az állami közutak jó karban vannak. — Stépán Gábor, közig. biz. tag felszólalására, kiküldotték a vármegye fószámvevőjét a n.-mihályi és a varannai járások területén lévő körjegyzőségekbe, hogy a községek szaknyilvántar tását vizsgálja meg és a törvényhatósági utadó- hátrálékokat számolja le. — Állami adókra befizettetett szept. hónapban: 109,220 ft 12 kr. (több, mint 1894. szeptemberében, 7410 ft 56 krral) hát- rálékban maradt: 820,642 ft 90 kr. Hadmentességi dij fejében befolyt: 3581 ít 71 kr. (most kevesebb, mint tavaly ilyenkor, 1034 ft 98 krral) hátrálék: 58,278 ft 53 kr. — Végezetül fölemlítjük, hogy mindazok ellen a községi bírák és jegyzők ellen, éspedig a füzesséri, a radi, a mikóházi, a málczai, a vécsei, a gálszécsi, a visnyói, a n.-géresi, az a.-bereczkii, a kir.-helmeczi, az e. horvátii, a v.- ujfalusi, a szerencsi, a k. dobszai, a bekecsi, a gesz- telyi és a tállyai bírák, illetve jegyzők ellenében, kik a közadók behajtásánál kellő szorgalmat eddig nem tanúsítottak, ha a jövő havi ülésig mulasztásaikat jóvá nem tennék, az anyagi felelősség ki fog mondatni. Uj adóhivatal. Szerencs nagyközségben kir. adóhivatal állittatik fel, mely működését 1896. évi január i-én kezdi meg. Az uj adóhivatal kerületébe 26 község osztatott be és pedig: Szerencs, Bekecs, Berzék, Csanálos, Gesztely, Girincs, Golop, H.-Kak, H.-Németi, Kis-Csécs, K s Dobsza, Köröm, L.-Bé* nye, Mád, Megyasszó, Mezö-Zombor, Monok, Ond, Rátka, Sajó Hidvég, Sajó-Kesznyéten, Sóstófalva, T.-Harkány, T. Szada, Tállya és T.-Lucz községek. Hibaigazítás. Lapunk múlt számának ugyan ebben a rovatában közöltük volt Dókus Gyula vármegyei rendszerinti főjegyzőnek azt a szép iránybeszédét, melyet a szept. 30-iki közgyűlés alkalmával főispánunk üdvözletére, illetve az egyház- politikai törvények életbeléptetése alkalmából mondott. A nyomtatásban megjelent szép beszédet eltorzítja és hatásában csökkenti a negyedik sorba csúszott sajtóhiba. Ugyanis: »a nemzet kilenc százados intézményének hatásköréhez« jutott helyett: határkövéhez olvasandó. Főispánunk Patakon. Molnár István Öméltósága, ami szeretett főispánunk, mint már a »Zemplén« múlt számában jelentettük, régebben tett Ígéretét váltotta be f. hó 9-én, midőn S.-A. Ujhelyből kirándult Sárospatakra, hogy a »Bodrog-parti Athén«-nek hires főiskoláját és a m. kir. állami tanítóképző-intézetet, vármegyénknek ezt a nemzeti missiót teljesítő két kulturális intézetét behatóan megszemlélje és szerető gondjaiba fogadja. * Ujhelyből Öméltósága kíséretében utaztak a reggeli gyorvonattal: Matolai Etele alispán, Molnár Béla dr., országos képviselő, Dókus Gyula főjegyző, cs. és kir kamarás, a pataki főiskolának világi algondnoka, Fejes István ev. ref. lelkész-esperes, a főiskolának egyházi algondnoka, Meczner Gyula nagybirtokos, a vaskorona-rend lovagja. Nemes Lajos kir. tanácsos, tanfelügyelő, Beregszászy István kir. segéd-tanfelügyelő, Miklóssy István gk. lelkész- esperes, tb. pápai káplán, Mizsák István vm. tiszti főügyész, Molnár János dr. gyakorló-orvos, Vay Ernő gróf, Beeskc Bálint kir. pánzügyigazgató, Dongó Gy. Géza, a »Zemplén* szerkesztője, Staut József föispáni titkár és ifj. Spillenberg Barna, egyetemi joghallgató Budapestről. Á reggel 7% órakor berobogó gyorsvonatot Patakon a két iskolának tanárkara,élükön igazgatóikkal, Barthos József a járás főszolgabirája, S.-Patak város elöljárósága teljes számban és azonfölül mondhatni, hogy egész S.-Patak intellcgenciája várta a perronon s mikor Öméltósága kiszállott, harsány éljenzés köszöntötte, miközben Szinnyey Gerzson főiskolai és Dezső Lajos tkp. igazgató-tanár léptek Öméltósága elé s mondották neki örvendező szívvel: »Isten hozta !• Rövid idő elteltével fogatokra szállt az igen díszes és nagyszámú úri társaság és Öméltósága után, akit a Fass Imre szép négyes fogata vitt, a városba hajtatott. Amint a vasúttól bekanyarodva a városhoz közeledtünk, szemeinkbe ötlött, hogy nemcsak a két tanintézet, melynek a főispán látogatása szólt, hanem egész S.-Patak város nemzeti zászlók díszébe öltözött. Impozáns látványt nyújtott a tanitóképzőintézet, mely előtt a növendékek nemzeti zászló alatt és tanáraik mellett sorfalat képezve, elsökűl részesültek a szerencsében, hogy az ő »alma mater*-ük látogatására is érkezett főispánt riadalmas éljenzéssel, zászlójuk magasra emelésével és mélyen meghajtásával köszönthessék. Az útcákon, merre a hosszú kocsisor elhaladt s meddig a szem ellátott, minden házon ott lengett a trikolor, minden ablak tömve volt emberrel, az egyik éljen-1 kiáltott, a másik kendőt lobogtatott, mindenik örült, egész S.-Patak öröm- ünnepet ült. A fogatok a főiskola előtt állottak meg, ahol a Múzsa-fiak százai és százai, osztályonkint kisebb- nagyobb csoportokat formálva, éljeneztek. Amint a fogatokról leszállóit társaság együtt volt, Öméltósága, akit Szinnyey Gerzson, a főiskolai tanárkar legidősbje, karonfogva vezetett, ahol még eddig soha sem volt, a Loránftfyj Zsuzsanna főiskolájának előcsarnokába lépett, hol is üdvözletére elementáris efővel tört ki az éljenzés, mely valóban falrengető volt.'Eközben a jobboldali emeletre vivő lépcsőzetnek földszinti pihenőjéhez ért Öméltósága, hol szemben találta magát a főiskolai tanár-karral, akik, mindössze vagy harmincán, Öméltósága üdvözletére éljen-1 kiáltották. Majd a a főiskolai ifjúsági énekkar zenditette rá a „Hazádnak rendületlenül"-t, melynek végszakát „Áldjon vagy verjen sors keze : itt élned, halnod kell" olyan hazafias hévvel ismételte meg, hogy szent érzéstől, bús emlékezéstől mindnyájunk szemébe köny tolult. Most előlépett Finkey József dr., közigazgató, s szép ércű hangon, szónoki előadással a következő üdvözlőbeszédet mondotta : Méltóságos Főispán úr 1 Külömböző időkből származó e néma falak tanúi a mi mai ünnepünknek. Fennállásuktól máig sok minden változott itt. Látták, miként tűntek el a régiek; látták, miként emelkedtek újak. Látták, gyermekekből ifjak, ifjakból férfiak, férfiakból vének miként lettek. Sok változott itt, méltóságos Főispán ur, csak egy nem: az a szellem, melynek ápolása és terjesztése nélkül talán már nem is lennénk magyarok I Azok az igék, melyeket, itt hirdettek, mióta áll e főiskola, nem változtak soha, ezek: a haza- és a szabadságszeretet szent igéi. Ez a kettő alapja egy erős és független államnak, egy erős és minden áldozatra kész nemzetnek. — Nem dicsekszem én ezzel, Méltóságos Uram 1 A kötelesség hű és pontos teljesítése nem erény. Mégis meg kell említenem Méltóságod, mint a magyar állam hivatalos képviselője előtt e helyen és ez alkalommal, mert a magyar protestantizmus sok gyanúsításnak volt kitéve. Nézzen meg minket és látni fogja, hogy itt azokat a szent eszméket hirdették és tanították, hirdetik és tanítják, a melyek nélkül betelt volna a költő keserű látomása, hogy : >a sirt, hol nemzet sülyed el, népek veszik körül.* — Rendületlenül, vérünk és életünk árán ragaszkodunk ama szent eszmékhez, melyeket, hála az isteni gondviselésnek, követ az alkotmányos magyar kormány is. Utaink nem válnak el többé, egyesült erővel dolgozunk a hazáért. Ezért őszinte a mij örömünk, midőn méltóságodat ma, mint vendégünket üdvözölni szerencsénk van. Nem fogja talán minden megnyerni tetszését, de ennek a mi szegénységünk az oka és mégis hiszszük, méltónak fog minket találni a mai látogatásra. — Isten hozta Méltóságodat körűnkbe! Örömmel, tisztelettel, szeretettel fogadjuk és környékezzük. Az Isten hozta 1 Valóságos éljen-riadalom zúgott föl erre ismét a tanulóifjúság szivéből, ajkáról, ami Öméltóságára szemmel láthatóan megindító hatást gyakorolt. Meg megújuló éljenzés közt kezdte énekelni ismét a főiskolai énekkar az *Isten áldd meg a magyart.'« szívből jövő, szívhez szóló, varázslatos hatással, s mikor énekelte, hogy tMegbünh'ódte már e nép a múltat s jövendőt* — még a Perényi Péter főispán alapította főiskola, melynek előcsarnokában állottunk, jutott eszünkbe, az ö évszázados üldöztetéseivel, szenvedéseivel. .. megbünhödve a múltat, hogy örvendhessen annak, ami osztályrészéül bekövetkezett : a boldog jövendőnek. A végső akkord elhangzásával, Öméltósága mindenekelőtt megköszönvén a szives fogadtatást, kiemelte, hogy ő a mai alkalommal nem mint főispán, tehát nem is mint a magyar állam hivatalos képviselője jött Patakra, hanem eljött, mint a közmivelődés ügye iránt érdeklődő vendég, egy tanügybarát, akinek régi vágya teljesül, midőn a magyarországi protestánsoknak ezt az erős várát, a s.-pataki főiskolát, megszemlélheti. Megvallja, hogy mielőtt e látogatásra magát elhatározta, bizonyos aggodalma volt. Attől tartott, hogy jövetelét félremagyarázzák, sőt talán avval is gyanúsíthatják, hogy a főiskola antonomikus jogkörébe akar avatkozni. Pedig ennek még a gondolata is távol van tőle. Az autonómiának minden téren annyira tisztelője, hogy az abba való beavatkozást még magának a főispánnak sem tudná megengedni. (Éljenzés.) Ösmeri azt a szellemi irányt, melyet ez a főiskola századok folyásán át szakadatlanul ápolt, s amely szellemet úgy lehet kifejezni: hogy magyar hazafias szellemű tudományosság. . . . Azután az ifjúsághoz fordulva, lelkes szavakkal kötötte lelkűkre azokat a hiv kötelességeket, amikkel tartoznak hazájuk, egyházuk iskolájuk és egymás iránt, amely kötelességeket majd egykor számon fogja tőlük kérni a közélet. Még egyszer köszöni az igen szives fogadtatást és magát a tanári kar kegyességébe és a fűisko- lai ifjúságnak szives hajlandóságába ajánlja. (Éljenzés.) A fogadtatás ezek során véget érvén, Öméltóságát Szinnyey Gerzson tanár az emeletre vezette, innen pedig a könyvtárba kalauzolta. Ez a könyvtár, a iőiskolának távoli országokban is nevezetes könyvtára, 56,000 kötetet tartalmaz, ezek között nem egy olyan könyvet, mely egyetlenegy a maga nemében az egész müveit világon. Téressége a könyvtárnak akkora és olyan forma is, mint egy tágasabb templomé. Hasábokat kellene leírnom, hogy csak nagyjából is megös- mertessem az olvasóval. Úgy segítek magamon, hogy Patakra utasítom a dologiránt érdeklődőket. Menjenek oda, akármikor nagyon szívesen megmutatja jó Gerzson-bátyánk, aki úgy tájékozza magát ennek a könyvtárnak minden zegezugában, mint
