Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-09-29 / 39. szám
a házasságra lépő felek kihirdetése, (ami, nem számítva a hirdetés kifüggesztésének és bevételének napjait, két hétig tart,) nemcsak az anyakönyvvezetőnek, de a községek biráinak is, kötelessége. A házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk végrehajtása értelmében a házasulok október hó elsejétől fogva kötelesek jelentkezni az állami anyakönyvvezetőnél. A házasságkötés a két hétig tartó hirdetés megtörténte után három nap múlva következhetik be. így tehát rendes utón (ha t. i. felmentés nem kéretett s nem adatott) az első polgári házasság október hó 2o-án történhetik meg. A t. vármegye bizottságának ez évi rendes közgyűlése holnap d. e. 10 órakor kezdődik. Anyakönyvvezetők megesketése. Az állami anyakönyvyezetők közül mindazok, akik ntm a községi jegyzők soraiból neveztettek ki s igy hivatali esküt még nem is tettek, tegnapelőtt voltak berendelve Ujhelybe, hogy főispánunk Öméltósága előtt letegyék anyakönyvvezetői hivatali esküjüket. Eskütétel után Öméltósága lelkűkre kötötte az anyakönyvvezetőknek, hogy hivatalukkal járó hazafias működésűk közben mindig és minden irányban udvarias készséget tanúsítsanak. Uj anyakönyvvezető. O.-Liszka nagyközségbe, minthogy az előbb kinevezve volt anya- könyvvezető hivatalát okt. i-én el nem foglalhatta volna, állásáról leköszöntnek tekintetett s helyébe a belügyminiszter Rimaszombathy Pál ottani birtokos; és várm. biz. tagot nevezte ki m. kir. áll. anyakönyvvezetővé. Állami anyakönyvvezetők beoktatása. Dum- brava László, kerületi felügyelő, tegnapelőtt Uj- helyben, tegnap pedig Homonnán végezte az anya- könyvvezetők beoktatását. Ujhelyben az alispánnal és az illető főszolgabirákkal együtt jelen voltak s végig hallgatták a tanfolyamot a szerencsi, a tokaji, a bodrogközi, a gálszécsi és az újhelyi járás területén alkalmazott anyakönyvvezetök, — Homonnán pedig a n.-mihályi, a varannai, a szinnai, a sztrop- kai és a homonnai járásból összehívott anyakönyvvezetők a vármegye rendszerinti főjegyzőjével és a járások főszolgabiráival együttesen voltak jelen. Kinevezés. Főispánunk Öméltósága Bódy Károly vármegyei Írnokot, ki szolgálattételre a főpénztárhoz van beosztva, tiszteletbeli ellenőrré nevezte ki. Nyíregyházáról sürgönyzik: Büdszentmihályon a sertésvész oly mértékben dühöng, hogy a sertések legnagyobb részét már lebunkózták s a várost zár alá helyezték. Hírek a nagyvilágból. Sándor szerb király, külföldön töltött hosszabb időzés után, Belgrádba f. hó 28-án visszaérkezett. A cárné lebetegedését a jövő hóra várják. ,Italia unita« az egyesitett Olaszország f. hó 23-án ünnepelte Rómában a nemzeti egység kivívásának 25. évfordulóját. A nemzeti ünnepre, úgyszólván, egész Olaszország Rómába özönlött. Crispi ministerelnök a Garibaldi-szobor leleplezénőnek, hogy a gyermekeknek dajkát szerezzen s az ő gondoskodása mellett nevelje fel. Mikor a gyermekek felnőttek, egyenlően szépek és vitézek lettek ; a várban felnevekedett testvérrel egyenlő ruhában felhozatta a várba és asztalához ü'tette. A vár úrnője felismerte őket s szivére ölelte. — Félre asszony! Mit érdemel az a nő, aki ilyen szép gyermekeket meg akart öletni ?! — Halált, férjem, uram és birám! Csak azt engedd meg, hogy még egyszer öleljem szivemre és csókoljam meg őket. — Szólt a bűnös anya és férje lábai elé borult. Miezbán megkegyelmezett nejének. A 7 fiúnak neve: Simon az Eszenyiek, Boksa a Zerdahelyiek, Tamás a Csapyak és Szürteyek, Dienes a Bocskayak, Detre a Gálszécsyek és Ráskayak, Gy5r9y a Soosok, Demeter a Kövesdyek ősapja. Ezek közt leghíresebb, legvitézebb volt György, aki Morva mellett a csehek, Erdélyben a kunok, Lengyelországban a tatárok ellen oly vitézül harcolt, hogy az ország leggazdagabb főurainak egyike lett. E családot illette a sóvári, sópataki és delnai uradalmak után a sóárulásjoga és igy a család felvette a sóvári Soos nevet. E család előbb a czéki várban, 157o-től pedig majd egy századig a kövesdi várban székelt s közülök többen vármegyénk élén állottak, — mint Hunyady János kegyence: Soos György 1451-ben, Aloert 1597-ben. 1674-ben bocskói Boeskay István zempléni főispán- nal egy Soos György is résztvett a Wesselényi-féle összesküvésben, amiért aztán birtokait elveszi sénél, ami a nemzeti ünnepnek legkiválóbb mozzanata volt, hatalmas beszédet mondott, melyből kiveszszük a következő pontot: »Isten akarata volt, hogy Olaszország elnyerte egységét. Vannak ugyan vakmerők, akik, ellentétben az öröktörvény- nyel, Istennel szembeszállanak és sajnálattal kell kijelentenünk, hogy ezek épen azok, akik az ö szolgáinak nevezik magukat. Ámde ezek nem fognak felülkerekedni, mert Olaszország nagyon erős és sokkal biztosabbnak érzi magát, hogysem rebellis erőlködásektől kellene tartania. Nem fognak felülkerekedni, de talán okosak lesznek. A vallás szolgái tudják, hogy ők sérthetetlenek, amig jogkörük határán belül maradnak; tudják, hogy ha ők a törvényekkel szemben ellenszegülést prédikálnak, ezzel az anarkistáknak használnának, a kik Istent és királyt tagadnak. Ez az eljárás nem maradhatna büntetlenül.“ — Az emlékszobor leleplezésénél jelen volt Umberto király is és az egész királyi család, Madagaszkár-szigetről, hol a fránciák háborút folytatnak a szigetlakókkal, Párizsba kedvezőtlen hírek érkeztek, melyek ott nagy izgatottságot ébresztettek. A japánok végre megverték a fekete zászlósokat is ÁíWTzásra-szigeten s most már a sziget végleges elfoglalása küszöbön áll. Formosa igen termékeny föld. Kiterjedése majd akkora, mint Magyarországnak egytized része. Kolera. Tarnopolból (Kelet-Galicia) sürgöny- zik : F. hó 25-én két ember meghalt, egy pedig megbetegedett kolerában, egy beteg meggyúgyult. — Konstantinápolyban leginkább a zsidó városrészben pusztít a kolera. Hírek az országból. Őfelsége a király Zentárói Kolozsvárra érkezvén f. hó 23-án fogadta az erdélyrészi küldöttségek hódolatát. A római katolikus papság hódolatára a felség, egyebek közt, igy válaszolt: » .. . hűségük biztosítását, erős zálogául veszem annak, hogy az egyház és az állam érdekének oltalmára irányzott atyai türelmemben önök is hagyományos hazafisággal támogatni fognak. Az Isten áldása kisérje működésüket. A görög katolikus papsághoz pedig igy szólott: » ... a trón iránti hűség, a törvények tisztelete, a közös anyaország szeretető legyen mindenkor vezércsillaga működésüknek és nem kétlem, hogy az én óhajtásom önöknél és híveiknél készséges visszhangra fog találni*... A görögkeleti papság hódolatára Őfelsége ezt mondotta : » ... minden felekezeti cs nemzetiségi különbség nélkül egynek érezze magát és egvgyé forr adjon a trón iránt való hűségben, a közös anyaország szeretetében, a törvények tiszteletében és a hazafias kötelmek teljesítésében’- .. . Az ág. ev. vallás képviselőinek, a református egyház küldöttségének, az izraelita egyházközségnek és a törvényhatóságok együttes küldöttségének hódoló nyilatkozatai és az ezekre adott királyi válaszok után a tisztelgés véget ért. Ófelsége, akit mindenütt óriási lelkesedéssel fogadtak, délután Bánffy-Hunyadra utazott a hadgya korlatok megszemlélésére. A hadgyakorlatoknák a legszebb őszi nap kedvezett. Ófelsége a honvéd ezredek kitűnő magatartása fölött ismételten teljes megelégedésének adott kifejezést. Az országgyűlés képviselőháza a nyári szünet után í. hó 26-án tartotta első ülését. A főrentette. Azonban neje, Bafkóezy Éva, zempléni birtokain még e század elején is élt e család, s Pál és László vármegyénkben főjegyzői, főszolgabírói állást foglaltak. A kövesdi vár festői romjaival szemben áll ma is az országos régi műremek, a karcsi templom, Vörös-márvány falán megfejthetetlen értelmű remek domborművek, haltestü leány, emberarcú Jó, pikkelyes sárkány, képzeletszülte alakok, ábrák, jegyzetek mesés csoportja. Hogy ki és mikor épittete: a tudós szeme nem lát vissza reá. A költészet és néprege tündérekről beszél. Szép tó volt a vár s a domb között, ahol a mostani templom áll. Tiszta vizébe szerelemittasan küldték vallomás gyanánt sugaraikat a nap, a hold, a csillagok. Mert a tó fenekén tündérkirályné aranyvára állott s benne szép tündérleányoknál szebb a tündér királyné. A kövesdi várban a »fekete szellem« lakott. Mikor egyszer szép holdvilágos éjjen feljöttek a tündérlányok és királynéjuk, hogy Szellők zenéje mellett a Tejut szép királyfiával s kísérőivel mulassanak: a királynét üldözőbe vette a sötét szellem sötét népe. A királyné és vidám népe elmenekült, de félve az üldözőktől, más vidékre költöztek. Annyi száz év boldog emlékére egy éjen megkezdették építeni a templomot. Már a tornyot is félig felépítették s hozták már a szép- szavú ezüst harangot. Ott jártak vele a Karosa hullámai felett, mikor megszólalt a hajnal harangja. E hangra a sötét szellem ismét megkezdte az üldözést. A tündérek az épitést félbehagyták, az ezüst harangot a vízbe bocsátották s örökre eltűntek e tájról. Csak egy tündér-leányt hagytak ott, aki minden század első órájában a tündér királyné emlékére megkonditja az ezüstharangot. diház f. hó 27-én tartott ülést és a főrendek névsorának jegyzékét folytatólagosan kiigazította. A belügyminister már kinevezte az összes állami anyakönyvvezetőket. Magyarország 64 vármegyéjébe 5000-nél valamivel több anyakönyvvezető nyert alkalmazást. Legtöbb (217) anyakönyvvezető van Bihar-vármegyében, — legkevesebb (16) Csongrád-vármegyében. Néh. Baross Gábor, a volt „ vasminister« szülőházán, Pruzsinán, f. hó 22-én leplezték le a díszes emléktáblát. Az országos honvédegyesületek Budapesten f. hó 23-án tartották évi rendes nagygyűlésüket. A vármegyei tisztviselők, anyagi helyzetük javítása érdekében nagygyűlést tartottak Budapesten. A gyűlésen harmincegy vármegye volt képviselve. Levelezés. Bánicz, 1895. szept. 20*) A kis-ráskai ev. ref. egyház őrömiiunepe. Most ötvenhét esztendeje! Milyen kevés a végtelenség tengerében és milyen sok, milyen nagy idő egy embernek életében 1 Azok az építők, kik előtt, mint Mózes előtt, égő csipkebokorban az isten lelke nyilatkozott meg és kik az első szegletkövet tették le, rég ott nyugosznak a temető sirhantjai alatt . . . De úgy tetszett nekünk, mintha e hó 15-én, »melyet az ur rendelt« a kis- ráskai ev. ref. egyháznak, megnyilatkozott volna mohosodó sirjok s abból feltámadva, velünk együtt zengték volna a menny és a föld istenének ezt a szép éneket: »Im bejöttünk nagy örömmel !« Igen, mert örömünnepet ült akkor a kis- ráskai ev. ref. egyház, teljesen felépített templomának szerelési ünnepélyét 1 Az Úrnak 1838-ik esztendejében kezdték az épitést. Az 1842-ik évben ama »paizsos férfiú* a szegénység kiütötte kezükből az építés műszereit. Hogy azonban úgy ahogy mégis befejezzék az elkezdett munkát, a régi templom padlását és felszereléseit használták fel; a templomfalát azonban csak 1870-ik évben vakolták be kívülről. Óh, de hogy hitbuzgalmuk és áldozatkészségük még nagyobb próbára legyen kitéve, a f. év elején a különben is roskatag tető leomlással fenyegetett s az egyház presbyétriuma beszüntette a templomba járást, a gyülekezet pedig 2119 ft 50 kr. erejéig osztályadót vetett ki s országos kö- nyöradomány gyűjtésre 3 havi engedélyt nyert. Az Úr oltárara tett áldozat meghozta gyümö'csét s az év tavaszán megkezdett építkezés szept. havában befejezést nyert. Uj tetőt emeltek, a tornyot kijavították, új székeket helyeztek be, kivül- belul bevakolták, belsejét márványszürkére festették s kivül kimeszelték. Ami után epedve vártunk, amit fohászaikban régóta kértek, megadatott az Úrtól I Ünnepi ruhába öltözött komoly arcú közönség, fehérre meszelt házak, szép tisztára sepert utcák s udvarok figyelmeztették a községen áthaladót, hogy itt valami rendkívüli esemény készül! Délelőtti 10 óra felé közelgett már az óra mutatója, midőn a meghívott vendégek mind megMúlt számunkról lekésett. Szerk. Folytatás a mellékleten. Annyi bizonyos, hogy e valódi műremek, mely ma a karcsi templomnak csak felét képezi, soha egészben felépülve nem volt. Valaha boltozatja is volt, de azt török, tatár és tűzpusztitá- sok megsemmisítették. Eredetileg valamely klastrom előrészeül, bemeneteléül volt építve. Szájhagyomány szerint Péter király nádora, Roland, a Bodrogköz akkori birtokosa, építtette, együtt a kövesdi várral, kolostorba, szent életre készülő leánya számára 1040 körül; de a szép leány meghalt, a király Rolandot elűzte s az építés félben maradt. A másik hagyomány szerint Loránd, a kövesdi vár ura, Fatold unokája, kezdte volna építtetni; s akkor maradt félben, amikor 1285-ben Miczbán és Finta nádortól megveretve, birtokait, sőt életét is elvesztette, Miczbán ekkor Zemplén és a Szepesség nagy részének ura lett. Ez az olasz származású család Kálmán király alatt lett nagygyá. Mint vitéz és tudományos emberek roppant birtokokat kaptak s magukat Lorándffi-aMnak nevezték. A Lo- rándffiak 1580. körül jöttek vissza Zemplénbe, mikor Lorándffi János Dercsényi Borbálát nőül vette. Örökre emlékezetes Lorándffi Mihály, 1608- ban vármegyénk főispánja, a sárospataki főiskola egyik alapitója, nagy jóltevője. Neje Zeleméry Katalin volt. Benne kihalt a Lorándffiak férfiága, de megmaradt leánya, Lorándffi Zsuzsánna, a női erények e mintaképe, akinek neve örökre áldva marad fenn az utódok ajakán és aki 1616-ban I. Rá- kóczy Györgynek, a későbbi erdélyi fejedelemnek lett második nejévé. Benne nemcsak a s.-pataki főiskola legnagyobb alapitóját, az utókor nemcsak a legnagyobb honleányt emlegeti, hanem mint 1 Írónőt is, »Mózes és a próféták« Íróját. A karcsi templomról van egy legenda, a
