Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-03-24 / 12. szám
Il-ik Melléklet a „Zemplén” 12-ik számához. landó és nagy érdeklődés tárgyát, az óriás kígyó hétfőre viradóra nyomtalanul eltűnt. A miskolczi rendőrség tolvajlást gyanít a dologban. (Az influenza.) Már Ujhelyben is felütötte fejét ez a kellemetlen muszka vendég. Számos ember szenved influenzában. A betegség, szerencsére, enyhébb lefolyású. (Az olvadásról.) A Bodrogközről Írják lapunknak : A hótenger minden nagyobb baj r'élkül eltakarodott határainkról. Az olvadásból származott belvizek az országutakat s a közlekedésnek egyébb vonalait helylyel-közzel úgy ellepték, hogy szinte járhatatlanok. Isteni szerencse, hogy a roppant hótömegek nem egyszerre olvadtak, és másrészről hogy esőzések nem voltak. így a Bodrog még ma csak a medre széléig áradt és a töltés lábáig sem ért el. Zajlik. A szot/a helylyel-közzel megállt, igy pl. az alsó-bereckii révben is, hol az átkelés napok óta szünetel. Az árvízvédelmi intézkedések foganatositvák. A védőanyag szaka- szonkint készletben áll. A vetések jól teleltek, a csapadék nagy károkat nem tett. — Tokajból jelentik lapunknak : A tavaszi olvadás ez ideig oly kedvező lefolyású, hogy az árvizveszedelemtől való rettegés, legalább mostanig, igazolatlannak bizonyult. A Tisza sőt a Bodrog és a Szamos jege is elvonult anélkül, hogy a múlt heti duzzadás mellett a mederből a Tisza kilépett volna ; ha az idő még csak pár napig is igy tart, hogy t. i. a beállott apadás tartós lesz, a felvidék hótömegeiből olvadó viz is alkalmasint elegendő helyet fog a lefolyásra találni, anélkül, hogy az érdekeltséget erőfeszitő védekezésre kényszerítené. r. I. (Vívó tanfolyam.) Alulírott ezennel tudomásra hozom, hogy a f. évi április hó 1 jétől a Diána vendéglő nagytermében 8 = nyolc forint leckedij előleges lefizetésének feltétele alatt újabb 8 heti, minden nap egy-egy leckeadasával kötelezett vivótanfolyamot nyitok. S.-A.-Ujhely, 1895. márc. 21. — Prihoda Etele. (Hatóság elleni erőszak.) A.-Bereczkiből írják : Tülkét erősen fújva ballagott az estrázsa társaságában A.-Bereczki egyetlen és főutcáján öreg Pikor Károly, örökös kisbiró, éjjeli és közrendőr. Majd megálíván, dörmögö hangján belekiáltotta az éj sötétjébe: »Kilencetjütött« stb. És újra elővévén a riskatehén szarvából nagyolt tülköt, még nemesebben fújta tovább. . . . így járta volna a kürtölés reggelig, ha legifjabb Kecskés András valahonnan elő nem kerül és a bakternek fülibe dörgi: — Hát kend is ember Károly ? — Ej, hagyj nekem békét, zörgött az öreg, ne álld utamat, mert én hatóság vagyok. — Mit ? kiált a Kecskés maradék : hatóság? és úgy vágta a földhöz a kisbirót, hogy nyekkent, a tülök meg elhasadt. Sípol a csendőr a Tóhát felől, de nincs aki rá visszakürtölne, csak jajgat a kisbiró bakter. — Előtalálván, kérdőre vonták Pi- kort, adná okát, miért nem vigyáz stb. Kiderülvén a gézenguzság; K. András megvasalva Kir.-Hel- meczre a dutyiba került, ott meg azt akarta, hogy főszolgabíró hajdúja vágjon fát és fűtse raburam alá a kótert. De a hajdú se rest, megfogja a delikvens nyakán a bőrt, annálfogva a favágatóhoz viszi, megmutatja neki az ölfát, fejszét nyom kezébe. A házas legény hozzáfog a faapritáshoz, vágja-vágja, egyszer csak ill a berek : hazaszökik. Alig ért azonban haza, már várta 2 csendőr. Megvasalva elvitték, most már jobban őrzik. — Külömben A.-Bereczkiben az az uj szokás, hogy a bírót, mikor a záróra elkövetkezik s a mulatókat szétoszlásra szólítja fel, hát a bátrabbak a takarék-tűzhely vaskarikáit {elragadva, a bíró fejét célgombnak nézve, felé dobálják ; de nehéz azt eltalálni, mert a bíró, mint katonaviselt ember, jól megtanult lebukni. . . . Biz’ Istók-ucscse, ha katona nem lett volna, már régen megették volna a siserahadak; igy aztán vígan íütyölve élvezheti fizetését, az évi — 20 forintot. (Ilyen nagy fizetésért játszik 3 évig a fejével). — Különben az elkapatott tolvajok nyáron az iskolakert gyümölcseit eltolvajkodják, a fákat összetörik, télen a zöldséges vermet feltörik, a burgundi répát, zöldséget elrabolják — persze a régi iskolarendszer növevényei — s mikor a csendőr szuronya a látóhatáron feltűnik: csendes minden, mint a sír. r. I. (Rablótámadás.) O.-Liszkáról írja levelezőnk : Bezdek Béla, Zsedényi Ottó nagybirtokosnak szőlő- felügyelője f. hó 20-án este kisétált az állomáshoz a gyorsvonat elé, melyen nagyobb pénzösszeget várt. A pénzt nem vehette föl. Visszafelé jövet egyszerre csak öt ember állotta útját, s kérdék tőle : hogy hivják ? Bezdek, semmi roszat nem sejtve, megmondja, hogy kicsoda. Erre az egyik útonálló torkon ragadta, a másik éleskővel fejbe ütötte, a harmadik mellbe szúrta. Hasztalan védekezés után földhöz vágták, mellére térdeltek s felöltőjét íelszakitván, a nála talált pénzt, saját 160 forintját, melyet végkimerülésig védelmezett, elrabolták tőle s eközben még kétszer megszurták. Talán meg is gyilkolják, ha a vasúti állomás felől jövő kocsizaj el nem riasztja a rablógyilkosokat, kik után most a csendőrség éjjel-nappal lót-fut. r. I. (Köztudomásul.) A sztropkai eddig II. osztályú posta- és táviróhivatal I. osztályúvá so* roztatván, az eddigi L táviró szolgálat helyett a C/2 szolgálat lépett életbe, s igy ez a táviró hivatal most már hétköznapokon és a hétköznapokra eső ünnepeken is reggel 8-tól este 6üg állandóan nyitva van. Vasárnapokon a szolgálat reggel fél 9 órától fél 12 óráig tart. (Vásáráthelyezés.) A kereskedelmi minisz tér megengedte, hogy az Abauj-Szántó községben a folyó évi ápril hó II., julius 13. és december 6-ik napjára eső országos vásárok a folyó évben ápril 2., julius 2. és december 4-ik napján tartassanak. (Művész esték.) A tokaji fiatalság az »Arany sas« szálló nagytermében folyó évi március hó 31-én jótékonycélu művész-estét rendez, melyet tánc követ. Színre kerül: »Hármas szövetség.« Vígjáték 1 felv. Irta: Torkos László. — »Hipnotizmus.® Párjelenet, irta : Gabányi Árpád. — »A miniszterelnök bálja.« Vígjáték 1 felv. Irta : Al- mássy Tihamér. (Eladó.) Egy jó karban lévő zongora. Bővebb felvilágositással szolgál özvegy Szombathyné úrnő, a Schön Sándor-féle házban. (Párisi Divat.) Felhívjuk olvasóink figyelmét egy uj divatlapra, melyet nemcsak azért mondunk újnak, mert ez évben indult meg, hanem mert több dologra nézve iránya és jellege is eltérő a többi divatlapokétól, még pedig határozottan az uj lap előnyére. Cime ^Párisi Divat* s Budapesten jelenik meg Légrády testvérek kiadásában. Szerkesztője Győry Ilona, a néhány évvel ezelőtt elhunyt Győry Vilmos leánya. Eddigi divatlapjainknál rendesen az a baj forgott fenn, hogy ha szép képeket hoztak, csak a fényűzést terjesztették, ha pedig egyszerűbbek akartak maradni, úgy szépet nyújtani is megszűntek. A »Párisi Divat« szerencsésen egyesit! a szépnek és praktikusnak két jó tulajdonságát. Áll szépirodalmi.-, divat- és kézimunka részből s mindhárom egyaránt gazdag. Nemcsak cikkeivel, de gyönyörű kiiliitásu képeivel is — melyekről érdekes azt tudnunk, hogy párisi fényképek után készültek — eléri azt, hogy olvasó közönségét mindazzal megismertesse, ami szépet a tetszetős elegáns Ízlésű párisi divat megalkotott. Előfizetési ára egész évre 8 ft, félévre 4 ft, negyedévre 2 1t. A ,Pesti Hírlap* politikai napilappal együtt egész évre 18 ft, félévre 9 ft, negyedévre 4 ft 50 kr. Mutatványszámot kívánatra küld a kiadóhivatal (Budapest, V. váci körút 78.) (I<10 jóslat március 25-ére.) Száraz enyheIrodalom. Nyilvános számadás.*) Bevételek : Ünnepi számok, csoportképek és clichékért 268 ft — kr. Dókus Gyula urnái 100 példány ünnepi szám ajándékképen 50 ft — kr. összesen 318 ft — kr. Kiadások : Szerkesztőség részéről 150 db. levelezö-lap 3 ft — kr. 15 db. postai vevény szerint 3 ft 09 kr. Clichék ára, 2 sürgöny és utazás Budapestre 155 ft 90 kr. 3 szállitó-levél szelvény szerint 1 ft 28 kr. összesen 163 ft 27 kr. Kiadóhivatal illetőleg nyomda részér öl: Lap postabélyege 3 ft 40 kr. Lapok portója (elárusítókhoz) 2 ft 60 kr. Papir és boritékpapir 84 ft 10 kr. ennek szállítási dijja 7 ft 57 kr. Körzetért 22 ft 05 kr. ennek szállítási dijja — ft 83 kr. 3 kiló nyomda festék portóval 7 ft 50 kr. 10 estén ä 3 klgr. petroleum = 30 kiló ä 24 krjával 7 ft 20 kr. Papir a csoportképhez (finomabb) 2 ft 50 kr. A csoportkép nyomása 7 ft — kr. szétküldése, csomagolása, postabérrel 5 ft — kr. Kerékhajtó bére az összmunkálatokra 3 ft. — kr. Lapkihordozó (helybelieknek) 1 ít — kr. összesen 153 ft 75 kr. 317 ft 02 kr. Egyenleg mint nyereség — ft 98 kr. 318 ft — kr. S.-a.-Ujhely, 1895. márc. 23, Dongó Gy. Géza s. k. Éhlert Gyula s. k. a ^Zemplén* felelős a »Zemplén, tulajdonosa szerkesztője. és kiadója. Nyilvános nyugtató. A »Zemplén« jubiláns számaiért e hét folyamán hozzánk beérkezett összegek :Thuránszky Lászlótól Ujhely 1 ft, Búza Barnától Budapest 50 kr., Margitai József dr.-tól Budapest 50 kr.t Paszlavszky Sándor Szerencs 2 ft, Somossy Sándortól Gálszécs 2 ft 50 kr., Nemthy Józseftől Gálszécs 1 lt 50 kr., Kende Antaltól Ujhely 50 kr., Berecz Károlytól A.-Bereczki 2 ft, Füzesséry Gyulától Füzessér 50 kr. összesen: 12 ft. Csoportképekért: Berecz Károlytól 1 ít, Thuránszky Lászlótól 50 kr., Zseltvay Bogdántól Varannó 55 kr., Weinberg Zsigmond dr.-tól Buda*) A számadás okmányai úgy a szerkesztőségnél, mint a kiadóhivatalnál megtekinthetők. Szer*. pest 55 kr., Szabó Kálmántól Budapest 55 kr., Kula Istvántól Udva 55 kr., Margitai Józseftől 55 kr., S. Nagy Lajostól Szeged 55 kr., Paszlavszky Sándortól 55 kr., Moldován Gergelytől Kolozsvár 55 kr., Somossy Sándortól 55 kr., Hornyay Béla dr.-tól Ujhely 55 kr., Lehoczky Sándortól Kassa 55 kr., Bihary Emiltől N.-Polena 55 kr. Számítási tévedésért 1 ft 40 kr. összesen: 10 ft 55 kr. Clischékért : (arckép-metszetért) Paszlavszky Sándortól 2 ft, Hornyay Béla dr.-tól 2 ft. összesen.- 4 ft. XII. közleme'ny összesen : 26 ft 5 5 kr. A múlt számunkban kimutatott 241 ft 45 krral együttesen: 2G8 ft S.-A.-Ujhely, 1895. márc. 23 A »Zemplén« kiadóhivatala. Hazafias vállalkozás. A magyar sajtóban régen keltett cikk akkora feltűnést, mint a Pesti Napló-nak folyó hó 10-iki vezércikke, amelyben Pressensé, a hírneves fráncia publicista, keményen megtámadta a magyar állameszme ellen agitáló oláh izgatókat. A Pesti Napló igazán nagy szolgálatot tesz a hazának, midőn a külföldi sajtó elsőrangú tekintélyeit a magyar ügy számára megnyeri s kimutatja, hogy az oláh rágalmazóknak kárba vész minden fáradságuk, mert a magyar nemzet még egyre bírja a külföld müveit népeinek rokonszenvét és tiszteletét. A Pesti Napló ez irányban rendszeres működést fejt ki s büszkén hivatkozhatik rá, hogy nemzetünknek a nyugat népeivel való szellemi és erkölcsi kapcsát már eddig is sikerült mindig szorosabbá fűznie. A Pesti Napló gazdag tartalmú, a liberálizmus eszméiért bátran küzdő lap, amely olvasóit nemcsak legvonzóbb módon szórakoztatja s informálja, de előfizetőit időnkint oly értékes ajándékokkal is lepi meg, aminőket nem nyújt a világ egyetlen újsága sem. A Pesti Napló karácsonyi ajándéka, a ragyogó pompájú album és a csillogó koloritü, művészi kivitelű két kép közfeltünést keltett az egész országban. A Pesti Napló nemsokára ismét még gyönyörűbb meglepetéssel fog szolgálni előfizetőinek. A Pesti Napló reggeli és esti lapja együtt, évenkint 14 forintért rendelhető meg. Felhívjuk olvasóink figyelmét Magyarország e legrégibb, legjobb és legolcsóbb napilapjára. Milléniomi történet. Az Athenaeum r.-társaság kiadásában megjelenő äA magyar nemzet története* cimü tiz kötetes nagy munkájából (milléniomi kiadás) gyors egymásutánban megjelent a tizennegyedik és tizenötödik füzet, melyekben Kuzsinszky Bálint folytatja érdekes tanulmányát Magyarországnak a római uralom alatti történetéről, a második és harmadik században. Majd folytatólag a harmadik fejezetben a római tartományok kormányzását és a negyedik fejezetben a hadi viszonyokat ismerteti, melynek folytatása a tizenhatodik füzetben lesz. Eddig jórészt ismeretlen adatok alapján dolgozik Kuzsinszky Bálint s különösen a római provinciák kormányzását és a hadi viszonyokat oly kimerítően tárgyalja, hogy dolgozata e tekintetben valóságos forrásmunka lesz. Ugyancsak ebből a tanulmányból látjuk, hogy magyar nemzeti múzeomuk mily gazdag tárháza a római jog és közigazgatás, valamint a római kultúra történetének. Van ezenkivül számos csoportkép és arckép Trajanus oszlopáról, kinek sikerült arcképe is be van mutatva, valamint a Trajanus oszlopának világhírű cso- portozatát, a dák követek kegyelmet kérnek Trajanustól, a tizenötödik füzethez mümellékletképpen csatolták. Ezt a füzetet különben rendkívüli érdekessé teszi a becses erdélyi leletek sorában közölt viaszos tábla a verespataki Szent-Katalin tárnából, mely szintén a nemzeti múzeom egyik legdrágább kincse. Ez az európai hirü »Kr. u. 162. évi október 20-án kelt adósságlevél*, mely a római jognak egyik tekintélyes forrásadata. A cimkép Szent-István hadjáratát mutatja be Kein ellen. Szöveg olvasás és fordítás is van csatolva a ritka szép kivitelű hasonmáshoz. Egyes füzet ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 füzet) 3 ft 60 kr. Félévre (24 füzet) 7 ft 20 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Milyen legyen a jó njság ? A jó újság mindig olyan legyen, hogy mindenki megtalálja benne azt, a mit megtudnia szükséges. A földbirtokos és a gazdaember azt várja el újságjától, hogy mindenkor gyors, jó és megbízható tudósításokat hozzon a piaci árakról, a vetések állásáról, az aratás menetéről, valamint azt, hogy a napirenden levő szakkérdéseket De- hatóan tárgyalja. Az iparos azt várja, hogy lapja foglalkozzék ipari ügyekkel, az iparos osztály érdekeivel; kisérje figyelemmel az ipari uj találmányokat és az iparkiállitásokat s hozzon mindezekről részletes tudósításokat. A kereskedő azt kívánja első sorban, hogy lapja pontos és megbízható tőzsdei tudósításokkal lássa el és foglalkozzék behatóan a kereskedelmet érdeklő minden kérdéssel. A tisztviselő óhajtja, hogy az ö sorsával is foglalkozzék a lap ; a politikus pedig azt, hogy lapja az országgyűléssel s minden politikai napikérdéssel minél bővebben és minél tárgyilagosabban foglalkozzék. A ház asszonya elengedhetetlennek tartja, hogy a családhoz járatott napilap bő regényolvasmányt valamint érdekes és tanulságos tárcaközleményeket tartalmazzon, melyek sorában egy-cgy jó divattudó- sitást is szívesen fogad. A nagy közönség pedig általában megköveteli, hogy újságja úgy híreinek gyorsasága, megbízhatósága és változatossága, mint azok gondos feldolgozása tekintetében, valamint összes publicisztikai és irodalmi közleményeivel feltétlenül modern színvonalon álljon; tájékozást nyújtson mindenről és emellett mulattasson és mulattatva oktasson. Ennyiféle követelésnek csak oly újság tehet eleget, mint a Ősi- volsiky Lajos orsz. gy. képviselő, főszerkesztő és Kossuth Ferenc főmunkatárs vezetése alatt megjelenő Eagyetértés. Ez a lap úgy nagy terjedelme, mint elsőrangú munkatársainak és az egész világon szerződtetett levelezők tömege által egyedül van abban a helyzetben, hogy a közönség minden igényét kielégíthesse, miről mindenki egy-két szám áttekintése által könnyen meggyőződést szerezhet Az Egyetértésből, melykétségtelenül hazánk legelső rangú és legelőkelőbb napilapja, a kiadóhivatal érdeklődőknek szívesen küld mutatványszámot. Pesti Hírlap. Az ország legkedveltebb s igy természetesen legtöbb példányban megjelenő lapja, — kétségbe nem vo ihaté hivatalos adatok szerint — a Pesti Hírlap, mely ezt a nagy pártolást azzal igyekszik kiérdemelni, hogy folyton legtöbb olvasnivalót nyújt, jól megválogatva. Ma a Pesti Hírlap az egyedüli lap, mely a magyar irodalom két legelső művelőjét számíthatja rendes munkatársai közé. Most is egyszerre közöl Jókai Mórtól regényt a regénycsarnokban és Mikszáth Kálmántól elbeszélést a tárcában. — Mi a Pesti Hírlap az egyedüli lap, mely rendesen minden nap húsz oldalnyi terjedelemben jelenik meg, vasárnaponkint pedig négy ivet (32 oldal) szokott adni. Ma a Pesti Hírlap az egyedüli lap, mely naponkint hasábszámra közlött szerkesztői üzeneteivel oktat és mulattat egyszerre. Sehol ily fokra ez az érdekes rovat nem fejlődött. Mindéhez járulnak szépén megirott vezércikkek kitűnő tárcák, gazdag színházi, napi hir- és távirat rovatok, törvénykezési karcolatok, a közgazdasági és műszaki közlemények bő tárháza, stb. Uj évtől fogva színes képekkel gyönyörűen kiállított divatlap is jelenik meg a Pesti Hírlap mellett, Párisi Divat címmel még pedig — Magyarországon szintén egyedül — minden héten. S ennek dacára az ára külön csak 2 ft egy negyedévre, a Pesti Hírlappal együtt pedig csak 1 ftj
