Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-03-24 / 12. szám
vagyis a Pesti Hírlap 3 ft. 50 kr, Párisi Divattal együtt pedig 4 ft. 50 kr. Mutatványszámokat mindegyik lapból küld a a kiadóhivatal (Budapest, váci-körut 78. sz.) Melegen ajánlhatjuk t. olvasóink figyelmébe. Egyesületi élet. A s.-a.-ujhelyi ágostai ev. templom építésének költségére adakoztak: [II. közlemény.) Mélt. Dókus Gyuláné assszony és Tomcsdnyi Gizella kisasszony gyűjtése : Dókus Mihályné 2 ft, Szeghy Gyula 2 ft, Moldoványi Gézáné 2 ft, Schultz Sándorné 1 ft, Klein Ede 30 kr., Isépy Miklósné 30 kr., Bendig Mária 30 kr„ N. N. 30 kr., Csatlovszkyné 1 ft, Koh Adolf 1 ft, Bolgári 1 ft, Kőszeghy József 2 ft, Waldmann Adolf dr. 2 ft, Szentgyörgyi Vilmos 1 ft, Zinner Adolf 1 ft, Moldoványi Béla 1 ft, Pálmay Ilka 1 ft, Csatlovszky János 1 ft, Frutler Józsefné 1 ft, Rosenthálné 1 ft, Ádám Jánosné 30 kr., Herzogné 1 ft, Lefkovicsné 1 ft, Szentgyörgyi Lajosné I f', Szentgyörgyi Dezsöné 1 ft, Szentgyörgyi István 1 ft, Kiár Miksa 50 kr., Malártsík József 50 kr., N. N. 20 kr., Horváth Pálné 2 ft, Szentgyörgyi Józsefné 2 ft, Halász József 5 ft, Lövy Adolf 2 ft, Bock Imre 50 kr., N, N. 50 kr., M. Keresztélyné 2 ft, Blum Mórné 1 ft, Reichard 10 kr., Kincsessy P. Io ft, Weisz 30 kr., N. N. 50 kr., Frenkel L. 1 ft, Schwartz Márkus i ft, Harkányiné 1 ft, Haas Adolf 2 ft, H. L. i ft, W. i ft, Lehoczky József 50 kr., Barthos 1 ft, Krasznapolszky 1 ft, Fejes Istvánná i ft, Vágó Gyula 50 kr. — A gyűjtés összege kiteszen : 65 ft 80 krt. A homonnai kerületi betegsegélyzó pénztár f. hó 31-én délután 2 órakor „Stefánia vendéglő« étkezőjében rendes közgyűlést tart. Napirend : I. Igazgatósági jelentés, az 1894. évi zárószámadásoknak beterjesztése. 2. Felügyelő-bizottsági jelentés. 3. Az évi mérleg jóváhagyása és a felmentvény megadása. 4. Az igazgatóság felügyelő-bizottság és a választott biróság tagjainak kiegészítése. 5. Netaláni indítványok. Homonnán, 1895. március 15-én. Az igazgatóság nevében: öszterreicher Hugó, igazg. h. elnök. Némethy József, könyvelő. Vármegyei Hivatalos Rész. 5639. szám Zemplénvdrmsgye alispánt diói. Főszámvevő a f évi 3455. sz. a kelt felhívásra a s.-a.-ujhelyi 99. számú mérték- és hordó- hitelesitó hivatalnak szerelvényeivel együtt Alb- reht Tamástól, mint a hivatal volt kezelőjétől történt átvétele és Goldstein Sámuel s.-a.-ujhelyi lakosnak házilagos vezetés végett átadása alkalmából jelentését f. évi 334. sz. a, bemutatja. Határozat. Ezen jelentésre Albreht Tamás a mérték- és hordóhitelesitő hivatal vezetésétől elmozdit- tatik, annak ideiglenes vitelével Goldstein Sámuel s.-a.-ujhelyi lakos megbizatik és a mértékhitelesítő hivatal végleges bérbeadására a nyilvános árverés alulirt hivatalos helyiségébe — esetleg pedig a kis terembe f. évi dpril hó 2j-ik napjának d. e. 11 órája — oly megjegyzéssel tűzetik ki, hogy a mondott nap d. e. 10 órájáig Írásbeli zárt ajánlatok is elfogadtatnak, a melyek a szó beli árverés berekesztése után lesznek felbontan- dók. Úgy a szó, mint írásbeli ajánlattevők 100 ft, az az száz forint bánatpénzt tartoznak letenni, a melyet azonban az elfogadott ajánlat tevője a megajánlott évi bérösszeg erejéig azonnal kiegészíteni tartozik. Végül alulirt alispán feltartja a jogot a bizalmát nem biró egyént, ha bár a legmagasabb ajánlatot tenné is, bérlőül el nem fogadni. Az árverési hirdetmény a »Zemplén* lapban közhírré tétetni rendeltetik. S.-A.-Ujhely, 1895. március 17-én. alispán helyett Dókus Gyula főjegyző. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1895. évi február hó 19-én tartott közgyűlésében Építkezési szabályrendelet a Zemplén-vármegyébe kebelezett községek részére. i. Általános határozatok. (Folytatás). 8. §. A tűzzel dolgozó iparüzletek, mint kovács, lakatos, gépész, puskamüves, rézműves stb. műhelyek csakis szabadabb helyeken és a kellő óvrend- szabályok fentartásával állíthatók fel. Az ilyen czélra szolgáló épületek csakis kőből vagy téglából, fedélzete cserep vagy bádogból, padozata éghetlen anyagból, belső födémé mészhabarczczal bevonva építhető. Gyáraknak, gőzmalmoknak a község belterületén leendő építése meg nem engedhető. Az egészségre ártalmas hatással járó iparüzletek épületei, valamint olyanok, melyek nagyobb tisztátalanságot okoznak, a község bizonyos ré szére és pedig oly helyre korlátozandók, honnan a tisztátalan anyagok könnyen levezethetők. Azok, melyek robbanékony vagy lobbanékony anyagok raktározására és elhelyezésére szolgálnak, csak a községen kívül építhetők. 9. $. Az utak melletti építkezéseknél a házak az utárok koronájától 2 méterrel beljebb építhetők csak, hogy a vízlefolyás meg ne gátoltassék. Az építtető köteles bejárata előtt a 17. §. rendelkezésű szerint készített méretű és anyagú átereszt készíttetni és azt oly módon fentartani, hogy alatta a víznek szabad elfolyása legyen. A már meglevő épületek előtt elvonuló vízlevezető árok a csatornákra minden tulajdonos bejárata előtt ezen szabályrendelet életbe lépésétől számítva 30 nap a fentebbi bekezdés rendelkezéseinek szemelőtt tartásával átereszt építeni köteles, melyet ha kitűzött idő alatt nem teljesíthetne, az költségére hatóságilag építendő meg. Az útczákat szelő átereszek építése és fen- tartása a községi elöljáróság feladata lévén, ez az iránybani mulasztás pótlása, esetleg még a felelőségre vonás és a főszolgabíró kötelességei közzé soroztatik. 10. $. Az építés befejezésével az építtető azt a község elöljáróságának 8 nap leforgása alatt bejelenteni és beköltözködési engedélyt kérni köteles. Az illetékes hatóság az épületet szakértő egyén és orvos közbejöttével megvizsgálja és a bejelentéstől számítva 8 nap alatt a beköltözködési engedélyt megadni köteles. A beköltözködési engedély, ha az épület közrendőri vagy közegészségi kifogás alá esik, meg nem adható. A lakhatási engedélyekről, valamint a megtagadásokról a főszolgabirák a községi elöljáróságtól is bekivánt kimutatások alapján minden év január 15-ig az előző évről sz alispánnak egy kimutatást beadni tartoznak. Ha a beköltözködési határozat 8 nap alatt a tulajdonos vagy megbízottjának nem kézbesittetik, a lakás használatba vehető, az esetben azonban a felelősség az illetékes hatóságot terheli. 11. §, Építés engedély nélkül vagy az építési engedélynek meg nem felelően emelt épületek, amennyiben közrendészeti szempontból kifogás alá esnek és a közrendészeti követelményeknek megfelelőleg át nem alakíthatók, hatóságilag lebonthatók. 12. §. A roskadozó vagy közveszélyes épületet a főszolgabíró által határozatiig kiszabott idő a’att a tulajdonos lebontatni vagy utasítás szerint átalakítani, kijavítani köteles, ellenesetben az költségére közrendőri utón bontandó le. 13. §. Újonnan épült házak lehetőleg önnál- lólag, homlokzattal az utczára építendők és a szomszéd telekre vonatkozólag, amennyire a viszonyok megengedik, minden szolgalom mellőzendő, a szomszéd határvonalán álló falakban ajtó, ablak és más nyílások alkalmazása tilos, pecze és ganaj- gödröket, árkokat és csatornákat a szomszéd ház vagy a saját épület és kutak közvetlen közelében építeni tilos. Ezek az épületektől legalább 2 méter, a kutaktól pedig legalább 10 méter távolságra helyezhetők el. 14. §. Udvar és kert kerítéséül ganaj, szemet vagy törmelék fel nem használható, a meglevő ilyen kerítések 1 év alatt a tulajdonos költségére közrendőri utón eltávolitandók. Az épületek, ut, kert falaknál, az utczából foglalt területen levő kerítések egy év alatt a tulajdonos által elhordan- dók, ellenesetben azok hatóságilag a tulajdonos kárára és költségére lesznek eltávolitandók. 15. §. Ezen szabályrendelet életbe léptetésétől számított egy év alatt a nagy és kis községek, a helyi viszonyok és ezen szabályrendelet rendelkezéseinek megfelelőleg szabályrendeletet kötelesek alkotni, melyben a község utczáinak rendezése iránti intézkedések is felveendők. Az utczák rendezési terveinek készítésénél tekintet fordítandó a terek szabályozására, a község szépítésére és tűzbiztonságára. Tüzetesen megállapitandók és biztos határral kijelölendők azon utczák, terek esetleg községrészek, melyekben csupán szilárd építési anyag, továbbá cserép- vagy zsindelytető alkalmazható és a szomszédtelek felől csupán tűzfalas épület emelhető, kijelölendő továbbá, hogy a község többi részén mily építési anyagok és mily tetőzet lesz alkalmazható. Ugyancsak a szabályrendeletben meghatáro- zandók, ezen szabályrendelet III. szakaszának megfelelőleg az esetleges kisajátítási egységárak is. A szabályrendelet az utczák és terek szabályozásáról készítendő tervrajzzal a képviselő-testület által az 1886. évi XX t -ez. jyainak betartásával történt tárgyalás és elfogadás után, de minden esetre a szakasz elején kitett egy év alatt a vár- megye törvényhatóságához jóváhagyás végett beterjesztendő. A törvényhatóság által jóváhagyott szabály- rendelet minden építkezés és nagyobb javításnál és egyáltalában építési kérdésekben zsinórmértékül fog szolgálni az eljáró hatóságoknak. 11. Magánlakások építése a községekben. 16. §. Minden lakás a nedvesség behatásának megakadályozása végeit közegészségi tekintetben akként épitessék, hogy a községben létező leve- zetetlen álló vizektől, mocsároktól lehetőleg 200 méter távolságra essék; továbbá hogy a lakásul szánt helyiségek padlózata a házhely talaján felül legalább 5o. cm. magasságra emeltessék. 17. §. Az udvar tere, ahol csak elkerülhető, közegészségi és tűzbiztonsági szempontból soha össze ne szorittassék. Különösen figyelem fordítandó, hogy elegendő levegő és világossága legyen minden épületnek s tűzvész esetén könnyen hozzáférhető legyen; miért is az épület elhelyezésére szánt udvarok 200 □ ölnél kissebbek nem lehetnek. 18. §. Lakszobáknak, melyek száma netalán járványok esetén szükséges, elkülönités czéljából legalább kettő legyen, tágasaknak, legalább 2.50 cmt. magasaknak, ablakaik nyithatók, legalább 80 cm. magas és 50 cm. széleseknek, a bejáró ajtók legalább 1.80 cm. magas és 90 cm. széleseknek kell lenniök. Ott, hol a szobák száma korlátozott, ablakokkal ellátott kamarák építendők, melyek szükség esetén szobává átalakithatók legyenek. 19. §. Mellékképületek, istálók, sertésólak stb. az utczára semmi szin alatt sem építhetők s csakis az udvar belső részén még pedig minden más épülettől elkülönítve és a lakástól legalább 5 mtr, távolságra helyezhetők el. A hol ezen távolság be nem tartható, ott az épületektől tűzfalakkal különítendő el. 20. §. Árnyékszékek csak az épület udvar felől cső részén építhetők. Az árnyékszék, istálónedvek és mosadékviz levezetésére az udvar végén a szomszéd mesgyé- jétől 2 méter, pinezék és kutaktól 10 mtr. távolságra peczegódrök építendők. Tisztátalan vizek, árnyékszék és istálószenyeknek az utczára vezetése vagy kiöntése kihágást képez és e szerint büntetendő. 21. §. A pinezék mindenkor beboltozandók, lehetőleg szabadból nyíljanak, azok bejárójául csapó ajtót alkalmazni nem szabad. 22. $. A lakházak padlása szilárd anyagból épült házaknál úgy építendő, hogy a fedél geren- dázata, fedény-gerendázatnak ne használtassák, hanem a fódény tüzmentesen külön deszkázat vagy félgerendákkal tüzmentesen elkülönítessék. Általában a lakházak padlása még ha egyszerűen deszkából áll is, legalább 15 cmt. vastag agyagréteggel bevonandó. A tetőzet a községi szabályzatban meghatározott utczarészeken csak cserep, pléh vagy zsindelylyel épülhet. Zsúp, szalma, nádfedél csak kivételesen és csakis a községen kívül különálló épületeknél engedélyezhető. 23. §. Emeletes épületek, vagy padra járások lépcsői 95 cm. magas karfávál látandók el és legalább egy méter széles és 20 cm. mélyek legyenek. 24. $. A konyhának oldalfalai és a tűzhely mindenütt szilárd tüzmentes anyagból építendő, még pedig akként, hogy a tűznek kitett felrész legalább 45 cm. vastag legyen. A kémények ha- sonlólag csak szilárd anyagból tüzmentesen és akként építendők, hogy a fedél vagy födény gerendázat a kémények mellett mindenütt kiváltassanak, a tető gerinezén felül legalább I méterrel kell hogy kiálljanak, alsó részök beboltozandó és úgy a padláson mint alól légmentesen záródó vas, a padláson kettős fedelű tisztító ajtókkal látandók el. 25. §. Fa, nád, szóval tűzveszélyes kémények építése általában eltiltatik. A jelenleg meglevő fa, nád, deszka, patics-kémények nagyközségekben 10 év alatt eltávolitandók és tüzmentesen átala- kitandók. Konyhából vagy oly szobából, hol főzni is szoktak, istálóba, íakamarába, csűrbe bejárást hagyni tilos. 26.5. A homonnai, sztropkai, szinnai és varanai szolgabirói járások felső részén levő kisközségekben megengedhető, hogy az alapfalakon felül az alapfalak sárral bevont patics, a fedélzethez fagerendákból szalma használtassák, az ablakok és ajtók az első részben meghatározott méreteknél 5—10 cmrrel kisebbek, a pincze és padra létrák használtassanak. A tanyákon^. 27. §. A tanyai építkezéseknél úgy az építési terv, mint építési anyagok megválasztása, ha az építendő lakóház és más épületek a község legszélső épületétől 200 méter, a szomszéd tanyáktól 50 méter távolságra elhelyezhető, a tulajdonos tetszésére bízatnak. Ha azonban ezen távolság a tér közelség vagy csekély kiterjedése miatt be benem tartható, köteles az építtető az épületekhez szilárd és tüzmentes anyagot} használni és telkét a szomszédos telektől szűárd kerítéssel elkeríteni. 28. Oly nagyobb gazdálkodásoknál, hol a gazda az éves cselédeknek lakást ad, köteles a cselédlakásokat úgy építeni, hogy minden családra egy 24 négyzet méter területtel biró szoba, két családra egy közös konyha jusson, az ablakok és ajtók nyilasai a 28. $-ban meghatározott méretekkel bírjanak. A házi állatok külön épületben helyezendők el. Ha a gazda maga, vagy gazda tisztje, bérlője vagy birtok kezelője részére is épit úgy ezen építkezéseknél a községbeni épitkezé sekre vonatkozó rendelkezések mérvadók. (Folyt, köv.)
