Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-05-26 / 21. szám
I-ső Melléklet a „Zemplén“ 21. számához. kidolgozott küldöttség! jelentést, melyet lapunk ez évi 18-ik számában közöltünk, helyesléssel fogadta a közgyűlés s megtoldván avval a határozattal, hogy az országos törvények kodifikáltatását is kéri a kormánynál, fölterjesztették a belügyi kir. ministerhez. Kiváló fontosságot tulajdonítunk s vélemény dolgában azt hiszszük csatlakozik hozzánk az egész Tokaj-Hcgyalja szőlőbirtokos közönsége, annak a feliratnak, melyet a szőlők rekonstruálása érdekében intézett a földmivelésügyi kir. ministerhez vármegyénk közgyűlése. A feliratnak érdekes előzményei vannak; ugyanis : S.-A.- Ujheli nagyközség képviselőtestülete, a vármegye alispánjának közbenjárásával, még ez évijan. hó 25. folyamodást intézett a íöldmiv. ministerhez s kérte, hogy a szegény és vagyonilag tönkrement szőlősgazdák részére, a szöleik felújításához szükséges kllöséget állami segélyképpen enyedélyezni kegyeskedjék. A minister erre a folyamodásra, hogy úgy mondjuk, nemzetgazdasági rideg felfogással válaszolt, egyebek között hangsúlyozván a vármegye közönségéhez intézett leiratában, hogy : »az állam a honpolgárok összességének terhére és rovására egyes honpolgárnak, mint egyednek - megélhetését és jólétét közvetlen segélyezéssel, közvetlen támogatással, úgyszólván az illető érdekeltek öntevékenységének és önsegélyének igénybe vétele nélkül* az ország költségén elő nem mozdíthatja. Az evvel ellenkező felfogás, úgymond a minister, sem elméletileg nem indokolható sem gyakorlatilag meg nem engedhető és igy éppen nem érvényesíthető, mert az evvel ellenkező eszme propagálása a »természetes fejlődés során, utóbb ahhoz az elvhez vezetne, hogy az állam feladata eltartani mindenkit, aki akár önhibájából, akár anélkül nem képes megélni úgy, amint szeretne.* A konklúzió, természetesen az volt, hogy a minister a kérelmet, mint nem teljesithe- tőt, elutasította és csupán azt a reményt helyezte kilátásba, hogy az állam csak közvetve nyújthat támogatást.— A vármegye közgyűlésének osztatlan lelfogása szerint pedig az államnak mindenesetre feladatát képezi az, hogy egyes kivételes támogatásra szoruló vidékeken,milyen a 7okaJ-HegyalJa vidéke is, egyes fölmerült nagyobb bajok orvoslásához anyagi eszközökkel járuljon és az ilyen kivételes esetekben nem egyes egyének, hanem községek és vidékek összes lakosaira kiterjedőleg anyagi segedelemmel jótékonyságot gyakoroljon; mert az egyes vidékek közvagyonosodásának előmozdítása a nemzeti közvagyon gyarapodásának okszerű viszonosságát jelenti. Egyébként pedig a vármegye közönségének gondolkozását és óhajtását a szóban levő tárgyról interpretálja maga a szakministerhez intézett fölirat, mely Thuránszky László várm. II. aljegyző fogalmazásában igy szól: T. vármegyénk szőlőtermelő »Hegyalja« vidéke szőlőbirtokosainak uj szőlőültetéseik állami támogatása tárgyában a mai napon tartott közgyűlésünkben hozott határozatunkat avval a tiszteletteljes kérelemmel terjesztjük föl Nagyméltóságodhoz, hogy mindazokat a szőlő- birtokosokat, akikben meg van az akarat és igyekezet szőlőik ujjátelepitéséhez, de csupán önerejükből és önszorgalmukból minden anyagi támogatás nélkül erre nem képesek: e tevékenységükben a határozatunk utolsó pontjában felsorolt módon*) támogatni kegyeskedjék. Nem egyesek jólétének az érdekeltek ön- tevékenységének és önsegélyének igénybe vétele nélkül az ország költségén való előmozdítását kérjük mi Nagyméltóságodtól, — de kérjük egy nagy nemzeti vagyon ujjáteremtéséhez egy nagy adóalapnak, az állam egy jelentékeny jövedelmi forrásának létesítéséhez kegyes segélyével való hozzájárulását. Egy nagy vidék összes lakosságának jólétét, adófizetőképességét mozdítaná evvel elő Nagyméltóságod ; — mert azzal, hogy a szőlők ujjátelepitésének a szőlőmunkás is keresethez jutna s még azon távolabbi vidékek amerikai kivándorlását is nagy mértékben megszüntetné, amely vidékek munkásait szintén a ,,Hegyalja" vidéke látja el munkával. Ebből az indokokból ismételjük tehát Nagyméltóságod előtt azt a kérelmüeket, hogy TokaJ- Hegyaljá-véz. szőlőbirtokosait e nagy munkájukban támogatni kegyeskedjék. A minister leiratát, mely ez előterjesztés után, szeretjük remélni, akadémikus jellegű nem igen lehet, érdeklődéssel várjuk s annak idején az érdekelt nagy közönség tájékoztatása céljából nem késünk majd közrebocsájtani. A Sátoralja- UJhely város képviselőtestülete és Kremeniczky Májer s Társai cég között a város*) A határozatnak citált része pedig igy szól: ,Közve- tett támogatás lenne a sima és gyökeres szölivesszSk Ingyenes kiszolgáltatása az állami szőlötelepeken termelt, megfogant, gyökeres szölőojtványoknak előállítási, vagy esetleg ennél is mérsékeltebb, nem pedig a jelenlegi áron s 10 évi részletfizetésre való szétosztása — s végtll, amennyiben a legtöbb szőlősgazda azért nem kezdhet szőlőjének ujjátelepitéséhez, mert a terület megrigolizásával járó s nagymértékű kiadásokat nem bírja el: megfelelő biztosíték mellett olcsó állami kölcsön nyújtása.* — Ilyen államkölcsönök céljára szolgáló pénzalapot teremtsen mielőbb a minister a törvényhozás hozzájárulásával. Stork. nak elektromos fénynyel leendő világítása iránt kötött szerződés ügyének mibenállásáról mai számunk Különfélék c. rovatából értesül az olvasóközönség. A határozattal ellátott százegynehány tárgy közül, melyek a közgyűlés május 18-iki napirendjén nyertek elintézést, sietve felemlítjük még, hogy V.-Újfalu marad továbbra is, mint volt eddig, nagyközség, — az Agárd községbe kért patika felállításának ügyét pártfogásba vették, — Uihely város képviselőtestületét utasították, hogy a közös temetőhöz kivántató földterületet a Czepre nevű domboldalon fekvő parlagszőlőkből sajátíttassa ki, — O-Liszka nagyközségnek régi számadásokból kifolyó perpatvara, mely a község mint jogi személy és az ottani volt úrbéres közönség érdekeltsége, valamint a szepesi püspökség s káptalan között tnár-már kiegyenlithetetlennek mutatkozott, Dókus Gyula főjegyző, mint vármegyei kiküldött közbenjárásával, véget ért, a mennyiben a kötött egyezség megnyerte a vármegyei közgyűlés jóváhagyását is. A vármegyei mezőgazdasági bizottságot, módosított szabályrendeletének elfogadásával a vármegyei gazdasági egyesületbe olvasztotta be a közgyűlés, még pedig akként, hogy evvel a beolvasztással a gazd. egyesületnek autonomikus jogköre változást nem szenved. Érdekelni fogja még olvasóközönségünket a gyámoltak és gondnokoltak személyi és vagyoni helyzetéről szóló s a vármegyei árvaszék elnöke részéről benyújtott 1894. évi jelentés is, melyet főbb vonásaiban ide igtatunk: Gyámság alatt volt 1894-ben összesen: 22,228 egyén, kik közül évközben nagykorú lett: 1439. Gondnokság alatt állott 514, kik közül felszabadult az év folyamán: 16 egyén. Az árvák vagyonát képező ingatlanság értéke: 4 310,045 ftot képvisel. Készpénzül s betétekben kezelés alatt volt az 1894. év. dec. 31 én : 882,721 ft 07 kr. Az árvaszéki igtatóba elintézés alá beérkezett a múlt év folyamán: 20,644 ügydarab. Végül a számvevőség határozati javaslatainak elfogadásával K.-Helmecz, T.-Lucz, M.-Zombor, T.-Szada, Szegi Long, Gesztely, E -Bénye, B.-Szentes, Karád községek, továbbá a sz.-polyánkai, ná- tafalusi, koloniczai, girincsi, legenyei, a. hrabóczi, trauczonfalusi, n.-azari és a papinai körjegyzőségeknek 1895. évi évi alap-, illetve pótlólag készült költségvetései, — úgyszintén Szerencs, N.-Mihály, S.-Patak, Mád, Tállya, Kesznyéten és M.-Zombor nagyközségeknek, — végre a bélyi, b.-szentesi, tavarnai, rákóczi, m.-izsépi, m.-laborczi, velejtei, nátafalusi és a vécsei körjegyzőséghez tartozó kisközségeknek 1891-, illetve 1891., 1893. és 1894, évi számadásaik, valamint Tarczal nagy-községnek a kisdedóvó-alapról szóló számadása nyertek törvényhatósági elintézést. Ezek során a két napos közgyűlés máj. hó 18-án, késő este, az elnöklő alispán megéljenzésével, végződött. Hírek a nagy világból. Ófelsége, még ez évi május hó 16-án kelt elhatározásával, Goluchowiki Agenor grófot nevezte ki a Kálnoky gróf távozásával megüresedett kül- ügyministerségre s egyszersmind neki a titkos tanácsosi méltóságot adományozta. Az uj külügyminister, mint neve is mutatja, lengyel származású és legutóbb Romániában, Bukarestben, képviselte az osztrák-magyar birodalom érdekeit. Kálnoky Gusztáv gróf »14 évi céltudatos és messzeható tevékenységéért* Ófelségétől a Szent- lstván-rend gyémántokba foglalt jelvényeit kapta. Ferdinánd, bolgár fejedelem, rokonai látogatására Párizsba és onnan Angolországba utazott. Olaszországban, Firenzében s környékén, erős földrengést éreztek e napokban. A rengés következtében számos ház jelentékenyen megrongálódott, sokan megsebesültek, sőt emberélet is esett áldozatul. Legnagyobb kár van a műzeomban, hol a legértékesebb szobrok összetörve a földön hevernek. A megrongált házak száma is igen nagy. Formosa szigeten, mely Kína birtokából átment Japán uralma alá, teljes fejetlenség uralkodik. Ku Hung-Kuk királylyá kiáltotta ki magát és föllázadt, Hírek az országból. Vaszáry Kolos, hercegprímás, hosszabb tartózkodásra B.-Füredre érkezett. f Lévai Imre, a piarista-rend magyarországi provinciálisa, váratlanul elhunyt. Béke és áldás emlékére I — A piarista-rend fejévé az elhunyt provinciális helyére Frank Sz. Ferenc kormánysegédet választotta meg a rend kormánytanácsa. Az országgyűlés kéviselőháza tegnap tartotta utolsó érdemleges ülését a nyári szünet előtt. A magyar delegátusok, kik az idén Bécsben tanácskoznak az országos közös ügyekről, Andrássy Aladár grófot választották elnökükké. Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi ministert a zólyomi választókerületben 979 szótöbbséggel országos képviselővé választották a néppárti képviselő-jelölttel szemben. Fiúméból távirták.'hogy e napokban ott erős havazás volt. A szomszédos hegyeket egészen befödte a hó. Martinovits ünnep. A népszabadság első magyar vértanúi, Martinovits apát és társai kivégeztetésének százados évfordulója alkalmából a székes főváros polgársága és ifjúsága ma emlékünnepet tart. — Ez előtt száz esztendővel, 1795. máj. 20-án, történt, hogy a szabadelvüségnek első magyar apostolait: Martinovits Ignácot, Hajnóczy Józsefet, Sigray Jakab grófot, Laczkovics Jánost és Szentmarjai Ferencet Budán, a vérmezőn, (jhóhérpallossal kivégezték. » Budavár bevételének negyvenhatodik évfordulóját a székes fővárosban, f. hó 21-én, a 48-as honvédek és a nagyközönség gyászmisével és a közös honvédsir megkoszorúzásával ünnepelték meg A simái Vadnay Károly mondott emlékbeszédet, egyebek közt igy szólván : » . . . a nemzet, mely megtudja becsülni elesett vitézeinek emlékezetét, mindig számíthat arra, hogy kebeléből vész idején újra meg újra fognak támadni vitézek seregestül a haza és a trón védelmére.« Stambulov, bolgár volt ministerelnök, Karls- bádba utazóban nehány napig Budapesten időzik, hogy magyar barátainak megköszönje azt a rokon- szenvet, melylyel annak idején politikája iránt viseltettek. Elmebajosok uj intézete. A belügyi kir. minister értesítette Szabolcs-vármegye közönségét, hogy a N.-Káliéban lévő vármegyei régi székházat, a szomszédos telekkel együtt, 50,000 ftért az állam részére megvásárolja és ott az elmebajos betegek gyógyítására uj intézet berendezéséről fog gondoskodni. Az »Országos Nemzeti Szövetség,* mely a társadalmi egység és rend megvédését tűzte ki maga elé célul, s mely szövetségnek törzsvagyonához Őfelsége a király nyújtotta az első pénzalapot, Budapesten ma tartja alakuló ülését a Lipót útcai városháza nagy termében. Különfélék. (A király adományai.) őfelsége, kabinetirodája utján : Király Gyula koloniczai és Romonyecz János ulics-krivai gk. lelkészeknek 30—30 ftnyi, — Csengeri Pál berettői, Dózsán Pál k.-toronyai, Őrlik András pakasztói és Kaszárda András ublyai gk. tanítóknak pedig 10 —10 ftnyi kegyes adományt küldött. — őfelsége a magyarországi árvízkárosultaknak 6000 irtot küldött a belügyi kir. ministerhez kiosztás céljából. Főispánunk Öméltósága közbenjárásával a vármegyénkben árvízkárosultak részére 750 ft érkezett az említett összegből, mely segedelem szétosztásával Tokaj, B.-Keresztár, B.-Kisfalud, O.-Liszka B.-Zsadány, B.-Sára és B.-Olaizi községek károsultjai közt most foglalkozik a közigazgatási hatóság. (Személyi hir.) Dókus Ernő cs. és kir. kamarást, az újhelyi választókerület közszeretetnek örvendő országos képviselőjét, legújabban az a szép megkülönböztetés érte, hogy a képviselőház őtet is megválasztotta a közös ügyek tárgyalására hivatott bizottság (delegáció) rendes tagjává. A Zemplénből való nyolc országos képviselő közül még Andrássy Tivadar grólot érte az a kitüntetés, hogy a delegációnak szintén rendes tagjául választatott. (Firczák püspök bevonulása.) Alig emlékezünk ünnepiesebb, fényesebb és impozánsabb fo- gadtásra, mint aminőben Zemplén-vármegye és székvárosa Ujhely részesítette a munkácsi egyházmegyének hazafias püspökét, főtisztelendő Firczák Gyula Öméltóságát tegnap (délutánabból az alkalomból, hogy görög katólikus hitsorsaink renovált templomának konzekrálása végett városunkba érkezett. Igaz, ez az első eset, hogy görög kát. püspököt üdvözlünk városunk falai között vendégünk gyanánt és igy ezért, de főleg azért is, mert Firczák püspök egyéniségét nemcsak egyházi, hanem különösen hazafias irányú működése teszi általánosan tiszteltté és népszerűvé, mondjuk, azért is rendeztünk számára olyan nagyszabású fogadtatást, minőben püspök még alig ha részesült Ujhely falain kivül és belül. — Ujhely város utcái, különösen a vasútról bevezető ut, a Kossuth- utca, a Széchényi-tér, a Rákóczi-, Jókai- és Kazinczy- utcák teljes zászló-diszt öltöttek, úgy hogy ezen a hosszú vonalon ház nem maradt zászló-, sok hely pedig szőnyeg-, és virágdiszités nélkül. — A délután érkező püspök elé Dókus Gyula főjegyző mint alispáni helyettes, Púza Sándor gk. prépost fő- esperes és Nemes Lajos kir. tanácsos és tanfelügyelő Csap .állomásig elébe utaztak és ott Dókus főjegyző a vármegye törvényhatósága, Puza prépost, a gör. kát. papság nevében, Barthos József főszolgabíró pedig, ki Pataky Miklós városi jegyzővel szintén elébe utazott, a járás határállo- 1 másán, Szomotoron, üdvözölte a püspököt, kinek
