Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-01-20 / 3. szám
Vármegyei ügyek. Vármegyénk főispánja, f. évi jan. hó 16-áról keltezve, a következő körlevelet intézte Tokaj- Hegyalja szőlőbirtokos közönségéhez: A filokszera által elpusztított szőlők újratelepítésének kérdésében, mint azt több alkalommal kifejeztem, elfoglalt álláspontom az volt, hogy a szőlőbirtokosokat, addig mig emberi számítás szerint biztos irányt a szakértők javasolni nem képesek, ne biztassam és vérmes remények költése által eredménytelen befektetések megtételétől megóvjam. — Miután az eddig nyert tapasztalatra alapított szakvélemények az újratelepítést eredményeseknek tüntetik fel: meggyőződést szeretnék még az iránt is szerezni, hogy az amerikai alanyra oltott hegyaljai vesz- szőkről milyen qualitású borok lettek eddig szűrve, és arról is, hogy a hegyaljai talajban ültetett csemege-szőlő és direkt termő amerikai vessző milyen bort ígér? — Az iránt kérem fel tehát a Címet, legyen szíves nekem az amerikai a'anyra oltott, — az oltásra használt alany nevének feltüntetésével, — továbbá a csemege-szőlő és amerikai direkt termő vesszőből szűrt boraiból a faj, az évek és a hely megjelölésével költségemre csekély mennyiségű mintát küldeni. — Hazafias üdvözletem nyilvánításával maradtam : Molnár István, főispán. Kataszteri részletes fölmérés. A pénzügyi kir. minister, főispánunk Öméltósága közbenjárására, megengedte, illetve S.-Patak város elöljárósága és az ottani közbirtokosság elnökségének kérésére elrendelte, hogy nevezett város határának kataszteri részletes fölmérése 1896-ban foganatositassék, ezt megelőzőleg pedig a háromszögellési munkálatok már az 1895. év folyamán eszközöltessenek. Hírek a nagyvilágból. Erzsébet királynénk őfelsége Afrika északi részét a kellemetlen időjárás miatt elhagyni kény- telenittetvén, Európába, a Riviérára áthajózott s kíséretével együtt a »Cap-St.-Martin" szállóban vett lakást. Albrecht főherceg egészségi állapotában ismét aggasztó fordulat következett be. Erői rohamosan hanyatlanak. Nehezen lélegzik és szivszorulásai vannak. A Dupuy-kormány Fránciaországban megbukott. Ezt a váratlan bukást nyomban követte a köztársasági elnök leköszönése. A válság megoldása nagy nehézséggel fog járni. Casimir-Perier, a fráncia köztársaság elnöke, egészen váratlanul s mindenkinek legnagyobb meglepetésére az elnöki legfőbb méltóságról lemondott. Lemondását barátai előtt ezekkel a sokatmondó szavakkal okolta meg: »Nagy felelősség, kevés hatalom — megyek!" Casimir-Perier lemondása politikai körökben hallatlan izgalmat idézett elő. Az elnökválasztó nemzetgyűlés Faure Félix-t tette v elnökké. Az uj elnök a leköszönt Dupuy-ministé- riomban tengerészeti minister volt. Faure 1841. január 30-án született s igy most lesz 54 éves. Liebreich, berlini egyetemi tanár, mint mondják, hathatós szert talált föl az emberi tüdőbetegségek ellen. Az olasz sereg Áírikában, Baratieri tábornok hadvezérlete alatt, fényes és elhatározó győzelmet aratott a tigreiek hadteste fölött. tést kérte tőlem, elkezdtem csodálkozni kegyetlenül. — Micsoda ? — mondok. — Miféle pénzt kérsz te ? Hiszen kifizetett már a feleségem, a mint hallottam 1 — No, a legény elrestelte magát, osztán elkullogott nagy káromkodással. Én meg a Lidinek estem valami kezemügyébe jutott kötéldarabbal, osztán úgy elláttam ütleggel, hogy tudom megemlegeti holta napjáig. De hát nem használt ez semmit 1 Lajtos Mózsi nem jött többet az én házamhoz, de elment a menyecske ő hozzá. Serkáné komámasszony egyszer azt is elárulta, hogy a Lajtos bogiája alatt beszélgetnek együtt. — Most már osztán magam >s nagyon boszus lettem, engedelmet kérek. Ugyan ki is ne lenne bosszús, mikor a felesége mással szerelmeskedik. Én mondom el vele a hűtőt, osztán mással élje világát. Hát a tekintetes ur elnézné behunyt szemmel, hogy a felesége más után járjon? — Micsoda ostobaságot talál kend ki ? — ugrott fel a vizsgálóbíró. — Mondja már azt a gyújtást 1 Miként cselekedte meg ? — Én ? Hogy én cselekedtem volna ? Kereken tagadom 1 Én nem gyújtottam 1 — Hát ki az ördög ? — Azt már nem tudom : hogy esett, mint esett. Elég az hozzá, hogy Serkáné komámasz- szony beszéde után rálestem a menyecskére. Elkerültem nagy titkosan a boglyához, hát láttam, hogy ott vágynak. Nagy mérgemben, mert nem volt nálam ütőeszköz, a pipámat kaptam ki a számból s azt vágtam a gúnyosan vigyorgó asz- szony képes részihez. Azután csendesen haza ballagtam, feltéve magamban, hogy többet be nem eresztem házamba azt a szabad személynek valót. Hírek az országból. A Bánffy-kormány, mely a Wekerle-minisz- tériom örökébe lépett, tegnap mutatta be magát az országgyűlés mindkét házának. Az országos uj kormány tagjai: Miniszterelnök : BánfFy Dezső báró. — őfelsége személye körüli minister : Jósika Samu báró. —■ Pénzügyminiszter: Lukács László. — Belügyminiszter: Perczel Dezső. — Igazságügyminiszter: Erdélyi Sándor. — Föld mivelésügyi miniszter : Festetisch Andor gróf. — Közoktatásügyi miniszter: Wlassich Gyula dr. — Honvédelmi miniszter: Fejérváry Géza báró. — Horvátminiszter : Josipovich József. — Kereskedelemügyi miniszter: Dániel Ernő. Most történik először a magyar parlamentális életben, hogy minden kormányzati szakcsoportnak külön ministere van és igy a kormány tiz tagból álló. Wekerle Sándor dr., volt ministerelnökhöz ófelsége meleghangú levelet intézett, melyben eddigi hivatalos állásaiban fáradhatatlan buzgalommal és odaadással teljesített szolgálataiért őszinte köszönetét nyilvánította s egyszersmind változatlan kegyelméről biztositotta. Wekerle Sándor f. hó 16-án búcsúzott el, mint volt pénzügyminister, a oénzügyministériom tisztikarától. Gyönyörű beszédéből ide citáljuk a következő részleteket: »Közel 25 esztendőnek emléke fűz engem a pénzügyministériom tisztikarához. (Lelkes éljenzés) ; huszonöt esztendőé, a mely kimeríti az élet javát, a mely magában rejti az ifjú tettvágyát, a férfinak tetterejét ; természetesnek fogják azért találni, hogy fájó érzés fog el most, midőn a hosszú időszak záró pontjánál búcsút veszek önöktől; — de enyhíti fájdalmamat az a tudat, hogy én, ki mint szerény munkás résztvettem már az alapkövek lerakásánál, később vezére lehettem annak a nagy pénzügyi konszolidációnak, a mely Magyarország gazdasági állapotait megjavította; hogy megérhettem azt az időt, midőn a pénzügyi rendezést nem öncélnak kell tekintenünk, hanem pénzügyi erőnket a magyar kultúra, a magyar közgazdaság nagyobb arányú fejlesztésének szolgálatába kell bocsátanunk. (Éljenzés.)«. . . Azután kijelentvén, hogy ő ezután is nem egy külön célnak, nem egy vállalatnak, hanem mint egyszerű politikus a magyar közgazdaság összességének hasznára kívánja legjobb tevékenységét fordítani, igy folytatta beszédét: »Sokszor eszembe jutott közpályámon egy benyomás, a melyet a régi klasszikus irodalom egyik termékének olvasásakor még zsenge ifjú koromban nyertem és a mely, úgyszólván, eltörölhetetlen jegyet hagyott hátra lelkületemben: midőn Arisz- tidesről azt olvastam, hogy közkincseket, hazájának minden kincsét kezelte és szegényen halt el (Élénk tetszés) úgy, hogy temetési költségei is alig kerültek ki, leányait pedig közköltségen kellett élelmezni és kiházasitani. — Boldog Görög- országi Volt egy Arisztidest és feljegyezte ne vét a történelem. — Nyugodtan távozom én innét, Gazdagabb az én hazám. Nem azért, mert kincsei vannak, hanem mert jól tudom, hogy sok, igen sok Arisztidest és Árisztides tiszta szellemét hagyom én itt hátra. (Lelkes éljenzés.)«. . . . Perczel Dezső, belügyminister, tisztikara előtt a bemutatkozáskor mondott beszédében kiemelte, hogy az egyházpolitikai töryények keresztülvitele és ilymódon a kedélyek kiengesztelése, úgyszintén Hát egyszer csak kongatnak, verik félre a harangot. Tüzet ordít mindenki 1 Én is szaladok ki eszem nélkül, hát látom, hogy a Lajtos Mózsi boglyája ég, a mék alatt az én menyecskémmel diskurálgatnak. — Égett a pipa, mikor hozzá dobta feleségéhez ? — Hászen égett biz az! Úgy akartam, hogy hadd kapjon egy plezurt az ábrázatja. — Akkor tiszta a dolog 1 . . . A gyújtogatást mégis maga követte el, mert a pipából kihullott tűz gyújtotta fel a boglyát 1 — Mán hogy én lennék a hibás, kérem alásan? . . Vót nekem eszembe felgyujtnni a Lajtos boglyáját? Én csak a pipámat csaptam közéjük. Ők az okai az egész dolognak: miért állottak a boglya mellett ?! . . A vizsgálóbíró elégnek találta a kihallgatást, mert már épen déli tizenkettőt harangoztak a toronyban. Visr-zavezetteté fogságába a furfangos eszü atyafit, ki még a folyosón is dörmögte: — A kéményem letörik, feleségem elszeretik, oszt mégis én vagyok a hibás! Látott már ilyent az Isten ? 1 . . . A furfangos ész azonban keveset használt Fejszés Mihálynak, mert gondatlanságból okozott gyújtogatásért elitélte a törvény egy évi börtönre. Egy év múlva, hogy haza került otthonába, Szűkös Lidi már másodmagával várta. Hogy hízelegjen neki, megmutatta az elven kis fiút és ravasz mosolygással monda : — No, nézze csak! Épen olyan, mint kend ! És Fejszés Mihály boldog lelki nyugalommal ringatja el a kis trónörököst, aki épen olyan, mint ő, a felesége szemeivel nézve. a közigazgatás reformjának megoldása, még pedig az egész vonalon, sürgős szükséget képez. A lelépett kormány tagjait, névszerint Wekerle Sándort, Szilágyi Dezsőt, Lukács Bélát, Hiero- nymi Károlyt, Andrássy Gyula grófot és Eötvös Lóránd bárót őfelsége f. hó 16-án bucsúkihallga- táson fogadta. A kassai püspök, Bukics Zsigmond, karácsonyra terjedelmes pásztorlevelet küldött szét- az ő felvidéki, részben nemzetiségek közt élő papjaihoz. Ez a pásztorlevél — írja Ujhelyben megjelenő t. laptársunk, az Orálló — mindenben különbözik a magyar főpapság által kiadott együttes pásztorlevéltől. Az együttes pásztorlevél az egyház nyelvén, röviden, kategorikusan szól a lelkészekhez, akiket minden törvényes legyver, mód és eszköz használatával küzdelemre, a megalkotott egyházpolitikai törvények megszüntetésének követelésére szólít föl. A nagyrészt tót ajkú kassai egyházmegye püspöke azonban a felvidé-i tótok közt élő papjaihoz, mint mindig, most is az állam nyelvén, magyarul intézi az ő, megnyugvásra és békére intő szózatát. Amig az együttes pásztorlevél törvényes fegyvereket említ: addig a kassai püspök a szeretetrol és szelídségről tanít s azt teszi papjai elsőrendű körelességévé, hogy ne harcoljanak, hanem, a Mester szentséges éleiének követesével. oktassák híveiket arra, hogy a polgári kötéshez mindenkoron kérjék ki az egyház áldását. Az igy föltámadó buzgalom, az igy növekvő katolikus érzelem s a hithüségben való megerősödés az a jó, amely a sérelmekből, a rosszból csírázik ki. Az egész pásztorlevelen végigvonul a szelídség, jóság melegsége s az egyház iránt tartozó kötelességek mellé mindenütt oda van állítva az a kötelesség is, melylyel a hazának is tartozik a magyar papság, A legfőbb ok, amiért a kassai püspök nem az együttes körlevelet adta ki, hanem külön pásztorlevelet küldött papjaihoz, az a meggyőződés, hogy a szentesített törvények ellen való harc veszedelembe döntené a hazát. |Kun Kocsárd gróf| az erdélyi magyar közművelődési egyesületnek bőkezű pártfogója, aki egy negyedmilliót érő vagyonát még életében az előbb nevezett kultur-egyesületnek oda ajándékozta és azonfolül temérdeket áldozott a hazai tudományosság fejlesztésére s fölvirágoztatására, életének 93. évében, Szászvároson, ez évi jan. hó 12-én elhunyt. Fajának szeretete annyira előtérben állt nála minden más irány és ösztön felett, mint Széchenyi István grófon kívül talán senkinél másnál. Öntudatos terv szerint és teljes erejének felhasználásával törekedett arra, hogy a magyarságnak javára szolgálhasson, Áldás emlékezetére ! f Földváry Mihály, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun- vármegyének népszerű alispánja, ki az i848/49-iki szabadságharcban is nevezetes szerepet vitt s mind haláláig tántoríthatatlan híve volt a szabadelvű nemzeti haladás ügyének, — Budapesten, ez évi jan. hó 12-én jobblétre szenderült. — Földváry Mihálylyal a régi vármegyei önkormányzati szervezetnek egyik erős oszlopa dőlt ki. Nyugodjék békével 1 A százezredik puska. A magyar fegyvergyár a nemrég elkészült százezredik fegyvert felajánlotta őfelségének. A király a magyar fegyvergyár százezredik fegyverét szívesen és különös örömmel fogadta és legmelegebb köszönetét fejezte ki az ajándékért. A Duna jege Pozsonynál megindult s pár nap óta erősen zajlik. Ha az enyhe idő így tart, a Dunán hamarosan újra megkezdődik a hajóközlekedés. Levelezés. 7. Szerkesztő ur! A Zemplén legközelebbi (2-ik) számában az újhelyi apáca-iskola fanatikus vezetőiről s tanitás- módjaról írván, a jegyzetben a közönség nevében 3 kérdést tetszik intézni a leányiskola igazgatóságához; — s a 3 ík kérdés igy hangzik: »igaz-e, hogy mig Sachs Jankóról, a német irodalomtörténetnek erről a Hazafi Veray Jánosáról, német nyelven dicsériadakat zengedeznek, addig Vörösmarty Mihalyról mit sem szólauak ?« Én, szerkesztő ur becses engedelmével, e kérdésnek két pontjához kérdőjelt vagyok bátor illeszteni ;*) az egyik kérdőjelt ahhoz az állításhoz, mely Sachs Jánost H. Veray Jánossal azonosítja, a másikat ahhoz az adathoz, mely szerint Sachs Jánosról az újhelyi apáca-iskolaban dicsériádakat zenge- deztek. Hans Sachs, 16-ik századbeli népies költő, u. n. mesterdalnok a legtávolabbról sem hasonlítható össze H. Veray Jánossal. Utóbbit senki az országban nem veszi komolyan, müveiben semmi poézis nincs, a legprózaibb dolgok vannak, minden benső erő, mélyebb érzés nélkül rímes (olykor kinrimes) sorokba, — de a melyekben a ritmusznak, cezúrának halvány nyomaival is alig találkozunk — összefoglalva ; ellenben Hans Sachs a költészet több ágában igazán érdemes, •) Méltóztassék akár hányat. Szerk, Folytatás a mellékleten.
