Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-28 / 17. szám

tek teljesen tönkre s taszítottak a birtok- talanoknak Eldorádót hirdető szocializmus karjaiba, vagy ami még ennél is rosszabb, a teljes megsemmisülésbe. Az államhatalom, belátva a kisgazdák pusztulásának veszedelmét, telepítéssel, új tűzhelyek alapításával igyekszik az önálló kis emberek számát szaporítani. Nagyon helyes politika ez ; de magában véve ki nem elégít. Az önálló birtokos társadalom számbeli erejének növelése nagyjelentőségű cselekedet, de a fődolog még sem ez, ha­nem a kisgazdák megerősítése, gazdasági fejlődésüknek biztosítása. Ember János. Vármegyei ügyek. Vármegyénk közig, bizottsága legközelebbi rendes havi ülését május hó io-én (tizedikén) tartja. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvény- hatósági bizottságának legközelebbi közgyűlése május hó 17. (tizenhét) s a következő napjaira tűzetett ki. Május 16-án d. e. az állandó választ­mány fog ülésezni. A t. vármegye házipénztárában kezelt köz­pénzek és pénzértékek forgalmáról szerkesztett 1894. évi számadás-zárlatok főkimutatásából közzé- teszszük, a közönség érdeklődéséért, hogy a húsz­rendbeli pénzalapban kezelés alatt maradt a múlt év végén készpénz: 149,634 ft 24 kr., pénzérték: 117,051 ft 72 kr., s igy összesen: 266,685 ft 96 kr., — éspedig: I. Házi ptban :.................... 162 ft 22 kr. Betegáp. alapban: . . . 3679 ft 71 kr. Közmív. » : . . . 8621 ft 15 kr. Katonabeszállásolás: . . 1833 ft 29 kr. 5. Tisztviselői nyugd. . . . 112042 ft So kr. Ingatlanok vételára: . . 22323 ft 31 kr. Bukovinszky-alapban : . . 3794 ft 25 kr. Tartalék-alapban: ... 18669 It 95 kr. Mértékhitelesités: . . . 1794 ft 54 kr. 10. Rendelkezési alapban : . . — ft — kr. Hadászati utak » 2618 ft 12 kr. Ipardij alapban: . . . . 986 ft 34 kr. Katonai felülvizsg.: . . . 7 ft 74 kr. Árvízkárosultak: . . . . 39 ft 82 kr. 15. Szegényalapban: . . . 45420 ft 87 kr. Letétek:......................... 44059 ft 18 kr. Letétek kamatja: ... — ft — kr. Vizikönyv: .................... — ft — kr. Arvaszéki bírság: . . . 632 ft 67 kr. 20. Homonnai műmetsző isk. — ft — kr. Vagyis 1—20. összesen: . 266685 ft 96 kr. Borászat az ezredéves kiállításon. A múlt­kor közlötteken kívül még a következő Tokaj- hegyaljai cégek és termelők jelentették be rész­vételüket a milléniomi kiállítás borászati osztályá­nál : Schiffer Z. és Társa Tokaj, Hajdúk Ambrusné (1162-ben) már 3 Lónyay szerepel: Kozma. Vencel és Jónás, mind a három »comes« címmel1). Gurg utódai innen kezdve csak a tatár­járás után tűnnek fel ismét és szerepelnek az or­szág elsői között. Ezek között különösen László, akinek utóda Nánes de Berencze, ennek fia Jakab (comes Jakobus de Loinia), aki 1271-évben (V. István alatt) Szatmár-vármegye főispánjává nevez­tetett. Az eddig ismert okmányok szerint Jakab volt tehát az első főispán, de utána igen sokan viselték később ezen díszes tisztséget. Ugyanez a Jakab IV. László király alatt (1272 —1290) a királyi udvarnál tartózkódott, mert cubicularius (udvari bejáró) volt; neje a Hünt-Pázmán nem­zetségből való Kozma gról leánya volt2). Felesége jussán kapta vissza a lónyai ura­dalmakat ; mert e birtok, melyet valószínűleg az első honfoglalás alapján bírtak, időközben nem lehet tudni, mi okon (házasság, nóta vagy egy ágnak kihalása) a Beth máskép Betke-család tu­lajdonába ment át, kitől azokat II. Endre alatt (1205—1235.) megvette Bánk bán, Bor Benedek nádornak a veje Simon, aki azonban a Gertrud királynén elkövetett gyilkosság miatt hütlenségi bűnbe esvén, birtokai a királynéra szállottak.3) Jakab főispánnak 5 fia volt: Ponsa, Kozma, Jakab, Bencze és Miklós ; ezek közül Jakabnak és Benczének maradtak utódai; de Jakab ágazata is a XVII. században elenyészett. *) A comes nem mindig főispánt jelent; igen sok eset­ben csak annak a jelzésére használták, hogy az illető az ud­varhoz bejáratos, tehát udvarképes. 2) Lehőczky Tivadar, Beregvármegye Monográfiája. 8)Bánk bán és Getrud királyné esete nemcsak a törté­nelemből ismeretes, hanem Katona József kitűnő drámájából is, a Bánk bán-ból. A fentebbieket lásd: Magyar történeti emlékek XIII. I. os. t. és Lehőczky id. hely. Tokaj, Kun Dániel Sárospatak és Schiffer L. és Társa Tokaj bortermelők és pincetulajdonosok. Járásbeli fősorozás eredménye. Sztropkóról Írják lapunknak: A folyó hó 19 én befejezett fő­sorozás eredménye felette silány. Fel volt hiva 509 egyén, megjelent tényleg 206, kik közül be­soroztak a rendes hadsereghez 19-et, a honvédség­hez 2-t, a közös hadsereg póttartalékába 2 legényt. Maga a sorozás a lehető legnagyobb rendben ment végbe. Az eredmény a múlt évihez képest felette csekély, mert a tavaly megjelent 227 em­berből 94 találtatott alkalmasnak. r. I. Hírek a nagyvilágból. Magyarok Egyiptomban. Ritka kitüntetés ért egy Kairóba rándult magyar társaságot. Ugynis az ifjú alkirály, aki neveltetését a bécsi katonai akadémián nyerte, meghívta őket kubai gazdasá gára, hol úgy bánt velük, mint egy hamisítatlan magyar földes ur szokott az ő kedves vendégeivel. Maga hajtott ki velük gazdag tehenészetéhez és méneséhez. Beszéd közben felhozta az alkirály, hogy ő nagyon szereti a lovagias, vitéz magyar nemzetet, Szerbiában az újonnan választott országgyűlés (skupstina), mely túlnyomó nagy számban haladó­párti képviselőkből áll, f. hó 22-én ült össze. Az új országgyűléstől mindenek jobbraíordulását vár­jak ; egyebek közt azt is, hogy Natália királyné hamarosan visszatér idegen földről az ő »kedvese szerbjei közé. Belgrádban már is nagy előkészüle­teket tesznek az anyakirályné fogadására. Madagaskár-szigeten a benszülöttek népgyű­lésen elhatározták, hogy a fránciák ellen, akik haddal ütöttek rájuk, magukat élet-halálharcban védelmezni fogják. A királyné elnöklete alatt tar­tott népgyűlésen 50,000 fegyveres vett részt a howák (benszülöttek) közűi. Hírek az országból. Bánffy Dezső br. ministerelnök abbeli remé­nyének adott kifejezést, hogy a közigazgatási bí­ráskodásról szóló törvényjavaslat az országgyűlés jelen időszakában még tárgyalható lesz. Agliardi, a pápának üzenetvivő követe, Esz­tergom, Budapest meglátogatása után kirándulást tett Nagy-Váradra is, hol Schlauch bíboros püspök­nek volt illusztris vendége. A pápa követe kitün­tető vendéglátásban részesült s ezen való megelé­gedésének több izromban a legudvariasabb sza­vakkal adott kifejezést. Tóth Lőrinc, kúriai nyugalmazott tanács­elnök, a főrendiház tagjává neveztetett ki élet­hossziglan. Vágó Pál, festőművész hazánkfia, Zemplén- vármegye szülöttje, az ezredéves kiállítás megnyi­tása alkalmára fényes ünnepi diszmenetet tervezett s tervezetét kartonrajzokban kidolgozván, Strobl Alajos képfaragó-művész termében kiállította. A díszmenet feltüntetné a magyar nemzet ezredéves történetét Attila hunutódjainak szereplésétől egész az 1867-iki koronázásig. Úgy a Vágó-, mint a Dókus-lé\e, egymást szépen kiegészítő eszmék iránt élénk érdeklődés nyilvánul a legszélesebb körökben. A Bencze ágazata minket, zemplénieket kö­zelről érdekel, nemcsak azért, mert az ö ága nyúl be egyenesen a mi napjainkba, hanem azért is, mert ezen ágból szülöttek közül sokan szerepet játszot­tak megyénkben. Benczének 3 fia volt: Keled, György és János. Az ágazat fentartó János lett. Jánosnak 4 fia maradt: I- István, V. Miklós, II. Mihály és II. László. István, e néven az első, a haditéren szerzett érdemeket s jeles tetteiért rvitéz* melléknevet nyert. Ennek leszármazottja volt István, e néven már a hetedik, (született 1534- megh. 1615-ben), a családnak egyik kitűnősége, a tokaji és szatmári várak kapitánya s mint egy régi búcsúztatóban olvassuk, hires >tőrvénytudó* ■ A hatalmas Báthory- családdal rokonságba jutott, feleségül vevén Bá­thory Katalint, Szaniszlóffy Báthory Elek és Ku- sáli Jakcsy Anna leányát, kivel hozományul nagy birtokot kapott, ezenfelül családja emelésére ha­talmas szellemi emeltyűt nyert. Ezen ágnak szülötte Lónyay Zsigmond (szü­letett 1593-ban, meghalt 1652-ben), aki korának egyik kimagasló alakja és a lelkiismereti szabadság, nak lelkes védője volt. A család fényét a XVIII, században a legmagasabbra ő emelte.4) Érdemei elismeréséül II. Ferdinánd király ót és törvényes utódait a bárói méltóságra emelte. A nemzeti iro­dalomnak is lelkes és áldozatkész pártfogója volt. Leányai közül Zsuzsánna (született 1622., megh. 1656.) ifj. Bocskay István zempléni főispán felesége ‘) E valódi olygarcha főurról két nagyszabású és min­den tekintetben érdekes munkában sokat olvashatunk ; e mü­vek egyike Szilágyi Sándor : Erdélyi Országgyűlési Emlékek, a másik Zsilinszky Mihály: Lónyay Zsigmond és a Nagy- szombati béketanácskozmány 1644—1645-ben cimii munkák. Zichy Jenő gf., közbejött akadályok miatt, csak a jövő kedden, ápr. 30 án, indul a magyarok ős-lakóhelyeinek kinyomozását célzó tudományos útjára. A nemes gróf és társai S.-A.-Ujhelyen át veszik útjokat Lemberg felé s városunkat a meg­jelölt nap délutánján egy órakor fogják érinteni. Isten hozza és vezérelje őket szerencsésen 1 Kossuth Ferenc legkedvesebb virága. Va­lamelyik élelmes budapesti élővirág-kereskedő le­vélben fölkérte Kossuth Ferencet: nevezze meg leg­kedveltebb virágját, hogy aztán neki naponkint egy gomblyukba való csomócskát küldhessen azokból. Kossuth erre a levélre következő választ küldte a kereskedőnek : » lisztéit uram / Köszönöm figyel­mét, de szívességét nem vehetem igénybe. Kér­désére azonban szívesen válaszolok és tudatom önnel, hogy az én legkedvesebb virágom az ifjú­ság. Tisztelője: Kossuth Ferenc-€ A nyitrai választás, mely politikai okokból érthető izgatottságban tartotta az egész országot, f. hó 25-én ért véget. Szavazott 1770 választópol­gár és 76 szótöbbséggel a szabadelvű párt jelöltje, Janics dr. vármegyei főjegyző, lett a győztes Zichy János gróffal szemben, akit az úgynevezett »néppárt« most másodízben buktatott meg. Bessenyey György, költő, a magyar irodalom s közmivelődés újabb korszaknyitója, tiszteletére díszes emlékszobrot emeltet Szabolcs-vármegye, hol Bessenyey született, élt és meghalt 1811. febr. 24-én. Az emlékszobrot Nyíregyházán állítják föl közadakozásból s az ezredéves nemzeti ünnep ren­dezése alkalmából. Az olasz borok becsülete Magyarországon nagyon aláhanyatlott.Olaszországból ugyanis az idén két hó leforgása alatt, azaz január és februárban, Auszria és Magyarország piacaira 124.962 hekto­liter bort szállítottak; 1894-ben, a megfelelő idő­szakban a behozatal 178.499 hektoliter, 1893-ban pedig pláne 254.363 hektoliter volt. Ezekből a hivatalos adatokból is meggyőződhetünk, hogy az olasz bor nem hogy kedveltebb lett volna piacain­kon, hanem ellenkezőleg, folyton kisebb az érdek­lődés iránta. Különfélék. (350 éves magyar nyelvemlék.) Vármegyénk leveles tárában érdekes régiségre bukkant lapunk szerkesztője. Egy pergamen-lapra írott hatósági rendelet-féle a nagyon érdekes régiség, melyet az 1669—1695 évig terjedő vármegyei »prothocol- lumc-ok (jegyzőkönyvek) könyvtáblájára ragasztott rá annak idejében (?) a könyvkötő. Az okirat ha­tósági utasításokat tartalmaz a török hódoltság korszakából a köznemesség számára, hogy a tö­rökkel úgy kell bánni, mint akár a himes tojással. Kétséget alig szenved, hogy a kézirat, mely ka- ligrafikus tekintetben is érdekes példány, (kezdő­szavai zöld festékkel vannak kiemelve) egy nálánál sokkal régibb eredetű kéziratnak lehet hű másolata. A tiszteletreméltó pergamenről, mely nemcsak hangtani, de mondattani régiségénél fogva is érdekelheti olvasóinkat, Ízelítőül, belüszerinti magyarságával ide igtatjuk a következő sorokat: » . . . ighen uigiazni kell eö kegmenek felette ighen ighen szorgalmatossan, hogy ... az Teöreök Folytatás a mellékleten. lett- Emlékét fentartja az irodalomban Medgyessi Pálnak a ravatal felett 1656. nov. 12-én mondott beszéde, a mely nyomtatásban is megjelent a kö­vetkező cimen : ,Igazak sorsa e világon. Melyet a Tekintetes és Nagyságos Boeskay István Uram Király ö Felsége belső Tanácsa, és Zemplin Vármegyének Fő Ispánja szerelmes Hűtős Társának, Néhai Tekin­tetes és Nagyságos Lónyay Zsuzsána Asszonyomnak, — legutolsó tisztességénee megadásában praedicalott a Temetésnek helyén, úgy mint a Szerdahelyi Egyház­ban az utolsó Honae, vagy novembernec 12 ik napján 1656- ban Mcdgyesi Pál. Nyomatott Sáros-Patakon 1657- ben« Férje Bocskay István a Wesselényi-féle összeesküvésbe belekeveredvén : jószág és fej vesz­tésre ítéltetett; életét szökéssel mentette meg. Leszármazottja Gábor. A Gábor fiai közül Ferenc és István két külön vonalat alapítanak. Ferenc utódai szere­pelnek a mi nemes vármegyénk közéletében; István ága később Menyhértben a grófi rangot kapja. Ferencnek hasonnevű fia lett ezen ág fen- tartója. Ennek egyik unokája János, ezen a néven már a tizenkettedik, akinek íia e család egyik kitűnősége, Gábor, (A Gáborok sorában a VII) Született 1778-ik év március 28-án. Hiva­taloskodását Zemplén-vármegyében kezdette meg- megválasztatván a t. vármegye ügyészévé. 1804, tői 1809-ig az alispáni székben ült s alispánko­dása alatt lett királyi tanácsossá ; 1806-ban királyi adományt nyert Ujhely egy részére, továbbá Olaszi Zsadány. V.-Ujfalu, Sára, Kiszte és Torony ára. A birtokba vezetés, amint azt Kazinczy Ferenc idősb Wesselényi Miklós bárónak irta, nagy ün­nepiességgel ment végbe, s nagy vendégséggel fejeztetett be.5) Két évvel később a barátszeri 5) Tört, lapok, 1876-iki évfolyam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom