Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-04-28 / 17. szám

Melléklet a „Zemplén“ 17-ik számához.

feöldre semmi Csiauargo ne iarhasson es méltatlanul az . . . Teöreök . . . kiknek Isten igaz itile- tibeöl úgy alaiok uetett benniönket, hogy mind oltalmat teőlleök kell várnunk; adóznunk kell neki, és magunk hasznáért keduezniönk. Az irt az ártalomra hatalma volna és hozzánk ualó baracságát magha hasznával tartya . . . (szu)kseges, hogy annak szantszándéek(a)! ne uétsiönk; es az Istennek reánk bocsátott ostorá(val) (ne) kerkedgiónk: keuantatik azért, hogy eö kegme az Veghbeli Passákhoz, Béghékhez (alkalmaztassa) maghat, az ő nekik ualó uetéssel az Porta megh ne ban- tassék. . . .*

Még csak azt jegyezzük meg, hogy a pergamen-lap ivrét-nagyságu (30 cm. hosszú, 19 cm. széles) és szövege a baloldalon csak egy-két betűnyi szélességben, úgyszintén a jobb oldali felső s alsó csücskőnél is csak pár szó esett áldozatul a könyvkötő ollójának, melylyel az Írást lemetszette. A pergamen-lapnak a könyvtáblájára ragasztott oldalán is egészen jól olvasható állapotban maradtak meg a betűk. Lapunk szerkesztője engedelmet fog kérni a vármegyétől, hogy a pergamen-lapot gondosan lehámozhassa és a leragasztott sorokat is lemásolhassa. Szinte biztosra vehető, hogy a rejtett sorok a XVI. század végéről becses adatokat fognak szolgáltatni vármegyénk múltjához.

(Időjárás.) E héten szinte rohamosan lépett jogaiba a tavasz. Varázslatos erejétől kizöldült a föld és az orgonabokor példájára, mely már teljes levéldiszben áll, a fák rügyfakadása, hegyen-völgyön élénk folyamatban van. A galagonya- és a kökénybokortól olyan fehéret mutat egy-egy dombtető, mintha frissen esett hóval volna behintve. A mandola- és a barackfák pedig, tetőtől-talpig rózsaszínbe öltözve, úgy mutatnak a hegyoldalakról, mintha ottan mulatozó tündéralakok volnának. A mezei gazdák, kora reggeltől késő estig szorgalma- toskodva, e hét folyamán legnagyobb részt bevégezték a tavaszi szántó-vető munkát. Csendes, jó meleg esőre nagy szükség van. — Tokajból írja levelezőnk: Vetéseink, kivált a koraiak, meglehetősen teleltek, A kései őszi gyenge, esőt kíván. A munka teljes erővel megindult mezőn és szőlőben. A tengerit, krumplit, répát most ültetik; a szőlőben homlitanak, némelyek telepítenek és szénkénegeznek. A természet, mintha késlekedését akarná helyrepótolni, dús rügyekkel rakta meg a gyümölcsfákat és szőlőtőkéket. Ha csapás nem éri lesz és legyen is a szépen mutatkozó reménységből bő istenáldása.

(Halálozások.) Ozv. Somossy Imréné szül. Tóth Terézia, valamint gyermekei: Somossy Sándor szolgabiró, Somossy Boriska és férje Salacz Lajos jegyző és kis fia Tibor, maguk, valamint rokonaik nevében is mély fájdalommal jelentik szeretett férje, illetőleg édes atyjuk, apósa s nagyatyja: Somossy Imre 1848/49-iki honvéd-főhadnagy, Zemplén-vármegye törvéhyhatósági bizottságának tagja és tb. szolgabirónak, életének 67-ik, házasságának 40-ik évében, rövid szenvedés után, folyó évi ápril hó 22-én, reggeli 1 ’/a órákor bekövetke- zett gyászos elhunytát. — Az általánosan kedvelt jó /wí-bácsit folyó hó 23-in kisérték ki nagy részvéttel az ev. ref. sirkertbe. Koporsója fölött Fejes István esperes mondott igen szép jbeszédet. A sárospataki tanári kar kebeléből is többen mentek el temetésére. Az elhunyt életének alkonyát megaranyozta az, hogy vejét, Salacz Lajost, e hó 20-án választották meg Sárospatakon 3. jegyzőnek.

—1—

uradalomba vezettetett be. Ezen ünnepélyre a következő cimü munkácska jelent meg : Érdem oszlop, melyet Mlgos Nagy-Lónyay, Vásáros-Naményi cs Barátszeri Lónyay Gábor urnák, Zemplén-vármegye első alispánjának, midőn Felséges Első Ferenez császár s magyarországi király kegyelmes uralkodása alatt a Barátszeri uradalmába karácsony havának 15-ik napján 1808. észt. bevezettetett, emeli Szentes József csász. kir. Törzsstrázsamester. Nyom. Sáros-Patakon Szentes József betűivel.

1809-ben Beregvár-megye főispáni helytartója, 1817-ben Ungmegye főispánja s a protestáns egyházkerület főkurátora lett. 1821-ben ismét beregi főispán. Érdemeiért a király által a Szent-Istváii rend keresztjével diszittetett fel. Meghalt 1824. év május 8-án Deregnyőn6).

Gyermekei közül VIII. Gábor a nagy korszak jelese és a dicső kezdeményezők egyik előkelő alakja. Született 1805-ben s közpályáját 1826-ban, mint aljegyző Zemplén-vármegyében kezdette meg s egy évre rá már ugyancsak a vármegye szolgabirája lett. 1835 ben, 3° éves korában, az országgyűlésre követnek lett kiküldve és ez időtől fogva egész 1875-ig, tehát teljes 40 éven át, minden országgyűlésnek tagja volt. Magyarország átalakításában tevékeny részt vett. 1848 ban e vallás és közoktatásügyi ministerium tanácsosa lett, a kiegyezés után pedig Ung vármegye főispánjává neveztetett ki.

Országgyűlési követsége alatt munkássága által tűnt ki mint olyan, aki nemcsak az ülések6) Ravatala felett Szatmári József mondott gyászbeszédet, mely nyomtatásban is megjelent Sárospatakon a kővetkező címmel; A fő polcoknak nevezetesebb terhei stb.*

Béke poraira ! — Göllner Lajos, m. kir. pénzügyi titkár és neje Masud Jolán fájdalmas szívvel jelentik szeretett jó kis fiuknak, Lajoskának. hosz- szas szenvedés után, S.-A,-Ujhelyben f. hó 23-án történt elhunytát. A béke angyala lebegjen porai fölött /

(Telefon.) A vármegye törvényhatósági bizottsága, tudvalevőleg, elhatározta, hogy a vármegye területén »távbeszélő hálózat1 -ot állíttat föl. Hogy pedig a törvényhatósági hálózat létesítése megkönynyittessék, a kereskedelmi minister hajlandónak nyilatkozott Ujhelyben állami közhasználatú »helyi telefon hálózat«-ot létesíteni, abban az esetben, ha legalább is 30 előfizető fog jelentkezni. Ebből a célból Ujfalussy Endre, főbíró, felhívást intézett a város közönségéhez — és mi nem kételkedünk, hogy az állami, vármegyei és magánhivatalok, pénzintézetek, gyárak, egyesületek, társaskörök, vendéglők, kávéházak tedajdonosai, valamint a magánosok is, a kor követelményeit és saját előnyüket is szemelőtt tartva, nem (fognak habozni előfizetőkként jelentkezni és ilymódon a vállalat létesítéséhez hozzájárulni. Az előfizető tartozik távbeszélő állomása felszerelésének költségeihez egyszersmindenkorra 30 fttal hozzájárulni. Az előfizetés dija állami, vármegyei, városi hivatalok, jótékonycélu intézetek és magánosok számára évenkint 30 ft; egyesületek, társaskörök, vendéglők, kávéházak számára pedig 45 ft évenként.

(A kaszinó megnyitása.) A Zemplén-várme- gyei kaszinó abból az alkalomból, hogy Wekerle- téri uj helyiségébe költözött, tegnap este, megnyitó ünnep gyanánt, társas-vacsorát rendezett, melyen a meghívott vendégeken kívül hölgyek is résztvettek.

(Esküvő.) Hlavathy József királyi ügyész, igen tisztelt barátunknak bájos és kedves leányát, Anikát, tegnap délelőtt vezette oltárhoz Kőszeghy József, Debrecenben állomásozó kir. kultur mérnök. Az esketés szertartását, mely az Ujhely úri közönségével szinültig telt róm. kát. plébánia- templomban ment végbe, Lengyel Pál plébános végezte. A nászkiséretet a menyasszony és vőlegény családja rokonsága képezte. Az ifjú párnak igaz szerelemből származott szép frigyét állandó boldogság tegye tartóssá!

(Versenytárgyalás.) A Kazinczy-utcán a beton gyalogjáró építésének vállalat utján való kiadása céljából a városházánál holnap tartják meg a versenytárgyalást. Reméljük, hogy ennek megtörténte után nem soká fognak késni az építés megkezdésével. Vagy talán ezzel is úgy leszünk, mint a kövezéssel f Istennek hála, már maholnap túlhaladjuk a tavaszt és mindekkoráig még egy követ sem mozdítottak meg. Mi is lehet ennek az oka?

(Szódavizgyár-vizsgálatok.) A rendőr-hatóság az elmúlt hét folyamán megvizsgálta az újhelyi hét szódaviz gyárat és ezek közül négyben a szódavíz gyártását mind addig betiltotta, mig tulajdonosaik gyáraikat a belügyminister idevonatkozó rendeletének minden tekintetben megfelelően át nem alakítják. Értesülésünk szerint a hatóság mintaszerű berendezést és tisztaságot talált a Pintér- féle, úgyszintén a Kincsessy Péter gyógyszerész tulajdonát képező szódavízgyárakban.

(Elragadt lovak.) Nagy riadalmat okozott f. hó 23-án délután két vadultan vágtató szekér elé fogott ló, amint a Kossuth-, Széchényi- és Rákócziben, hanem a bizottságokban is igyekezett hasznossá lenni.

Világos gondolkodásának örökké szép bizonyítéka ama beszéd, amelyet Zemplén-vármegye- közgyülésén 1832. évi szeptember hó 7-én tartott s amelyből nehány sort ide iktatunk : »Minden polgár legyen egyaránt képviselve, a haza szükségeire adózzék mindenki birtokaránylag egyaránt. így fogunk összeforni egy testté, egy lélekké. így lesz hazánk mind belső, mind külsőkép erős, gazdag és boldog, Ez által fog a többség anyagi és lelki jólléte megállapittatni és ez által fogja csupán az érdem és a hazának tett szolgálat méltó jutalmát megnyerni. Ez által fogjuk leró vni tartozásainkat, -— igenis tartozásainkat. — mert midőn 8 mill'ó közjaváról van szó, itt 300000 ezer ember részéről comissióról szó sem lehet.«

Az elismerés irányában általános volt a szabad elvek bátor hirdetése miatt. Egyik életirója és kortársa igy ir róla: »Az országgyűléseken magyar műveltségét és sok olvasottságát tanúsító, szabadelvű, de minden tulságtól tartózkodó nyilatkozata által az ellenzéki pártnak egyik fontosabb s jelentékenyebb vezértagja lett s meggyőződése szerint a szent és igaz ügynek szóval, tettel, pénzzel bőkezűen áldozott.«7)

A nyilvános szónoklatokon kívül az irodalom terén is szorgalmasan dolgozott s a 40-es években Kossuth lapja, a Pesti Hírlap sok érdekes cikkelyt hozott tőle. Általában Kossuthtal szoros viszonyban állott. Érdekes és a fentebbiekre bizo’) Pákh Albert Újabb ismeretek tára V.

utcákon száguldoztak. Szerencsére emberben kárt nem tettek, hanem két szembejövő lovat, éspedig a Ross Adolfét, és a Lcfkovics fuvarosét súlyosan megsértette ; ezenfelül két utcai fát kidöntöttek s s az egyik ló lerúgott patkója a „Vadászkürt« vendéglő emeleti ablakának két tábláját kitörte. A fogat Perlstein Mór gőzmalmos tulajdona. Hogy a lovak elragadtak, annak a kocsis gondatlansága volt az oka.

(Bolti tűz.) Tűz támadt e hó 23-án este 9 órakor Frischman Herman Széchényi-téri divatárus kereskedésének hátulsó raktári helyiségeiben. Éppen be akarták a boltot zárni, mikor észrevették, hogy a polcokra helyezett papirskatulyák nagy lánggal égnek. így az égő dobozokat hirtelen lerángatták és a tüzet, még mielőtt nagyobb veszedelem támadhatott volna, elfojtották. A tüzet a tulajdonos gondatlansága okozta, ki égő lámpát tett a polcra, melynek melegétől a felette lévő papirdobozok meggyuladtak.

(Lónyay-mauzóleom.) Deregnyőről Írják a »Zemplén«-nek : Lónyay Gábor cs. és kir. kamarás, úgy a néhai édes atyja, mint jeles emlékezésü ősei iránt érzett kegyeletétől indíttatva, díszes sirlakot építtet. A deregnyői sirlak a széphalmi Kazinczy-mauzóleom hasonlatosságára épül s nemes arányaival máris imponáló hatást gyakorol a szemlélőre. Egyébként pedig már annyira haladtak az építéssel, hogy a mauzóleom ez év augusztus havában, a tiz évvel ezelőtt elhunyt Lónyay Ödön halála napjának évfordulóján, ke- gyeletes céljának átadható lesz. Ugyanakkor, az ünnepies felavatás alkalmával, melyre a vármegye notabilitásai is hivatalosak lesznek, fogják örök nyugalomra helyezni a manzóleomban néh. Lónyay Gábornak és a család más számos jelesének hamvait. Tudósítónk fölemlíti azt is, hogy a deregnyői sirlakot Jenik Béla műépítész tervezte és épiti.

(Az árvíz elvonult) a Tisza visszahúzódott rendes medrébe, de, amint tokaji levelezőnk jelenti, a Bódrog széjjel folyva még az árteret borítja. A városi elöljáróság már fölvette az árviz- okozta becset a kir. állami építészeti hivatal kiküldöttjének közreműködésével. Hivatalos becslés szerint akár 15000 trtra rúg. —Rakamaz község irányában még ma is szünetel a közúti közlekedés, azért a folyó hó 25-én tartott, különben pedig néptelen országos vásárra a Szabolcs-vidéki kereskedők s iparosok vasúton szállíttatták áruikat. A Bodrog árja az u. n. Felső-legelőt sűrűn teli raktározta ölfa-hasábokkal, melyek mint vélik, a b.-olaszi és a v.-ardói erdőségből kerültek oda.

(A magyar nyelv hódositása.) Visnyó, vármegyénkben községből írják lapunknak : Községünk tótajku tankötelesei ez ideig hazánk édes nyelvében csékély eredményt tanúsítottak. Mióta azonban Kelemen János, volt magyar állami vasúti pénztáros és okleveles tanító, a visnyói, bár gyenge javadalrnazásu tanítói állást elfoglalta s legnagyobb buzgalommal, s vaskezekkel hozzálátott a magyar nyelv tanításához, most már nemcsak az iskolában, de az utcán is hallhatjuk hazánk zeng- zetes nyelvét, mely ezelőtt Visnyón bizon fehér holló volt. Legutóbb április 15-én a bacskói rk. templomban már nyilvánosan is fellépett Kelemen az ő kis tanítványaival, kik az egész nagymise alatt magyar egyházi énekeket zengedeztek. E tiszta tót ajkú vidéken a kellemesen előadott magyar

afc—1———n^—

nyitó a Pesti Hírlapban közölt levele Kossuthnak, melyben oda nyilatkozik, hogy az irányt és buzdítást Lónyay Gábortól kapta és ezen levélben mondja el azt is, hogy országgyűlési tudósításai — már t. i. Kossuthnak, melyek később olyan nagy horderejüekké váltak — szintén Lónyay eszméjéből, biztatásából és pártolásából keletkeztek.

1830-ban alapított országos Gazdasági Egyesületnek egyik alapitója s annak munkálkodásában tevékeny részt vett. 1823-ban nőül vette Kazinczy Ottiliát, kitói 3 leánya és egy fia született. Nejét 1883-ban vesztette el. Egyetlen fiának, Ödönnek, a halála nagy befolyással volt arra, hogy a halál mielőbb megtörje tevékeny életét. Elhunytáról a lapok a legmelegebben emlékeztek meg.

Lapunk olvasói közül nem egy emlékezik még vissza ama kegyeletes ünnepségre, a melylyel S.-a.-Ujhely város értelmisége a jeles férfiú emlékét megülte 1885. év október 18-án. Az ünnepség gyászistentisztelettel kezdődött, melyen a megye titlkara az alispán vezetése alatt teljes számban megjelent s a mely alkalommal Fejes István a költő-pap, emelkedett hangú s költői szépségekben gazdag beszédet tartott.

Ödönnek a fia Gábor, cs. és kir. kamarás, Zemplén-vármegyének tiszteletbeli főjegyzője.

Az István alapította ágban a család tekintélyét legnagyobb fényre emelte Menyhért-, a kitűnő elme, jeles államférfim, volt miniszterelnök, aki érdemei elismeréséül törvényes utódaival együtt grófi koronát nyert.

Doby könyvéből, mely a Pallas részvénytár-