Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-10-16 / 42. szám

Melléklet a „Zemplén“ 42-ik számához. lágnak s vezéralakja a hazai történelmi tudomá­nyoknak. Az utóbbi években szerkesztette az or­szág hivatalos lapját, a Budapesti Közlöny-t is. — Nyugodjék békével! A kolerás betegek száma a fővárosban emel­kedett, úgyszintén a járvány kiterjedt Budapestnek mind a tiz kerületére. A legerélyesebben végrehaj­tott hatósági intézkedésektől bizalommal reméli s megnyugvással várja a közönség, hogy az ázsiai rém már nem fogja sokáig ijszteni a fő- és szék­város lakosságát. Kolera a vidéken. A kolerát nemző csirák vizsgálataival foglalkozó orvosok ez ideig Szege­den, Szigetmonostoron (Pest vm.) Bicskén (Fejér vm.) Barthon (Esztergom vm.) Tolnán és Szeg- szárdon (Tolna vm^gye) Békés-Csabán és Czeg- léden (Pest-P.-S. KK. vm.) állapították meg a kolera jelentkezését. Az első koronák még e hó folyamán kikerülnek a körmöczbányai állami pénzverő mű­helyből. Az uj aranypénznek legelső példányait novemberi napidijaik fejében az országgyűlési kép­viselők kapják. A füsttetlen puskapor hasznavehetetlensé­géről annak idejében a Magyar Hírlap révén vi­lággá bocsátott vakmerő állításokat Bauer br. kö­zös hadügyminister »minden alapot nélkülöző ko­holmányoknak« nyilvánította. Uj főispán. A Szatmárvármegye és Szatmár kir. város főispáni székébe áthelyezett Ujfalusey Sándor helyébe Jász Nagy-Kun-Szolnok vármegye főispánjává Almássy Géza, országos képviselő, neveztetett ki. Kötelező polgári házasság A Bp. Hl. biztos forrásból értesült, hogy a minisztertanács elhatá­rozta a kötelező polgári házasság behozatalát. Különfélék. (Eljegyzések.) Exner Kornél dr., m. kir. pénz­ügyi fogalmazó S.-A.-Ujhelben, lapunknak egyik szép tehetséggel megáldott, ifjú s költőlelkületü dolgozótársa, e napokban váltott jegyet Lendvay Benő dr., Pozsonyvármegye főorvosának müveit lelkű és szép leányával, Ilonkával. — Bodjánszky Alajos, a gálszécsi m. kir. posta és táviró hiva­tal főnöke, folyó hó 9-én váltott jegyet Kohány- ban Szirmay Irén kisasszonynyal, Szirmay Béla tiszttartó szép és müveit leányával. — Ugyan­aznap Mészáros István.^kir. járásbirósági aljegyző, jegyezte el Kisztén Tóth Mariska kisasszonyt, Tóth Lőrinc uradalmi tisztnek kedves és szép leányát.— Boldogság kisérje mindnyájukat, (Áthelyezés.) Nadenicsek Róbert, a m. kir. államvasutak újhelyi műhelyének főnöke, a zó­lyomi vasúti műhelyhez tétetett át. (Esküvő.) Kálniczky Géza dr., tornaaljai kir. aljárásbiró, lapunk munkatársa. Rimaszombatban í. hó 11-én esküdött örök hűséget Molnár Margit kisasszonynak, Molnár György tamás-falusi föld- birtokos egyetlen leányának. Legyenek boldogok ! (Az időjárás) e héten, kedden és csütörtö kön, jól áztató, csendes, de hideg esőhöz juttatta a szomjas földet. Pénteken reggel pedig úgy lehűlt a levegő, hogy miatta sok fázékony természetű csa­lád már fűttetett is; hanem déltájban megint föl­melegedett, sőt oly erősen sütött a mp, hogy az utcán sétálók kezében még kifeszített úrinapernyő­ket is lehetett látni. Este már felillett a téli kabát. értelemben, mint azt ma az állam és egyház veszi, mert az híveinek szemét nyitja fel, hogy lásson, s keresztül is viszi, hogy az oláh paraszt nem járatja gyermekét iskolába. E helyen a pópa tömi tele fejüket bigotteriával és sok mindeféle buta­sággal. De ám el is éri célját. Mint bábokkal úgy játszik minden pópa a maga nyájával. Bármely élőlény életének nevezhető az az élet, melyet az oláh él, csak emberinek nem — és mégis, ha meghal közülök egy, képes a pópának egy teme tésért odaadni mindazt, mit egész életén véres verejtékkel keresett. A pópa elég lelketlen azt elkérni (ő ismeri mindeniknek anyagi helyzetét) s elvenni. S a szegény oláh paraszt ez ellen nem is zúgolódik, sőt boldog, ha arra gondol, hogy firól fira emlegetik majd egy napos s három ti­nóba, vagy négy ökörbe kerülő temetését. De nemcsak a családi és társadalmi élet terén lelketlenkedik igy a pópa, hanem üzérkedik a nemzetiségi érzelmekkel is. Ezért mondám, hogy ne Ítéljünk vaktában a szegény oláh nép felett. A gyökérén rágódik a féreg, azt kell kiirtani. * Csak mások is tennének hasonló fogadást és tartanák is meg. Végül e klasszikus bölcs mondást: »Ismerd megjmagad 1« toldjuk meg egy szóval s mondjuk : »Magyar 1 ösmerd meg magad 1« Cu-pruno.. Ez, a tavasz szerelmével kacérkodó őszi idő szülte talán azt az orosz náthának is beillő állapotot, amiben most nálunk majd minden harmadik ember sinylik. (Május októberben.) Egy teljesen kifejlődött és szárnyra kelt cserebogarat, úgynevezett Mai­käfer melyet földalatti álmából életre keltett az őszi meleg napsugár, mutatott be ma egy hete szerkesztőségünkben lapunknak egyik jóbarátja. Ez a csodabogár is, újabb példa a sok más példa közt, tanúsítja a f. évi időjárásnak ugyancsak sze­szélyes voltát. Egyébként a beszéd tárgyát ké­pező Maikäfer őnagysága gömböstűhegyre került, 3 most egy helyi gazdag bogárgyűjteményben szaporítja az érdekes jelenségek számát, (Halálozás.) Részvéttel vettük és adjuk a következő jelentést: Özv. Battha Pálné, szül. Veszprémi Galambos Gizella és fia Bálint: továbbá nővére Amália, férj. Semsey Sándorné és a szá­mos rokonok nevében is mély fájdalommal tudatják a szeretett férj, illetve apa és fivérnek Vattai Battha Pálnak élete 62-, boldog házasságának 18-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után a f, hó 12-én történt gyá- szes elhunytát. Béke lengjen hamvai felett I (Kolera-ügy.) Alig egy hét előtt történt, hogy egy vasúti szállítmány, éspedig fa- és kötél anyag, érkezett Hamburgból egészen az újhelyi állomásig. Hogy mi módon juthatott fertőzött helyről a fertőtlenített szállítmány idáig, kit terhel ez irányban hanyagság és mulasztás: azt a vizsgálat fogja kideríteni. Itten kellőképen jártak el a ham­burgi holmival. Barlhos József íöszolgabiró eléget- tette s az esetet felsőbb hatóságának bejelentette. (A kolera ellen) az általános fertőtelenités, t. i. hogy a városi hatóság a magán házak pöcegöd- reit is decinficiáltatni fogja, a jövő héten kezdetét veszi. Az elmúlt héten már a vendégfogadók, korcsmák stb. közhelyek belső helyiségeit, hol több ember szokott megfordulni, szintén rendőri felügyelet mellett íertőtlenitették. (A »Zemplén« i8g3-iki képes naptára) mely iránt, a hozzánk mindig sürőbben érkező tudako­zódásokból következtetve élénk érdeklődés nyi­latkozik, legnagyobb részben kikerült a sajtó alól, s mint reméljük, november első hetében máj szolgálhatunk kész példányokkal t. előfizetőinknek. A naptárnak Községi Címtár része az összes fele­kezetek papjainak és tanítóinak névszerinti felvé­telével tetemesen bővül és éppen ez a körülmény, hogy t. i. az adatok beszerzése és egybeállítása a szerkesztőnek sok utánajárásba került, okozta, hogy a naptár megjelenésével pár napig késnünk kell. — Végül kérjük a t. lelkész-, tanító- és jegyző urakat, hogy bennünket e hét folyamán értesíteni szíveskedjenek, valljon kik lesznek oly jók, hogy nekünk a vidéken naptáraink elárusitásához se­gédkezet nyújtanak. — A „Zemplén“ kiadó hivatala. (Köztudomásul.) Az esti 8 óra 41 perckor Ujhelyből Mezölaborczra induló, Galiczia felé csat­lakozó 7204. sz. személyvonattal, melynél moz­góposta nincsen, a Homonnára, Nagymihályba és Galicziába szoló levelezések mégis továbbítva lesz­nek. Ezen levelezéseket legkésőbb esti 7 óráig kell a postán feladni. — Am. kir. postahivatal. (Kézrekerült betörő) címmel közöltük lapunk f. é. 35. számában, hogy az újhelyi hercegi gyárte­lep művezetőjének lakásába egy Piszkor nevű cigány betört és pedig Franczek János elbocsátott tégla­mester felbujtására, ki az orgazda szerepét is vitte. A kir. törvényszék e napokban tartott ez ügyben vé^tárgyalást s Franczek Jánost az ellene emelt vád alól felmentette. Ellenben a cigányt, mint tettest elitélte. (Tettetett kolerás) E napokban szájról szájra járt a hir Ujhelyben, hogy P mérnök cselédje kolerába esett, sőt olyanok is voltak a kik azt kürtólték, hogy meghalt. Az eset természetesen nagy izgatottságot keltett s úgy a hatósági köze­geket, mint az orvosokat is mozgósította, hogy a szegődött helyéről e'tünt kolerást élve vagy halva előkeritsék, ami sikerült is, mert még az nap elő­állították egy termetes, tenyeres-talpas leányzó személyében a gyanús beteget, ki a vármegye fizikusa előtt jó kedvvel beszélte el, hogy teg­nap egy kicsit a feje fájt, de azon kívül semmi baja sem volt. Ez az első újhelyi kolerás. Addja isten, hogy az utolsó is legyen. (A »Zemplén« fekete táblája.) Három leve­let kaptunk három különböző helyről. E levelek tenorja azonban egyező és az, hogy mégis szörnyű­séges állapot az amit Ujhelyben napok, sőt hetek óta eltűr a rendőri hatóság; nevezetesen eltűri, vagy nem látja, hogy ebben a kolerás világban a főutca kövezése alkalmával felszínre került csatorna­piszok elhordatlanul a kikövezett utcaszakasz vég­hosszában vesztegel. Az egyik felszólaló azt mondja : ez disznóság 1 Hát mi is volna más ? — Ugyan­csak a hozzánk érkezett figyelmeztetések alapján ráirányozzuk a t. főbíró ur éberségét a 491.748. és 778. számú házak előtt beszakadással fenyegető s undok bűzt lehelő csatorna-boltozatokra,— végre a Felsö-Zsólomkára, hol, mint mondják, egyetlen egy háznál sincs félreeső hely. Járvány-bizto urak! Ne sajnáljanak egy kis közegésségügyj sétát ezektől az ázsiai állapotoktól! (Pestyik) áliász: Szarvas Mihály, a rettegett betörő helyett végre s hónapok múltán sikerült elfogni egy gyanús cimboráját, Greczula Mihályt. Baskócz község birájáé, Butala Jánosé, az érdem s talán a dicsőség is, hogy a f. hó 6-án keze ügyébe tévedt Greczulát, amint a falu szélén lévő malom körül ólálkodott, többed magával hősiesen lefülelte s egy rozoga szekéren, baskóczi madza­gokkal pompásúi megvasalva, melegiben, még az nap éjjel, Homonnára a járási főszolgabíró elé liferálta. A tőrbe ejtett jó madár Kravlyánszki Mihálynak hazudta magát a kihallgatás alkalmá­val és e névre kiállított cselédkönyvvel iparkodott igazolni személy-azonosságát; hanem a Kravlyán­szki illetősége helyéről, A.-Mizslyéről érkezett sürgöny elárulta, hogy ökelme biz’ Greczula Mi­hály, egy a Pestyik keresett cimborái közül. Mi­kor látta, hogy a csürés-csavarás nem használ, maga is beösmerte igazi nevét, a Greczulá-t, de mennyre-földre esküdözótt, hogy különben ő igaz ember s csak egyetlen egyszer volt találkozása Pestyik kel a szalánczi sötét erdőben. Pestyik hollétéről felvilágosítást adni mereven vonakodott. Puhitás végett átszállították Gálszécsre, a kir. já­rásbírósághoz. (Tűz támadt) f. hó 14 érői 15-ére menő éj­jel a Kazinczi-utcai 538. számú ház szuterén helyisé­gében, melyet Kornfeld Mór tart bérben és a melyben hatósági tilalom ellenére gyúlékony a- nyagokat, mint gyújtót, petroleomot, olajat stb. tartott nagyobb mennyiségben. A tüzet valószí­nűleg patkány-, vagy egérrágás okozta, mert a pince helyiségben, izraelita ünnep lévén, napok óta senki sem volt. Az átható bűzös gyutóégés sürü füstje tette figyelmessé a lakókat a veszedelemre, kik aztán lármát csaptak, mire előjöttek a tűz­oltók, kik a tüzet, mondhatni emberfeletti erővel, beoltották s a pincéből a felhalmozott anyagot kiürítették. Kornfeld kára körülbelül 1000 ft, mert elégett holmija biztosítva nem volt. (Erdei vasút megnyitása.) A Forgách gróf tulajdonát képező bacskói erdei vasutat, Írja leve­lezőnk, f. hó 9-én nyitották meg ünnepiesen szép számú közönség jelenlétében. A meghívott közön­ség délután két órára gyülekezett össze a dargói államut mellett fekvő lerakodó állomásnál, hol hatalmas árbocon a Forgách grófi család színe­iből (veres-kék) készített lobogót lengetett az őszi szél. Midőn a közönség már együtt volt, Bidló főerdész megadta a jelt a fával rakott vonat el bocsátására. Felülről három mozsárágyu lövés je­lezte a tehervonat útnak indulását, mire a közönség mintegy fél kilométerre gyalog előre ment, hogy a lefelé teljes sebességgel robogó vonatot szem­lélhesse Al:g öt percnyi idő múlva feltűnt a szem­határon a forgách és Sennyei (kék-feketeszinü) családi zászlókkal és zöld gályákkal díszített s hasáb fával megrakott három [teherkocsi, mely szédítő sebességgel bocsátkozott alá a lejtős pá­lyán a közönség éljenzései között. Az erdő-őrök gyorsan lerakták az első szállítmányt s azután fehér nyárfából készült csinos ülőpadokkal szerel­ték fel a kocsikat s minden kocsi elé egy-egy fehér lovat fogván, lelkes éljenzéssel útra kélt a közönség a felső állomásra, a Purustyán vár alá. Magáról a hegyi pályáról szólva, el lehet mondani, hogy festői szépnek tűnt föl még azoknak is, kik az erdei és hegyi szépségek ritkaságait megszokták. Majd viruló hegyi réteken, majd szé­dítő magasságú hegycsúcsokon, csörgedező hegyi patakok felett, öreg bükk- és nyárfák, páfrány, borostyán és téli zöld bokrok között vonul a pálya. Midőn a közönség elérkezett a felső állomáshoz az erdő-örök puskalövésekkel üdvözölték a társa­ságot, a cigány zenekar pedig a Rákóczi-1 zendi- tette rá. A legvidámabb kedvre hangoltan érke­zett a közönség a borostyán koszorúkkal és családi zászlókkal ékesített lombsátorhoz, mely étkező és táncoló helyiségül volt berendezve. A csinosabbnál csinosabb erdő-őrnék a gulyásos üstök körül for­golódtak, az erdő-őrök, pedig mig a gulyás elkészült, frissítőket szolgáltak fel. Minthogy az idő kissé hűvössé vált, az úrnők, egy két fordulat után, fel­hagytak a tánccal, átengedvén a tért az ünnepi ruhába öltözött paraszt fiatalságnak, melyet szilaj, jókedvében látni egész gyönyörűség volt. A gú- lyásos elköltése után a közönség egy része verte az indulót hazafelé, s öt óra után, mikor a ha­nyatló napnak utolsó sugarai aranyozták meg a hegyormot, el is indult mindenki, mire a mulat­ságnak vége szakadt. (Tűz.) K.-Azat községben folyó hó 7-én tűz ütött ki, mely alkalommal négy lakóház, köztük a Szemere Lajos háza és három csűr elhamvadt. A Szemere-féle házon kívül biztosítva csak egy volt. Minthogy a pádon életnemü, a csűrökben sok takar­mány is elégett, a kár jelentékeny. (Ragadós száj- és körömfájás.) A gálszécsi já­rás Kohány községében és a t.-terebesi uradalomhoz tartozó Goroncs-tanyán a szarvas-marhák között a ragadós száj- és körömfájás jelenlétét hivata­losan megállapították.

Next

/
Oldalképek
Tartalom