Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-10-09 / 41. szám

azt, hogy a gesztusai nagyon monotónok voltak sjhanghordozása is kevésbbé volt árnyalatos, egyike volt a jobbaknak. Győré (Pont-Biquet) nem szalon- szinésznek való ; sehogysetn tudta magát a frak- banj jól találni. Boross (Dagobert) a »hal-ember« eredetien alakított és sok sikkel játszott. Kissné (Matild) Gyurmán ('Gabriella) drámai erővel és hévvel játszottak.

Vasárnap, rendes szokásként, két előadás. Délután Fenegyerekek nép- és gyermekelőadásul ; este pedig Szökjünk, Vidor Pálnak semmit érő s minden színpadról és műsorról leszorult énekes népszínműve ment. Hálmayné (Pepi), a jutalmazandó ki két virág-csokrot kapott tisztelőitől, mint mindig ma is túlzott. Pedig kár neki ilyeneket tenni; ezzel nem emeli, sőt ellenkezőleg, rontja művészi hírnevét. Boross (Zachari Zachariás András) és Szerdahelyi (Tiborc) kacagtatóan jók voltak; Kiss Pista (Verő) sokat túlzott.

Hétfőn Szakács Andor jutalomjátékául az Agglegények cimü vígjáték került színre telt ház előtt. Szakács (Mortemer) művészi alakítást mutatott be. Minden eddigi szerepe között ezt játszotta meg legremekebbül. De hálás is volt érte a publikum. Többször még nyílt jelenésben is kitapsolta. Mellette Gyurmán (Antoinette) tűnt ki leginkább. Az ö játéka semmi kívánnivalót nem hagy hátra : érzéssel teli, természeties és mindenek- felett elegáns volt.

Kedden újra jutalomjáték, Sehiller világhírű tragédiája, a Haramiák. Szakács (Károly), Kazaliezki (Ferenc) Győré (Maximilián), ki egyúttal a jutalmazott is volt, e nehéz és minden izében drámai helyzetekkel teljes darab megjátszásában kiváló erőknek bizonyultak. A három főszerep: három jó kézben volt.

Szerdán Kantay Terézt jutalmazták a Szabin - nők elrablásáéval. A jóízű humortól duzzadó darabot s a többé-kevésbbé jó alakításokat a közepes számú közönség többször megtapsolta. Boros (Rettegi) pompás volt; különösen akkor, a mikor szégyelte a toaletje fogyatékosságát. A jutalmazott Kantay jól alakította meg Rózsi szerepét, természetesen a kortól eltekintve. A Gyurmán Etelká-ja poetikus, üde, kedves volt annyira, hogy Szakács (Kendeffy) méltán kaphatott kedvet ahoz az alakításhoz, melyet bemutatott. Kazaliezki ügyes Szilvássy dr. volt s meggyőzött bennünket arról, hogy egy keresett orvos elegánciájával tud ... leülni. Szerdahelyi (Marosán) tőrül-metszett örmény volt; Kissné (Irma), a férjének mindent megbocsátó asszonyka, a mai alakítása után — kitűnő anyósnak ígérkezik. Szentesy (Borbála) nem az ő temperamentomának megfelelő szerephez jutott. A berzenkedés nem jól áll neki; ne legyen házsártos asszony, jobban szeretjük mi öt az Angelóbeli Tisbe szerepében.

Csütörtökön az aradi vértanuk emlékére díszelőadásul Jókainak A szigetvári vértanuk cimü történeti drámája ment kevés hallgatóság előtt. Az előadás lefolyása elég jó volt, ámbár jobb is lehetett volna. Kazaliczky betegsége miatt Zrínyi szerepébe Halmay ugrott bele. Direktornak nagyon élelmes direktor; színésznek — rósz színész. Ne akarjon ő játszani ; maradjon csak az igazgatói teendők végzése mellett. Egy-két kiválóbb alakítást láttunk; de az sem volt teljesen olyan, hogy egész lényünket megragadta volna. Csupa hidegség volt minden; lélek, élet, vajmi kevés.

*

Halmay és társulata, mely kétségtelenül nehány kiváló erővel rendelkezik, ezzel az előadással vettek tőlünk bucsutRövid ittléttük újra meggyőzött bennünket

És ott, amit láttam, az a legfenségesebb vala. Költő szeretnék lenni, hogy a paradicsomról költeményt Írjak ; festő, hogy azt meg is festhetném.

Amint a gőzkocsinak kereke kirobog Király- házá-nak impozáns állomásáról, Magyarország leghosszabb vasúti hidján megyünk át. S itt gondolatunk megáll. Csak bámulni tudunk, bámulni a teremtő fenséges alkotásait. Egy körben kanyargó, nem nagyon széles völgyben halad a vasúti kocsi, s midőn a körívnek közepére ér, a völgyet egészen belátni. S e körben kanyargó völgy két végén két vár áll, emlékeztetve az utazót a nagy idők nagy erényeire. Ezek a királyházi és huszti várak. Mindkettő öreg már. Megemésztette őket s emészti folyton az időnek vas foga. Komornak, látszik rajtuk az életuntság, mint azon a tisztes öregen, kit elfelejtett a világ; ki büszkén tekint múltjára, de annál inkább fáj látnia, éreznie rideg, elhagyatott, elfelejtett jelenét. Úgy áll e két vár e völgy két végén, mint két őr, kik hatalmas intéssel adák tudtára az ellenségnek: >Az ajtón se be, se ki 1«

Igen, az ajtón, mert e völgy ajtaját képezi mintegy annak a katlannak, mely a völgy után következik.5

Midőn ugyanis a huszti vár alá értem, úgy tetszett nekem, mintha a paradicsom kapujában lettem volna. Meredek sziklák, magas hegyek, melyeknek fehér teteje a hűséges felhőkkel csó- kolódzik, kerítését képezikköröskörül e paradicsom- szerű sik területnek, melyen zöld mező, veteményes kert s kenyeret termő szántóföld váltogatarról, hogy Halmay nak hiába említjük mi a közönség jogos igényeit. Díszletei a kritikán aluliak. Spongyát rá 1 Ruhatára kopott és valljuk meg, nagyon szegényes. Műsorára olyan népszínműveket (Szép Darinka, Szökjünk stb) és más darabokat vett fel, amilyeket még a legutólsó komé diás-trupp is csak félve ad elő. Arra, hogy a színház ki is legyen világítva és pedig tisztességesen, nem ügyelt.

Szóval nem jól viselte magát a közönséggel szemben.

Nem akarjuk hinni, hogy ez a jövőre (mert gondoljuk, hogy Halmay máskor is szeretne felkeresni bennünket) igy fog ismétlődni. Sőt ellenkezőleg! Talán ez egyszer okul a direktor és elhatározza magában erősen, hogy ezután »nem úgy lesz az, mint volt régen.«

Ebben a jóhiszemben és a viszontlátás reményében mondunk Halmay-nak és társulatának egy szives Isten hozzád-ot. IKCÓpÓ.

Különfélék.

(Legkegyesebb adományok.) őfelsége a király, kabinet-irodája utján ; Artim András, valas- kóczi gk. lelkész részére 30 ftot, — Mihalovics Mihály szentmarjai rk. és Hugyecz Pál, somogyi gk. tanítók részére pedig egyenkint 15 ftnyi kegyes adományt küldött.

(Október 4-ike,) a király őfelségének neve- napja, az egész országban örömünnep. Benső, hazafias, hű érzéssel ünnepeltük meg ezt a királytisztelő napot S.-A.-Ujhelyben is. A hatóságok fejei, mindenik a maga hivatalos környezetével, a rk. templomban nagymisét hallgattak. A hátsó padsorokat szorongásig megtöltötte az ünneplő közönségnek az a része, mely a harang hivó szavára gyülekezett egybe. A főgimnáziomi ifjúságnak teljes, vagyis nyolc osztályból alakított énekkara evvel a nevezetes alkalommal mutatta be magát először a templomi hallgatóságnak, igazán szép készültségről tanúskodó és választékos énekszámokkal. Kár, pedig várakozással és örömmel számítottunk rá, hogy mise végén a Himnusz éneklése ezúttal elmaradt. Tisztelettel kérdezzük : miért?

(Személyi hírek.) Lencz m. kir, honvéd-százados, zászlóalj-parancsnok, további szolgálattételre Ujhelyből, a honvédelmi minisztériumhoz osztatott

be. — Kálnicsky Géza dr., királyhelmeci kir. alj., lapunk dolgozótársa, Tornaaljára helyeztetett át. Körünkből távozó t. barátunknak midőn isten- hozzádot mondunk, reméljük, hogy Csoltói az ő szellemes cikkelyeivel lapunkat a távolból is gyakrabban felfogja keresni. Helyébe Király-Helmeczre aljárásbiróvá Rédy Sándor dr. budapesti törvény- széki aljegyzőt nevezték ki.

(Október 6-ika) az aradi vértanuk gyásznapja. A tizenhárom hős vértanú emléke nem fog elmosódni soha a kegyeletes szívek előtt, mert a vitézség, elszántság, önzetlenség és haza- szeretet megdicsőülésének emléke az. Kiss Ernő, Lahner, Schweidel, Knezics, Lázár, Aulich, Nagy Sándor, Damjanics, Pöltenberg, Leiningen, Török, Vécsey és Dessewffy tábornokok nevei megmaradnak minden időre a feledhetetlen hazafi-nevek sorában.

»Tépjük le az ész vírágit Kössük össze mind füzérbe S küldjük el, küldjük Aradra.

Az aradi síremlékre.

Őszi rózsa és örökzöld Hadd borítsa be egészen — Amely hozzá van tapadva :

Azt a gyászt és azt a szégyent!

ják egymást. Majd, mint egy-egy sétatér, egy egy szalag alakú völgy nyúlik be a magas hegyek közé, amelyekben a Taldbor s a Taracz, a másik oldalon az lza kristálytiszta vize játszik a kavicscsal. Úgy tetszik, hogy nem nagyon szeretik e hüs források kemény ágyukat, mert oly vígan, játszva haladnak az öreg Tisza szőke habjai közé. — De nem csak mulatnak ők — játszva, mulatva dolgoznak. Hol e játszi folyócskák eredetüket veszik, ott magas fényük s sok mindenfélére használható fák is teremnek, és ők e fákat hátukra veszik s futnak vele a Tlszá-hoz, hol kifáradva s elgyengülve (a kisebb folyókat mesterségesen gyűjtik össze, hogy a szálat képes legyen a Tiszáig levinni) átadják terhüket az öreg, de még mindig rakoncát- lankodó folyamnak, a mely a katlan másik, déli oldalán, csókolgatja a sziklák tövét.

Nagyon szeretheti ő is a vidéket, mert midőn e katlanból a völgybe ér, ott oly édesen simul a szikla tövéhez, hogy szinte érezzük szerelmének melegét. S midőn engednie kell a természet parancsának, duzzogva kanyarodik a szikla tövétől s mintha mérgében szétömleni akarna, széles medret csinál s csak miután igy szétömlött s elgyengült, veszti el a dühét s halad tovább a sik- ság leié, éreztetve még sok helyütt és sokszor haragját!

De jerünk vissza a katlanba, e paradicsom kertbe.

(Vége kÖv.)

Ou.pr’u.raa..

(Az időjárás) bár a napsugaraknak az ereje még okt. 1. 2. és 3. napjain is 25—27 R. fokos volt, tegnapelőtt ősziesre változott. Déltájban cse- peregni kezdett, később jó öntöző esőnk volt. A gazdák kétségbeesve tapasztalják, hogy a mostani száraz időb*n a mezei egerek óriásilag elszaporodtak és annyira beronditják az amúgy is száraz, kiégett legelőket, hogy a legelésző barmok nem akarják majszolni még a jónak látszó füvet sem.

(Óvóintézkedések a kolera ellen.) Ujhely város képviselőtestülete f. hó 6-án tartott ülésében elhatározta, hogy az utcai csatornák, piacok és más közhelyek fertőtlenítésén kivül, mi már eddig is történt, a magánházak árnyékszékeit is, erre a célra felfogadott erővel, rendőri felügyelet mellett fogja teljesíteni s a költséget, amibe ez kerül, a háztulajdonosokon és lakókon rendőrileg fogja beszedetni. Arról is értesítjük a közönséget, hogy a piszkos, szeméttel és tárgyával telt udvarok szintén rendőri utón fognak a mulasztók költségére kitisztittatni.

(Sátoros ünnepek.) Izraelita polgártársaink a f. hó 6. és 7. napjain ülték sátoros ünnepeiket. Ujhelyben mind a három tágas zsinagóga színükig tömve volt (ájtatos néppel, — a szegény úgy, mint a gazdag kezében szorongatván reggeltől napestig a szent gyümölcsöt, az eszrik-et, továbbá a ciprus, pálma és a Jordá«-völgyi sás hasonmásait, a hojsane-1, adaszem-et és hlof-ot, melyek szemlélete az elveszett édes honnak keserű reminiszcenciáit ébreszti fel ilyenkor Jehova népének búsongó lelkében.

(Meghivó.) A vörös-kereszt-egyesűlet s.-a.- ujhelyi fiókjának választmánya a mai napon, délután 3 órakor, a vármegyeháza kistermében ülést tart, hogy a bekövetkezhető kolera csapásainak enyhítéséről tanácskozzék. Tekintettel a cél helybeli voltára, örömmel fogja látni ez ülésben az egyesületnek bármely ügy iránt érdeklődő tagját, kiket ezennel meghív, — az elnökség.

(A »Zemplén« 1893. évi naptára) tetemesen megbővitve, előre látható számítás szerint e hó végére megjelenik. Máig már nagyobb, mint fele része elhagyta a sajtót s minthogy a vármegye területén működő lelkész s tanító urak névsorát a szerkesztő a Cimtár részére egybeállitotta, a további ivek nyomását most már misem hátráltatja. Azért bizalommal fordulunk a t. lelkész urakhoz és a t. községi s körjegyzői karhoz, hogy e hézagpótló s valóban közérdekű irodalmi vállalatunkat népszerűsíteni, egyszersmind tölünk bizonyos számú példányt elárusítás végeettátvenni s ebbeli hajlandóságukról minket levelező lapon értesíteni szíveskedjenek. A „Zemplén“ kiadó- hivatala.

(A »Zemplén« fekete táblája.) A kir. törvényszék épületében nagy költséggel átalakíttatták az árnyékszéket az ú. n. »tonna-rendszerre.« Igen ám, de ez az új rendszer kegyetlen roszúl vált be, mert azóta szenvedhetetlen bűz áramlik szét a telekkönyvhöz vezető folyosón. Kérjük a j. főszolgabírót, intézkedjék gyorsan és erélyesen, mert az itt szellőztetett dolog a közegészségnek erősen kockáztatott érdeke. Egy fiskális.

(Szándékos gyújtás.) Folyó hó 4-én éjjel Schwarcz Lázár korona utcai 697. sz. házának fedele égni kezdett. A tüzet egy az átellenben lévő szobában lakó beteg assony vette észre. Kinek figyelmeztetésére a lakók az épp arra járó réndőr őrjárat segítségével a tüzet idejekorán beoltották. A tűz támadásának nyomozásánál a fedelén egy csóva maradványait találták, melyből kétségtelen, hogy szándékos gyújtás esete forog fenn. A tettest a rendőrség nyomozza.

(Betörő házi tolvaj ) Bodnár István, király- helmeczi származású suhanc, mint tiszti huszár állott D. Gy. szolgálatában, F. hó 4-én, az alatt, mig ura és úrnője a színházban voltak, merész gaztettre vetemedett. Ugyanis a felügyeletére bízott lakásban egy téglafalat kibontva, az elzárt szobába hatolt s hol nagyobb összeg pénzt vélt találni, — de csalódott, mert a felkutatott helyen pár torintnál többéppen nem volt; azt néhány finom szivarral magához véve, egyenruháját otthon hagyva, ura civil ruhájában megszökött. Az eset felfedezése után nyomban a helyszínére hivott Schmidt Lajos rendőr-tanácsos sikeres nyomozást indított, mert még az éj folyamán előkeritette a hűtlen szolgát, kinek egy félre eső utcában szeretője adott búvóhelyet. Érdemes a gazfickónak ügyetlen számítása, melylyel a gyanút jó eleve elakarta magáról hárítani. Azt hiresztelte ugyan is a cselédségnek, hogy Pesttk az ö ura lakásába készül betörni. így persze, ha nagyobb rafinériával hajtja végre tettét és sikerül elillannia : a betörés gyanúja könnyen Pestiken száradhatott volna.

(Véres verekedés.) Pipta Sztankó o.-volovai és Pupencsák János szürtei származású napszámosok alaposan bepálinkázva, f. hó 3-án a Rózsautcán összeverekedtek, a minek az lett a szomorú vége, hoogy Pipta a Pupencsák hasába szúrta bicskáját úgy, hogy a sérültet a rendőrsség kórházba szállította, Pipta pedig a bírósághoz került.

(Halálozás.) Korda Lajos saját, valamint a nagyszámú rokonság nevében is, szomorodott szívvel jelenti felejthetetlen jó édes anyjának, illetve a