Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-07-03 / 27. szám

akart és előleges megállapodás szerint múlt hó 26-án délben kellett volna Budapesten lakó szüle­ihez költöznie, hogy onnan a válópört megindítsa. Magával akarta vinni nyolc éves fiacskáját is, mit azonban férje a legatározottabban ellenzett. Ez, és talán a megbánás a válás utolsó perceiben, ker­gette halálba a szép asszonyt, ki különben ideges hajlamánál fogva predestinálva volt az öngyilkos­ságra, s már több ízben is követett el öngyilkossági kisérletet. Most a budapesti ut helyett a halál útját választotta és a Tiszába ölte magát. Holttestét csak 29-én találták meg, mikor is általános rész­vét mellett temették el. (Tanügyi értesítés.) A királyhelmeczi izr. iskolában a tanévet bezáró vizsgálatok f. évi julius hó 10-én fognak megtartatni, melyre a t. szülők és tanügybarátok tisztelettel meghivatnak. (Engedelem gyűjtésre.) A kir. belügyminister megengedte, hogy a puczákfalvi gk. hitközség tem- plomépités céljára az ország területén 3 hónapon át kegyes adományokat gyüjthessen. (Névváltoztatás.) A kir. belügyminister meg­engedte, hogy Peti András s.-a.-újhelyi lakos veze­téknevét Pető-re átváltoztathassa. (Körjegyző-választás.) Sárospatak képviselő­testülete a múlt hó 30-án töltötte be az újonnan rendszeresített jegyzői állást. Több pályázó közül csaknem egyhangúlag Batta József oki. jegyzőt választották meg. (Üstökös csillag.) A Weinecke-féle üstökös tegnapelőtt olyan közel (tizennyolc és fél millió kilométernyire) jött a földhöz, hogy már szabad szemmel is látható és még látható lesz két hétig. (Niagara-szőlő.) Amerikában egy ujj szőlőfa nagy feltűnést keltett. Neve Niagara-szőlő és már Európában is kezd terjedni. Az uj szőlőfajt keresz­tezés által nyert magról nevelték. A Niagara-szőlő veszszeje rendkívül kemény, a legerősebb hideget is kiállja és igen erős növésű. Fürtjei igen nagyok, tömörek, néha kettősek s 300—600 gr. súlyúak. Bogyói nagyok, rendesen gömbölyűek, világos, zöldes fehérek, félig átlátszók, a napos oldalon világos ambraszinüek. Bőre puha- és nem ropogós ; minősége igen jó, van sajátságos ize és szaga, melyet sokan nagyon szeretnek. Húsa kevéssé olvadó és édes s a magról könyen leválik. Ke­ménységét eléggé bizonyítja az, hogv hazájában 35 fokú hideget állt ki s a rákövetkező nyáron mégis bő termést adott. (Köztudomásul.) Lapunk mai számának Hi­vatalos Rész-ében van közzétéve a kir. kereske delemügyi ministe^nek az északamerikai egyesült államokkal a közvetlen posta utalványok forgal­mára vonatkozó és az Amerikában tartózkodó magyarság előnyére kötött egyezménye, — melyre, mint közérdekű dologra, innen is felhívjuk a t. lelkészek és községi jegyzők figyelmét. (Hibaigazítás.) Lapunk múlt 26. számának hirdetési rovatában közzétett 1242. és 1911. sz. árverési hirdetmények határnapjaiban hiba csúszott be, amennyiben az árverések nem junius hó 13., hanem julius hó 13. napján fognak megtartatni, A kiadóhivatal. Irodalom. A kegyes-tanitórendiek vezetése alatt álló s.-a.-ujlielyi róm. kát. főgimnázium értesítője az 1891/92-iki tanévről. Közzé tette Ormdndy Miklós dr. igazgató. — A kis könyvnyi terjedelmű (92 lapos) füzetet élvezettel forgattuk végig; sajnáljuk, hogy nagyon kimért időnk, főleg pedig terünk miatt csak röviden ösmertethetjük. Az intézet tudós igazgatója bevezetőül tartalmas, gondos, helyen- kint hazafias lendülettel irt tanulmányt közöl a szőló-röl, annak eredeti hazájáról és elterjedéséről, — behozataláról Magyarországba, a Tokaj-Hegy- alja szölőmivelése és bortermeléséről. — Ez az izmos értekezés maga, mely kapós olvasmánya lesz a Tokaj-Hegyalja vidékének, 58 lapra terjed. Reá következik a főgimnázium története az 1891/92-ik iskolai évben. — Utána a tanári kar, — a be- végzett tananyag áttekintése, az V. VI, VII. osz­tály írásbeli feladványainak címei, -- tanszer­gyarapodás, — ösztöndíjak s egyéb segélyezések. A VIII, fejezett alatt van az ifjúság névsora, az I —VII. osztályban 250 tanulóval, kik közül min­den tantárgyból jelesek: Osvát Béla a VII. o., — Arnstein Ármin a VI. o., — Barna Bertalan és Löwe Károly az V. o., — Friedmann Bernát, Ka­raj z József, Nagy Béla, Rácz József, Reuter Ala­dár a III. o., — Hlavathy Béla ifj., Móré Gyula, Pfeiffer Gyula, Sebeők Béla és Szögyényi Gábor a II. o., — Dobokay Béla, Lichtenstein Izidor, Vazsita András, Vodzdk Béla és Zavatzky Antal az I. osztályban. A szavalásban való kitűnőségéért a magyar tudós akadémiának 5 db aranyból álló Kazinczy-]\ita.\omá\)áX. Spilenberg Barna VII. o. ta­nulónak ítélte oda a tanári kar. — A jövőre szóló értesítésből kiemeljük, hogy a VIII. osztály az í892/93-ik iskolai évre megnyílik. A főgimnázium I. osztályába csak oly tanuló léphet, ki a 9-ik évét aug. 31-én már betöltötte, s 12 évnél nem idősebb; az I. osztályba lépő tanulótól megkivántatik, hogy az elemi iskola 4-ik osztályának tárgyaiban való kellő jártasságát bizonyitványnyal igazolja, továbbá, \ hogy a himlőoltást és ujraoltást igazoló bizonyít­ványt mutasson fel a kíséretében megjelenő szülő, vagy gyám. — Az egész évi tandíj 24 ft, fölvételi dij minden tanulótól 2 ft. Az Értesítő, mint a könyvnyomás terméke, a „Zemplén* műintézeté­ről szolgáltat szép bizonyítványt. A s.-a.-ujhelyi háromosztályu r. k. elemi népiskola értesítője az 1891/92. tanévről. Közre bocsátotta llléahdzy János, igazgató tanító. A 13 lapra terjedő értesítő szerint a VI. évfolyamon volt 6, a IV-en 8, a Il-on 8, az I. évfolyamon 15, ösz- szesen 37 jeles tanuló. A nyilvános tanulók összes száma: 197, tehát a jelesek száma 18% ami igen szép eredmény. —• Á helybeli, vagy a vidékről letelepedett s itt egyházi adót fizető róm. kát. szülők gyermekei egész éven 3 ft 80 kr. iskola­pénzt fizetnek. A III. osztály VI. évfolyamát jó eredménynyel végzett tanulók a gimnáziámba föl­mehetnek. — Ez az Értesítő is a >Zemplén* mü- intézetéből került ki csinos formában. Damaz Margit regény, irta Körér Ilma. Szerző neve még meglehetősen uj a magyar regény-irodalomban, sőt úgy tudjuk, hogy a Damáz Margit első nagyobb alkotása. De van valami, ami első tekintetre megnyeri részére a bizodalmát, az a körülmény t. i. hogy első regényénél mindjárt Jókai Mór vállalta el a keresztapai tisztet a regényhez irt előszóval. Ha valaki, bizonyára Jókai van hivatva arra, hogy egy fejlődő tehetségről elmondja őszinte véleményét; ő, aki annyi nagy kincsesei ajándékozta meg irodalmunkat. Részünkről még hoz­zátehetjük, hogy a Singer és Wolfner cég a nála szokásos diszszel állította ki ezt a kötetet, mely az »Egyetemes Re­génytár* VII. évfolyamának 13. kötetét képezi. Ára piros vászonkötésben 50 krajcár. Egyesületi élet. A s.-a.-ujhelyi iparos ifjak önk. betegse gitő egyesületének junius hó 6-án megtartott mu latságon felülfizetni kegyesk voltak; s a nyugtá­zásból kimaradt véletlenül: nagyságos Viczmándy Ödön ur 2 ft, Harcsa Géza ur 40 krt. a nyug­tázáson a név nem ismerése következtében Do­bos István helyett Pál olvasandó. Fogadják kö- szönetünket. Ádém Antal, Prltulla György, I. jegyző. elnök. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Tekintetes Szerkesztő úr! Alázatos kérelemmel fordulok a tek. szer­kesztő úrhoz, legyen szives becses lapjában e szerény soroknak helyet adni. Az iparos tiinoue-mu 11 kakiíilíffisról. A nagyméltóságú magas kormány nagyon szép eszmét létesített, amidőn kimondotta az iparos tanonc-munkakiállitás rendezését, mert ezál­tal anyagi sikert gondolt elérni. Városunkban a múlt hó 29-én ejtetett meg a fentnevezett kiállítás. A kiállítás megnyitásánál S.-A.-Ujhely város nagyérdemű főbírája igen szép szavakban ecsetelte a tanonc munkakiállitás cél­jait és öröm volt hallgatni, amint a tanulók lel­kére kötötte jövő szorgalmukat és jó magavi- seletüket. Ezek után következett a dijak kiosztása, amint azt a jury megítélte. Itten a jury ítéletével mi és tanulóink se- hogysem vagyunk megelégedve, különösen a mű­lakatos szakmánál; minket egészen leszorítottak a térről, nem tudom ki hibája, de mindenesetre a bizottságé, hogy olyan egyéneket választ be, akik a műlakatossághoz nagyon keveset értenek és az a tagja a bizottságnak, akit szakértőül meghittak, úgy látszik hive a géplakatossdgnak, ha igy bírál. Egy egyszerű csavarkulcsért díjaz 3 fttal1 — egy Wertheim-szekrényt nem díjaz; csak ké­sőbb, amidőn a jury több tagja figyelmeztette, akkor díjazta 1 fttal, mondd egy forinttal. Hát hol van itten az arány ? Az illető ur lehet jó géplakatos, érti a tolaty- tyú állítását, de a műlakatossághoz valami keveset, vagy épen semmit. Mert én még nem hallottam olyan okos embert, aki jó géplakatos és jó mű­lakatos is legyen, ha még 150 évig élne is, mert erre ugyan nincsen ideje, mert ez egészen külön szakma. Másodszor díjaz 3 fttal olyan munkát, amit a bizottság világosan tud, hogy erre az illető ta­nuló nem képes, mert hisz a főnöke sem tud. Jövő alkalomkor kérjük a tek. bizottságot, válaszszon olyan juryt, amely szakszerűen es lel­kiismeretesen ítél és díjaz, és fektesse a fősulyt a kompozícióra, amit az a gyermek maga eszel ki, és amelynek zár-titka van, nem pedig egy nyitott reszelést, — akkor megadjuk tanítványainknak a kedvet jövőben is ilyen munkához törődnie és nem fogjuk engedni ezt a szép szorgalmat, amely nekünk sok fáradtságunkba került, még megbirtuk tanulóinkkal értetni ennek a jó hatását, és őket belé vezetni, — és nem fogjuk azt a szép szor­galmat egyszerre lerombolni és őket a jövő pá­lyán elszomoritani. Ajánlom ezt az óhajtást a t. iparkamarának becses figyelmébe és pártfogásába. S.-A.-Ujhely, 1892. jún. 29 Fözö József, lakatos mester. HIVATALOS RÉSZ. 8314. sz. Zemplén-vdrmegye alispánjától. A 10 járási föszolgabirónak. A nagyméltóságu kereskedelemügyi minis térium 22580. sz. a. kelt kegyes intézvényét a legszélesebb körben való közhirrététel s a járása területén létező lelkészekkel való közlés végett kiadom. S.-A. Ujhely, 1802. junius 27. Matolai Etele, alispán. Másolat. Kereskedelemügyi m. kir. Minister 22580. V. szak. szám. Zemplén-vármegye közönségének. Az Amerikába kivándorolt magyar alattvalók közül számosán megtakaritott filléreiket részint vissza­maradt rokonaik támogatására, részint gyümölcsöz- tetés végett hazájukba küldik. A felső vidéki magyar posta és távirda hivatalok által bemutatott adatok szerint az igy az országba érkező összegek évenkint több millió értéket, 1891-ben kerekszám 7 milliót képviselnek, melynek azonban csak cse­kély egy huszad (Vao) része érkezett Amerikából (a svajczi posta közvetítésével) posta utalványnyal; egy tekintélyes része amerikai (dollar) papírpénz­ben hallgatag, egyszerű és ajánlott levelekben küldetik. Eltekintve, hogy az által az elveszés veszélyének van kitéve s a címzettek itthon csak nagy veszteséggel értékesíthetik az idegen pénzt, legnagyobb része az összegeknek azonban ame­rikai, németországi s monarchiánkbeli ügynökök, tehát gyakran 3—4 kéz utján jut a rendeltetési helyre, természetesen az eredetihez képest annál kisebb összegekben, minél több kézen fordult meg a küldemény, mert mindegyik közvetítő az összeg­ből aránylag jelentékeny jutalékot megtart. A postautalványnyal való küldés már eddig is (a baseli postahivatal közvetítésével) jóval olcsóbb volt mint a többi küldési mód. — Tekintettel ezen körülményekre folyó évi ápril hó 1 töl kezdve az északamerikai egye mit államokkal közvetlen posta-utalvány forgalmat rendeztem be, mely nem a küldésnek oly egyszerű és oly kevés alakitsághoz van kötve, hogy a munkások azt idegen segéd- kezés nélkül vehetik igénybe s a mellett jóval ol­csóbb is, amennyiben az illeték az utalványozott összegnek csak i°/0-ában állapíttatott meg. A köz­vetlen postautalványnyal való küldésnek azonban nem csak az a nagy előnye, hogy az utalványozott összeg hazai pénznemben az agio hozzdszdmitdsával teljes összegben jut a címzett kezéhez, hanem a küldés e módja sokkal gyorsabb s biztosabb is a többinél. A felsorolt előnyöknél fogva felette kívánatos, hogy az érdekelt felek pénzeik elküldésére a kérdéses postautalvanyokat használják a minek első felté­tele, hogy a forgalom berendezéséről tudomást szerezzenek és annak kiváló előnyeivel minden egyéb küldési móddal szemben kellőleg megismer­kedjenek. Felhívom ennélfogva a vármegye közön­ségét, hogy a vármegye területén fekvő községek lelkészeit kérje föl, hogy azok a szószékről a népet időről-időre, a szóban forgó közvetlen posta utal­vány forgalom előnyeivel kellőleg megismertessék és oda hassanak, hogy az Amerikába kivándorolt ro­konaikhoz vagy ismerőseikhez intézett leveleikben a címzetteket arra kérjék fel, hogy esetleges pénz­küldeményeiket ezentúl nem levélben, se bank­utalvány utján, hanem közvetlenül a rendeltetés helyére az illető északamerikai város póstahivata- lánál feladott postautalvány (money order) utján küldjék el, biztosabb és jóval olcsóbb mint a többi. Budapest, 1892. évi április 24-én. A minister meg­bízásából (aláírás olvashatlan,) ministeri tanácsos. 8839. sz. Zemplén-vármegye alispánjától. Tudomás, miheztartás és megfelelő intézke­dés végett másolatban kiadom. S.-A.-Ujhely, 1892. évi junius 5-éni Matolai Etele, alispán. Másolat. A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi május 4 én 24230 sz. a. kelt s Trencsén, Árva, Liptó, Turócz, Zólyom, Bars, Hont, Nógrád, Gö- mör, Szepes, Sáros, Pozsony a Nyitravármegye és Selmecz és Bélabánya és Pozsony sz. kir. város közönségéhez intézett rendelet másolata. Folyó évi április 28-án 23106. sz. a. kelt rendeletemmel kapcsolatosan értesítem a közönséget, hogy a f. évi 16887. sz. rendelettemmel közös zár alá vett törvényhatóságok valamint Pozsony és Nyitra vár­megyék és Pozsony szabad királyi város terüle­téről származó hízott szarvasmarhának Ausztriában való szabad forgalomba bocsátása tárgyában az osztrák belügyminister ur folyó évi május i-én 9151. sz. alatt a következő értelmű rendeletet bo­csátotta ki. »Miután a cs. és kir. osztrák belügy- ministerium a magyar földmivelésügyi ministernek azon rendeletében, melylyel a ragadós tüdőlob miatt közös zárlati csoporttá egyesitett vármegyék­ből származó hízott szarvas marha szabad forga­lomba bocsátásának föltételeit megállapította, meg­nyugtató biztosítékot talált arra nézve, hogy Magyaroszágból a ragadós tüdőlob behurcolásának esete nem fog előfordulhatni, ennél fogva a Tren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom