Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1892-07-03 / 27. szám
csén, Árva, Liptó, Turócz, Zólyom, Bars, Hont, Nógrád, Gömör, Szepes és Sáros, továbbá Pozsony és Nyitra vármegyék’továbbá Selmecz és Béla- bánya, valamint Pozsony sz. kir. városok területén levő hizlalókból származó hízott szarvasmarha bevitelét mindaddig megengedi, a meddig a tilalom ellenére onnan ragadós tüdőlob behurcolásának esete nem fog bekövetkezni.« Az ilyen hízott marha bevitele csak vasúton és a lerakodás csak olyan vasútállomásokon történhetik, ahol a szükséges állatszemlét állatorvos, és ahol a bevitt közös állatoknak nyilvános közvágóhidon való levága- tása mihamarabb végbe mehet; vagy pedig ahol hatósági állatorvos felügyelete alatt vágómarha vásár tartatik, amely vásár akként van berendezve hogy ott a szóban forgó hízott állatok a belföldi szarvasmarhától teljesen elkülönítve flegyenek felállíthatok.« »Az ilyen vásárokon eladott és a megnevezett vármegyékből származó hizottmarha onnan hasonlóképen csak vasúton és csakis hasonló berendezéssel biró marha-vásárokra és olyan belföldi fogyasztási helyekre szállítható el, amely helyek nyilvános közvágóhiddal bírnak és ahol a vágóhídi szemlét állatorvos végzi.“ »Az ilyen bevitelre feljogosítandó vásárok, illetőleg fogyasztási helyek az illető politikai hatóság által erre nézve kibocsátandó hirdetésben fognak megjelöltetni.« ,Az ilyen szarvasmarháknak más módon való forgalomba hozatala az osztrák általános állategész- ségügyi törvény 46. §-ában megállapított büntetés terhe alatt tilos.* »Mindezeken fölül pedig még a következő föltételek lesznek a nevezett vármegyékből származó hízott marha bevitele körül figyelemben tartandók. „ »A felsorolt vármegyék területén levő mindazon hizlalóknak szarvasmarha állománya, a melyekből a birodalmi tanácsban képviselt királyságokba és országokba szarvasmarhát kivinni szándékoznak, állami állatorvos által nyilvántartandó.« 2. A nyilvántartásbavétel után mindaddig, mig a megvizsgált hízott szarvasmarha Ausztriába el nem szállittatik, újabb szarvasmarhát a hizla lóba állítani nem szabad.« 3. Az állami állatorvos által megvizsgált és ezen vizsgálat alapján szabad elszállításra kijelölt hízott marhának balcsipőjén a szőrt gépollóval egészen rövidre kell lenyirni. A megnyirt hely közepén methil-violet-szinü anilin festékkel latin »7.“ betű festendő, melynek magassága legalább 10 cm. és a vonal vastagsága mintegy 2 cm. legyen, hogy ily módon a kérdéses hízott állatok kellőleg szembetűnő módon legyenek megjelölve.« »A megvizsgált szarvasmarhan ;!'al mázott szőrnyirás és a 7. betűt mutató megjelölés minden egyes ilyen hízott marhához adandó marhalevélre feljegyzendö.« »A mondott vármegyék területéről származó másféle, mint hízott szarvasmarha ; továbbá olyan hízott szarvas- marha, mely a kérdéses kerületről az előirt jelzés nélkül és nem közvetlenül vasúton szállítva érkeznék a monarchia másik felében bármely vasúti állomásra: semmiféle más célra ki nem rak ható, mint arra a célra, hogy onnan — az előirt elővigyázati rendszabályok mellett — a legközelebbi vágóhidra szállíttassák, ahol azok további intézkedésig mint gyanús állatok fognak kezeltetni. Mindezen feltételeket a közönségnek tudomásvétel, miheztartás és az érdekelt gazdaközönségnek a lehető legkiterjedtebb mértékben való haladéktalan értesítése végett azzal a megjegyzéssel hozom tudomására, hogy amint az egyes helytartóságoktól és tart. kormányoktól veendem az értesítést azzal, hogy az itt megállapított feltételek mellett mely helyekre lesz megengedve a hízott szarvasmarhának szabad bevitele; erről a közönséget a legsürgősebben értesíteni fogom. A fentiek értelmében szükséges vizsgálatok teljesítésére az ottani kerületi állami állatorvost, egyidejűleg megfelelően utasítottam, és felhívtam, hogy amennyiben az ennek folytán szükségek vizsgálati teendők kellő gyorsasággal való ellátása végett netán kisegítő munkaerőre volna szüksége: ilyennek haladéktalan kirendelhetése végett hozzám mielőbb előterjesztést tegyen. Budapest 1892 évi május hó 4-én, Bethlen sk. A hiv. másolat hiteléül Meszesi sk. h. igazgató. 2204. I. 92. sz. S.-a.-njhelyi járás föszolgabjrájától. Valamennyi község birájának. Petrahó község határában e folyó évi május hó 29-én 2 darab barnapejszőrü, egyik heréit, másik kanca-ló, a vetéseken kóborolva, a Bodrog folyóba betévedt, s a Bodrog folyó átuszása közben a lovak egyike vizbefult, másika pedig a községi marhalegelöre kiúszván, ezen legelőn őrizet alá vétetett; felhívom ennélfogva a községek biráit, hogy ezen bitangságban talált ló tulajdonosát községükben puhatolván, utasítsák, hogy a ló átvétele végett, a tulajdonjog igazolása mellett, hivatalomban e f. évi julius hó 15-éig annyival is inkább jelentkezzék, mert ezen határidő eltelte után a még meglévő egy darab ló nyilvános árverésen — mely ezennel folyó évi julius hó 16-ik napjának d. e. 10 órájára Petrahó község házához kitűzetik — el fog adatni, S.-A.-Ujhely, 1892. junius 10-én. 3—3 Br. Gaizler, szolgabiró. I 284. sz./IV. 92. A s.-a.-ujhelyi ]. foszolgabirájától. Hirdetmény. Tertinszky Gyula a részére a s.-a.-ujhelyi járás főszolgabírói hatóság által kiadott 129/92 sz. állandó vámmentességi és 7. szám alatt kiadott halászati igazolványokat elveszítette. Felhívom a megtalálót, hogy azt hivatalomba hozza be. S.-A.-Ujhely, 1892. junius 28-án. Urbán Ferenc, tb. főszolgabíró. 1210.SZ. Zemplén-vármegye kir. tanfe lügyelősége. Másolat. Nyitra-vármegye alispánjától 16301. sz. Pályázati hirdetmény. Nyitramegye törvény hatósága kezelése alatt álló néh. Mécsey Mihály-féle családi alapítványból két fiági 315 ftnyi ösztöndíj élvezetével járó és két leány nevelési ösztöndíj állomás üresedvén meg, ezen állomások betöltésére ezennel pályázatot hirdetek. Felhívom a pályázni kívánókat, hogy az alapitóhoz való rokoni összeköttetésüket és eddigi tanulmányaikat akár hozzám akár pedig Nécsy Mihály dr. verebélyi lakoshoz, mint a szóban lévő alapítvány családi testületé elnökéhez, legkésőbb f. évi julius hó 10 ig (bezárólag) terjeszszék be. Nyitrán, 1892. évi junius hó 2-án Crausz István s. k. nyitra-vármegyei alispán. A másolat: hiteléül Nemes Lajos, kir, tanácsos tan- felügyelő. GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ. Rovatvezető: MÁRTON MIHÁLY. 7fEM HIVATAL,«» Rím Növényeink nemesítésének kérdéséhez. Hogy mily nagy a növényvilág, arról fogalmat nyújthat ama körülmény, miszerint eddig több mint nyolcvanezer phanerogam (virágos növény) és több mint húszezer kryptogam (gomba) ismeretes. E roppant mennyiségű növény élete mind csupa küzdelem a létért, Jéppen úgy, mint az állatok harca az állatországban. Lépten-nyomon példáit láthatjuk ez örök küzdelemnek, úgy a legmagasabb, mint a legalacsonyabb szervezettel biró növényeknél. A mezőgazda működésének legnagyobb része oda kulminál, hogy a neki becses növényeket folytonos oltalomban részesítse. Földjét azért szántja, azért fogosolja, extirpálja, hengerezi stb. hogy a főbb faktorok u. m. a világosság, melegség és nedvesség annál jobban hathassanak kezdetben a maga csírázására, később az abból létrejövő növények fejlődésére nézve. Ha azonban az okszerű mivelés által a tényezőket bármennyire is képesek vagyunk szabályozni, mégis idővel azt fogjuk tapasztalni, hogy kultur-növényeink jó tulajdonságaikból vesztenek, azaz elfajzanak. Ezt tapasztalhatjuk egyik növény- vareitásnál rövid 1—2 év alatt, mig másoknál 5—10-er annyi idő is szükségeltetik ahoz, hogy a hanyatlást észrevegyük; de utóvégre is a rósz rezultátumnak be kell következnie. A mezőgazda főtörekvése kell, hogy az legyen, e hanyatlást megakadályozni, mi nálunk leginkább a magváltoztatás által történik ; de sajnos a magkiválasztását alig egynéhány gazda gyakorolja. Az idegen vetőmag beszerzése a legkevesebbre volna redukálható az által, ha lehető legszebb minőségű vetőmagot produkálnánk, ezt pedig elérnénk, ha a vetőmagot külön termelnők, azonban még ma is igen kevés gazdaság van, hol ily módszert követnek. Ezek után áttérek a mag kiválásztására.^mi már a nemesítés forgalmához tartozik. Magot nemesíteni négyíéleképen lehet, u. m. 1. keresztezés, 2. mivelés, 3. a spontán (rögtöni) változások felhasználásával és 4. kiválasztás által. E módok közül a gazdának leginkább csak az utolsót lehet ajánlani; mert habár a spontán változások felhasználásával jött létre a Chevalier- árpa a Mungus-Wells-bu, a Hopetown-zab, a mi- veles segitségével nemesitett Hallet. stb. de mindéhez nagy megfigyelés és igen sok idő kell, a mivel pedig a gyakorlati gazda nem rendelkezik, mert idejét úgy is nagyon igényben veszi gazdasága. Ezek helyett, mint már emlitém is, az utolsó t. i. a kiválasztás minden jó gazda figyelmét megérdemli. A kiválasztás utján való nemesítés nem egyéb, mint a természeti kiválasztásnak alkalma zása a növények termesztésnél. Tudjuk jól, hogy az individuumok tulajdona ságaikban nem egyformák, hanem kisebb nagyobb- mértékben külömbözők. Akinek a ki választásban már némi gyakorlata is van, az a különbségeket hamar felismeri. A kiválasztás abban áll, hogy azon egyede- ket válogatjuk ki és használjuk fel vetésre, melyek ben az általuk kivánt tulajdonuk a legnagyobb mértékben vannak meg. Sokszor vizsgáltam már a gabonaféléket és nem egyszer sikerült a többinél jelentékenyen nagyobb kalászu rozsárpákat lelnem, valamint nagyobb szemű buzakalászokat is. A kiválasztásnál különösen két körülményre kell ügyelnünk : 1. A kiválogatás utján nyert magot csak azon módon termeljük, mint a vetőmagot szoktuk. 2. Egy tulajdonság fejlesztése nem vonja maga után a többi hasznos tulajdonok viszafej- lödését. Kiválasztás utján nemcsak a mag nemesítése, konstanssá tétele érthető el, hanem uj vá- rietások ellöállitása is. Kiválasztás utján állítja elő Sze ntkirályi Árpád a korai székely tengerit, válogatva mindég|a legkorábban érő töveket.* Nálunk magnemesitéssel összesen három gazda foglalkozik, u, m.: Szentkirályi, Szandtner és Mokry. Hogy a mag nemesítése mily fontos és kívánatos dolog, az fejtegetni felesleges, mert mindenki tudja, hogy mily sok pénz vándorolt tőlünk ki éven át a külföldre. Fentebb nevezett három gazda csak a tengerit és búzát igyekezett javítani ; hol vannak még a többi kultúrnövények, hogy csak a cukorrépát említsem ? Gondoljuk még mindezekhez azt, hogy a külföldön nemesített növények nálunk legtöbbször nem válnak be, az annyira elütő kiima miatt. Nekünk kellene ami kiimánk alatt termett növényeket nemesítenünk, leginkább pedig a kiválasztás által, mit egyszerűségénél fogva minden gazda kevés gyakorlat után kivihet. így rövid időn fényes eredmények volnának elérhetők. Számtalanszor el-elsétálunk kultur-növényeink mellett, hogy azokat alaposan szemügyre vegyük ; megfigyeljük sűrűségűket, magasságukat, megszemléljük kalászaikat, leveleiket, száraikat, gyökereiket, szóval mindenre tekintettel vagyunk, csak az nem jut eszünkbe, hogy az egyik vagy másik tulajdonokban kiváló növényeket gondosan kiválogassuk, és jövőre ezeket külön tovább termeljük. Itt az aratás, egyúttal a kiválogatás ideje ! Nem lehet eléggé t. gazdatársaimnak ajánlani az eminens fontossággal biró dolgot. Hallet, Uliltan, Peerles, és Schireff nyomdokait követték Szentkirályi, Szandtner és Mokry. Itt volna nagyon is az ideje, hogy a Knauer, Schlickmann, Dippe és Bestehorn nevekhez minél több magyar név csatlakozzék és minél előbb. Csapó Lajos. Nyilt-tér*) Mindazon jó ismerőseink és barátainknak, kiktől személyesen el nem búcsúzhattunk, fogadják ez utón eddig irántunk tanúsított szives barátságukért leghálásabb köszönetünk nyilvánítását. És mielőtt »Isten veled*-et mondanánk, kérjük, hogy tartsanak meg benünket továbbra is jóakaró emlékükbe. S.-A.-Ujhely, i892.|sjun. 27-énZlinszky'Józsefjjés neje. Legerősebb natrontartalmú savanyúvíz. (84 r. ketted szénsavas nátron 10,000 r. vízben), túlságos gyomor- lavkiDzft^A gyomorégés és a gyomor számos egyéb bajai ellen. Kizárólagos szállítók MATTCN1 és WILLE, BUDAPEST. Eladó birtok. Tolcsván körülbelöl 160 holdnyi szántóföld és rétből álló tagositott birtok, szép belsőség, kert és kastélyai, valamint bérházakkal eladó. Tudakozódhatni a [tulajdonos Des- sewfFy Jliklösiiál, Tolcsván. 1—3 *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. szerkesztő póetája.J. urnák — Helyben. Megpróbáltuk kijavítani, — de belefáradtunk. Kéziratát egy hétig megőrizzük. M. B. urnák — Szerencs. A. pompásan sikerült képekért köszönet. A Csalódás, — Kívánság, — Köd fekszik, — Távol vagyok clmü versek Írójának jó tanácsképpen saját szavait ci táljuk: „Aludjon el a szikra !* T. G. urnák ■— Petrahó. ígéretünk a lap nyomatása közben jutott eszünkbe, — akkor már íésöfl. Felelős szerkesztő : XD03STC3-Ó GT2T. Q-ÉÜZ-A.. Ki dótulajdonos: ÖZV. BORXJTH SXJMÉBHÉ.
