Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-07-24 / 30. szám

Melléklet a „Zemplén“ 30-ik számához

tüzifeeskendőnek a kezelése is bizonyos szakértei met és jártasságot kíván. Hiszszük is, hogy ez az üdvös intézmény, a tűzoltóság, Sztropkón már a legközelebbi időben létre jön, mert a mozgalom élére mostan Lantos János, szolgabiró, volt tokaji tüzoltó-alparancsnok állott, ki szakértelemmel és odaadó buzgósággal fáradozik a tűzoltó egyesület megvalósításán, r. I.

(Időjárás.) Múlt hétfőn este sürü, setét felhők gyülekeztek össze az e. horváti hegyek kö zött s onnan nagy villámlás és dörgés kíséretében vágtattak Ujhely felé. Szinte újság számba megy az idén a mi vidékünkön az efféle égiháboruság, mely most is elkerült bennünket, mert a haragos felhők hirtelen kanyarodással átcsaptak Szabolcs felé. Hanem azóta egészen lehűlt a levegő és az erős szél ellen, mely tegnap már harmadik napra maradt vendégünk, kivált esténkint őszi kabáttal kellett védekezni.

(Medvék.) Négy tagból álló medve-családra bukkant egy vasutas őr M.-Laborcz közelében, a Magúra hegységnek egyik katlanában. Ugyanazon a vidéken a farkasok is elszaporodtak, A felső vidék Nimródjai nagyobb szabású vadászatra készülnek most medvék és farkasok ellen,

(A gyümölcstermés) vármegyénk egész terüle tén dúsnak mondható. Kivált pedig a szilva az mely az idén oly bőséges termést Ígér. aminőre nagy idő óta nincs emlékezet. A kajszin-baracnak most van szüretje s úgy szólván szép szóért adják. Sokan a csiger készítésére is gondolnak. Derék dolog is lesz az. barack-, alma-, körtebor, mely ha az ángolnak már ősidőktől nemzeti ital : lassankint fölvidámul majd tőle az elszomorodott tokaj-hegyaljai szív is.

(Halálozás') Ublyán, a folyó hó 19-én halt el, hosszas szenvedés után, Ambrózy Gábor özvegye, született Szirmay Matild, postamesternő. A mélyen sújtott agg szülék bánatát enyhítse a közrészvét!

(Sikkasztó aljárásbiró.) Battlay Imre kassai kir. főügyész rendeletére f. hó 19-én, Miskolczon Szobonya Bertalan kir. aljárásbirót, ki évekkel ezelőtt a s.-a -újhelyi kir. törvényszéknél jegyzős- ködött, letartóztatták, mert a főügyész által megejtett hivatal-vizsgálatnál kitűnt, hogy az aljárásbiró a reábizott pénzeket megdézsmálta és közokiratokat hamisított. Az eset Miskolczon nagy feltűnést keltett.

(Tolvaj.) O.-Liszkáról Írják : Boross Józsi, ki a múltkori boltbetörést elkövette, de a kir járásbíróság szabadlábon hagyta, f. hó 17-én újra ellátogatott pár pincébe és éléstárba, honnan gazdag zsákmánynyal távozott. A csendőrség, amint reggel a lopásról értesült, egyenesen a Boross Józsi lakására ment, s nem hallgatva az otthon talált asszony csalafintaságára, kutatni kezdett és az ellopott holmikat, sőt egyebeket is, a szemétdombban elásva megtalálta. A megrögzött tolvajt elfogták.

(Gyilkos.) Tokajban f. hó 18-án országos vásár lévén, mindjárt reggelében történt, hogy egy ember, kezében élesre fent kést villogtatva, lépten nyomon fenyegetődzött, hogy még ma emberhalál lesz. Fájdalom — lett is. A vérszomjas egy ártatlan embert, amint ez mondotta neki: »gyere haza komám I« úgy oldalba szűrt, hogy menten meghalt. A gyilkost letartóztatták.

(Záró vizsgálat.) A Vadnay Dezső, nyilvánossági joggal biró tan- és nevelő intézete Tokajban f. hó 10-én tartotta évzáró vizsgálatát. Úgy a vizsgálatokon, melyek fényesen tanúskodtak az igazgató szakképzettségéről és buzgalmáról, mint az utána következettgyermek-színíelőadáson, Tokajnak egész intelligenciája részt vett; ami kétségtelenül csak buzditólag hathatott az intézet igazgatójára, ki nagy áldozatok árán létesítette ezt a Tokajra nézve nélkülözhetetlen intézetet és bizony az első esztendő nem járt rá nézve megfelelő anyagi eredménynyel. A gyermek-színielőadást, melyet a Bakony erdőcskében rögtönzött színpadon tartottak meg, sikerült nyári mulatságnak beillő mulatság követte, mely a legjobb hangulatban a hajnali órákig tartott. Az előadásra felülfizettek: Kohn Emánuel és Weisz Antal 3—3 ft, Krausz Mór 2 ft, Fuchs Emil dr., Fried Lajos dr., Balassa Antal dr. (Budapest), Schneider Károly (Mád), Kudász Kálmán, Paulay Gábor, Gutmann Adolf, Kels Jenő, Steinhart Albert, Selmeczi Ignác, Schvarcz Leo, Morgenstern Izidor, Rusznyák Adolf, Rosenbaum József, Ge- scheidt Jakab és Kohn Ignác (Balsa) 1—1 fttal. Fogaddják a t. felülfizetők a tantestület hálás köszönetét, r. I.

(Zugtanitó sorsa.) Bernstein Áron, K.-Hosszú- mezőn rajtakapott zugtanitót 100 ftnyi birságra, nem fizetés esetében 10 napi fogságra , a gyerme keiket a zugiskolába járató szülőket pedig 10—10 forintnyi pénzbüntetésre ítélte a varannai járás- szolgabirája. Az elmarasztaltak »tisztelettel« fe- lebbeztek.

(Meghívó.) A tokaji ev. ref. egyház »iskolája céljaira« f. hó 31-én a Vár nevű erdőcskében nyári mulatságot rendez Kedvezőtlen idő esetén a mulatságot az Aranysas vendéglőben tartják meg.

(Áthelyezés) következtében több szobára való bútor és mindenféle házi szerelvények jutányos áron eladók. Hol — megmondja, kívánatra meg is írja, lapunk szerkesztője, vagy kiadóhivatala.

(A negyvennyolcas kiállítás.) 1848— 49-iki szabadságharcunk gyűjteményének a fővárosi vigadóban levő rendezősége fölkérte az összes biztosító társaságokat, hogy vidéki ügynökeik által is mozdítsák elő a 48-as ereklyék gyűjtését. Ezt a praktikus dolgot az aradi rauzeum találta föl. A fölkért biztositó társaságok támogatása már azért is üdvös eredménnnyel fog járni, mert a gyűjtemény tulajdonossá kijelentette, szóval és írásban, hogy 25,000 forintot ad a magyar hírlapírói nyugdíjalapra és 15,000 ftot az erdélyrészi és a többi magyar közművelődési egyesületeknek a gyűjtemény vételárából, ha azt a nemzeti muzeutn számára megvásárolnák, annyi Összegért, ameny- nyibe (kimutatás szerint) került az a kiállítás főrendezőjének. A hírlapíró nyugdíjalapra szánt 25,000 ftból ama fővárosi és vidéki hírlapírók is részesülhetnek, akik nem tagjai a már létező hírlapírók nyugdijintézetének. A 48-as gyűjtemény által kiadott Honvéd Emléklap-tz. előfizetésre felhívó leveleket küldött szét a rendezőség. A felhívást minden volt honvédnek elküldötte ugyan, de az előfizetés vagy megrendelésre való felszólítás csak a módosabbaknak szól, mert a rendezőség ezennel tudatja, hogy minden vagyontalan honvédnek ingyen adja a díszes emléklapot, ha az illető az elöljáró által aláirt levelében a rendezőséghez folyamodik.

(Mese a koleráról.) A szertejáró kolerahirek alkalmából érdekesnek tartjuk egy keleti mesének elmondását, mely azt bizonyítja, hogy ezen járványnál a félelem mily rósz hatással van. A mesét Risa kán persiai főkonzul mondta el e napokban Tif- lisben a hallgatók nagy épülésre. Mikor egy mullah — igy szól a mese — egy Ízben szamáron a város felé ügetett, hirtelen egy iszonyú alakot pillantott meg, ki szintén ugyanarra törekedik, mint ő. A bölcs szerzetes ijedtében majd hogy eszméletét nem veszítette, végre azonban összeszedte magát és meg is szólította a rémkiséretet. „Ki vagy s hová sietsz 1« — »Én a kolera vagyok. Isten küld a városba, hogy minden bűnöst elpusztítsak.® — »S hány bűnös van a városban?« — »ötszáz 1« — lelelt a kisértet. — »Hallod-e — szólt a mullah — esküdjél meg nekem, hogy egyedül csak ezt az ötszáz áldozatot követeled.« A kisértet megesküdött s erre a mullah a kolerát maga mellé vette a szamárra s bevitte a városba. Itt azután elváltak egymástól, de a kolerának előbb meg kellett ismételnie esküjét. A mullah egy idő múlva megtudakolta, hogy hányán vesztek el a kolerában, »Háromezren !* volt a felelet. »0 te huncfut kisértet,« kiáltott, »tehát mégis rászedtél 1* Mikor néhány nap múlva útközben ismét találkozott a kolerával, a leghevesebb szemrehányásokkal támadt rá. De ez égre-földre es- küdözött, hogy esküjét ő megtartotta s hogy csak ötszázat ölt meg, „a többi — mondá — »pusztán csak — félelemből halt meg 1« Ez a legenda mindenesetre igen megszívlelendő igazságot tartalmaz.

(A jövő század ruhái.) A múlt év folyamán egy oly találmány nyert szabadalmat, melynek célja nem kevesebb, mint egy szellemesen összeállított géppel üvegdarabokból ruhaszöveteket gyártani. Eltekintve attól, hogy azuj szövet összetörött értéktelen anyagból állitatik alö, más szövetek fölött sok elsőbséggel rendelkezik ; el nem éghető és tetszés szerinti színben és vastagságban készíthető. Egyedül csak az a tulajdonsága, hogy el nem éghető, megbecsülhetetlen oly emberekre nézve, kik munkaközben a tűz körül forognak. Női ruhakelme előállítására is igen alkalmas. Teljesen pótolja a selymet, melynél sokai erősebb fényű, könnyebben mosható és ezen jó tulajdon ságok mellett a selyem minden tulajdonságával bir ; ép oly puha, rugalmas. Még az egyik feltaláló üveggel, egy másik fetaláló fával akar bennünket felruházni. Az utóbbi feltaláló eljárása a következő .• vékony deszkák, vagy lécek hosszabb átmérőjük mentén igen vékony rostokká hasittat- nak, melyek higitott kénsavban főzetnek, miáltal az anyag szétbontatik anélkül, hogy a farostok szétesnének, Kiíőzés után a fát a levegőn meg- száritják, miáltal az anyag tartóssága fokozódik, E műveletek után a farostok egymás után felállított hat sajtoló készüléken hajtatnak keresztül kifésülés céljából, mi épp úgy történik, mint a lennél vagy kendernél. Az ekép nyert fafonalak feldolgozása a már megszokott módon történik.

Az emberek magassága. A tizenhetedik században élt tudós, Henrion Miklós, nagy fáradsággal állított össze egy lajstromot, mely az emberek magasságát tünteti föl, a legrégibb korban, egész Krisztus születéséig. Hát bizony igazi óriások voltak az ős emberek. Kuriózum gyanánt említsük föl, hogy Adám az első ember 183 láb és 3 hüvelyk magasságot ért el, ami körül-belül 53 méter, pedig egy háromemeletes ház sem igen magasabb 10 méternél a tetővel együtt. Éva is kitett 118 lába

és 9 hüvelyket, tehát 38 métert. Hanem a paradicsom elvesztése után már csenevész az emberiség. Noé 20 lábnyival kisebb, mint Ádám, Abrahdm pedig már egész törpe, 27—28 láb, Mózses 13 láb, sőt a hires Herkules már 10 láb, Nagy Sándor 6 láb magas, Julius Cézár pedig csak már az elsatnyu- lás korszakában 5 láb s nehány hüvelyk. A többi nevezetességet már nem érdemes említeni, mert eljutottak a mai emberi magassághoz.

(Tanulóul fölvétetik) egy jó házból való fiú özv. Wihs Keresztélyné cukrászdájában.

(Elveszett sétabot.) F. hó 17-én, vasárnap este, a „Pesti kávéháziban egy fekete és fehér szaru csont karikákból összerakott sétabot elveszett. Kéretik a becsületes megtaláló azt e lap ki- adóhivatalába visszaadni, hol is 1 ft jutalomban részesül.

(Kerestetik) azonnali bérbevételre Zemplén, vagy a szomszédos vármegyékben egy 100—150 holdas földbirtok urilakkal és gazdasági épületekkel. — Cim a kiadóhivatalban.

(Egy jó házból) való fiú tanulói minőségben fölvétetik Rein István cukrászdájában.

A t. községi biró és körjegyző urakat tisztelettel kérjük, hogy hátrálékaikat hozzánk lehetőleg mielőbb beküldeni szíveskedjenek.

A »Zemplén« kiadóhivatala.

Irodalom.

Az Athenaeum Kézi Lexikona. A tudományok enciklopédiája különös tekintettel Magyarországra. Szerkeszti Acsády gnác dr., Budapest I892. A most megjelent huszadik füzettel, mely az eddigieknél még fényesebben van kiállítva, a szép hasznos vállalat felerésze forog már közkézen és a nagy siker, melyet a pontosan haladó munka a közönség felkarolása alakjában arat, ezen uj füzettel csak fokozódni fog. A huszadik f iizet három mellékletet tartalmaz, ezek egyike »Magyar di- Sjzitmények« cim alatt húsz, szebbnél szebb mintáját közli a s zines magyar stilü diszitményeknek. Ezen képtábla összeállítása oly szerencsésen sikerült, hogy nem csak egy Lexikonnak, hanem bármely diszműnek is dicséretére válnék. A mellékletek ezenkívül a Haditengerészet és a Címerek tábláit nyújtják világos összeállítással s szép nyomással. A szöveg cikkelyei mindmegannyi fényes bizonyítékai a vállalat hazafias komoly s minden hasznos tudnivalót felkaroló szellemének és irányának. Az anyag ez első kötete a kővetkező (21) füzettel befejezést nyer és nemsokára azok, kik füzetes munkát járatni nem szeretnek, az első kötetet készen kötve is beszerezhetik. Maga a mű összesen 40 füzetre fog terjedni: egy füzet ára 30 kr. Legcélszerűbb 20—20 füzetre 6 ftjával előfizetni, mely pénz az Athenaeum könyvkiadőhivatalához Budapestre küldendő. Kapható különben minden könyvkereskedésben is.

A magyar női olvasó-közönség legkedveltebb szépirodalmi lapja, a „Képes Családi Lapok« 28-ik száma, a Harmath Lujza, Tolnai Lajos, Jókai Mór cikkelyeinek folytatását közli; szellemes verset találunk benne Rudnyinszky Gyulától. A mi e számot nagyon érdekessé teszi az egy ethnografiai rajz Gáspár után. Újonnan belépő előfizetők a következő kedvezményekben részesülnek: Ingyen kapják a koronázási diszszámot ; aki az egészévi előfizetési dijat vagyis 6 ftot és 80 krárt pósta és csomagolási dij fejében beküld az 4 regényt; aki 3 ft és 40 krárt beküld az 2 regényt és aki 1 ft 50 krt és 20 krárt küld az I regényt kap jutalmul. — A »Képes Családi Lapok«-at mely 14 év őtai fennálása alatt a magyar művelt, főleg női közönség legkedveltebb lapjává lett, s amely olcsóságánál és dús tartalmánál fogva ma a legelterjedtebb szép- irodalmi lap, részünkről a legmelegebben ajánljuk lapunk olvasóinak. Ara: egész évre 6 ft, félévre 3 ft, negyedévre I ft 50 kr. Az előfizetési összegek a kiadóhivatal címére Budapest V. kér. Nagy korona utca 20 szám alá küldendők.

Megnyugvásai. Orvosi körökből hozzám intézett tudakozódások folytán tiszelettel értesítem az érdeklődőket, hogy a „Magyar orvosi rend története« című munkám első része f. hó végén kikerül a sajtó alól és azt aug. hó első napjaiban előfizetőimnek megküldöm. Megrendeléseket, az egész mű ára 4 ft, augusztus 8-áig elfogadok. A brassói vándorgyűlésre jelentkező tagok a müvet ugyanazon az áron megszerezhetik. A vándorgyűlés után a műnek bolti ára 5 ft lesz. Lőcsén, 1892. julius 7-én. Demkó Kálmán dr., főreáliskolai igazgató.

A „Vasárnapi Újság« julius 17-iki száma, a következő tartalommal jelent meg : »Valutánk rendezése.1 (Wekerle Sándor pénzügyminister arcképével; Kozmata fényképe után metszette Morelli.) — „Apró versek.« Költemények Torkos Bélától. — „Peti bácsi* Elbeszélés. Irta Szanday Zénó. — „A mille- niumi kiállítás kérdéséhez.« (A Magyarország ezer éves fen- állásának emlékére rendezendő kiállitás tervrajzával Straub Sándortól és Kolbenheyer Gyulától.) — « Az új pénz., (Az új magyar pénzek 16 rajzával.) Fekete Ignáctól, —• «Zonia.« Elbeszélés. Irta Crawfurt Oszvald. (Képpel.) — «Gróf Széchenyi Ödön basa.» (Arcképpel) Bárány N. Ernőtől. — «Dr. Nend- vich Károly.* (Arcképpel.) — »Kozma Ferenc.* (Arckép- pel.) — »A külföld pénzei.« (40 jelenlegi külföldi pénz rajzával.) — «Az angol választások.« (Képekkel: t. Gladstone kortesbeszédet tart Edinburghban. 2. Falusi politikusok.) — Irodalom és művészet; Közintézetek és egyesületek ; Mi újság ; Egyveleg ; Sakkjáték ; Képtalány stb. rendes rovatok.

„A Vasárnapi Újság« előfizetése negyedévre 2 ft, a »Politikai Ujdonságok*-kal együtt 3 ft. — Ugyancsak a Franklin-Tár- sulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utca 4, sz.) megrendelhető a »Képes Néplap« legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 ft 20 kr.

A „Magyar Nők Lapjá«-nak harmincadik száma oly érdekes tartalommal jelent meg, amely arról tanúskodik, hogy e szépirodalmi képes hetilapunk nemcsak kiváló gonddal van szerkesztve, hanem a hölgyek pártfogására valóban érdemes. Kiss Arnold és Zempléni Árpád hangulatos költeménye, Prém József dr., Kossovitz Rezső és K. Mártonffy Imre érdekes elbeszélései, Brankovics György egy pompás tárcacikke, Nagyné-Szűcs Rebeka fürdői levele, Vörös Juliska „Arany háló* c. regénye s több igen fontos és tanulságos háztartási cikkely gazdagítják e számot. Képe a király Őfelségének a legújabb arcképét mutatja be. A .Magyar Nők Lapjá*-nak kiadóhivataia (Budapest, kis hid-utca 9.) szívesen küld mindenkinek díjmentesen mutatványszámokat. Ajánljuk a müveit közönség pártfogásába.

A hercegprímás sajátkezű jegyzeteit, melyet a főrendiházban rögtönzött beszédéhez készített, közli a MAGYAR I GÉNIUSZ legújabb száma. Nem különben méltán kelthet