Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1892-07-24 / 30. szám
feltűnést az e két kép, melyek a Balatonfáreden időzd Stefánia özvegy tróaörökösnö kíséretét mutatja be A fényesen kiállított szám ezeken kiviil még igen gazdag és változatos tartalommal bir; egyszersmind behatóan foglalkozik a napi renden lévő aktuális eseményekkel is. Mindezek mellett a MAGYAR GÉNIUSZ a legolcsóbb hetilapok egyike s a közönség, mely méltán érdeklőd/k az illusztrációk iránt, melyek az eseményeket képekben mutatják be, könnyű szerrel juthat e fényes kiállítású laphoz- A MAGYAR GÉNIUSZ előfizetése egész évre 10 ft, félévre 5 ft, negyedévre 2 ft 50 kr. Újonnan belépő előfizetők a KENYÉR cimü emléklapot ingyen kapják. A MAGYAR GÉNIUSZ szerkesztősége és kiadóhivatala, Budapest, VII., Kerepesi-ut 14. sz. Hit olvassanak a gyermekek a vakáció alatt ? Akármilyen jól essék is a gyermekeknek az a várvavárt vakáció, a mikor reggeltől napestig a szabadban az élet, bizony gyakran unalmassá lesz az is s szükségét érzi a hasznos s szórakoztató olvasmánynak. Gyakran jut eszébe a gyermeknek, hogy a játékon kiviil más neme is van a mutatásnak s ilyenkor á szép és hasznos olvasmány a legkedvesebb barátja neki. A gyermekeknek ez időszerint legkitűnőbb olvasmánya ál én Uj - Ságom, mely pontosan minden vasárnap köszönt be hozzá, telve képekkel s szivet-lelket nemesitő közleményekkel. — Van Az én Újságom minden számában mese, elbeszélés, vers, ismeretterjesztő cikkely, leírás, mindenféle rejtvény s végül egy csomó kép. Pósa Lajos, a legkitűnőbb magyar gyermekkőltő, szerkeszti Az én Ujságom-at. Ajánljuk azt a legmelegebben a szülők figyelmébe. Előfizetése negyedévre 1 ft. A Kis hercegnő cimü regényben, mely épp most jelent meg a Singer és Wvlfner-féle jónevü Egyetemes Regénytárban (VII. évfolyam 14-ik kötet) egy u) angol Írónő lép elénk, Més. Hungerford, kinek azonban csak a neve uj, mert évek óta számos munkája forog közkézen nemcsak angolul, hanem a kontinensnek majdnem minden nyelvén. Egyik legsikerültebb alkotása mégis a Kis hercegnő, kire gazdag költői lelkének összes kincseit reápazarolta a szerző. A regénynek különös, aktuális érdekességet kölcsönöz az is, hogy hátteréül azok az Írországi viszonyok szolgálnak, melyek miatt ép mostanában folyik az elkeseredett választási harc Nagy Britanniában. A fordítást Fái Béla végezte, kinek gondja volt rá, hogy az egyszerű, igénytelennek látszö, könnyed stílust híven utánozza. Ára csinos piros vászonkötésben 50 kr. Egyesületi élet. A magyarnyelvet és népnevelést Zemplén- vármegyében terjesztő egyesület Prámer Alajos, prépost-plébános e. I. alelnök előlülése mellett, S.-A.-Ujhelyben f. hó 19-én rendkívüli közgyűlést tartott. Legfontosabb és a nagyközönséget is bizonyára érdeklő tárgya volt e közgyűlésnek azon választmányi indítvány megvitatása, hogy Árva, Bars, Hont, Liptó, Nógrád, Irencsén, lurócz és Zólyom vármegyék, úgyszintén Selmeczbánya város példáját követve, lépjen be a Felvidéki közmivelődési egyesület kötelekébe a mi egyesületünk is, és igy a hasonló törekvésű Máramaros, Ugo- csa, Ung, Bereg, Abauj Torna, Sáros és Gömör Kis-Hont vármegyékkel együttesen Zemplén is sző - vetkezzék a felvidéki közmivelődési egyesület zászlaja alatt álló törvényhatóságokkal, — képezzen egy tömör, hatalmas és egységes szervezetet. — Az indítványt alapos megvitatás után, miben főispánunk Öméltósága is élénk részt vett, oly kikötéssel, hogy egyesületünknek önkormányzáti integritása az alapszabálykban kellő biztosítékokat nyerjen és hogy a szövetségnek székhelye Budapesten legyen: a közgyűlés elfogadta, egyszersmind az elősorolt vármegyék közmivelődési egyesületeinek kiküldöttjeivel a Lőcsén f. hó 6-án tartandó gyűlésre képviselőkül Dókus Gyula, Prámer Alajos, Nemes Lajos és Kecskés Antal e. tagokat választotta meg. — Közgyűlés végén lapunk szerkesztője intézett kérdést Prámer Alajos elnökhöz, az idegen hangzású község-nevek átmagyarositása dolgának mibenállásáról ? — mire az elnök megnyugtatóig válaszolta, hogy ő az ide vonatkozó és kinyomatott küldöttségi munkálatot a tiz járás főszolgabírójával közölte, kik közül ketten kellő buzgósággal már túl is vannak a kezdet nehézségein, a többieket az elnökség újból meg fogja kérni. [Ezt az alkalmat felhasználva, mi is szépen kérjük a főszolgabírókat, hogy buzgón támogassanak bennünket e hazafias feladat megoldásában 1 Nyilvános nyugtázás. XXVI. kimutatás. A főgimnázium építkezési költségeinek fedezésére közelebb a következő befizetések eszközöltettek : ifj. Tarpay László 2 ft, Nyomárkay Ödön dr. 50 ft, Kornstein Mórné 10 ft, özv. Magdzsár Imréné 50 ft, Ujfalussy Endre 50 ft, Hericz Sándor 15 ft, Szentgyörgyi Dezső 10 ft, Reichard Gyula IO ft, Horny ay Béla dr. 20 ft, Pusztay Mihály 2 ft, Knopfler Sándor 2 ft 50 kr. Szerdahelyi Vince (N.-Kövesd) 100 ft, Pataky Miklós 25 ft. összesen : 346 ft 50 kr. Az I—XXVI. kimutatás főösszege: 7253 ft 46 kr. A kegyes adományozók fogaddják hálás kö- szönetünket. S.-A.-Ujhely, 1892. julius 22-én. Pataky Miklós, Ujfalussy Endre, v. jegyző. főbiró. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Gimnázium építés. Úgy halljuk, hogy a főgimnázium építését illetőleg, a meglévő épületnek egy szárnyépülettel megtoldását, már a napokban megkezdik. Herman és Gasch, eperjesi cég vállalta el az építkezést 26000 ft körüli összegért. Hogy az építkezéshez hogyan jutott az eperjesi cég, igazán óhajtanánk tudni, mert hogy nyilvános árlejtés tartatott volna az építkezés kiadása iránt, arról tudomásunk nincsen, de azt hisszük nincsen Ujhely város versenyképes iparosai közül senkinek, kik pedig megérdemeltük volna, hogyha áldozattal hozzájárulunk a gimnáziumépités költségeihez: részünkre keresetet is nyújtottak volna; mert viszonyainkat ismerve, alig hihető, hogy tekintve a helyben lakó iparosok előnyös helyzetét az építés keresztülvitelénél, az idegen vállalkozósággal szemben, ajánlatukhoz hasonlóan, ne vállalták volna föl az építkezést. Azt hisszük, hogy eme félig- meddig suba alatt történt dolog érzékenyen érintheti a város közönségét is, mely 3000 fttal járul évenként a főgimnázium fentartásának költségeihez. Több Iparos. Szives tisztelettel értesítem mindazokat, kik francia nyelvet tanulni és zongorázni óhajtanak: 1892. aug. 1 -tői oktatásban részesíthetem. — Midőn erről nemcsak azokat, kik intézetembe fognak járni, hanem a magánjelentkezőket is tájékozom : a jelzett időtől számítva értesítésüket kérem. S.-A.-Ujhely, 1892. jul. 19. özv. Horváth Endréné. MIVATAJL.OS JEtf&SZ. 723/1279. sz. Zempénvmegye közig, bizottságától. Olvastatott a vármegye h. főpénztárnokának április, május és junius hóró! szerkesztett, részletes kimutatással felszerelt jelentése. A felolvasott jelentés tudomásul vétetett. Amennyiben azonban az egyes pénztáraknál tetemes hátrálékok mutatkoznak, melyek némely járásoknak 5, sőt 7 évi hátrálékaiból származnak, minek az a következménye, hogy sem a betegápolási kórházi tartozásokat, sem az utfentartási kiadásokat az illető pénztárak fedezni nem képesek, s mindkét címen a vármegyének másokkal szemben jelentékeny tartozásai vannak. A járási főszolgabírók felelősség terhe alatt utasittatnak, hogy úgy a régi betegápolási, közművelődési, tisztviselői, nyugdíj, katonabeszálásolási pótadók és uti- munkaváltságokról az általok vezetni kötelezett nyilvántartások alapján az egyes községekkel számoljanak le és ha ./ alatt ide zárt pénztári kimutatások az általok hátrálékként meghatározott összegekkel nem egyeznének, azt ide részletes kimutatásaik kíséretében augusztus hó 1 ig jelentsék be, a hátrálékokat, valamint az 1891. évi útiadó hát- rálékokat pedig legkésőbb szeptember hó 1-ig ez utóbbiakat járulékaival, hajtsák be és a vármegyei pénztárba terjeszszék be. — A folyó évi vármegyei pótadóknak és a folyó évi útiadó hátrálékos részletének és kamatainak szeptember hó 30-ig leendő befizetésre a községi elöljárókat, a közvetlen útadófizetőket pedig külön-külön intézendő felhívással és azon világos meghagyással kötelezzék, hogy ezen hatáidö eredménytelen lejárása után fennálló tartozások költségükre fognak végrehajtás útján behajtatni. A vármegye alispánja a határozat szigorú betartása a kitűzött határidők nyilvántartása és eredménytelenség esetén a hátralékoknak az illető mulasztó közeg vagy fél terhére leendő behajtá- sánák elrendelésével megbizatni határoztatik. Miről a határozatnak kiadásával a vármegye alispánja, a főpénztárnok és a járási főszolgabírák, éz utóbbiak a hátráléki kimutatások 1 — 1 példányának kiadatásával, értesittetnek. Amennyiben pedig e határozat közérdekű, a »Zemplén* hivatalos lapban közzététetni rendeltetik. Kelt Zemplén-vármegye közig, bizottságának S.-A.-Ujhelyben. 1892. évi juliushó 7-én tartott ülésében. Molnár főispán. 303. sz. ebadó 92. Zemplén-vármegye alispánjától. Valamennyi községi bírónak a vármegye területén. A vármegye területén kiosztott kutya-bárcák közül S.-A.-Ujhelyben a 47, 53, 56, 64, 73, 172 és 208. sorszámú bárca, Ond községben az 5413 és 5415. sorszámú bárca, Deregnyő községben a 9133 sorszámú bárca, végre Monok községben a 3939. sorszámú bárca az illető kutyák nyakáról elveszvén, kellő bejelentés után a számvevőség által uj bárcákkal, melyek más sorszámokkal bírnak, pótoltattak. Az elveszett bárcák ezennel érvényteleneknek nyilváníttatnak. Felhívom a községi bírákat, hogy ha a fent elősorolt bárcák valamelyikét használatban lévőnek találnák, a büntető határozatok alkalmazása végett a járási főszolgabírónak, esetről-esetre azonnal, jelentést tegyenek, j S.-A. Ujhely, 1892. julius hó 21-én. Matolal Etele, alispán. 11584. sz. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 járási főszolgabírónak. Körözés végett tud tóm t. főszolgabíró urra', hogy folyó évi junius hó 10-éről 11-ére éjjel Csurgovics János szalóki lakosnak egy 12 éves heréit pej lova és egy db. 12 éves kanca pej lova, valamint Kossuth Mihályné ugyancsak szalóki lakosnak egy db. fekete kanca lova elveszett. S. a.-Ujhely, 1892. julius 7. Matolal Etele, alispán. 572/972. kb. sz. Zemplénmegyei közig, bizottságától A kassai m. kir posta és távirda igazgatóság 1892. évi 2389. számú átirata tudomásul vétetvén másolatban a homonuai járás főszolgabirájával közöltetni s a »Zemplént hivatalos részében közhírré tétetni határoztatok. K. m. f. a közigazgatási bizottság elnöke helyett : Matolal Etele, alispán. 180. sz. ein. 92 Zemplén-vármegye árvaszéké tol A községi és körjegyző uraknak. Az örökösödési eljárás befejezésének egyik főakadálya az, hogy a hagyatéki iratokhoz a telekjegyzőkönyvek hiteles másolata nem csatoltatik; de se a leltározás, se a hagyatéki tárgyalás, már alapjában nem lehet megbízható : ha a hagyatékot képező ingatlanság telekjegyzőkönyve, a leltározó jegyző, és a tárgyaló kir. közjegyző birtokában nincs; és emiatt fordulnak elő esetek, amidőn a hagyatéki bíróság, a telekjegyzőkönyvek hiányában, vagy át nem adja a hagyatékot, és a telek- jegyzőkönyvek költséges beszerzésére a feleket utasítja, vagy a tárgyalási jegyzőkönyv és leltár alapján olyan hagyatékot ad át, mely nem annak az örökhagyónak nevén áll, a kinek a hagyatéka tárgyaltatott, s emiatt a telekkönyvi hatóságok a bírói átadó végzés foganatosítását kénytelenek elutasítani. Már pedig a törvény a kiskorú örökösökre tekintve, meg adja azt a jogot, hogy a telekjegyzőkönyvek hiteles másolatát a leltározó jegyzők, díjmentesen megszerezhetik, — nem foszthatok meg tehát a törvény kedvezményétől csupán a leltározó jegyzők könnyebbségéért; más részt pedig nem tehető ki se a gyámhatóság, se a birőság annak a sok felesleges és a telekjegyzőkönyvek áttekintésével elháritható munkának, hogy a helytelen leltározás alapján betárgyalt és átadott hagyatékokban, az eljárást akkor kell ismét újból kezdeni, mikoí a telekkönyvi hatóság az átadó végzés foganatosítását elutasította. Az 1877 évi XX. törvény cikk 273 § a értelmében az árvaszék köteles a leltárakat felülvizsgálni. — Ennek a kötelességnek teljesítése lehetetlenné válik, ha a hagyatéki iratokhoz a telekjegyzőkönyvek nem mellékeltetnek. Továbbá a m. kir. belügyminister 15595/89 sz. körrendeletének III. 5. f.) pontja szerint ,a tárgyaló kir. közjegyző, ha a telekkkönyvi kivonat a hagyatéki iratokhoz nem csatoltatik, a telekkönyvi szemléért vagy a telekjegyzőkönyvek beszerzéséért külön dijt számíthat föl, de kötelességében áll az árvaszéknek felhívni a leltározó közeget, hogy az ő mulasztása által (1877. évi XX. t. c. 237 §-a) a feleket ekként terhelő kiadást téritse meg, s a mennyiben ezt nem teszi, sőt ismételt esetben e nélkül is, ellene rendbirságolás vagy fegyelmi utón felelősségre vonása iránt, a szükséges lépéseket megtenni.* Az árvaszék ezt a kötelességét feltétlenül teljesíteni fogja ; de hogy az be ne következzék, és az örökösödési eljárás folyamát gátló fentebb elősorolt esetek elő ne fordulhassanak : felhívja az árvaszék a községi és körjegyző urakat, hogy ezután kivétel nélkül minden esetben, az örökösödési eljárás megindításánál, az 1877. évi XX. t. c. VI. fejezetének rendelkezéseihez különösen pedig a 222, 223, 224, 226, 228, és 230§§-aihoz szigorúan alkalmazkodjanak: — vagyis mindaddig, mig az árvaszék a 231, 232 §-ok ér telmében nem intézkedik, a leltározást ne fogana tositsák (az ingóságok biztosítása azonban, szűk ség esetén első kötelességük) hogy azután a beszerzendő telekjegyzőkönyvek alapján, a leltározás minden kétséget kizáró alapossággal történhessék. Megvárja az árvaszék, hogy a községi és körjegyző urak ezután a haláleset felvételeknél és leltározásnál a legszigorúbb pontossággal fognak eljárni, — azonban kijelenti az árvaszék, hogy minden, a törvény és szabályrendeleteknek megfelelően fel nem szerelt hagyatéki iratokat vissza- utasitand és ismételt esetben a fegyelmi utat vá- lasztandja, hogy a törvény rendelkezésének elégtétessék. S.-A.-Ujhelyben 1892. évi jul. hó 21-én. Karsa Ferenc, h. elnök. Másolat. M. kir. posta és távirda igazgatóság Kassa. 2389. szám. Zemplénmegye közigazgatási bizottságának S.-A.Ujhely, Tisztelettel hozom becses tudomására, hogy az eddig ideiglenesen beszüntetve volt göröginyei posta hivatal f. hó 16-án megnyittatván, a forgalomnak ismét átadatott s a kézbesítési kerületbe tartozó községek a homonnai posta és távirda hivatal kerületéből visszakebeleztettek. Kassa, 1892. május hó 21-én. Bene s. k. m. kir. posta és távirda igazgató.
