Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1892-03-27 / 13. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1892. március 27. 13. sz. Huszonharmadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ál. Egész évre 6 frt. Félévre 8 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bénnentetlen levelek i csak ismert kezektől fogadtatnak el. léslratoi nem adatna vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN-YÁRMEGYÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLETNEK HIVATALOS LAPJA. HIRDETÉS DU j hivatalos hirdetéseknél: | Minden egyes sző ntán 1 kr. | Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt áissbetttk s kör- I zettel ellátott hirdetmé- | nyékért térmérték szerint minden ü centiméter után 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Ma, éppen ma, 217 éve született//. Rá- i kóczi Ferenc, Zemplén földén, Borsiban. Ne- : künk tehát kétszeres kötelességünk az évek e napján felvenni ünnepi köntösünket, megújítani szivünk érzését és áldozni a heroikus kor emlékének s legnagyobb alakjának II. Rákóczi Ferencnek, mert benne a szabadság eszméje született, igy hát a szabadság Zemplén-vármegyében született. Napja itt lépett fel egünkre Még érezzük a fényt szivünkben, ennek melegénél írunk. Nem adhatunk itt korképet, csak egy eszme útját kisérjük II. Rákóci Ferencben. Ausztriának nyíltan bevallott célja volt azelőtt is, de különösen ez időben Magyar- országot vazallusává tenni s a szabadságnak még gyökerét is kiirtani. De hajója, mely e reményeit vitte, folytonosan törést szenvedett a magyarok hazaszeretetének kőszikláján. Mikor erőszakot használt, megkapta a feleletet a magyarok erős karjában. Látva, hogy igy nem boldogulhat, cukorban akarta beadni e nemzetnek a halált. Ettől fogva a mézes-madzag-politika járta ; hasonló ahoz, mikor az alkalmatlan gyermeket édes izü mákony-lével akarják elaltatni, sokszor talán örökre. Amint a Thököly-íö\V.(t\és leveretett: Magyarországon csak egy embert láttak ők, ki a nemzeti kegyelettől mintegy pre ■ destinálva lett volna a szabadságnak őseitől öröklött küzdelmére, — II. Rákóczi Ferencet. Úgy tettek hát, hogy ezt Bécsbe vitték boldogítani, jezsuita kezek alá! Elég jól számítottak a pedagógia nevében, mely olyan, mint a kertészet: a görbe fából T Á fi C A, A bujdosók hamvai. A magyar politikai menekültek évszázadok óta török földre húzódnak. így volt ez szabadság- harcunk leveretése s a Rákóczi-felkelés elnyomása után. S a magyar bujdosók közül milyen sokan hunytak el külföldön, messze idegenben. Külö nősen Konstantinápolyban és Rodostóban nyugszanak sokan. 7haly Kálmán, a Rdkóczi-korszak kitűnő historikusa, ismételten elzarándokolt e sírokhoz és tapasztalatairól érdekes följegyzéseket tett közzé egyik történelmi folyó iratban. II. Rákóczi Ferencnek és hőslelkü anyjának, Zrínyi Ilonának hamvai, írja 7haly, tudvalevőleg a galatai Saint-Benoit templom sirjában pihennek. Ez a templom román stílusban készült régi olasz építmény ama korból, a mikor Galata városát a genuaiak bírtak. Szentélye keletre néz s hegyoldalnak van építve, úgy, hogy északi hosszfala fönt a magaslaton s a déli lent a völgyben áll alapjával, minélfogva ez az utóbbi sokkal magasabb. Alulról a templomot kőfallal kerített udvar környezi, régi szép genuai kapuzattal. A bejárás az egyházba nyugatról fönt a hegyoldalban van. A déli fal menete a templom-talapzatig nagy magas, üreget képezvén, ezt felosztották fülkékre úgy, hogy a koporsók, illetőleg a kisebb nagyobb kriptaüregek méhsejtszerűleg vannak egymás fölött és mellett. egyenest, az egyenesből görbét csinál, tetszése szerint. Jól számítottak, emberileg, de kifelejtették a nemzet felett örködé Gondviselést. II. Rákóczi Ferencnek e hazában gondviselésszerü missiója volt, melynek semmiféle nevelés gátja nem lehetett. O küldve volt, neki tehát föl kellett lépni. Ne írjuk le a küzdelmet, melyet a zsarnokság provokált. Elég legyen, hogy amint kibontódik a zászló a »pro libertate* fölirással s Rákóczi kibocsátja kiáltványát e kezdéssel: .Recrudescunt vulnera inclytae gentis Hungarae*, megdobbant a szív az elnyomott magyar nemzetben. Az O szavát várták. És hadseregek támadnak, melynek rohama alatt megrendül a föld; a vasas ez- redek meghátrálnak az eszme hatalma előtt, mert elől megy Rákóczi mint egy tüz- oszlop. Ot nem királyság, hanem a szabadság fensége s népének szeretete vezérelte. Ha amaz vezeti, elfogadja küzdelmének még reggelén a fölajánlott lengyel koronát. Hogy a magyart elfogadta, célja volt, hogy a szabadság üljön be régóta elkobzott trónjába. Hogy ez meg nem eshetett, a nagy eszmék történetének csak ismétlése, amelynek göröngyök, vérhullás közt, Judásoktól és kishitüektól környezve meg kell tenni a kálváriái utat. A test meghal. Az igét csak elfojtani lehet, de megtörni nem, mert föltárnád előbb utóbb. A korszakot alkotó hősöknek, s köztök a legnagyobbnak, teste rég elporlott, de szellemét örökül hagyta nekünk. O magvető volt s a mag nem hullt hálátlan talajba. Kicsirázott szivünkben. Ha az ifjú arca ma is fölmelegszik az O Indulójá-nak dallama alatt, s a haza- szeretet férfit teremt a gyermekből, párE templomot, mely a génuai uralom megszűnte után sokáig romokban hevert, XIV. Lajos francia király restauráltatta 1682-ben s a francia jezsuiták keleti missójának adta át egyházul. A restauráció épen Thököly Imre hatalmának fénykorára esik. E templom azóta a konstantinápolyi francia nagykövetség oltalma, szóval francia pártfogás alatt állt és áll mai napig. S e körülmény magyarázza meg, miért rendelte a haldokló Zrínyi Ilona, bujdosó fejedelemasszony, hogy földi maradványait ott helyezzék örök nyugalomra. A barátságos francia hatalom védő szárnyai alatt kívánt pihenni török földben is. Zrínyi Ilona 1703. február 18-án halt meg s március 10 én temették el a galatai templomban. Sirja fölé címerével ellátott szép fehér márványlapot helyeztek el. Húsz év múlva egy másik előkelő bujdosó hitvesét, Bercsényiné grófnét, is itt temették el. Bercsényi 1725. őszén halálos betegségbe esvén, nagy keresztény áhítattal készült a túlvilágra. Saját és Rákóczi udvari papjainak buzgó lelki vigasztalásait fokozandó, október elején még kivitette magához Konstantinápolyból az ottani patriárha-helyettest, Mauri Péter kartágói érseket, hogy tőle nyerjen végső abszolúciót. Az érsek, engedvén a halálra vált nagyhírű férfiú óhajtásának, a magyar bujdosók körében gyakran megforduló konstantinápolyi francia jezsuita, páter Cachod (v. Cachaud) Jakab kalauzsága mellett hajózott Rodostóba. Itt az egyháznagy minden földi terhek alól feloldozá a szenvedőt, megáldoztatá, és ihletett bátorító imával előkészité a halálra. A mindenkor buzgó vallásosságu kuruc vezér pedig dúcot a gyáva nyulból: azt az Ó szelleme teszi. Ha a hazáért áldozni semmit se sajnálunk : azt mutatja, hogy az O lelke velünk van. Becsüljük meg e drága örökséget I Zemplén fia! ha utad Borsi mellett vezet el, vedd le a kalapodat. Péter Mihály. Vármegyei ügyek. A vármegye közigazgatási bizottsága ápril hó 6-án, főispán Öméltóságának elnöklete alatt, rendes havi ülést tart. A főjegyzői szék betöltésével kapcsolatban, abból a feltevésből indulva ki, hogy a májusi közgyűlés Dókus Gyula főszolgabírót fogja főjegyzőnek megválasztani, egész sora merült föl a kombinációknak a s.-a.-ujhelyi főszolgabírói szék betöltését illetőleg. Újhelyi főszolgabírói jelöltekül fölléptek : Barthos József, a sztropkai járás főszolgabirája, — Bessenyey László, a bodrogközi járás szolgabirája, Ferenczy Elek dr., vármegyei tiszteletbeli főjegyző, — Gaizler József br., a s. a. újhelyi járás szolgabirája, — Matolay Béla, a szerencsi járás főszolgabirája. Arra az esetre, ha a s.-a.-ujhelyi főszolga- biróságra Matolay Béla választatnék meg: pályázni fognak a szerencsi járás megüresedő főszolgabírói székéért Bessenyey László és Gaizler József br., — abban az esetben pedig, ha az újhelyi fői-zolga- biróságot Barthos József nyerné el: a sztropkai főszolgabiróságra jelöltetésüket fogják kérni Bárczy Benedek, sztropkai j. szolgabiró és Urbán Ferenc, s.-a. újhelyi szolgabiró s tb. főszolgabíró. A választások után netalán megüresedő szolgabirói állomások betöltésére vonatkozó személyi kombinációk lapunk zártáig tudomásunkra még nem jutottak. A vármegyének egyik hív és ősz szolgáját, Bárczy József gyámpénztárost, folyó hó 24 én, az esteli órákban, szélütés érte. A beteg helyzete aggodalomra szolgáltat okot, mert beszélni nem bír, jobb kezét mozdítani sem tudja. Súlyos betegségének hire csak másnap terjedt el, mindenfelé a legőszintébb részvétet keltve. A gyámpénztár bujdosó állapotában is megemlékezvén az egyházról, a hajdanában kegyursága alatt állott ungvári és oranóczi templomok számára nagyértékü, régi arany-, ezüst-monstranciákat és áldozó kelyheket adott átal Mauri érseknek, kérve őt, hogy e drágaságokat, mint az ő hagyományait, halála után juttassa el a konstantinápolyi osztrák követség utján rendeltetési helyökre, ami meg is történt. Ezenfelül Bercsényi 3000 piaszterből álló kegyes alapítványt tőn a jezsuiták Sz.-Benedekről címzett galatai egyházának, — melynek sírboltjában boldogult neje nyugszik s ő maga is ott óhajtott pihenni, — oly célból, hogy lelki üdvösségükért ott, az ö és hitvese halálának évfordulója napján, örök időkre egy-egy énekes gyászmise, továbbá évenként 300 csendes mise tartassák. Rákóczi testi-lelki hiv barátja után tiz év múlva, 1735. ápril. 8-án elhunyván: mivel hogy édes anyja, Zrínyi Ilona hamvai mellett óhajtá örök álmát pihenni, — hű kamarása, Mikes Kelemen, mint tudjuk, azon év julius 4-én indult el Rodostóról tengeren, a gondosan bebalzsamozott drága tetemekkel Konstantinápolyba, hová 6-án megérkezvén, a koporsót rejtő ládát a galatai St.-Benoit-templomba szállittatá. Itt a fejedelmi halottat átvevő jezsuita-atyák a koporsót, az azonosság konstatálása végett, felnyitották. Ezzel Zrínyi Ilona fejedelemasszony sirlapját fölemeltetve, miután a hamvakat már annyira elporladva találták, hogy csak a koponyát emelhették ki: »aztat a fia koporsójába bezárták, és együtt eltemették;« irja a jelen volt Mikes. Mikor pedig a Rákóczi szép, címeres, feliratos, fehér márvány-síremléke elkészült, anyja sirlapját eltávolitván, ezt fektették csatolva. '^Ni Mai számunkhoz egy ív melléklet: van
