Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-01-31 / 5. szám

Melléklet a „Zemplén“ 5-ik számához.

a képviselőválasztást, bizony io—20— IOO máglya is elkelt, hogy az ember baj nélkül kialíja a 18 óráig tartó egy helyben maradást. Azokat a foltokat, melyek a havon táborozó választók lábnyomaitól támadtak, másnap, jan. 29-én, deci- meteres fris hóréteggel hintette be a tisztaságára úgy látszik nagyon féltékeny tél apó.

(Fiatal öngyilkos). Mitró György újhelyi jó módú gazda ember 15 éves fia, tegnapra viradóra szülei lakásán az istálóban felakasztotta magát. Mire észrevették, az életre keltésnek minden kísérlete hasztalannak bizonyult. Mi indította tette elkövetésére : nem tudják.

(Rendőri hir.) Gottlieb Ignác, rőfös kereskedő, rajta érte Weiszburg Ármin nevű segédjét, amint egy kendőt akart kabátja alá csúsztatni. Ezért a tettéért, valamint már régibb idő óta tapasztalt gyanús vi elete miatt, gazdája a rendőrséghez kisértette, hol nem kis feladatot igénylő faggatás után beösmerte, hogy gazdája portékáját már hónapok óta dézsmálja. A lopott tárgyakat többnyire rokonainak és cimboráinak osztogatta el, kiktől azokat nagyrészben sikerült visszakeriteni.

(A postautalványok kifizetésének záróráját) a kassai kir. po^ta és táviró-igazgatóság a sátoralja újhelyi posta és táviró hivatalnál esti 5'/s órára, a nagymihályi és gálszécsi hivataloknál esti 51/i órara és végül a homonnai hivata’oknál esti 5 órára tűzte ki.

(Engedelem gyűjtésre) A belügyminister megengedte a sztr.-bisztrai gk. hitközségnek, hogy temploma felépithetése céljából 3 hónapon át könyörületes adományokat gyüjthessen országszerte.

(Névváltoztatás.) A belügyminister Glück Sámuel varannai lakos vezetéknevének GerS-re kért átváltoztathatását megengedte.

(Az influenza orvossága.) Egy külföldi apát- ur, saját tapasztalása alapján, a mézet ajánlja kitűnő háziszerül az influenza ellen. Ha még nincs bajunk, u m. naponta egy-egy kávéskanálnyi mézet szopogass-unk el; ha pedig már valaki beteg : akkor egy pobár forró vízben fel kell olvasztani a mézet és a folyadék gőzét kell belélegzenie.

(Amerika hatása) Hogy a mi parasztjaink mennyire civilizálódnak Amerikában, példa rá egy tavarnai paraszt szélhámossága. Ez a paraszt, irja tudósítónk, kiadta magát szobafestőnek, szíjártónak, cipésznek stb. mesternek egy személyben. Homonnára menvén, előadta, hogy őt a kernen- czei gróf megbízta, keressen ügyes segédeket, de minél többet, mert sok és sürgő dolog van a kemenczei kastélyban. A felültetett iparosoknak ajánlotta, hogy csak menjenek előre, majd u is követi őket Kemenczére. Ezek hittek a szélhámosnak s csak akkor ábrándultak ki hosszú orral, mikor már faképnél hagyta őket a furfangos paraszt, ki Amerikában tanulhatta el a szélhámosság mesterségét. Persze a jóhiszemű homonnai iparosoknak bánom-pénzét, melyet a szélhámos zsebrevágott, majd megfizeti a tavarnai nagy harang — ha van 1 A rászedett iparosok feljelentést tettek a hatóságnál.

(A kereskedelmi forgalomban) levő valameny- nyi dors-májolajak közül tudvalevőleg a Maager Vilmos-félét rendelik leggyakrabban az orvosok, mert a Maager-cég Bécsben majdnem 25 évi fen- állása óta a tapasztalat szerint rendesen egyenlő jóságu és hatással biró minőséget hoz forgalomba. A valódi Maager-féle dors-májolaj elnyerése céljából tessék a bevásárlásnál arra ügyelni, hogy az üve gen a > Maager* név be legyen égetve és hogy a cimjegyen, valamint a használati utasításon is a «Maager« név látható legyen.

(Válasszuk) meg jól a magbeszerzési forrást! Jóllehet hogy még hó és jég környékez bennünket, de azért a melegágyak körül már sürgölődnünk kell és elvetjük a korai fogyasztásra való konyhakerti termények magvát, mely terményeket hosszú rideg tél utolján mindenki szívesen látja asztalán. Annál bosszantóbb aztán, ha holmi kétes forrásokból hozatott magvak révén a melegágy eredményeitől elesik a kertészkedő közönség és a korai főzelék helyett gyom, kóró, gaz, lapu vagy a legjobb ily esetben holmi silány kótytermény van a melegágyban. Előfordul ez pedig most gyak rabban, mint azelőtt; mert egyes régi, szolid magárus czégek sikereitől indíttatva, gombamódra bukkannak fel a talmi magárusok, kik ugyan ép oly gyorsan tűnnek el a felszínről, mint a hogy felburjánoznak. de még mindig e(ég ideig tart üzérkedésük, hogy a tőlök kerülő legtöbb' esetben haszontalan mag rév.n a melegágyak körül tai;?dozó kertészt és közönséget megfosszák munkájuknak eredményétől, valamint még végzetesebb következmények hárulhatnak a mezei gazdákra, kiknek magrszükségletök beszerzése ugyancsak még fontosabih momentum, mint a melegágyak és ily elemeknek lépre mennek, mert ezeknek hirdetéseik eget, fö.'det, olcsóságot és tudja az ég még mindenféle csalétket ígérvén, tévedésbe ejthetik a gazdát, ki azi^n a maga kárán okul, hogy ily elemeket, melyeknek múltjuk e téren nincs és semmiféle garantiál nem nyújthatnak, a mag beszerzése alkalmával kerülnie kellett volna. Legyünk résen az ilyenekkel szemben 1 Válasszuk meg beszerzési forrásunkat!

Fölkérjük mindazon t. c. előfizetőket, kik lapunkat uj-évtől megtartották, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb beküldeni, valamint azokat is, kik a múlt évről még mindég hátrálékban vannak.

Továbbá értesítjük a Gazd. Egyesület t. c. tagjait, hogy az előfizetéseket két részletben is elfogadjuk, bezárólag julius l-ig.

Tisztelettel

A Zemplén kiadóhivatala.

Egyesületi élet.

Jelentés

a magyar nyelvet s népnevelést Zemplénmegyében terjeszti) egyesület 1890. és 1891. évi működéséről).

— Folytatás. —

T. Közgyűlés!

Évi rendes közgyűlésünk tartásának napja, egyesületünk t. elnökének a közügyek terén való nagy elfoglaltatása miatt, oly későre esvén, hogy az 1891. évből is csak pár nap van hátra már, mely idő tartam alatt pedig egyesületünk életében lényeges változások nem igen szoktak előfordulni: engedje meg a t közgyűlés, hogy b. türelmével visszaélve, elmondjuk itt a még fqlyó, — de nehány óra múlva szintén múlttá leendő 1891. év év által egyesületünkre hozott eseményeket s vázoljuk röviden az ezen eseményekkel szemben egyesületünk által kifejtett ténykedést is.

Egyesületünk, — illetőleg választmányunk működése a meglevők fenn- és rendbentartásának munkájában határozódik jórészt ez évben is. — Lássuk tehát, hogy mik voltak azok, mikre gondot kellett viselnünk s hogyan teljesítettük e részben feladatunkat.

Az 1891. évben vármegyénk községei közül 21-ben 22 ovoda vagy gyermekmenhely működött, így magában kicsinyszám ez, t. Közgyűlés; de nagygyá lesz, ha jelezzük azt, hogy vármegyénk e számmal hazánk 63 megyéje között a 7-ik helyen áll s az óvodák számára való tekintettel csak Szatmár-, Pest-Pilis-, Bács-Bodrog-, Nyitra-, Gömör- és Brassó vármegyék által előztetik meg, a szomszéd megyék pd. u m. Ung 7-, Bereg 16-, Sáros 9-, Abauj 3 , Borsod 3- s a felvidéki többi megyék : Szepes 5-, Árva 4-, Liptó 7-, Zólyom 8-, Tren- csén 8-, Turócz 2- és Máramaros 6 óvodájával mind meszsze mögötte maradnak megyénknek. E 22 óvodánk a következő községekben van: Bottyánban, Cz.-Hosszumezőn, Erdőbényén, Gál- szécsen, Golopon, Homonnán, Kelecsenyben, Mádon, Nagymihályban, Nagyruszkán, Parnón, Sárospatakon egy-egy, Sátoralja-Ujhelyben kettő, Szerencsen. Szinnán, Sztropkón, Tállyán, Tokajban, Tolcsván, T-Terebesen és Varannón szintén egyegyEzek közül egyesületünk által, vagy egyesületünk segélyeinek igénybe vételével létesittet- tek s egyesületünk segélyével tartatnak fenn, egy szóval egyesületünk fennhatósága alatt állanak a cz.-hosszumezői, gálszécsi, kelecsenyi, n.-ruszkai, parnói, szintiai, sztropkói, t.-terebesi, és varannói óvodák. — A külömböző vallásfelekezetek által (r. kath. és ev. ref.) — illetőleg egyes felekezeti alapok s alapítványokból létesittetett s tartatik fenn a bottyáni-, erdőbényei-, homonnai, sárospataki s az egyik s.-a.-ujhelyi óvoda. — Egyes községek, vagy a község értelmiségéből alakult egyesületek által létesittettek s tartatnak lenn a nagymihályi, tállyai és tolcsvai óvodák, — végre magán egyének által létesittetett s tartatott fenn ez évben is a golopi, a mádi és a másik s.-a.- ujhelyi továbbá a szerencsi és tokaji óvoda.

Csak egy pillantást kell vetnie e névsorra annak, ki megyénk viszonyait ismeri s azonnal átlátja, hogy egyesületünk óvodáinak székhelyei mind oly pontjai vármegyénknek, hol az egyesületünk előtt lebegő cél szempontjából való működésre tág tér van.

Ama 22 óvodában oktatást és ápolást nyert az évben 1930 gyermek és pedig 867 fiú, és 1063 leány. (A múlt évben összesen 1365 gyermek 618 űu és 747 leány) tehát 565-tel több mint az 1890. évben. — Ezek közül az egyesületünk fennhatósága alatt álló óvodákba járt 758 gyermek és pedig 373 fiú és 385 leány (az előző évben ösz- szesen 610, vagyis ez évben 148-al több) tehát az összes óvodázottaknak mintegy 39.2 százaléka.

Ha e számokkal szemben megyénk óvodaköteleseinek (3, 4, 5 évesek) számát csak 19 - 20 ezerre vesszük (pedig a 6—12 éves tankötelesek számát, 39,800-at véve alapul, annyinak legalább is kell óvodaköteleseink számát vennünk) e nagy számnak az óvoda elenyésző csekély számával való összehasonlításából szomorú következtetést vonhatunk le s beláthatjuk, hogy ha bár egyesületünk idestova 10 év óta egyengeti már megyénkben az óvodazás útját, — 10 év óta biztat- gatja már, édesgeti tyúkkal-kalácscsal a szülőket gyermekeik óvodába járatására, a községeket óvodák létesítésére, — mégis igen nagy szükség van

vármegyénkben is azon törvényre, mely a községeknek az óvodák és gyermekmenhelyek létesítését, a szülőknek pedig gyermekeik óvodába járatását kötelességükké teszi; — beláthatjuk, hogy igazuk volt és van azoknak, kik a népnevelés ez ágának tisztán társadalmi utón való rendezését kivihetetlennek tartották s tartják!

Az egyesületünk által fenntartott óvodákba járó gyermekek száma, az egyes [óvodák szerint következőleg oszlott meg:

1 A ez.-hosszumezöi óvodába járt (működésének e 3-ik évében 95 gyermek és pedig 50 fiú és 45 leány, kiket Nyeste Róza gondozott és ok tatott Lehóezky Endre esperes-plébános ur felügyelete alatt.

2. A gálszécsi óvodában a gálszécs-kohányi kisdedóvó egyesület felügyelete s Juhay Berta oki. óvónő vezetése alatt 64 gyermek és pedig 32 fiú s ugyanannyi leány részesült ápolásban s oktatásban. — (Ezen év ez óvodánk életében szintén a 3-ik volt!)

3. A kelecsenyi már hat év óta működő óvodánkban Csepka Amália áll. isk. tanitónő vezetése alatt 30 gyermek (21 fiú és 9 leány) nyert oktatást és ápolást. — Az óvónő működése feletti közvetlen felügyelet elvállalására az év Il-ik felében Czifrák Valér barancsi r. kath. plébános urat kértük fel, ki e tisztet készségesen el is vállalta.

4. A nagyruszkai, az előbbivel csaknem egy időben létesített óvodánkban Kutka Pál gkath. lelkész ur felügyelete alatt Tóth Julia kezei között

53 gyermek (36 fiú és 17 leány) talált oltalmat és menedéket.

5. Az 1887. óta működő parnói óyodában Hiszem Kálmán óvodafelügyelő ur közvetlen felügyelete mellett Bella Emma óvónő által 62 gyermek (30 fiú és 32 leány) gondoztatott s nyert oktatást.

6. Az ezen év első havában megnyílt szinnai óvodában az év első felében Puchman Erzsébetnek, az év útolsó hónapjaiban pedig Knieszncr Erzsébet oki. gyermekkertésznőnek védelmét és gondozását, Lehóezky Endre esp. plébános ur felügyelete alatt 40 gyermek vette igénybe (köztük

54 fiú, 56 leány.)

7. A sztropkói óvodába, mely szintén ez év első havában nyilt meg, Cseh Szeréna óvónő elé, kinek működésére Degró Péter rk, plébános ur ügyelt fel, 80 gyermek járt (15 fiú és 62 leány).

8. A tőketerebesi óvodában, mely 1886. óta áll nyitva e község kicsinyei előtt 130 gyermek (60 fiú és 70 leány) részesült ez évben gondozásban és oktatásban Visontay Kammilla óvónő vezetése és Perlsberg Ede esp. pléb. ur felügyelete alatt.

Végre 9. a varannói óvodában mely 1888 óta működik Fiedler Vilma oki. óvónő vezetése és Pereszlényi István ur felügyelete alatt.- ápolásban, gondozásban, oktatásban és nevelésben részesült 134 gyermek (65 fiú és 59 leány)

Egyesületünk ezen óvodáiban, mint általában megyénk minden óvodájában, az érintkezési s oktatási nyelv a magyar volt s a nagyrészt tót ajkú kis növendékeknek a magyar nyelv elsajátításában tett előhaladásáról, más szavakkal óvó nőink működésének eredményéről szólva csaknem minden óvodánkra rá illenek a gálszécsi óvoda- felügyelőség évi jelentéséből vett ezen sorok :,.. »nem hiszszük, hogy ezen intézmény áldásos voltáról és szükségességéről meg nem volna győződve mindenki; még az olyanokat sem véve ki, kiknek az óvodában nincsenek s nem voltak gyermekeik, vagy akik az óvoda küszöbét soha sem lépték át; hiszen az óvoda rövid két évi fenná- lása alatt is megmutatta, mit képes a fogékony gyermeki szivekbe s elmékbe beoltani. — Tapasztaltuk ezt a junius hó 31-én tartott vizsga alkalmával is, a melynek eredménye, t. i. a növendékek zamatos, tiszta magyar kiejtése, illedelmes magaviseleté s köszöntése, engedelmessége, verselése, munkássága .. az ott jelenlevőket örömmel töltvén el, az elnökséget az óvónővel szemben elismerésének kijelentésére ösztönözte. De tapasztalhatjuk ezt másutt is. A ki pl. most az utcán végig megy, mindenütt hazánk édes, zengzetes nyelvét fogja hallani oly gyermekektől, kiknek szüleik csak alig, vagy épen nem beszélnek magyarul, — oly gyermekektől, a kik ezelőtt két évvel csak tótul vagy zsidóul beszéltek. Hogy mily előny ez általában a gyermekre nézve, főkép akkor, midőn az óvodából az iskolába mennek át: arról könnyű meggyőződni. Érdekesnek tartjuk még felemlíteni, hogy ezek a kis óvodások valóságos magyarositók; mert sok esetben nem az anya tanítja őket nyelvére, hanem ők tanitják anyjukat a magyar nyelvre. Az óvodások anyanyelve többé nem a tót vagy a zsidó nyelv, ha- nam az óvoda nyelve vagyis a magyar!«

A nagyruszkai óvodának junius hó 13-án tartott vizsgáján való megjelenésre felkért Obláth Mór dr., gálszécsi jköri h. elnök, s Nemthy József főszolgabíró urak pedig a vizsgán szerzett tapasztalataikról szóló jelentésükben egyebek közt ekként nyilatkoznak: »a megjelentek nagyon figyeltek az óvónő által hozzájuk intézett szavakra s azok tartalmához képest hol egyszerre felemelkedtek ülé