Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-05-22 / 21. szám

letekről szóló tiszti ügyészi referádák következtek, ; melyek alapján S. Patak szab. rendelete lényeges | módósitással, — a sókuti, bereczkii és velejtei körjegyzőséghez tartozó községek szabályrendeletei megjegyzés nélkül jóváhagyattak ; ellenben a többi községekéi, minthogy az 1886. évi XXII. t.

c. 25. és 27, §§ ainak rendelkezéseivel ellenkeznek, módosítás és átdolgozás végett az elöljáróságoknak visszaadattak. — Homonna városnaktüzrendé- szeti szabályrendelete megerősittetett.

Még sok, de kevésbbé közérdekű ügy elintézése után felolvasták a számonkérőszéki ülés jegyzőkönyvét, mely a pénztárak rendben létéről és az egyes hivatalokban lévő ügy-hátrálékok apadásáról nyugtatta meg a közönséget.

Az újhelyi mértékhitelesitő hivatal bérleti viszonyának megszüntetésével kimondatott, hogy a vármegye azt továbbra is a volt bérlővel, Albrecht Tamás képesített hitelesítővel kezelteti és tőle a mértékhit. alap javára az évi nyers jövedelemnek 6°/e-át követeli havi részletekben, egyszersmind a bárcakönyv ellenőrzésének gyakorlását a vármegye számvevőségére bizta.

Végül a főszámvevő terjesztette elő határozatijavaslatait, melyek elfogadásával jóváhagyatta« : H.-Rokitó, Izb.-Rokitó, Izb.-Zbojna, Hazsina,

N. -Kemencze. B.-Újlak, Barancs, Kesznyéten, Tisza- Lucz, T.-Terebes, H -Németi, Agyidócz és F.-Kört- vélyes községek 1892. évi pótköltségvetései, —továbbá a sztropkai, málczai és göröginyei körjegyzőséghez tartozó községek pótköltségvetései, végre

O. -Liszka községnek 1892. évi költségvetése oly hozzáadással, hogy a konstatált hiányok és hibák jóvátételéről pótköltségvetéssel gondoskodjék, — végül jóváhagyattak: az e.-horváti körjegyzőségnek 1887—1890. évi, — a málczai krj. 1890. évi és petrahai körjegyzőségnek 1888—1890. évi zárószámadásai.

Ezek során a három napra terjedő közgyűlés, elnöklő főispán Öméltóságának éltetésével, f. hó 12-én végződött. A jegyzőkönyvek a 16-án tartott hitelesítő ülésben jóváhagyattak és meg- erősittettek,

Vármegyei ügyek.

A kir. földmivelésügyi minister Nyomárkay Hugó kácsándi lakost és birtokost, a nagymihályi járásterületére az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg.

A vármegye statisztikai választmánya f. hó 20-án tartott ülésében tárgyalta a főorvosnak az 1891-ről szóló közegészségügyi jelentését és az ahhoz csatolt statisztikai adatokat. Érdekelni fogja nagy közönséget, hogy 1891-ben a születettek száma 10,897. elhalálozottaké : 9158, volt éspedig férfi 4575, nő 4583; vallásfelekezetek közt elosztva a róm. katólikusokra: 3644. (4%) a g- katolikusokra: 2732 (3%) az ágostai hitvallásuakra : 195 (3%) a helvét hitvallásukra: 2005 (4%) végül az izraelitákra: 581 (i.9°/0) haláleset jut.— A kórállapotok voltak : mocsárgerji láz, influenza, szamárköhögés, veres himlő, vérhas, vörheny, difteritisz és egyiptomi szembetegség. — A vármegye 3 közkórházában ápolást nyert 1567 beteg, az ápolás napjainak száma: 36,165, ami, átlagos számítás szerint, 23,145 ft 60 krnyi kiadással járt. — Beoltatotti2,i93 gyermek.

Emlékezés Klapkára*

(Részlet »Vas Pista« költői beszély III-ik énekéből.

Harci dal is zendült, lelkesdést keltve, Szózatosan zengett Vörösmarty lelke ;

Neki rivalt Czuczor, Arany is felbuzdult S mélységes hangja, mint a vészharang kondult.

De kivált Petoji, ez a tüzes dalnok,

A ki honszerelmet bűbájosán dallott ;

Kézben ő is karddal, ajakán hő dallal Világot legyőzni kész volt a magyarral.

Honvédek szivében dala visszacsengett,

Trombita azzal szólt, a dob azzal pergett; Indulón azt zúgta tárogató öble:

»Vesszünk el mi inkább, mint a hon, — előre 1«

Hölgyek és leányok zászlókat hímeztek, Bajnokok fejére koszorúkat tűztek ;

Virágot hintettek utján a seregnek,

Honfiakkal együtt ők is lelkesedtek.

Hát a hős vezérek ? Csupa láng az is mind,

Már a hir nevükre dicsőséget is hint;

Damjanics, e hü szív, szerezsánok réme,

A veressipkások vakmerő vezéré.

Ott a tüzes Perczel, ki a horvát-népen Szerzetté babérját, és hasonlóképen

Hírek a nagyvilágból.

Murányi gróf (Ferdinánd bolgár fejedelem) pár napig Tátra-Füreden időzött s onnan a Koburg- uradalmakra utazott.

Németországban és Franciaországban a legáltalánosabb érdeklődés uralkodik a magyar nem zetnek ez évi junius 8-iki király-ünnepe iránt. Már négy-öt nappal az ünnep előtt Berlinből is, Páris- ból is külön vonatok fognak indulni Budapestre a külföldről ide özönlő vendégekkel.

Az osztrákok ellenséges indulattal fogadják sz uj pénzérték szabályozására vonatkozó javaslatokat, mert, mint ők hiszik, az uj pénzérték életbelépése Ausztriát másodrendű közgazdasági szerepre juttatná Magyarország mellett.

Hírek az országból.

|lil:i|tka Qyftrgy tábornok •Jj »Hullnak hullnak, egyre hullnak — legjobbjai a magyarnak« ... A múlt héten Baross minisztert siratta el, most Klapka tábornok elvesztését gyászolja a magyar. — Ki volt Klapka György? Az 1848/49-iki szabadságharc héroszai között a legelsők egyike ; annak a hősi kornak, Kossuth-tdl együtt, legkimagaslóbb alakja ; akkor a csaták óriása volt, később egy mondakör hőse lett, kit még az ellenség is »legyőzhetetlen«-nek tartott. Neve aranybetükkel ragyog a nemzeti történelemben, fegyvertényei örök hírt, dicsőséget biztosítottak számára az emberöltők emlékezetében. Zemplén földét B.-Kereszt- úr, Tarczal és Tokaj határaiban kivívott fényes diadalokkal az ő fegyvereinek hatalma avatta az eljövendő közszabadság ígéretföldévé. Szent-Tamás, Tápió-Bicske, lsaszeg, Nagy Sarló, Komárom, az 1848/49-ben lezajlott szabadságharc idejében a magyar fegyvereknek mindmegannyi diadalmas szinterei, hervadhatatlan babérokat teremnek az oltár számára, melyet a magyar Panteonban Klapka tábornok dicsőségére állít majd a nemzeti kegyelet. . . . Hadvezéri működése a hősnek nem szűnt meg a világosi fegyverletétel után. Mikor Komárom várát, melyet a magyar szabadság oázisául fen- tartott, elhagyta s idegen földre költözött; Kossuth és Teleky társaságában, tagja maradt a forradalmi igazgatóságnak s hadvezérlő működésével örökbecsű szolgálatokat tett a rabláncokba vert nemzet szerencsés felszabadítására. Az 1867-iki kiegyezés után szívvel-lélekkel a Deák-párthoz csatlakozott. ,Ha szerződést kötöttünk*, mondá, »meg is kell azt tartanunk . . . mert fegyverrel se vívhattunk volna ki többet, mint amit általa elértünk.« A szerb-török, később az orosz-török hadjáratok alkalmával Klapka volt nagymestere azoknak a haditerveknek melyek oly fényes diadalokat szereztek a török fegyvereknek. — Hetvenkét éves korában, váratlanul ütött végső órája. A hőst, ki annyiszor megszégyenítette a h Iáit, szélütés ölte meg. Az országgyűlés képviselőháza koszorút küldött történelmünk kiváló alakjának, Klapka tábornoknak koporsójára, melyet Budapesten a Deák-mauzoleom tőszomszédságában helyeztek az örök nyugalom helyére. — A szabadságharc tábornokai közül az ő halálával már csak hárman élnek : Görgey Artúr. Perczel Mór és Czecz János. A legnagyobb, Klapka tábornok, nincs többé — de emléke örökké élni fog s áldott lesz !

Teleki Sándor ezredes, Bem tábornoknak egykori kedves katonája, a hires Garibaldista, ké sőbb valóságos Robinson Cruzoe, koltói kastélyában fi hó 18-án este elhunyt. Igazi szittya ős

Görgey, az ifjú, aki már Bécsig jár, S a német sereget leveri kis hijján

Honvédek szemei csillagokat látnak,

Mikor hírét hallják a dicső csatáknak ;

Mikor nevét hallják sok jeles vitéznek,

Hiröket hirdetvén zengő hadi ének . . .

Mindez ekkép volt hát s neked is »Vas Pista« Csillagos egekbe lelkedet ez vonta;

Ez tüzelte szived, mig csatára mentél S mig bajtársaiddal csodákat miveltél.

Első vitéz tetted az vala, mint hallám,

Mikor Slikk benyomult bortermő Hegyalján S ketté vágni akart hadi utat ottan,

Mád, Tarczal, Keresztár, Tokaj aholott van.

Viadal folyt több nap, eleintén Szikszón Hol az erős ellen gránáttüzet is szór,

S újonc csapatokat már szörnyű veszélylyel Robbantja kegyetlen röppentyűje szélyel.

Már bomlik, zavarog a kicsinyebb tábor, Félelem, ijedtség sincs ilyenkor távol,

S mint a sötét felhő a napot megszállja, Komor gond borula Klapka homlokára.

»Ki csinál sereget, ha ez elvész, újra?

Avagy a győzőnek, vájj’, ki álljon útba ?

Nem messze Debreczen, ott a hon tanácsa, Slikk, bizony ezt veszi azután csapásra !«

természet a legdemokratikusabb értelemben; kuruc magyar, ki nemcsak a grófi rangot, hanem még a neve végén álló y-1 is fenhéjázásnak tekintvén, úgyszólván eldobta magától. Csak egyben volt hiú: a honszeretetben. Nyugodjék békében ?

A koronázás évfordulójának örömünnepe. A főrendi és képviselőház elhatározta, hogy a f. évi június hó 8-át, mint a koronázás évfordulóját, hálaadó istentisztelettel fogja megünnepelni s azután őfelségénél testületileg mutatja be hódolatát. Őfelsége, a király, már június 6 án Budapestre érkezik.

A koronázás emlékünnepén, kántorbőjt lett volna, de a pápa Magyarország összes katolikus híveinek megengedte, hogy a nemzeti ünnepen, június 8-án, húseledelekkel is élhetnek.

Uj titkos tanácsos. A király Bánffy Dezső bárót, a képviselőház elnökét, valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki.

A koronaérték megállapítása. Az új pénzérték rendezésének nagy műveletét öt törvényjavaslat rendelkezéseivel indította meg Wekerle Sándor dr. kir. pénzügyminister. A törvényjavaslatokat f. hó 14-én terjesztetté a képviselőház elé. E javaslatok közül a koronaérték megállapítására vonatkozót dióhéjba foglalva ösmertetjük : Az eddigi osztrák érték helyébe az aranyérték lép, melynek számításánál nem a forint, hanem a korona lesz az alapegység, melynek váltópénze a fillér, tévén 100 fillér egy koronát. A királyi pénzverő-intézetben készitnek arany-, esüst-, nikkel- és bronz-érmeket, Aranyérmek lesznek a húsz- és tízkoronások. Amazok átmérője 21, etnezeké 19 millimeter. — Az aranyérmek egyik lapjára jön a király egész alakja koronázási öltözetben s felirata lesz: Ferenc József I. K. A. Cs. és M. H, S. D. 0, Ap. kir. (Isten kegyelméből ausztriai császár és Magyar-, Horvát-, Szlavón-, Dalmátországok apostoli királya), alúl a pénzveretés évszáma. A másik lapra jön a magyar korona országainak egyesitett címere az angyalokkal; körirata lesz fent Magyar királyság, értékjelzése lent: 20 korona, illetőleg 10 korona. — A régi ezüst egyforintosok egyelőre még forgalomban maradnak, de korona értékkel járnak, vagy is egy ezüst forintos két koronát fog érni. Uj ezüst váltópénz lesz az egykoronás és félkoronás, — nikkelből veretnek 20- és 10 fillérest, — végre bronzból 2 és 1 fillérest; egyelőre azonban még forgalomban maradnak a mostani 20-, 10-, 4 , és 1/2 krajcárosok is, de koronaértékkel 40 , 20 , 8-, 2- és 1 fillért érnek. — Hasonlóképpen forgalomban maradnak a jelenlegi papírpénzek is, de névértékűknek minden forintja két koronával lesz számítandó.

Színház.

A négy hétre szabott szini évad, f. hó 17-én, fényes eredménynyel véget ért. Müpártoló közönség s pártolásra érdemes társulat elbúcsúztak egymástól — a viszontlátásra! A távozók kedves emlékeket visznek magukkal cserében a jó emlékekért, miket maguk után hagytak. Hir, szerencse, siker koszoruzza minden lépésüket mindenütt!

Az elmúlt csonka hétről szóló tudósításaink, melyeket térbeli szorultság miatt meg kellett csonkítanunk, ezek:

Szombaton, május 14 én, Kis molnárné, felemelt helyárakkal, félig telt ház előtt. (Jobban hangzott volna, s ami főbb, hasznosabb is lett volna : rendes helyárakkal, tömött ház előtt). Radó Antal Seribe »Giralda«-ja felhasználásával ügyesen (bár nagyon sikamlósán is), igazi magyaros karakterrel

Komor gond a vezért mig ekképen bántja,

Szállni huszárjait villámgyorsan látja ?

Hegyen ágyú bömböl, gránát tüze omlik,

Láng és füst iszonyun ott összegomolylik.

De a vezér szive alig dobban hármat,

Már lájta szemével, mit tesz a huszárhad ;

Már látja, hogy elől Pista kardja csillan Füstfelleg eloszlik s már csak a láng villan.

Lángja rohanásnak, sebes viadalnak,

Sereget megmentő huszár-diadalnak;

Mert Pista kardjától ott a tüzér elhult Gyilkos, tüzes ágyuk torka is elnémult.

Van örömrivalgás magyarok közt mindjár,

S mintha zivatarra kisüt a napsugár Fü, fa, virág ujul, növekedik szebben :

Úgy nőtt a bátorság a magyar seregben.

Téli zimankó is űzte a kis tábort,

De Pista közöttük fényes napsugár volt;

Ifjú bajnokoknak szivét ő tüzelte Vitézséget öntött mindnyájukba lelke.

Meg is álltak ők már hősiesen bátran,

Tarczalon és Mádon, az újabb csatákban ;

Slikk őket szorítá, célját űzve bőszen,

Nagy hadát Klapkára rávetve egészen.

Harci ravaszsághoz értett ez a német,

' Egyik szeme, hogy vak, még se vak vezérnek:

Folytatás a mellékleten