Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-05-15 / 20. szám

hangversenyek stb. rendezése által mulatságos szórakozást létesíteni néha-néha. Kettős célt érhetnénk el vele, unaloműzést és esetleg valami jótékony célra is begyülhetne nehány forint.

(Az amerikai kivándorlás) mely talán a gál- szécsi járásban van leginkább elterjedve a hadkötelezettség tekintetében is szomorú jelenséget mutatott. így a gálszécsi járásból a f. évi fősorozásra felhívott I. II. III-ik korosztálybeli 970 had köteles közzül 281, — a 66-ik számú gyalog ezredhez tavaszi fegyvergyakorlatra behívott 101 hadköteles közül pedig 62 van távol Amerikában.

(Egy anya, ki leányát keresi). Elszöktetett leányának fölkeresése miatt jelentkezett a gálszécsi szolgabirói hivatalnál e napokban özv. P. M—né bacskói lakos, kinek Mária nevű hajadon leányát egy lelketlen kufár elszöktette. Az anya sok után járásra kipuhatolta, hogy leánya Budapesten van, s özv. P-né most személyesen fáradt a fővárosba, hogy az államrendőrség segítségével leányát és elcsábitóját előkerittesse.

(Szülei gondatlanság.) Vécsérol írják : Feren- csik András ottani lakos a múlt hó 30-án másfél éves Mihály nevű fiát, hogy ő maga munkába mehessen, egy alig hat éves másik fiának gondjaira bízván, a két gyermek addig játszott az ura dalmi kert mellett elvonuló árok szélén, hogy a kissebbik fiú az árokban levő, különben sekély vízbe esvén, mielőtt a nagyobbik kiáltásaira a falubeliek segítségére mehettek volna, megfulladt. Á könnyelmű szülét gondatlanságáért felelősségre vonta a hatóság.

(Bikszádon) Szatmár-vármegyének ezen újabb időben oly nagy lendületet nyert kitűnő fürdőintézetében, mint halljuk, ez évben a tulajdonos áldozatkészségéből nemcsak nagyszabású szépészeti és kényelmi átalakulások történtek, hanem még egy rendszeres hidegvíz gyógyító intézet is létesült. A fürdőt ma nyitották meg. Egyébiránt, a bikszádi fürdőre vonatkozólag, részletesebb tájékozást nyújt lapunk mai számának hirdetésrovata.

(Eladó) egy lábakon álló teljesen uj díszes Cimbalom. Bővebbb felvilágosítást ad e lap ki adóhivatala.

Egész selyem, mintázott Foulordokat méterenként 85 krtól egész 4 frt 65 krig. (mintegy 450 különböző árnyalatban) megrendelt egyes öltönyökre, vagy egész végekben is szállít házhoz szállítva, postabér és vámmentesen Henneberg G. (cs. és kir. udvari szállító selyem- Ziirich-ben. Minták azonnal küldetnek. — Sveiczba címzett levelekre io kros bélyeg ragasztandó.

Irodalom.

A kegyenc, regény két kötetben, irta Sudermann H.. fordította Tábori Róbertné, A nagynevű német iró, akinek Becsület cimü drámáját a magyar közönség is a legnagyobb elismeréssel fogadta, jelen müvében a 48-as irodalom utáni Németországot ecseteli megkapó színekkel. A történet egy németországi kis városnak keretében játszódik le, de a milyen remekül jelzi a szerző alakjait, bátran mondható, hogy az egész kornak képét festi. A cselekmény maga annyira érdek- feszitő, hogy kevés újabb regényt lehet vele összehasonlítani. Megjelent Singer és Wolfner könyvkiadásában és a két kötetnek ára csinos piros vászonkötésben 1 ft.

A »Vasárnapi Ojság« május 8-iki száma a következő tartalommal jelent meg: .Zalka János győri megyés püspök.« (Arczképpel és a győri püspöki székesegyház és a püspökvár képével.) — Költemények: „Csak a napot.® lg máDdi Miklóstól. — „Vándorol a bárányfelhő.* „Hegedű szól.® Zoltán Vilmostól. — „Sárgult a lomb.« Farkas Sándertol. —■ .Leányszöktetés akadály nélkül.« Vig elbeszélés. Irta Zöldi Márton. — „A Fekete erdőtől a Fekete tengerig.® (Egy angol festő magyarországi rajzaival : „Dunaföldvár ;* „Dunaföldvári vizhordónők ;« »Monostorszegi női viselet ;® „Bezdáni magyar leányok;« ®Disznópásztor ;« »Disznócsorda a Duna partján;® »Nyomtatás;« »Sokacz lányok;« »Dunaföldvári mosónők;« „Vukovári görögdinnyék;® ®Czigány leány ;® .Dunai malmok ;® „Halász-kunyhó Gemenczén.® — ’Az 1892-iki nagy háború.® — »Rhampsinitos király kincstára.® (5 képpel.) Elbeszélés Gaisford J. F.-től. — „Csernovics Péter.® (Arcképpel.) — »Duse Eleonora.® Dr. Lázár Bélától. (Arcképpel.) — R. Hirsch Nellitöl, és jelmezképekkel: Gauthir Margit, Kleopatra és Fedora szerepeiben.) — .A keresztények üldözése Khinában." (Képekkel, Khinában készült rajzok után.) — Az Akadémia nagyhete. — Irodalom és művészet, Közintézetek és egyletek ; Mi újság; Sakkjáták; Képtalány stb. rendes heti rovatok. A „Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre 2 frt, »Politikai Újdonságok „-kai együtt 3 frt. — Ugyancsak a Franklin- Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utca 4. sz.) megrendelhető á „Képes Néplep« legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 frt 20 kr.

Egyesületi élet.

A magyar nyelvet és népnevelést Zemplén - vármegyében terjesztő egyesület f. hó io-én d.

u. 2 órakor tartott tisztújító közgyűlésén megvá lasztattak egyhangúlag, — elnökké: Andrássy Ti dar gróf, I. alelnökké: Prdmer Alajos, II. alelnökké: Fejes István, pénztárossá: Bydeskuty Sándor, jegyzővé: Kubinyi Mihály (új). — A választmány az időközben történt eltávozás és elhalálozás következtében 4 taggal egészittetett ki, ezek: Molnár István főispán, Maildth József gróf, Malonyay Ferenc és Nemes Ferenc. — A vidéki körök elnökeivé egyhangúlag megválasztattak: a szerencsi járásban: Zombory Gedő; a tokaji j. Vecsei Oláh Miklós (új): a s.-a.-újhelyi j. Czifrák Valér (új); a gálszécsi j. Andrássy Géza gróf, helyetteséül: Hiszem Kálmán (új); a nagy mihályi j. Sztáray Antal gróf, helyetteséül: Sulyovszky István (új); a homonnai j. Szirmay Pál, helyetteséül: Gerecz Lajos; a varannai j Balassa István báró. helyetteséül : Peresz lényi István (új); a szinnai j Lehoczky Endre, a sztropkói j. Tutkovics József és a bodrogközi j. Szerviczky Ödön.

Nyilvános nyugtázás.

A Gálszécsen felállítandó járási kórház javára újabban a következő dijak folytak be. — I. Ágy- alapitók részletfizetése. Molnár Béla dr. 400 ft, Gálszécs város közönsége 400 it. Gálszécsi takarék- és hitelpénztár 200 ft, — II. Alapitók II. évi részlete. Fábri Béla 40 ft, Obláth Mór dr. 40 ft, Svarcz Armin 20 ft, Beluis György 20 ft, Koch Gábor 20 ft, Spilenberg József 20 ft, Jámbor István IOO ft, Széchenyi gí. borsii urad. 100 ft, G-áy János 20 ft. — III. Rendes tagok által fizetett II-ik évi dijak. Kende Miksáné 30 ft, Kassay János 25 ft, Malcher Béla 25 ft, özv. Kapalló Péterné 12 ft, Ihnatko Emil, Szabó Zsigmond, Reiner Samu, Markovits Ignác, Klein P., Nemthy József, Wirtschrfter Pál 10 - 10 ft, Friedman Herman, Ruhtarcsik János, Kleimann Lipót, Soltész Mária, Cretos Kati, Czinner Henrik, Reich Jakab. Békés Ede, Braun Lipót, Markovits Jakab, Markovits Gyula, Kemény Dezső dr., Schreiber Mór, Krécsy Antal, Mandl Samu, Gross Ábrahám, Held Pepi, Karfunkel Fülöp, Friedmann Mór dr., Grün Salamon, Grün Lajos, Stern Miksa 5—5 ft, Herschko- vits Jónás 8 ft, — IV. Pártoló tagok befizetett dijai. Szemere Emil, 10 ft, Pilisy László 5 ft, Szerviczky Ödön 5 ft, Zempl. vármegye alisp. hiv. gyűjtése 34 ft, Sáros vármegye alisp. hiv. gyűjtése 1 ft 55 kr., Klein dr. ezredorvos 5 ít, Bessenyei Bertalan gyűjtése 6 ft, Grünberger Salamon 3 ft, Lefkovits Fülöp, Szerdahelyi Vince, Pereszlényi István, Kreyselt dr., Koch Gábor, Kannen- giesser 2—2 ft, — Stich Kálmán, Ferbstein József dr., Izsépy Géza, Géczy István, Hornyák József, Hornyák István, Puchy György, Vanyó János, Koleszár György, Benkő István, Zsobrák János, Burinkay, Fridmann Lipót, Koch Gábor 1--1 ft, — Összesen: 1755 ft 55 kr.

Vagyoni kimutatás,

Andrássy Géza gr. ágyalapitásért járuló 2000 ft, Andrássy Tivadar gf. 2000 fr, Molnár Béla dr. 400 ft részlet fizetés után még 1600 ft, Gálszécsi takarék és hitelpénztár 1200 ft befizetés után 800 ft, Gálszécs város 400 fitos részlet befizetés után 1600 ft, Gálszécsi polgárok ágyalapitásért hátraléka 1382 ft 90 kr, 34 község 5 év alatt fizet 7520 ft, egy aláírónál hátralékban 190 ft, összesen : 17092 ft 90 kr Takarékpénztár (gálszécsi) elhelyezett készpénz 4971 ft 63 kr. vagyis mindössze: 22064 fi 53 kr.

Gálszécs, 1892. május 9 én

Obláth Mór dr.

Gálszécsen létesítendő kórh. id. pénztárosa.

A Zemplén-vármegyéből való egyetemi hallgatóknak Budapesten fenálló egyesülete f. hó 7-én tartotta első ülését a húsvéti szünet után. A tanácskozást Kiss Ernő elnök vezette, ki megnyitójában megköszönte az iránta nyilvánuló bizalmat, s kijelentette, hogy tőle telhetőleg mindent el tog követni az egyesület felvirágoztatása érdekében, kérte egyszersmint e kör tagjait, hogy vele együtt vállvetve működjenek és támogassák őt jó taná csaikkal. Ezután Nemes Bertalan ügyv. j., mint az ez ideig fenállott szünetidei bizottság jegyzője, nehány meleghangú szó kisérerében átnyújtotta az egyesület 539 forintot tevő vagyonáról szóló takarékpénztári betéti könyvet és a nála volt ügyiratokat. A szünetidei bizottságnak a felmentvény megadatván — eddigi hasznos működésükért a tagoknak jegyzőkönyvileg elismerés szavaztatott. — Ezután az alapszabályok módosítása kerülvén napirendre, minthogy azok jóváhagyását a kir. bel ugyminiszter azért tagadta meg, mert nem áll élén az egyesületnek egy oly egyén, ki annak működéséért úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben kezességet szolgáltathatna, — ezért tehát az egyesület közlelkesedéssel Berndth Béla mádi orsz. képviselőt kiáltotta ki védőjéül, s őtet e tisztség elvállalására deputációval fogjuk felkérni. — Végül [ Lenkei Béla o. n. titkári állásáról való lemondá * sát jelentette be; helyébe egyhangúlag Sdrospataky József joghallgatót választottuk meg. Ezzel a tanácskozás véget ért. A legközelebbi értekezlet napjául e hó 12-ét tűztük ki, amikor is az alapszabályok megvitatását és esetleg a rendezendő nyári mulatság ügyét fogjuk szóba hozni. /?. J,

Nyilvános nyugtázás.

Varannón a f. évi április 20*án tartott gyermek szinielőadás alkalmával a jótékonycél iránt való tekintetből felülfizettek 1 ft 40 krjával: Fü- zesséry György és Hoznék Lajos, — Varga János 70 krt. Landau S. 1 ftot, Szemán János 60 krt, Udvardi V. 60 krt Verner Gyula, Valkovszky M. Nyomárkay, Kerekes Pál dr., Lois B., Czibur László, Füzesséry Tibor, Szendey 40—40 krt, Hrehuss Gyula, Rozenberg, Kerekes Antal, Kelemen dr., Ligeti Margit, Oroszy N, Plencner 20— 20 krt A tanügynevében köszöni — Varannón 1892. máj. 13. A közs. tantestület.

Köszönetnyilvánitás.

Alólirott B.-Zsaddny község közönsége nevében hálás köszönetét mondok Molnár Béla dr. országgyűlési képviselő ur őnagyságának azért a ne- mecszivü cselekedetéért, hogy az itteni állami elemi iskolába járó szegény tanulók felsegitésére 40 (negyven) frtot kegyeskedett ajándékozni. A lel kés tanügybarátot a haza javára sokáig éltesse az isten.

B. Zsadány, 1892. máj. 10.

Kárpáti Péter.

oki. tanító.

A kedves nőkről.

A „Zemplén® számára irta : Szabó Kalman.

A legrégibb könyv, a biblia, a nőt állatnak nevezi, aki csak arravaló, hogy a férfiaknak rabszolgálatokat teljesítsen. Keleten, hol a társadalmat, sőt a politikát is a vallás mozgatja, a nőt még most is ötödik keréknek tekintik. Emberi becse nincsen, csakis kalmár értéke, kit adnak és vesznek, mint nálunk a nyalánkságokat, az elemózsiát: cukrot, süteményt és a kiflit. (Szegény asszonyok! ha módomban állana, de megszabadítanálak benneteket ebből a kényelmetlen helyzetből 1)

A kereszténység és az ezzel járó európai civilizáció a kérdést máskép fogta fel. A nőt egyenlőrangunak tekintette a férfival. Megkülömböz- tetés más nincsen a két nem között csak az, hogy az egyiknek rövid, a másiknak hosszú haja van.

A krisztusi tan, midőn igy a férfihoz emelé a biblia által kitagadott asszonyokat, egyszersmind magára vállalá azt a kötelezettséget is, hogy ha a gyengébb nemet igy emberi jogaiba visszahelyezé, egyszersmind méltóvá is tegye azt ahoz a férfihoz, kinek kétségkívül több a sütnivalója, több a műveltsége. És amit gondolt, meg is tette. Nehogy kirijjon a nő a társadalmi és családi életből, mint a színes, de műveletlen pipacs a kultivált búzából, iskoláztatta őket, hogy méltók legyenek ahoz a testvér oldalbordához, melynek tájékáról vétettek és amelyre borulni minden percben készek. És ha nem is részesité őket olyan oktatásban, mint az erősebb nemet, mégsem hagyá őket parlagon, tudván jól, hogy a gyémántnak csak akkor van értéke, csak akkor gyönyörködteti és kápráztatja szemünket, ha az mennél jobban ki van csiszolva, fényesítve.

Korunk ezt az irányt fokozottabb mértékben folytatja és mindent elkövet arra nézve, hogy a régi előítéletekből csak a hosszú haj maradjon meg. De rögtön hozzáteszszúk, hogy nem úgy és olyképen, amint azt egyesek társadalmi állása megkívánná és főleg nem az életre való tekintettel, Általában el lehet mondani nőnevelésünkről, hogy az nem egyéb, mint az ide-oda kapkodás gyámoltalan szülötte. A szülék rendesen egy társadalmi létrával fellebb óhajtják tolni a nevelés által szöszkéjöket. Csakhogy az a törekvés nem a belső tarta'om gazdagításában, hanem a külsőségekben nyilvánul. A két tényező nem lévén aztán arányban és összhangban — oly nevetséges groteszk alak jő ki a nevelés kohójából, hogy láttára az embernek nevetésében füléig húzódik a a szája. Hasonlít az ilyen kis szöszi a pávához : ragyogó a ruhája, (de ne tessék elfintoritani azt a pisze orrocskát) rikácsoló a hángja.

Hogy a hasonlatnál maradjunk, mennyivel másféle a fülemile? Egyszerű a ruhája, de hangja, ha elementáris erővel nekifog a dalnak, egész lényünket kedves hangulatba hozza. Kürülbelől ilyennek kellene lennie a nőnevelésnek is : külsőleg egyszerűnek, belsőleg mennél gazdagabbnak és nemesebbnek. Akkor még kedvesebbek és el- ragadóbbak volnának a szöszik.

Az is nagy baj, hogy egyhelyt pusztán a gyakorlatiasságra nevelik a leányt, másutt ezt semmibe sem veszik, hanem történelemmel, földrajzzal, természettannal stb halványítják a len- virágkék szemecskéket, még oly körülmények között is, ahol a szép, kacsingató szemeknek egykor a kamrában, konyhában és a gyermekek körül kell szemlét tennie.

A kenyérről pl. csak azt .tudja, hogy azt meg kell enni ; a tejfelről azt se tudja, alul van-e, avagy felül. Hogy volna képes aztán az ilyen asszonyka az ő férjecskéjének tejfölös csuszát készíteni ? A neveléstanhoz pláne csak annyit konyit mint a tyuk az ABC-hez. Tehát azt nem is sejti,’ hogy kell a kenyeret sütni, de azt igen, hogy hol van Madagaskár és hogyan készítik a sere- csen pálinkát : az arakot. A gyermekneveléshez dunsztja sincs, ellenben arról van fogalma, hogy mi az a felső- és alsó nyomású gép. Ruhát nem tud foltozni, de azt apróra elbeszéli, hogy az indusok mikép skalpirozzák le és lyukasztják ki a fehérek borit.

Ebből látjuk, mily fonák az il; en nevelés és milyen a keze alól kikerült »kisasszony.« A