Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1892-05-15 / 20. szám
mi körülte van, azzal nem törődik ; ellenben amit sohasem fog látni, a föld túlsó oldaláról ala- ; pos fogalmai vannak. Ha igaz a régiek ama mondása, hogy: »Non scholae, séd vitae disci- mus,* akkor ez már csakugyan nem nevelés, ha- vem a legmegrögzöttebb butaság és nevelészeti szédelgés. Erről a szédelgő nevelésről hallottam egy adomát. Nagyon jó. Legalább én annyit kacagtam rajta, hogy mellényemről valamennyi gomb lepergett és szám, bár anélkül is jó nagy, öt milliméternyire berepedt. Az adoma röviden ez. Y. megházasodott. Elvette a kedves Marriet- tet. Mariette már félévig volt Y-nál. Ekkor a szakácsnő halálosan megbetegedett. De ugyanekkor vendégek érkeztek éhesen. Eszkimó van: fóka nincs. Főzni és sütni kell rögtön. De a kedves Mariette nem ismeri ezt a tudományt. A faluban nincs senki, aki úri ételt létrehozni képes volna. Van lótás futás, ki a konyhába és be a szobába, innen ismét ki a kamrába. Férj és leleség közt ankét ankétet ér, hogy miként lehetne valami rágni- és nyelnivalót összehozni. A vendégek ezalatt egyedül vannak bent a szobában és mást nem tehetvén, nézik, bámulják a falon függő aranyos rámáju néma képeket, közbe közbe a helyzetre vonatkozó titkos pillantások is végeztetnek. Mig ezek a dolgok csendben igy folynak, azalatt kint a fiatal házaspár kezdi oldani a kér dést: a sufniban életre-halálra keresik az életmentőt, a szakácskönyvet. Nemsokára pattog a tűz a konyhán, a fazekakban fő a viz, a hús ázik a tálban, liszt, tojás, cukor, tejföl keverednek össze egy más edényben. Az asszonyka forgolódik, néha-néha leül és olvasgatja a konyha-bibliát. Most épen igen el van mélyedve benne. A konyhában csend van, csak a tűz zihálása, a viz fortyogása, a szalonnazsir sercegése és az ágy alatt lustálkodó kis kopók fogainak csattogása hallatszik, a mint ezek a szemtelen legyeket kapkodják. A szin rögtön változik. Az egyik kopó szemében a földön levő hús és keverékek láttára feléled az éhség zöld ragyog- ványa, elszántan egyet ugrik, utána a társa és az elemózsiát csakhamar gyomrukba temetik. Az történt t. i. hogy mig a kedves Mariette betűzte a szakácskönyvből, hogy miként kell ezt meg amazt készíteni, azalatt a két udvariaiLn l opó felhabzsolta a tanulmányi alapot. A dolog természetesen tragikomikus végétért. A háziak restelkedtek, a vendégek éhesen maradtak, de a kopók ordítottak. A milyen furcsa és félszeg az ilyen nevelés, még bolondabb az, akit csak a gyakorlati élet szempontjából nevelnek és nevelésénél más körülményeket figyelmen kivül hagynak. Ennek az illusztrálására is van egy adomám. Ez még rövidebb mint a másik. Egy pár szóból összeállítom. Bál van. Épen francia négyes következik. Egy gavallér szétnéz és a szeme megáll .egy kedves szőkén. Bemutatja neki magát. — Szabad angazsiroznom kisasszony a következő négyesre? — Én nem vagyok Angazsirka, feleié egész indignálódva a kisasszony, hanem Mariska. Ebből a félig tréfás, fé ig komoly cikkelyből nem vonom le a megszivelnivalókat; ezt lesznek szívesek megtenni magok a kedves olvasók : a torzonborz bajuszu apák, a csókolnivaló mamák és az eperajku szöszik. Nos ? . . . Temetésre. .. Temetésre szól a falu harangja, Elhervadt a vidék legszebb virága. Ott zokog a szeretője felette, Mély a Tisza szőke vize, De mélyebb a keserve Majd ha nekem hangzik fel a gyászének, Mikor engem harangszóval kisérnek . . Fog-e könyet ejteni majd érettem, Az, akiért életemben Olyan sokat szenvedtem ? . . . K. Árpád. Jubiláló orgonafa. — Tavasz dísze. — Ki ne szeretné az orgona-virágot, ezt a kedves, poétikus díszét fényes parkoknak és igénytelenebb kerteknek egyaránt. Mikor a tavasz ifjúkorát éli, a gyögyvirággal és jázminnal virul egyszerre s balzsamos illata bűbájos álmokat lop régi szebb időkről minden költészetre hajlandó lélekbe. Most midőn virágzása ideje újra elkövetkezett illő, hogy megemlékezzünk róla, annál is inkább, mert hamvas, halványlila szirmai most már háromszázharmadszor borulnak virágba a mi országunkban is. Az első tövet Busbeque, II. Miksa császár követe, hozta Konstantinápolyból Bécsbe, innen származott át hozzánk. Az első botanikus, aki méltatta, Maíthiolus volt, s ő róla több ideig , Lilac Matthioli* volt az orgonafa hivatalos neve. Később (1735) a nagy Linné Siringának nevezte el- mely névvel különben már Lubelius 1576 ban is illette. Csudálatos, hogy még »Syringa coerulea lusi- tanica«-uak is nevezi Wittstein egy etimológiai szótára, ami merő paradokszon, mert Busbeque Konstantinápolyból hozta s Portugáliában, a legnyu- gotibb Európában nincs is orgonafa. A Syringának 7—8 faja ösmeretes, de ezek közül melyiket hozta magával II. Miksa császár követe, azt nem tudni. Nálunk először Budán virágzott 1591. tavaszán Halbauer budai polgár kertjében, a hol csodájára jártak az orgonafának. Régen elpusztult már az a kert, régen por és hamu az a nemzedék, mely az orgona első virágaiban gyönyörködött. Ma már közönségesek a a virágzó orgonabokrokkal telt kertek, fészket ver közéjük a csalogány és mig ez énekével elbájol; az orgonavirág mámoritó illatával ma is gyönyörködteti az emberi lelket. HIVATALOS RÉSZ. 7323. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Körözés és az eredmény bejelentése céljából kiadom. S.-A.-Ujhely, 1892. május 4. Matolai Etele, alispán. Másolat. Hunyadvármegye alispánja Sz. 2040—92. Tímár Nikoláé (Miklós) hátszegi postahivatali levélhordó f. évi március hó 16-án, a postahivatalból megszökött, anélkül, hogy a reá bízott levelekről beszámolt volna. — Személyleirása : 22 éves, magas termetű, vékony vézna testalkatú, haja szőke, arca kerek, szemei kékek, beszél magyarul és románul. Tisztelettel kérem a tekintetes Társhatóságot, hogy nevezett Tímár Nikoláét hatósága területén nyomoztatni s feltalálása esetén a nála levő tárgyak biztonságba helyezése mellett őt Hátszeg város rendőrkapitányi hivatalához toloncoltatni s ezt velem tudatni szíveskedjék. Déva, 1892. március hó 24-én, alispán helyett Hollaki 8 k. főjegyző. GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ. Rovatvezető: MÁRTON MIHÁLY. 159/1892. Zemplénvármegyei gazd. egyesülettől. Felhívás. A jégkár elleni biztosítás ideje beállván, időszerűvé vált a gazdasági egyesület tisztelt tagjai nak figyelmét az egyesület és az első magyar általános biztositó társaság között létrejött szerződésre felhívni. Ha ugyanis az egyesületi tagok az említett társaságnál biztosítják jégkár ellen vetéseiket, a megszabott díjtételekből 2°/0-nyi engedményt kapnak: ha pedig az ugyanazon biztositó társaság által alakított »magyar gazdák jégbiztositási szövetségé-* be 12 évi tartamra lépnek, ama 2%-nyi enged ményen felül jég biztosításaik után járó dijaik még legalább is 2O°/0-el szállíttatnak le. 3—3 A gazdasági egyesület titkári hivatala. Nyilt-tér*) Legerősebb natrontart.-ilmú savany&vk. (84 r. tetted szénsavas p->lron 10,000 r. vízben), túlságos gyomor- lavkénző'*A. gyomorégés 6s a gyomor szimos egyéb bajai ellen. Kizárólagos szállítók MATTON! és WILLE, BUDAPEST. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk. szerkeszti póstátja. P. G. urnák. Gilsiées. Onnan már van rendes tudósítónk, de azért szívesen vesszünk az ön érdeklődését is. Panoráma — 8zépha\om, — Sok embernek c. verseket nem használhatjuk. írójukat kérjük, hogy a kézirat sorsa felől egy hét alatt intézkedjék. Elmar. 'Látogatást kérünk. Felelős szerkesztő : ID02STC3-6 GFST. <3-±3 Kiadótulajdonos: ÖZ"V. BOBUTH ELBMÉBNÉ 95. 92. kpv. szhoz. A központi választ, elnökétől. Fürdő megnyitás. Tekintetes összeíró küldöttségi elnök ur I Szives tudomás végett értesítem a T. küldöttségi elnök urat, hogy az összeírás alkalmával használni szokott eredeti képviselő választási név- , lajstromok jelenleg azért nem küldettek meg a T. küldöttsségi Elnök urnák, mert azok a nm. belügyministérium rendelete folytán minden köz ségnek saját magáé lévén, a községi irattárban leendő megőrzés végett kiküldettek a honnan is azokat az összeíráskor az illető elöljáróktól használat végett követelje elő. Ha azonban a névjegyzék valamely községnél elveszett volna, arról hozzám sürgöny-jelentés teendő, hogy az itteni példányt a hibás fél költségére azonnal lemásoltathassam, nehogy a kiigazítási munkálat elkéssék. S.-A.-Ujhely, 1892. május 14. Matolai Etele, alispán, kpv. elnök. A ni. k. pénzügyigazgatóságtól. 31745. sz. 11467, 14114, 14415, 14864. számok. VI. 1891. VI. 1892. K:örreiicS.elet. Zemplén-v&rmegve valamennyi községi, Illetőleg körjegyzőjének. Dohányjövedéki kihágás miatt elitéit Kunyó András özvegye szül. Czapár Zsuzsánna b.-olaszi születésű, volt szabolcsmegyei visi lakos, — dohányjövedéki kihágás miatt elitéit Hetei István özvegye, szül. Hubák Borbála, abarai születésű volt erdő-horváti lakos, — Baranics Ferenc és Szabó Mihály volt csendőrök, Czeiczner Dezső volt számgyakornok, Czifra Gergely volt pénzügyőri szemlész, — dohányjövedéki kihágás miatt elitéit Vaskó István, előbb volt kaponyai, utóbb kis-ráskai lakos, — végre Libeg János és Lichtenberg Ferenc, volt csendőrök, — ismeretlen helyre távoztak. Utasittatik a cim, hogy nevezett egyéneknek jelenlegi tartózkodási helyét a községben és területén nyomozza s feltalálásuk esetén ide azonnal tegyen jelentést. S.-A.-Ujhely, 1892. május 2. Kecske, kir. pénzügyigazgató. Szives tudomásvétel végett közhírré tétetik miszerint a méltóságos gf. Széchenyi Sándor uradalmához tartozó nagy-toronyai fürdőben az évad f. évi május hó 8-ik napján veszi kezdetét. 2-3 .A. fürdő kezelőség. A Klastrom-utca 786. számú ház eladó. Közvetítők kizáratnak. Értekezni lehet ugyanott a tulaj- 2_2 donosnál. A „ZEMPLÉN“ KÖNYYNYOMDA-MÜINTÉZETE ajánlja a kor kívánalmainak jól berendezett s teljesen szakképzett erőkkel működő KÖNYVKÖTÉSZETÉT a n. é. közönség becses pártfogásába hol is minden e szakmába vágó munkák a legizlésteljesebben készíttetnek. A könyveken eszközlendő mindennemű kézi- és géparanyozások jutányos áron a legszebb kivitelben eszközöltetnek. 99*" A t- községi bírák és körjegyző urak, a nálunk vásárolt nyomtatványok bekötésénél 40°/o árengedményben részesülnek.
