Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-04-24 / 17. szám

Melléklet a „Zemplén“ 17-ik számához. Kendyné, (Mirabella), — Rákossy (Ottokár), — Bemczky (Pista), igyekezettel sürögtek-forogtak. Kedden, ápr. 19-én Bánk bán, a magyar Sakespeare, Katona Józsefnek remeke. Hetven- egynehány esztendő választ el az időtől, mikor ez a történeti dráma »irattatódott.« Hosszan ha­ladó időre volt szükség, mig tartalmát a kor meg­értette, koncepcióját a kritika »remek«-nek mi­nősítette, nemzete a költőt, »halhatatlanságáért« megkoszorúzta. - - Bánk bán! Úgy hangzik e szó, ha kimondjuk, mintha az ősi sirból fölidézett valamelyik dédapónak a félelmetes szelleme volna, kinek egyszeres fölemlitésével ráncba szedi a dur- cás babát szigorú mamája. Pedig ez az idióma: Bánk bán, mai szóforma szerint Benedek gróf, históriai értelemben véve jelenti II. Endre király helytartóját, Magyarország nagyurát, műbirálati fel­fogással pedig jelent egy politikai Hamlet-et, kinek, mint drámai hősnek az a rendeltetése, hogy mi dón kívánja sem halhat meg, sőt éppen az a leg­nagyobb büntetése, hogy életben marad. — — De lássunk a mai est sikerének méltatásához. Bánk bán előadása első alkalom volt a társulat drámai erőinek bemutatására. Sietünk megjegyezni, hogy a széreplők érdemes környezetéből Kazaliczky Antal, Ujhely számára uj ember, mint Bánk bán, szinte művészi nagyságban magaslott ki. Hőse kompli­kált tragikumának minden legkisebb porcikáját átértő és fölérző, hű utánzatban interpretálta a költő gondolatát, akaratát, játéka nemcsak egyes hű vonásokat szemléltetett a hős jelleméből, de egy tetőtől talpig, érzelemben és észjárásban tö­kéletes Bánk bán-t varázsolt a kisszámú, de mfi- értő s éppen ezért iránta hálás nézöség elé. Min­den eszköz, mire a szóló művészetnek külső ha­tás tekintetében szüksége van, plasztika, gesztus, mimika, dikcióban a ritmus szépségének ragyo­gása: Kazaliczkynak az mind birtokában. — Mellette, mint délezeg cédrus, az élet üdeségével, a jellem büszkeségével magaslott ki Szentessy Ilon (Ger­trudis), — nemkülönben öntudatos, értelmes ala­kításával Gyurmann Aliz (Melinda), — a közálla­potokkal elégedetlen, az énjében szilaj és zajongó, a közhatásában politikai garabonciásnak, Petur bán­nak mindvégig következetes ábrázolásával Győré, — a ledérség gőzétől mozgatott, gyáva »ritter« (Ottó) személyesitésében Szathmáry, — a kigyósimaságú Biberach-nak élethű hasonmásában Halmay, — és, kit a legelsők közt kellett volna említenem, a sorsa szerint földhöz ragadt szegény, de a jellem kincseiben dúsgazdag Tiborcz szerepében Boross: dicséretreméltó, sürü tapsokkal érdemesen jutal­mazott feladatokat végeztek. Szerdahelyi (II. Endre) sugár alakjával, rokonszenves megjelenésével, de nemes önmérsékléssel adott szerepében is, figyel­met keltett. — Mindent egybefoglalva: a társu- larnak jeles drámai erőitől még sok, igaz, afféle sakespeare-i élvezetet remélünk. Szerdán, ápril 20 án, A Nebántsvirág, ked­ves zenéjű operet. Hogy nem volt telt ház: nem az érdeklődés hiányának, hanem a rettentő rósz időnek kell betudni, mely a színházi közönséget is elrettentette. Azokat, kik mégis eljöttek, két dolog vonzotta. Először az, hogy Halmayné volt a Ne­bántsvirág ; másodszor meg az, hogy minél több­ször élvezzük ezt a fülbemászó operetet, annál jobban tetszik. —- Halmayné szinte pazar fényben ragyogtatta hangjának ércét és zománcát, mely­nek drámai fajsulya ma már egy Blaha Lujzáé val vetekedik. — Szerdahelyi a Champlatreux sze­repéből való elődeit mind felülmúlta. Dicsére­tes tulajdonsága e tehetséges fiatal színésznek az is, hogy nagyon érthetően és jellemző hangárnya­lással tud énekelni, — Kaniay (fejedelem asszony) ma is megerősített abban a meggyőződésünkben, hogy ö a társulatnak egyik nagyon hasznavehető tagja, — Boross (Celestin) jó volt, de a Sziklay Celesztinje által támasztott igényeket (nem birta kielégíteni, — Győré (Chateu Gibus gróf őrnagy), -- Kendy P. (Corinna), — Szathmáry (szingigaz- gató), — Torday (Loriot) emelték az összhatást. Csütörtökön, ápril 21-én, Musotte. Gue de Maupassant és S. Normand színműve. — Kik ma felcsigázott várakozással mentek el a színházba (de mind összevéve i csak igen kevéskén voltak) várakozásukban nagyon megcsalatkoztak. Nem a darabban, mely elegáns témberű, szellemes ötle­tekben, s úgynevezett »kényes helyzet*-ekben is bő­velkedő, hanem megcsalatkoztak az előadás élve­zetességében. Nagyon, de nagyon bágyasztó hideg­ség, mely talán a nézőtérről áramlott föl a sz:nre, indisponálta erősen a színjátszók elsőbbrendűjeit, u. m. Kazaliczky-1 (Jean), — Boross-1 (Martinéi) és Győré-1 (Petitpré), kik a bánk-báni színvonalról lehanyatlottak egész a sablonos középszerűség vonaláig, — Ellenben Gyurmann A. (Musotte) igaz, benső részvétre hangoló ábrázolásával, — Szentessy Ilon (Rouchardné) könnyed, elegáns já­tékával és Szerdahelyi (Leon) előkelő nonsalánszá- val múltkori jó véleményünkben megerősítettek. — Kaniay Teréz (Flachené szülésznő) pompás kedvre hangolt jóízű mókáival, dévajkodó svádá- jával, — Kendy P. (Gilberte) érzés nélkül s ter­mészetesen hatástalanul is tudta le a neki még lecke számba menő szép szerepet. Pénteken, ápril 22-én, felére leszállított hely­árakkal, népelőadasul: A zsidó honvéd, énekes életkép Lukácsy Sándortól. — A szép számú közön­ség, mint halljuk, pompásan mulatott. —né. * Tegnap Tél és tavasz operet, ma két elő­adás ; délután 4 órakor Jani és Juczi, énekes bohózat; este órakor Az ingyenélők népszínmű. Különfélék. (Személyi hir.) Matolai Etele, alispán, e na­pokban hazaérkezett Arco-ból, hol kedves család­jával együtt a télnek nagy részét töltötte. — Isten hozta szerencsésen 1 (Kinevezések.) Az igazságügyminister Bes- senyey Béla dr. újhelyi kir. járásbirósági albirót, a kassai kir. ítélőtáblához tanácsjegyzővé nevezte ki. — A Hatvány László albiróvá történt kine­vezésével megürült törvényszéki jegyzői állásra Horváth György sepsii kir. járásbirósági aljegyző neveztetett ki. — A földmivelési minister, a sze­rencsi járás gazdasági tudósítójává Prihoda Lajos h németii gazdatisztet nevezte ki. (Városi ügyek.) A képviselőtestületnek folyó hó 9-én tartott közgyűlésében következő tárgyak képezték a napirendet: a vasúti állomás felé ki­építendő makadam-uthoz, a vasút részéről áten­gedett területre vonatkozó szerződést a képviselő­testület jóváhagyta. — Klein Herman telkéből az előbb említett úthoz szükségelt terület kisajá­títása lévén elhatározandó, az e tárgyban tartandó közgyűlés határidejét május 14-ik napjára tűzte ki s egyszersmind utasította az elöljáróságot, hogy a munka foganatba vétele előtt az előmünkálati en­gedélyt a vármegye alispánjától kérje ki s a mér­nök a kisajátítási tervet készítse el. — A honvéd laktanyában észlelt hiányosságok megállapítására hét tagból álló bizottságot küldött ki. — A hon­védségi gyakorlótérre nézve megkötött szerződést jóváhagyta. — Hornyai Béla dr. indítványa követ­keztén folyó évi május i-től a zónaidő szerint való időszámítást a város területre nézve behozni el­határozta*). — A regále albérletnek múlt 1891. évi állami adója a pénzügyi bíróság által leíratván az annak alapján kivetett 602 forint községiadót törölni rendelte. — Az izraelita régi temető déli sarkára egy lámpának felállítását elhatározta. — A jogügyi bizottság jelentése alapján utasította" a rendőrbiztost, hogy a szervezési szabályrendelet 91 és 96. §-ainak tegyen eleget s ez által a köz­rendet és a szabad közlekedést biztosítsa. — Ugyancsak a jogügyi bizottságnak jelentése alap­ján az 1890. évben leirt állami adók után töröl­tetni igényelt községi pótadó leírása tárgyában a képviselőtestület általános érvényű határozatot nem hozott, hanem határozat hozatali jogát az egyes konkret esetekre tartotta fel. Zboray József hegybíró az 1884—1886. évi számadásokból folyó marasztalási összegek egyrészét kifizetvén, a hát­ralékos összeg elengedését kérelmezte; ezen ké­relem folytán a kép. testület, tekintettel folyamodó hosszú szolgálatára, csekély fizetésére és mostoha anyagi helyzetére, a még fizetetlen összeget elen­gedte s annak pénztári műveletként leendő keresz- tülvezetésére az ellenőrt utasította. (Ujhely város díszpolgára.) Ujhely város képviselőtestülete Jusztusz János alattyáni esperes­plébánost, Ujhely szülöttét, ki városunk közműve­lődésének céljaira annyit áldozott, tegnap délután tartott ülésében díszpolgárrá választotta. A disz- polgársági oklevelet küldöttség fogja átnyújtani. (Húsvéti nyájaskodások.) Hogy az ártatlan öntözködés gyönyörűségei a duhajkodó legények között gyakran mily keserves végű történetekké, fajulnak el, illusztrálja a sok verekedés közül az az eset is, melynek itt Ujhelyben most a Dolyinka kocsma volt szomorú szintere. Hutka György napszámos Bontnyik Jánost bicskájával négy helyen úgy megszurdosta, hogy a sebesültet kórházba kel­let szállitatni. Különben pedig, hogy mennyi ve­rekedés volt Ujhely környékén, jellemzi az is, hogy egy orvos barátunk az ünnep harmadik napján csak vizum-repertumokért (á: 50 kr ) 18 ftot ke­resett 1 (Kaszinói krenchen.) Husvét másodnapján a vármegyei kaszinó termében táncmulatság volt. Az arany ifjúság rendezte. És bár kevesen vettek benne részt s a jókedvű alkalom inkább csak egy házi mulátsághoz hasonlított, hol nehány egymás­sal bizalmas família jön együvé, mindazonáltal a mulatság vig volt, a jó kedv magasra hágott s a tánc lankadatlanul egész hajnalig eltartott. (A vármegyei függetlenségi párt) Sátoralja­újhelyben f. hó 19-én hivatalosan megalakult. EÍnök lett: Lengyel Endre dr. s. pataki orvos, alelnök: Schon Vilmos dr. s.-a.-ujhelyi főorvos, jegyző Kun Béla s.-pataki jogtanár. Megalakították a 25 tagból álló pártigazgatóságot is. *) Mint értesültünk, a határozat, melyet a közérdek szem­pontjából ítélve csak helyeselni tudunk, felebbezve van. 8z«rk. (Az időjárás.) Husvét másodnapján az ég is locsolkódott, sőt az egész héten öntözködő ked- kedvében volt. Meg is áztatta földet úgy, hogy egy porcikája sem maradt szárazon. Kedden este pedig zúdított reánk óriási orkánt, mely három nap és három éjjel úgy fújt, mintha a földet akarta volna kivetni sarkából. Tegnap gyönyörű reggelre vi- radtunk, de délután ismét elborult. (Kéménytüz.) Csütörtökön este Dókus Gyula szép emeletes házát nagy veszedelem fenyegette. Kigyúladt az északi részen álló egyik kéménye. Az orkán a fedélzeten örületes keringőt járatott a lángkévékkel, de az esővel magát teli ivott zsindelyzetet felgyújtani nem birta. A kéménytüz félóra múltán magától kialudott. (Öngyilkosság.) Simko József újhelyi gazda­embernek 19 éves Mihály nevű fia az ünnep má­sod napján este fölakasztotta magát. A rendőri nyomozás szerint akként történt az eset, hogy Simko házánál az ünnep tisztességére cigány-zene mellett nagy mulatság lévén a Miska gyerek, (no- tandum vásott romlott erkölcsű fickó) egész torkig itta magát. Részeg állapotában azután kezdett garázdálkodni a mulatságon, sőt megrohanta édes atyját is, kit hogy egy jókora husánggal agyon nem vágott, csak egy hajszálon múlt. A dühön- gőt nagynehezen megfékezték, de mivel még édes atyjának a lovait is le akarta szúrni, gúzsba kötöt­ték s igy az udvaron hagyták. Másnap reggel édes anyja a padláson találta meg a keresztgerendán felakasztva. (A »Zemplén* feketetáblája.) A Rákóczi- utcán, a regále-irodával átellenben, már napok óta okvetetlenkedik egy helyéből kimozdult slipper, leselkedvén s agyarkodván a járó-kelők testi ép­ségére. Arrafelé járva, Andris bácsi, ha ott szintén a csillagokat vizsgálja, ám ügyeljen, mert az a buta slipper kendnek a nyakát szegheti! (Munkáskéz hiánya.) Gálszécsből írják: Az Amerikába való kivándorlás láza, a hatóságok legerélyesebb intézkedése és ellenőrzése dacára, nem hogy alább hagyott volna, de ijesztő mérték­ben fokozó-dik, úgyhogy a munkáskéz hiánya, kü­lönösen Gálszécs vidékén, már nagyon is érezhető. Az ebből származó aggódás illusztrálására csak egy ténykörülményt kívánok felemlíteni, mely minden statisztikai adatnál többet bizonyít. Még csak rö­vid néhány évvel ezelőtt a dargói kőbányában 100—120 munkás foglalkozott naponta a fejtett kő felaprózásával. Évről-évre a folytonos kivándorlás -miatt folytonosan csökkent a munkások létszáma, úgyhogy a legutóbbi időben a kavicsszállitók, hogy vállalt kötelezettségüknek eleget tegyenek, kénytelenek voltak, jó drágán, egy kőzúzó gépet venni, melyhez 15—20 munkás elegendő. De ma már 15—20 munkást is bajos dolog ezen a vidé­ken összeverbuválni és emiatt sokszor 2—3 napig is kénytelen a vállalat nagy anyagi veszteséggel járó szünetet tartani. (Lapunk mai számának) hirdetési rovatában foglalt »Gyakorlati szőlész* c. hirdetésére fölhív­juk t. olvasóink, de különösen a szőlőbirtokosok, b. figyelmét, (Két darab) szerdahelyi szőlótelep részvény, továbbá egy kirakat-szekrény eladó. Hol ? meg­mondja e lap kiadóhivatala. (4 Magyar-franezia biztositó részvény­társaság), Beniczky Ferencz ar ó' Nagyméltósága elnöklete alatt, folyó évi április hó 16-án tartá rendes köz­gyűlését. Az előterjesztett igazgatósági jelentésből a következő figyelemreméltó adatokat idézzük: A tüzbiztositási üz­letben a dij- és illeték-bevételek 4.083,248 forintot; a j é g- biztositási üzletben 403,155 forintot, a balesetbiz­tosítási üzletben 49,180 forintot és az életbiztosítási üzletben 746,824 forintot tettek. Az összes díjbevétel volt 5.282,407 forint. Valamennyi ágazatban kiadatott mint viszontbiztosítási dij 1.578,826 forint; károkért fizetett a tüz­biztositási üzletben 1.927,069 forint, a jégbiztositási üzletben 406,619 forint, balesetbiztosítási üzletben 6,616 forint, az élet­biztosítási üzletben 213,005 forint, összesen 2.553,309 forint. A társaság bevételei az intézeti házak jövedelméből, kamatok­ból, az értékpapírok nyereségéből és különféle jövedelmekből 272,182 forintot tettek : az intézet tartalékainak összege 5.111,581 forintra emelkedett. A dijkötelezvény-tárcza 7.554,261 forintot tartalmaz. Az életbiztosítások tökében és járadékban 18.773,835 forintot képviselnek. A társaság fennállása óta kártérítésekért több mint 54 millió forintot fizetett készpénzben. A 65,003 forintot tevő nyereség nem lesz kiosztva, hanem 17,760 forint a kétes követelések 50,000 forintra emelésére, továbbá 18,312 forint a tőketartalék 170,000 forint emelésére fordittatik és 28,930 forint uj számlára átvitetik. A társaság biztosítéki alapjai 6.860,519 forint 29 krt tesznek. A közgyűlés elé terjesztett jelentésből és zárszámadásokból megelégedéssel konstatáljuk, hogy ezen hazai intézet üzlete folyton örvendetesen fejlődik és terjed és hogy a szolid és takarékos üzletkezelés jövőben bizo­nyára még fényesebb eredményeket fog felmutatni. Egész selyem, mintázott Foulordokat méte­renként 85 krtól egész 4 frt 65 krig. (mintegy 450 kü­lönböző árnyalatban) megrendelt egyes öltönyökre, vagy egész végekben is szállít házhoz szállítva, postabér és vám­mentesen Henneberg G. (cs. és kir. udvari szállító selyem- Zürích-ben. Minták azonnal küldetnek. — Sveiczba címzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. Irodalom. Ballagi Géza dr., a sárospataki főiskolának nagy tudományáról ösmert tanára, lapunknak is egyik kitűnő munkatársa, a napokban ismét egy igen becses müvei gazdagította e hazai tudomá­nyos irodalmat. A politikai szakcsoporthoz tartozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom