Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-04-24 / 17. szám

eme munkájának címe: A protenstáns pátens ÓS a sajtó — külön lenyomat a Protestáns Szemle 1892. évf. I—II. füzeteiből. A Budapesten Hor nyánszky Viktor garmond betűivel szépen nyoma­tott, 106 lapnyi igen derék könyvnek az ára: 80 kr. Szerző e nagybecsű s most, midőn a hazai protestáns hitfelekezetek országos zsinatai éppen időrenden vannak, egyszersmind korszerű müvében az 1859- évi szeptember hó i-én kiadott császári pátens paragrafusait és azok szellemét teszi a közszabad­ság, az alkotmányjog és egyházkormányzat szem­pontjából, kiváló elmeéllel, kritika tárgyává. Meg- ösmerteti olvasóját az egykorú protestáns nagy­emlékkel is, hogyan gondolkoztak ők, milyen íté­letet mondott egyikük is, másikuk is a pátens intencióiról, s őket saját szavaikkal beszélteti, egyszersmind bírálja, méltatja. Bámulatos az a hangyaszorgalom, melylyel az egykorú szakiro­dalomnak még eszme morzsalékait is fölkeresi és müvében egybe gyűjti — A császári nyílt rende­letnek politikai értékéről a tudós iró önmaga, a 105. lapon, igy nyilatkozik: ,A pátens egyszerűen visszaállítja a demokratikus jogokat és szervezetet, melyeket a magyarországi protestánsok a refor­máció óta élveznek s melyeket számukra nemzet­közi szerződések biztosítottak. Ami szabadelvű és jó van tehát a pátensben, az kizárólag Magyarországé ; ami rósz és jezsuisztikus — és ilyen van benne elég — az osztrák eredetű.« — A közmiveíődés- történeti tekintetben is igen épületes könyvet melegen ajánljuk minden jó és müveit magyar ember figyelmébe; az érdemes szerzőnek pedig ehhez az újabb irodalmi babérjához szívből gra­tulálunk ! Megjelent: »A kassai kereskedelmi és ipar­kamara jelentése Kassa sz. kir. város és Abauj ■ Torna, Sáros, Szepes, Ung és Zemplén-vármegyék 1891. évi mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari viszonyairól.« I. kötet. Addig is, míg a Jelentés sei tüzetesebben foglalkozhatnánk, már most felhívjuk arra a szakkörök figyelmét. Egyesületi élet. Kegyes adomány. Mezei Ignácné, született Friedlieber Ida, elhalálozása következtében, szere­tett anyuk utolsó kívánsága szerint, Budapesten lakó örökösei a többi kegyes adományok közt S.-A.-Ujhelybe is küldöttek 100 forintot, még­pedig az izr. temetkező egyesület javára 40 ftot á lalmud-Tórah egyesület javára 20 ftot, a szegény iskolás gvermekeket segítő egyesület javára 20 ftot, úgyszintén a nőegyesület javára is 20 ftot, mely összegeknek átvételét az illető egyesületek elnökei, nevezetesen Teich Zsigmondné, Czinner Henrik, Reichard Mór és Nagy Ármin dr., őszinte részvétük nyilvánítása mellett ezennel igazolják. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Husvét második napján Perbenyik községen kellett volna keresztül utaznom, de nem mentem a falun keresztül megjegyzendő »per pedes apos- tolorum*, hanem a községi népiskolánál letérve haladtam a kertek alatt a gyalog ösvényen, közel a házak mellett, ki a vasúti állomáshoz. Amint haladtam, mintegy 150—200 lépésnyi távolban egy nagy fehér tárgyat láttam feküdve, azt gon­doltam, hogy kutya, a mely, mint rendesen tör­ténni szokott, jól megugatja az embert, esetleg meg is kergeti. De amint közelebb haladtam az északi­szél egyenesen felém küldé a fekvő állat illatpará- nyait, amely már teljesen betöltötte a levegőt E fekvő állat döglött borjú volt 1 Ez megtörtént, el kellet szenvednem. Abban a reményben, hogy több ily látvány nak tanúja nem leszek haladtam tovább. Oh mily csalódás ! Ezenkívül még 10 (tizl) döglött kutyát kel­lett látnom s éreznem a kellemetlen illatot. Miért fordulnak elő napjainkban oly sokféle ragályos betegségek ? Bizonyosan azért, hogy r.em becsülik meg nagyon sokan a levegőt, amely fő tényezője az ember és állat életére nézve. Kérve kérem azért a közegészségügyi bízott ságot, miszerint hasson ada, hogy a fent nevezett község elöljárói a rend és tisztaság szigorú felü­gyeletére utasitassanak. HIVATAÍiOS KÉS Z. 293/379 sz. Zempénvmegye közig, bizottságától. Olvastatott a nmságu Földmivelésügyi mi- nistérium folyó évi 36206/VII/9. 891. sz. a. kelt intézvénye amelylyel a magyar szent korona országainak területén élő növény kereskedéssel és azok külföldre szállításával foglalkozó, az 1882. évi XV. t. cikkbe iktatott nemzetközi füokszera egyezmény kiegészitéséről szóló 1889. évi XLI. t c értelmében szabad forgalomra jogosított tele pék kimutatását tudomás és az érdeklettek meg­felelő értesítése végett leküldi. A felolvasott intézvény és kimutatás a köz- gazdasági bizottságnak és a Zemplén-vármegyei gazdasági egyesületnek kiadatni és a »Zemplén« hivatalos közlönyben közzététetni rendeltetett. Kelt Zemplénvármegye közig, bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1892. márc. 10-én tartott ülésében Molnár István, főispán, mint a közig. biz. elnöke. Másolat. M. kir. földmivelésügyi ministertől. 36206. szám. Zemplénvármegye közönségének. A magyar szent korona országai területén élő növény keres kedéssel és azok külföldre szállításával foglalkozó, s az 1882. VI. t. cikkbe iktatott nemzetközi fiiok szera-egyezmény kiegészitéséről szóló 1889 XLI. t.-cikk értelmében szabad forgalomra jogosított telepek kimutatását tudomásvétel és az érdekeltek megfelelő értesítése végett ide mellékelve meg­küldöm. Felhívom egyszersmind a közönséget, hogy az ezen kimutatásban foglalt telepek közül a törvéuyhatósága területén levőket,*) továbbá azokat, amelyeket tulajdonosaik a kimutatásba pótlólag felvétetni óhajtanának, az arra alkalmas időszak bekövetkeztével az 1882. évi XV. t.-cikk §-ban foglalt és alább következő feltételekre nézve vizsgáltassa meg, és pedig a) megfelel-e a kérdéses terület azon feltételnek, hogy tőle legalább 20 méter távolságra szőlőterület nincsen vagy attól a szőlő gyökér áthatolásának megakadályozására a hatóság által elegendőnek Ítélt gát által el van szigetelve, b) tény-e, hogy ezen területen szőlő ültetve nincsen és c) hogy ott szölőnövény el­helyezve egyáltalában nincsen, vagy d) ha voltak ott filokszerás szőlők, azok gyökerestől teljesen kiirtattak-e, és ismételt mérgezések és három éven át vizsgák tok tartattak e, amelyek mind a rovar mind a gyökerek tökéletes megsemmisítését biz­tosítják. Az ekként megtartandó hivatalos vizsgála­tokról szabályszerű jegyzőkönyvek vezetendök, s azok egy-egy példányainak felterjesztése mellett, a vizsgálat eredményéről a kimutatás esetleges helyesbítése végett a folyó évi julius hó végéig nekem mulhatlanul jelentés teendő. Budapesten. 1892. febr. 6. A minister megbízásából: Máday, s. k. 1624. sz./I. 892. A s.-a.-újhelyi j. Joszolgabirájátöl. l’ál.Vázati liriildmény. Az üresedésben levő ladmóczi körjegyzői ál­lásra, melyhez Ladmócz község székhelylyel Szől- lőske, Kis-Bári, Nagy Bari, Csarnahó, Zemplén és Ladmócz községek tartoznak és amely állomásnak évi járandóságát 400 ft fizetés, 120 ft lakbér, 50 ft úti, 20 ft irodai és 30 ft küldöncdij képezik, ezennel pályázatot hirdetek. Felhívom ennélfogva mindazokat, kik ezen állomást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I-sö t. c. 6. §-ának rendelkezéséhez képest szabálysze­rűen felszerelendő és 50 kros bélyeggel ellátott pályázati kérvényeiket hozzám f. évi április hó 29-ik napjának d. u. 5 órájáig annál bizonyosab­ban benyújtani el ne mulaszszák, mivel a később érkezendő pályázati kérvényeket figyelembevenni nem fogom. A választás megejtésének határidejéül az 1892. évi április jó ik napjának d. e. 10 óráját a jegyzői kör székhelyére, Ladmócz község házához tűzöm ki. Kelt S.-A-Ujhelyben, 1892. április hó 20-án. Dókus Gyula, főszolgabíró. 1556. sz/I. 892 A s.-a.-újhelyi j. főszolgabirájától. Értesítés. Mindazon polgártársaimat, kik az általam szerkesztett azon kérvényt, melyet a nagyméltó­ságú kereskedelmi ministeriumhoz a gyártelepen egy vasúti megállóhely engedélyezése iránt bead­tunk, — aláírták, ezen az utón van szerencsém érte­síteni, hogy a megállóhely létesítése iránt Ónagy- méltósága intézkedni méltóztatott. Miután azonban ez állomás tetemes költségeivel folyamodókat ter­helni nem akarja, s az ez évi költségvetésben alap nincsen, ez állomás a jövő évben fog felállittatni. S. A.-Ujhely, 1892. ápril 19-én. Dékus Gyula, főszolgabíró. GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ. Rovatvezető: MÁRTON MIHÁLY. HIVATALOS KÉSZ. 111/1892. Zemplénvármegyei gazd. egyesülettől. Fölhívás. Minthogy a m. kir. földmivelésügyi Ministe­rium a Zemplén-vármegyei gazdasági egy sülét in­dokolt felterjesztésére az egyesület kezelése alatt álló állattenyésztési alap gyarapítására bizonyos államsegélyt bocsátott az egyesület rendelkezésére, *) A Kimutatás szerint vármegyénk területéről szabad forgalomra jogosított telep csak egy van s ez a Heinemann János faiskolája és kertészete Báty kézségben. Magyar- és Horvátország területén van összesen 78 telep, melyeknek hol­léte a járási főszolgabirákhoz egy-egy példányban megküldött, úgyszintén a kőzigazg. irattárban őrzött Kim utatás-bó\ meg­tudható. Szerk. olyfofmád, hogy a községek tenyészapaállatszük- ségletét az apaállatoknak következő beszerzése és a községeknek kedvezményes áron,2O°/0-ig terjed­hető engedéssel, részlettörlesztés mellett való áten­gedése által biztosítsa; a legszegényebb községeknek pedig, amennyiben azok egyátalján nem képesek az apaállat beszerzésére szükséges összeg előte­remtésére, az egyesület által ingyen használatra 6 db. tenyészbika fog ez idén átengedtetni. Felhivatnak ennélfogva a községi elöljárók, hogy ez érdemben lolyamodványaikat a gazd. egyesület elnökségéhez /,/ nap alatt beterjeszteni el ne mulaszszák. 3—3 Zemplénvármegyei gazdasági egyesület. Értesítés. Magyarország területén az 1892-ik évben szervezett fedeztetés! állomásokon elhelyezett, vala­mint az egyes tenyésztők által kibérelt állami mének kimutatása a m. kir. földmivelésügyi minis- terium által több példányban a gazdasági egyesü­let rendelkezésére bocsáttatván, az egyesület azon tisztelt tagjai, kik ezen kimutatásból egy példányt bírni kivannak, ezen kívánságukat az egyesület titkári hivatalával ( Velejte, posta helyben,) tudassák. A gazdasági egyesület titkári hivatala. IE® HI V AT A LOS RÉSZ. Értesítés. A vármegyei állandó közgazdasági bizottság kérelmére, a selyemtenyésztési kormánybiztos ur 100 liter eperfamagot és 100 példány tenyész tési utasítást küldött. Mindazon községeket és egyeseket, kik eper­fákat a selyemtnnyésztés létesítése végett tenyész­teni szándékoznak, értesítem, hogy a magok és az utasítás átvétele végett Mailáth József gróf elnök ur Öméltóságához Perbenyikre, vagy alulírotthoz fordulhatnak. A magok és utasítás ingyen lesznek kiadva S.-A.-Ujhely, 1892. április 20-án. elnöki megbízásból: Dókus Gyula. Nyilt-tér *) Legerősebb natroniart.-ilmú savanyú víz (84 r. kettőd szénsavas r-Mron 10,U(X) r. vízben), túlságos gyomor* lavkénzíi'' , gyomorégés és a gyomor számos egyéb bajai ellen Kizárólagos szállítok MATTClil is V. !• LE, BUDAPEST. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk.-A. szerkeszt<5 postája,. Kiss Árpád. Népdalai közt találtunk egyet, melyben van igaz érzelem és hangulat. Némi igazítással ki is adjuk, de előbb kérjük belényugvását és, ami legfőbb: igaz nevét. P. T. Z.-nak és Kr. Gy-nak. — Közőlhetetlenek. Felelős szerkesztő : ZDOISTGÓ Gr ír. GÉZA. Kiadótulajdonos : ÖZV. BORTJTH ELEMÉRNÉ. Árverési hirdetményi kivonat. A királyhelmeczi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. kincstár végrehajtatónak Kovácz Eszter férj. Somogyi Ferenczné és társa végrehajtást szenvedő elleni 78 tt 99 kr. tőkekövetelés és jár. iránti végre­hajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék a kir. helmeczi kir. járásbíróság területén lévő Kis-Tárkány község határában fekvő a kis-tárkány 94 sz. tjkvben A I. 6. 12—14 továbbá A. II. 1 — 5 sor sz. a. és 430., 618., 783., 927., 226., 227. (346 —347-) 944-, 345- hr- számok, a foglalt Kovács Eszter férj. Somogyi Ferenczné, Kovács Erzsébet férj. ifjú Bínőczi Pálné Kovács Amália férj. Hajnal Józsefné és Kovács Julianna férj. Nagy Józsefné nevén álló ingatlanok az árverést 1586 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendete, és hogy a fen­tebb megjelölt ingatlanok az 1892. évi májas hó 24-ik napján délelőtti 10 órakor Kis-Tárlcány község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becs­árának 10%-át vagyis 158 ft 60 krt. készpénzben vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzettárfolyammal számított és az 1881. évi november i-én 3333. szám alatt kelt igaz- ságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni,avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgál­tatni. Kelt K.-Helmeezen a kir. járásbíróság, mint tkkvi hatóságnál 1892. évi február hó i8-:'k napján. Ihr. liúlnu-ky kit. aljbirő,

Next

/
Oldalképek
Tartalom