Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1892-04-24 / 17. szám
Vármegyei ügyek. A vármegye közigazgatási bizottsága május hó 9 én tartja legközelebbi ülését. A vármegye legközelebbi közgyűlése május hó io. és következő napjaira tűzetett ki. Az állandó választmány tegnap délelőtt tartott ülésének legfőbb tárgya volt az 1891. évi házipénztári számadás megvizsgálása, — mely minden részletében helyesnek és kellően okmányodnak bizonyulván, törvényhatósági jóváhágyásra ajánlan- dónak találtatott. — A Bodrogköz tájékoztatására felemlitjük még itten, hogy Mailath József gróf indokolt szóbeli előterjesztése alapján a sáros- patak-vencsellői útvonal érdeke a ránk-bánszka- varannai útvonalénál sokkal fontosabbnak találtatván, az előbb említett útvonalnak a mostaninál jobb állapotba leendő helyeztetésére és kellő gon- doztatására a kir. főmérnök figyelme felhivatott. A számonkérőszék Öméltósága a főispán elnöklete alatt tartott ülésében tegnap tárgyalta a vármegye összes közigazgatási hivatalainak a f. évi febr. hó I-tői, márc. hó 31-ig, tehát teljes két hónapról szóló tevékenységi kimutatását, - mely szerint elintézendő volt összesen: 31,717 ügydarab; ebből elintézést nyert: 29,960 és így hátrálékban maradt: 2161 ügydarab, melyből 1757 db. jut a középponti, 404 a járási hivatalokra, — éspedig: a szerencsi járásban 2092 ügydarabból 45, — a tokajiban 1812-ből 18, — az újhelyiben 3005-ből 217, — a bodrogköziben 2115-bői 40 — a gál- szécsiben 1443-ból 38, — a n.-mihályiban 1949-ből 19, — a varannaiban 1603-ból 11, —a sztropkai- ban 1325-ből semmi, — a szinnaiban 882-ből 5 ügydarab maradt elintézetlenül. A számonkérőszék általában megelégedéssel vette tudomásul a tanúsított tevékenységet. Helyettesítés. Fiizesséry Károly vármegyei utbiztos erről az állásáról lemondván, teendőit ideiglenesen Zalánffy Sándor homonnai útbiztos teljesiti. Hírek a nagyvilágból. Olaszországban kormány-válság volt. A Rudim -ministérium beadta lemondását. Umberto király ismét Rudini-1 bízta meg a ministérium újjáalakításával, ami napokig tartó próbálkozás után sikerült is. A válságra az adott okof, hogy a pénz- ügyminister nem vállalkozott azoknak az újabb millióknak az előteremtésére, melyeket a hadsereg erejének fokozása végett a hadügyminister követelt. Giers, orosz külügyminister, egyszersmind a cár birodalmában a béke párt feje, súlyos betegségben szenved. Szerbia újabb 30 milliós kölcsönének hire lázas izgatottságba ejtette Bolgárországot, hol azt hiszik, hogy a szerb szomszéd háborúra készül. Emiatt Ferdinánd bolgár fejedelem parancsara két gyalogezredet küldöttek Várna helyőrségének megerősítésére. Umberto olasz királyt és nejét junius 9-ére Berlinbe várja Vilmos német császár. Négyszáz éve múlt folyó hó 12-én, hogy a Spanyolországból kiűzött zsidók Törökországban letelepedtek A török-zsidók hitközségei ez emléknap alkalmából hódoló feliratot intéztek a szultánhoz. [■wimim—wwn—ima 1111 n m Kossuth Lajos, nagy hazánkfia, Turinból jött sürgöny szerint, pár nap óta beteg. Arcában köszvényes hasogatásokat érez. Orvosa reméli, hogy az időjárás jo'obrafordultával a fájdalmas tünetek megszűnnek. Hóviharról adnak hirt husvét hetéből. Stá jerországban, Morvaországban, Angolországban óriási hóvihar dühöngött A hegyeket hó és jég borítja. Fiúméból pedig azt jelentik, hogy a Karst hegység vidékén méteres hó esett, mely a vonatok járását is megakasztotta. Az időjárás úgyszólván téliesre fordult. A magyarokat Konstantinápolyban nagy örömmel, mondhatnánk lelkes ovációkkal fogadták. A 150 főnyi előkelő társaságot, mely az ország minden részéből összeszedődve, Budapestről kéjvonaton utazott Konstantinápolyba, megérkezéskor a szül tán hadsegédje által üdvözöltette; egyúttal azt a kegyet is tudatta velük, hogy a magyarok tiszteletére ebédet ad. A fejedelmi fényes ebéd f. hó 16 án, esteli 7 órakor volt a perai városi kert ékesen feldíszített termeiben. Ebéd alatt a szultánt a perai polgármester képviselte. Hírek az országból. I Budenz József kitűnő tudósunk, az összehasonlító magyarnyelvészet megalapítója, a budapesti tudomány egyetemnek európai hirú tanára, idegen származása dacára a legkiválóbb hazafiak egyike, — elhunyt. Husvét vasárnapján temették el a kitűnő tudóst, tisztelői, tanítványai, csodálói nagy részvéte mellett. Kit és mennyitérőt vesztett el Budenz-ben nemzetünk — erre a kérdésre igy felelt egyik tanártársa, ki a tudomány-egyetem nevében búcsúzott koporsójától: »Amíg magyar ember él e földön, ameddig a magyar nyelv a hazafiui szeretetnek féltékenyen őrzött kincse és a tudományos kutatásnak mind szélesebb körökben mélyebb érdeklődést keltő tárgya lesz : tisztelettel és szeretettel fognak késő nemzedékek is foltekin- teni tehozzád, aki bámulatos tudással, elmeéllel drága nyelvünk tudományának imponáló alapjait örök időkre leraktad!«... Áldás emlékére! Az uj pénz-egység, a jelenleg még forgalomban lévő osztrák értékű forint helyett, az osztrák-magyar arany-értékű korona lesz. A korona, mint pénzegység, mai forintunknak a fele, vagyis két korona fog annyit érni, mint most egy forint. A korona váltó pénze a fillér lesz s két fillér fog annyit érni, mint amennyit ma ér egy krajcár, tehát egy koronában lesz száz fillér. A korona arany-érmét csak 20 és 10 koronás darabokban fogják veretni, vagyis, mai pénzfjgalom szerint, j csak 10 és 5 forintos uj aranypénzek fognak forgalomba kerülni. Az arany mellett ezüst pénzeink is lesznek, igy pl. az egy-koronás, az Ötven-filléres, a húsz filléres érme ezüst lesz. Átalakul a rézpénzünk is; igy pl a suszter-tallérnak csúfolt négy krajcárosok helyett formás ezüst érmek kerülnek forgalomba, az úgynevezett nyolc-filléresek. A két- és egy filléreseket rézből fogják verni. Magyarországnak tehát, annyi századok múltán, ismét önálló és saját pénzrendszere lesz, mely az ország gazdasági egyéniségét fényesen fogja tanúsítani s egy újabb és erősebb kapocs gyanánt is szolgál, mely nemzetünket a legműveltebb nyugati népekkel köti össze. Madarassy Pál, a pénzügyi közigazgatási bíróság elnöke, az osztrák-magyar bank alkormányzójává neveztetett ki. így megértük azt, hogy a bank kormányzója is (Kautz Gyula), meg az alkormányzója is magyar ember 1 Az országgyűlés képviselőháza, két heti ünnepi szünet múltán, f. hó 21 tői kezdve újra folytatja törvényhozói működését. Színház. Lassan érik a jó — azt mondják és azt is mondják : jó kezdésnek jó hagyás a vége. Ez a színi évad jól kezdődött. Kívánjuk, jól is végződjék. Szinültig telt ház köszöntötte Halmay-ékát. Kívánjuk számukra, hogy mindvégig is jó közönség járásuk legyen ! Közönségjárás meg időjárás összefügg- Nedves május a gazdának is színésznek is kedves. Az egyiket is, másikat is bőséggel kecsegteti — s ami fő dolog, egymásra utalja őket. Nedves május Ígérkezik. Ha nem üdülhetünk a zöldben: beözönlünk majd a színházba, kivált ha ott kellemesen majálisozhatunk. Kellemesen-é — tudósítónk jóval kecsegtet. Véleményünket mi még érlelődni hagyjuk. Lassan érik a jó. De ime a jó kezdés: Vasárnap, ápril 17-én, Gero Károly vig népszínműve, a Kis Madaram. — Halmaynak szerencséje van Ujhelylyel Zsúfolt házzal nyitotta meg a szini évadot, Hogy Ujhely szerencsés lesz-e Halmayval: ezt a kérdést majd az idő, s úgy hiszszük hamarosan és kedvezően fogja eldönteni. A Kis Madaram, habár meséje szegényes, de mert a vig elem pazar kézzel van elhintve benne, a mi »kalitká«-nak csúfolt színházunkban is nagy diadalt aratott. A fényes diadal kivívásában az oroszlánrész természetesen a Halmayné dicsősége, ki mint mindig, ma is úgy csattogott, mint kikeletkor a dalt áhitó fü'emile. — Játéka is nagyon kedves volt, — Boross a régi gárdával visszavágyott hozzánk. Tapsokkal fogadtuk, — Szentesy Ilon, — Gyurmán Aliz, — Kan- tay Teréz és Kendyné igyekeztek, és nemis sikertelenül, tetszeni. Kazaliczky-1 jó hire megelőzte. Szerepkörében beválthatja feltevésünket, hogy ő maga is olyan, mint hire, — Győré, — Szerdahelyi, — Szathmáry, — Torday, figyelemreméltó uj tagok. Majd később, ha mirevalóságuk bebizonyítására jobb alkalmunk lesz, megmondjuk róluk is véleményünket. Hogy nehéz feladat vár reájuk, tagadhatatlan, mert olyan erőket pótolnak a társaságban, kiket finyás közönségünk a múlt szezonban kedveltjei közé sorozott. Hétfőn, ápril i8-án, két előadás volt. Délután 4 órakor A peleskei nótárius zónázott Budára. Felére leszállított helyárak lévén, nagy közönség sereglett társaságába. — Este A cigány báró kedvelt operet szintén telt házat vonzott. Halmayné Saffija ösmeretes. Elragadó szép dalaival, kitünően iskolázott, zománcos, csillogó hangjával, temperamentumos játékával, mint mindig, ma is tapsvihart támasztott. — Rácz (Barinkay) szépen is jól is énekelt; kár, hogy kissé szögletesen mozgott. — Boross (Zsupán) kitünően mulattató figura volt, hangja is érces és izmos. Az újak közül Kantay Teréz (Cipra) meglepett. Hangján a kiéne- keltségnek nyomai, kivált az alsó regiszterekben, észrevehetők ugyan, de egyenletességet bir önteni azokba játékával, — Győré (Carnero) jól játszott, nagyon közepes éneklő képességgel. — Szerdahelyi (Gábor diák) fess huszár volt, — Kendy P. gyenge Arzénácska, de előtte még a jövő, — Folytatás a mellékleten! s még hivatalos órát is tűztem ki a képzelt t. olvasó publikum könnyebbségére. Olvasó azonban nem jelentkezett, igy aztán a délutáni */s 2—2 óráig tartott hivatalos félóráimat jóízűen átaludtam valamelyik kanapén, nem kebvén félnem a »szundikálási tilalom« kíméletlen végrehajtójától, aki ilyenkor még odahaza feketézőt. Egyszer azonban mégis megzavart egy fiatal úri ember, mondván, hogy olvasni akar. Tessék besétálni 1 Sorra nyitottam a három almáriomot ami annál könnyebben ment, mert amelyiknek kulcsa van annak ajtaja nincs, amelyiknek pedig ajtaja van, annak természetesen nincs kulcsa. Már az első könyvszekrény átnézésénél vettem észre ezen első és utolsó jelentkezőm ábrá- zatján a nehezen palástolható ásitás csalhatatlan jeleit, s mire sorra szemléltük a kifelé fordított címfeliratokat, engedelmet kért, hogy ő is szundikálhasson egyet, le is feküdt menten még pedig az én helyemre, az egyetlen kényelmes kanapéra. Azóta pedig kerül, mintha a szabója lennék. ¥ Addig is azonban, amig szebb idők következhetnének megcsufolt könyvtárunkra, lenne egy szerény kérésem ; nevezetesen nagyon óhajtanám a könyv a :ekrényeknek ajtait lezárható állapotba helyeztetni. Mert, ha tisztes kriptánk lakói a feltámadást fidibusz alakjában találnák lassankint megégetni; oka nem leszek. x. y. kultúra hatalmas forrasztó tégely, az olvasott em berek tiszta felfogása, kivilágosodott életnézlete azon összekötő kapocs, amely szeparatisztikus társadalmunk széthúzó elemeit egyesíteni van hivatva. De hát van könyvtárunk, miért nem olvas senki ? Miért, hogy a kaszinó könyvtárosának évek ó*a (!) nem akadt annyi munkája, hogy egy árva könyvet ki kellett volna adnia a Budapesti Szemle egynéhány füzetén kívül f Mert könyvtárunk az irodalom antidiluviális képződményeivel bővelkedik csupán, hiányozván abból az imént említett folyóirat füzetein kivül minden modernebb mű. Könyvtárunk gyarapításáról évek óta nem gondolkodtunk, s ha most valakinek eszébe jut, olvasás végett, amaz ódon szekrényeket felnyitni: az irodalomtörténetben boldogult, elav sodott müvek doha disgusztálja jóravaló szándékában. Modern, ismeretterjesztő, a koreszmék általánosítására alkalmas, a világba való betekintést megkönnyítő szellemi perspektívákul szolgáló könyvekre van szükségünk. A történelmi, politikai, szociális, bölcsészeti, nemzetgazdasági irodalom jelesebb művei okvetetlenü! felébresztenék a tudás vágyát és társadalmunk szellemi nívója fokozatosan emelkednék. Könyveket kérünk tehát kaszinói atyák I A budgetben évenként legalább száz forint lenne könyvek beszerzésére fordítandó, s mert antikvárius kézből 30—40 %-al olcsóbban sztrezhetni be a müveket, nehány év múlva az olvasó nemcsak knyos Pál, Faludy Ferenc és több tisztes bár, de csak az irodalom buvárlóit érdeklő iró pliocén-korbeli munkáit találhatja könyvtárunkban. Hogy a haladó korral lépést tarthassunk, minden szellemi foglalkozást teljesítő intelligens embernek haláláig tanulnia kell, mert az elmaradás lemondás arról, hogy valaki helyét kellően betöltő embernek tekintethessék. Ugyanazért gondot kell fordítanunk a szakirodalom aktuális jelentőségű műveinek beszerzésére, több rendbeli szak- folyóirat járatására. Szívesen látnám kaszinónk asztalán a német napilapok s némely szellemi impotenciában szenvedő élclapjaink helyett is a szakfolyóiratokat, a melyekkel nagyon is szegényesen vagyunk ellátva. Több selejtes lapnak egy évi előfizetési árából beszerezhetnök például a Maculai B. Tamás magyarra fordított müveinek jelentékeny részét, vagyis a réz krajcárokat aranynyá váltanók, amely a komoly olvasmányok után áhitozók szellemi élvezetében s ösmereteinek gyarapításában szépen kamatozna. Szóval, ha kevés a pénzünk, lega'ább nézzük meg, hogy mire adjuk ki, elvégre is nem csak az ócska biliárdot köti ujjal kicserélni, ha azt akarjuk, hogy kaszinónk hivatásának magaslatán álljon Viseltem már annyi tiszteletbeli hivatalt, hogy ha azokat mind kiírnám a nevem után, a teljes címemmel lefózhetném boldogult Posner Károly Lajost; de azok között egy sem volt olyan kér nyelmes, mint a kaszinói könyvtárosság, pedig mel lém már alkönyvtárost nem is rrendszeresittetek.J mint ahogy Horváth Józsi barátom idejében volt. Ergo: én vagyok az első, kit a főkönyvtárosságról degredáltak, mindezáltal nagyra voltam ezzel az én nj hivatalommal és legott megszemléltem a tárosságom alá helyezett könyveket
