Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1891-08-02 / 31. szám

tóttá a magyar égalj alatt és világhírűvé tette a Hegyalja. Ez az európaiasodás biztosítja szá­munkra a gyözedelmet ebben a hazában, hol a számarány és a történelem a mi kezünkbe adta a hatalmat Itt mi fogjuk az európaiasodás világországát terjeszteni. A ki meglátja a világosságot, az velünk halad; a ki nem látja, vak, csak botorkál és örvénybe zuhan! MikrosZ­Vármegyei ügyek. Betegápolás. A kir. belügyminister a Zemp- plén-vármegyei közkórháznak 1892. évi költség- előirányzatát jóváhagyólag tudomásul vette, s a napi betegápolás diját 65 krban állapította meg. Uj körjegyző. Győry Béla oki. jegyzőt, múlt hó 20-án, egyhangúlag szécs-kereszturi körjegyzővé választották. Szép vonása a bizalomnak, irja tu­dósítónk, hogy a sürgős aratási idő dacára község­választói kevés kivétellel mindnyájan megjelentek az egyhangú választásra. Hírek a nagyvilágból. A francia flotta látogatást tett az oroszországi vizeken. Sándor szerb király oroszországi útjában, valamint a francia hajóraj látogatásában kifejezését látják a szerb és francia nemzet erős rokonszenvé­nek Oroszországgal szemben, aki az európai hár­mas szövetségre hármas szövetséggel készül fe­lelni. Az úgynevezett független orosz lapok túl­áradó lelkesedéssel ünnepelték a francia vendége­ket, kiket látogatásával maga a cár is megtisztelt. Kolera. Délnyugati-Ázsiában, úgyszintén északi Afrikában a kolera, mint évről-évre menve tenni szokta, ismét hozzáfogott a lakosság tizede­léséhez. A tengervidéki európai hatalmasságok, közöttük Magyarország is, messze menő óvóintéz­kedéseket tettek, hogy a kolera átragadásának útját vágják. Hírek az országból. Mátyás király szobra. Kolozsvár városa rég elhatározta, hogy Mátyásnak, az igazságos király­nak, szobrot emel. E végből gyűjtő iveket bocsá tott ki s ime ma, néhány év után, 54000 ft van egybegyűjtve, mely gyűjtéshez vármegyénk közön­sége is csinos összeggel járult. A magyar nemzet megértette, mit akar Kolozsvár s lelkesen karolta fel az ügyet. Maga Pest-Pilis-Solt-Kiskun és még nehány vármegye nem kevesebb mint 8000 fttal járult a szoboralaphoz. Azonban ez még mind csak félmunka. Most egy millió 10 kros szelvényt bo csátottak ki, melyből, ha 100,000 ft gyűlne be, az összeg már elegendő lenne a szobor fölállítására. A közigazgatási törvényjavaslat részletes tárgyalása csigalépésekkel halad előre. Több mint egy hete, hogy az 1- §. fölött vitatkoznak, helye­sebben szólva ; a drága időt agyonbeszéléssel csak ott olvastam, hogy »Jászai igazi eleme a harcban kifáradt és végerölködésben újra kiegye­nesedő nő lelkülete«. Azért sikerült neki oly remekül az Elektra megalakítása. Mert, lássuk csak, mi is a tárgya az Elektrá-nak ? Tudnunk kell, hogy Szofokles Elektrába. minden bizonyosság szerint egy trilógiának, hár­mas színműnek, a középső része. Az előrészét, amely bevezető rész-nek mondható, s az utolsó darabot, mely az egész trilógiának befejező része, mindeddig föllelni nem sikerült. Tartalmát körül­belül mindkettőnek sejtjük csak, de bizonyosság­gal megállapítani alig tudjuk. A bevezető az Alriddk átkát, hogy az egész nemzetség a család tagjainak kezei által múljék ki a világból, amiért ősatyjuk, Tantalusz, az istenek elé egy lakoma alkalmával saját fiat tálalta fel — tartalma>za. A befejező rész ezen átok alól való felmentését tár­gyalja Ez átok alól az Atridák házát lfgénia önfeláldozása menti meg. Gyönyörűen feldolgozta e témát Goethe »Iphigenia in Tauris« cimü drá majában. A középső rész, Elektra szintén a régi átoknak még érvényben létezését tárgyalja egy eklatáns példával, az anya gyilkossággal. Apolló isten meghagyásából, ugyanis és Elektrá-nak, nén- jének ösztönzésére a fiatal Oresztesz, aki a fókisi királynál növekedett, hazajövet, anyját, Klitemne- sztrá-t Egisztosz-sza\ együtt, ki viszonyt szőtt az asszonynyal, megöli így áll boszut atyjának,Aga mennon-nak, meggyilkolásáért és nővérének, Elek trámák, sanyargattatásáért. Elektra, ez a sokat szenvedett nő, kinek élet­öröme a folytonos anyai-zaklatás miatt kialudott, magába zárkózik, elégületlenkedik s folyton az édes boszúra gondol. fecsérlik. A függetlenségi párt nem tágít, a szabad­elvű párt és a szőnyegen lévő kérdésben vele egyetértő mérsékelt ellenzék pedig nem enged. Minden jel arra mutat, hogy a képviselőházat feloszlatják. Az uj választás majd alkalmat nyújt,az országnak arra, hogy a javaslat mellett vagy ellen választókerületenkint állást foglaljon. Világkiállítás Budapesten. Baross Gábor, kereskedelmi minister, a délmagyarországi ipar- kiállitást Temesváron megnyitván, ez alkalommal mondott beszédében megpendítette az eszmét, hogy Magyarország fenállásának ezredéves meg­ünneplése világkiállítás rendezésével fog egybe- kapcsoltatni. Különfélék. (A király az égetteknek.) Őfelsége Izbugya- Hosszúmezö tűztől károsult lakosainak 400 ftot adott. (Legfelsőbb adomány.) ófelsége a király, kabinetirodája utján, Ariim András valaskóczi g. k. lelkésznek 30 ftot, — Marikovszky János egresi tanítónak pedig 15 ítnyi adományt küldött. (Személyi hírek). Melczer Gyula, Borsod-vár megye alispánja, ma egy hete városunkban érke­zett, hogy másnap, mint a belügyminister által delegált biró, szerepeljen egy olyan vizsabályozási kérdés tárgyalásánál, melynek elintézésében vár­megyénk alispánja, kifogásolt érdekeltségi viszonya miatt részt nem vehetett. Melczer alispán vasár­nap délután, pár perccel amint Ujhelybe érkezett, látogatást tett főispánunknál. — Rohonczy Gedeon, országgyül. képv., e napokban városunkban idő­zött, honnan Szöllőskére ment az Andrássy-féle szőlő-telep megtekintésére. — Szendrey Jánost, a helybeli m. kir. pósta-hivatal derék fonókét, két hónapra Tátra-Füredre rendelték ki az ottani pósta-hivatal vezetésére. (Kinevezések) Az igazságügy minister Far­kas Bálint újhelyi kir. törvényszéki joggyakorlót, a gálszécsi kir. járásbírósághoz, — Stépán Géza szerencsi járásbirósági joggyakorlót az újhelyi kir. törvényszékhez, — Horváth Mihály ügyvédöjelöltet pedig a homonnai kir. járásbírósághoz aljegyzőkké nevezte ki. (Az újhelyi főgimnázium ügye) immár nyert ügy. Semmi kétség többé, sőt egészen bizonyos, hogy a 7 ik osztályt az 1891/92-iki tanítás évére a jövő hó 1 én megnyitják. Legjobb forrásból me ritjük hírünket, hogy a megegyezés kultusz-minis térium és a kegyes tanitórend kormánya között immár létesült. Á rendkormánya, pár nappal ez­előtt kelt leiratában, felhatalmazta a főgimnázium igazgatóját és a rendház fejét, hogy a 7-ik osztály ideiglenes helyiségéül szolgáló termet, úgyszintén a 7-ik osztályban működő piarista számára meg- kivántató lakószobát a társházban haladéktalanul hozassa rendbe Evégből Ormándy Miklós dr in­tézeti igazgató és az újhelyi k. r. társház feje a vállalkozó épitészszel már megkötötte a szerződést, hogy a fensőbb helyen elfogadott és jóváhagyott terv és költségvetés szerint a társház keletre néző második emeletén egy iskola-termet, a tanárnak szobát renováljon és az épület-szárnyat uj tető zettel lássa el. A 7-ik osztály befogadására szol­gáló terem és a tanár lakásául szolgáló szoba s ezek berendezésének költsége a város által meg­Ezt, a szenvedő nőt, ábrázolta Jászát. Ábrá­zolta úgy, amint az ő gazdag fantáziájában ma­gának megalkotta: egyedileg, önállóan, utol- érhetetlenúl és oly természetességgel, hogy már magában a külső megjelenésben benne van Elek- trá nak egész jelleme; benne van szenvedő életé­nek egész képe; benne van a daccal párosult boszuállás kinyomata. Fantáziájának eredetiségéről egy róla szóló bírál tban ezeket olvastam nem régiben : »Az ő fantáziájának műhelye a testi megjelenés, a mi­mika«. Mert Jászainak nemcsak hangjában van művészete, vagyis nemcsak deklamálni tud és tud természetiességgel, hanem arc játéka olyan, hogy sokszor többet fejez ki az élőszóval elmondot­taknál. Példa erre azon jelenése, amidőn Oresztes- nek állítólagos hamvvedrét eléje állítják. Aki ezt a jelenést látta : az meghajol Jászai epohális alkotása előtt; az a művészetet, ezen isteni szikrát, bámulva bámulja Jászai ban. Én ezt a jelenést tartom a legremekebbnek ; mások is, éspedig sokan, annak tartják. Annál jobb, mert Így tanúkra hivatkozhatom. Mikor leborul az elé a hamvveder elé s halkan, majdnem suttogva beszél hozzá ; amikor finoman, gyöngéden simitgatni kezdi, mintha attól félne, hogy az edényben nyugvó port álmában, örök, zavartalan álmában, megháborgatja; mikor a halk beszédből zokogásba megy át előbb lassú, majd szaggatott sírásba, majd ismét szivszaggató nyöszörgésbe; mikor a fájdalom annyira erőt vesz rajta, hogy fuldokló csuklásától csak alig érthető, töredezett hangokat ad; mikor haját tépve ver­gődik a kíntól lesujtottan : nincs szó, mely a mű vészeiét igazán és valójában kifejezni tudná 1 A szavazott évi szubszidiumot, illetve a társadalom áldozatkészségéből begyült pénzalapot fogja ter­helni ; ellenben a régi tetőzetnek ujjal való felcse­réléséről a rendkormány saját pénztárából gon­doskodik. A dologban egészen m's jogi termé szetü kérdés a főgimnáziumi helyiség kiépítésének kérdése és a 7 ik s 8-ik osztály, úgyszintén a rajzterem, fizikai múzeum, tanári és fögimnáziumi könyvtár stb. mellékes termek elhelyezésének az ügye. E kérdéseknek szerződésszerű precizirozá- sávalj a városi képviselőtestületnek egy külön küldöttsége foglalkozik Dókus Gyula járási főszol­gabíró elnöklete alatt. Arról tehát, hogy az uj épület ügye még ebben az évben kőmives kézbe kerüljön, az idő előrehaladottsága miatt most szó sem lehet, de egészen bizonyos, hogy a jövő év tavaszán igen. A cél azonban, vagyis a 7 ik osz­tálynak szept. i-ével történő megnyitása e hó fo­lyamán el lesz érve, a . zülöknek és a tudás ma­gaslataira törekvő tanuló ifjúságnak régi re­ménysége meg lesz valósítva. Hála mindazoknak, kik a nehéz feladat megoldását csüggedetlen köz- remunkálásukkal megkönnyiteni segítették. Múlt számunkban, midőn a hála adóját tolmácsoltuk, két egyénről, kiket pedig az elsők sorában kellett volna említenünk, megfeledkeztünk ; ezek Dókus Ernő, a s.-a - újhelyi választó kerület or- szággyűlési képviselője és Ormándy Miklós dr. fógimn. igazgató. Mikor a főgimnázium ügye egy vagy más okból, itt vagy ott megfeneklett: amaz szóval, emez Írásban minden alkalmat megragadtak, hogy a félelem és aggódás közt evező ügyet előre menni segítsék. Köztudomású dolog ez ma. Nem is a jelen, de a jövendő emlékezet okáért jegyez zük föl érdemeiket. Sokáig leljék legtisztább örö­müket ők is a legifjabb főgimnázium megizmoso­dásának látásában ! (Jászai Mari) a magyar Sarah Bernhard, mult hó 30. és 31-én két estére terjedő vendégszerep Lésével szerencséltette városunkat. A legnagyobb tragika látogatásának hire lázba ejtette a müpár- toló közönséget. Mint búcsújáró nép á templomba, seregestül rajzott a nézőség is színházunkba s kivált a második este, Elektra előadásakor, még a kakas­ülőket is, szinte a rogyásig, elözönlötte. Volt fal­rengető taps, lázas éljenzés, hódolatos koszorúk és bokréták átnyujtása, szóval mindabból bőven, mit az igazi művészet hatása a lelkesedés pilla­nataiban teremt. — Jászai Ujhelyben való szerep­lésének méltatását mai tárcánkban találja az olvasó. Itt még csak azt említjük föl, hogy Jászai, kedves emlékekkel gazdagodva, Csóka színigazgató tár­sulatával további vendégszereplés végett tegnap utazott el Ujhelyből Ungvárra, — magával vivén mindnyájunknak osztatlan ragaszkodását és tisz­teletét. (Ezred-összpontositás) A cs. és kir. 14 ik huszár-ezred helyben ál omásozó csapatai csütör­tökön, mú't hó 30-án reggel, vonultak T.-Terebasen át Nagy-Mihályba, hol az ezred összpontosítás tör­ténik. Ä m. kir. honvéd-tisztek egész Csörgőig kisérték őket. Mint értesülünk, huszárjaink csak a jövő hó 10-én érkeznek vissza. (Eljegyzés.) Frommer Mór, helybeli kereskedő, e napokban váltott jegyet Friss Herman polgár­társunk kedves leányával, Fátii kisasszonynyal. (Uj szikvfz-gyár.) Éhlert Gyula, oki. gyógy­szerész, átvette a Pintér-féle szikvíz-gyár vezetését Folytatás a mellékleten' fájdalomnak ilyetén fokozatos és természetes ki­fejezése az életből van ellesve. Vele zokogunk, vele sírunk, vele fohászkodunk, vele görcsösen fuldoklunk. Magával ragad bennünket akaratunk ellenére is; mert azt a húrt pendíti meg lelkűnk­ben, mely érzéseink csomópontja. A részvétből, szánalomból, mit a szerencsétlen Elektra iránt érezünk. lassan és fokozatosan sajgó kín, égő fájdalom támad bennünk és egyszerre azon a fo­kon vagyunk, mintha mi is annak a koporsója elölt állanánk, azt sira'tnók igaz sírással, aki ne­künk legkedvesebb, volt akit lelkünk leikéből sze­rettünk, imádtunk. Feledjük környezetünket; feledjük az egész kü'ső világot. . . Nem jut eszünkbe a mai kor val­lás erkölcsi bölcseleté; nem a mi társadalmi vi­szonyunk és annak kívánalma; önkéntelenül átsu­hanunk a mai politikai elvek fönállásán és — szánjuk a jóval két ezer és háromszáz évvel ez­előtt Szofokles által megirt Elektrá t. Szánjuk s vele érezünk, ha Jászai alakítja ; mert az ő játéka megrendít ; megrendít különösen az indulatosabb kitörésekben s ott, ahol a neme­sebb érzelmek nyilvánulásai vannak. S mindezek­ben a plaszticitás az, mely az ö alakítását feno­menálissá teszi. Az ő Elektra-e:löadása valóságos színpadi ün­nep. Ünnep a hallgatóságra és a nézőre; olyan öröm-ünnep, amit hamar-napok alatt senki, de senki emberfia el nem feled. Uraim, le a kalappal Jászai ezen örökbe­csű alakítása előtt. Kapás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom