Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1891-08-02 / 31. szám
Melléklet a „Zemplén“ 31-ik számához. s azt egy uj találmányi! »Barnet & Forster*-féle pompás szerkezetű ángol géppel szerelte fel, amely, mint volt alkalmunk látni, óránkint 200 üveg szí font és 100 üveg gazőzt bir előállítani. A szikvizet vegyileg tiszta, folyékony szénsavból (s nem dolomit és vitriolból) állítja elő a gyár. Nagy figyelmet érdemlő ujitás az is, hogy, a belügyminis- ter legújabb rendeletének megfelelően, a szikvizet ólomtól mentes cinkkupakkal ellátott üvegekbe töltik. Mint kémiailag egészen tiszta, egészséges és kellemes üdítő italt ajánljuk az uj szifonokat úgy az orvosok, mint a fogyasztó közönség figyelmébe, Még csak azt említjük föl, hogy a szifon-üvegek fején ezután is a »Pintér Ferenc S.-a.-Ujhely" cég nyomás lesz olvasható, s így könnyen rá lehet ösmerni az uj szikvizgyárból kikerült üvegekre. (Az időjárásról) Hetedik hete múlt, hogy úgyszólván mindennap esik. A közben eltelt egykét szép napért bőségesen büntetve voltunk sokszor naphosszant szakadó záporokkal. így volt e héten is. Szerdán délután s rá másnap reggel úgy ömlött az eső, mintha kiszakadt volna a felhő fe* neke. Változatos csak annyi volt ezekben a leg utóbbi záporokban, hogy erős mennydörgéssel és hatalmas villámlással jártak. Panaszkodnak, sőt kétségbe vannak esve a gazdák, hogy az aratás hoz fűződő reménységük java részét elmosták az idei nagy esőzések. Az összehordott élet ott vesztegel, ott romlik az isten esős ege alatt, szárnyakon nem lehet a szérűkre szállítani, a tarlókon pedig lehetetlen járni, mert tengelyig sülyed bennük a kerék. A próbacséplések silány eredményt mutatnak, a lisztnek kesernyés ize van, mert a mag csírázásnak indult. Csak az a vigasztaló, hogy a kapás növények paradicsomi szépek. Három méter magasságra nőtt kukorica nem is ritkaság; a cukorrépa kövérre hízott; a takarmányrépa emberfő-nagyságú s egymást túrja ki a laza talajból; a tök hordónyi nagyra pohoso- dott; a krumpli akkora, mint egy nagy ember ökle, de a romlástól lehet félteni, kivált a felföldön, ott pedig ebből telik ki a szegény nép eledele. Ha az eső hosszas szünetet tartana, még annyi mennyi jót remélhetnénk, De száraz időre még ma is ke vés kilátás van. ,{A két angol festő turista) Miss Fletcher és Miss Le Quesne, a múlt héten újólag ellátogattak városunkba, hová az általuk is megbámult Tátrából jöttek le. Csütörtökön este felkeresték a színházat, megnézték Jászai Stuart Máriáját. Az angol történelemből merített dráma láthatólag meghatotta őket. Különben pedig Jászait töbszörösen megörökítették vázlatkönyvükben. Egyik-másik rajzuk a színházban uralkodó egyiptomi sötétség dacára is fotográfiái hüségü volt Pénteken d. e, szintén vázlatgyüjtéssel foglalatoskodtak a heti piacon, mely látogatottság tekintetében fölért egy kis országos vásárral. A délután egy részét Múzsa Gyula, itt időző párisi és londoni levelezőnk, régi ismerősük kalauzolása mellett a Sátorhegy megmászására fordították. A hegyről kínálkozó festői látvány elragadta őket. Utolsó estéjüket Dókus Gyula vendégszerető házánál töltötték, magyarangol dalok és zongorajáték mellett. Útjuk innen Debreczenbe visz, hol a város ötös fogatja vár reájuk, hogy körülhordozza őket a magyar Saharán, a Hortobágyon. (Szódavizes üvegek elkobozása) Bebizonyított tény, hogy az ólomfejü szódavizes üvegek használása az egészségre felette ártalmas, mint hogy a vízben lévő savak az ólmot feloldjak és igy a szervezetbe jutván gyakori ivás után méregként hatnak a szervezetre. Ebből folyólag az ólómfejes üvegek használását a belügyminister eltiltotta és elrendelte, hogy forgalomba csakis i°/0 ólmot tartalmazó, vagy attól mentes ónfejek bo- csájthatók Ujhelyben a minister ezen már régebben kiadott rendeletének miként történő foganatosításáról e napokban szerzett meggyőződést a rendőrség, bejárván az öt szódagyárat. Úgy értesültünk, hogy előirás szerint való gyártást csakis az Éhlert gyógyszerész által vezetett Pintér-féje szikviz gyárban találtak A többi gyár berendezése is kielégítő, azonban ezekből majd kétszáz olyan üveget kellett elkobozni, melyek nem feleltek meg a belügymi- nisteri rendelet kívánalmainak. (A királyi törvényszékről.) Mint annak idején olvasóinkkal közöltük volt, Virga Jánost, az o.- liszkai postahivatalnál alkalmazott postakocsist, f. évi február hó 27-én, este kilenc és tiz óra közt, midőn a postát egylovas talyigán a liszka-tolcsvai vasúti állomásra szállította, az országúton, az álló mástól alig ezer lépésnyire fekvő kőhíd mellett, ismeretlen tettes megtámadta s fejére irányzott hat fejsze csapással leteritette. A tettesnek azonban a postakocsist kirabolnia nem sikerült, mert a neki iramodott lovat megállítani nem tudta s a posta érintetlenül érkezett be a rajta eszméletlen állapotban fekvő Virga Jánossal az állomásra. Virga János, dacára a fejére kapott súlyos sérelmeknek, két hó lefolyása alatt teljesen felgyógyult. A nyomozat azonnal megindult ugyan, de mivel az esetnél tanuk nem voltak jelen, Virga pedig, ki útba igazíthatott volna, tovább egy hétnél esz- j méletlen állapotban volt, eleintén eredményre nem vezetett. Később Virga magához térvén, megnevezte támadóját Fekete Miklós vámos-ujfalusi lakos személyében, kit is aztán a csendőrség nyomban letartóztatott. Fekete Miklós, egy állás és foglalkozás nélkül való segédtanító, az áldozatával tör tént szembesittetése után, tettét töredelmesen beismerte, elbeszélvén, hogy ő, mivel a tanítói oklevelet meg nem szerezte, segédtanítói állásától pedig 1890. év közepén elmozdították, nagybátyjánál, Molnár György v.-ujfalusi lakosnál, élős ödött. Mint afféle ingyenélő az időt legcélszerűbben vélte agyonütni azzal, hogy naponta kijárt az állomásra az érkező és induló utazó közönség nézésére. így február 27-én estve is kisétált az állomásra, ott az időt a vasúti szolgákkal eltrécselte s 9 órája tájban haza felé indult; de meggondolván, hogy csavargásáért nagybátyja korholni fogja, elhatározta, hogy egy sétát tesz Liszkára s addig majd nagybátyja is elalszik s hazatérését nem fogja észrevenni. Amint a fentebb említett kőhidhoz ért, eszébe jutott, hogy ő a hid alá napokkal ezelőtt egy általa talált fejszét rejtett s most ezt a vadállatokkal való esetleges találkozásra védőeszközül magához vette. E pillanatban jött vele szembe a postakocsi, melynek láttára eszébe jutván nyomorúságos helyzete, pillanat alatt elhatározta, hogy a postakocsist leüti és a postát kirabolja. Szándékát nyomban meg is valósította, mert amint a kocsi mellette elhaladt, a kocsist a fejszével hátulról fejen vágta. Ez az első csapásra nem esett le, tehát másod szór is hozzá vágott, mire aldozata a kocsi elő- részébe bukott, de a ló folyton tovább haladván, még négyszer fejen vágta az eszméletlenül fekvő kocsist. Ezalatt a kocsi közel érvén az állomás előtt levő korcsmához, a felfedeztetéstől tartva, Fekete elmenekült s a posta kirablását meg sem kisér . lette. E bűnügyben múlt hó 27 én volt a végtárgyalás. Vádlott, ki úgy látszik, hogy vizsgálati fogsága alatt alapos büntetőjogi tanulmányokat tett, a végtárgyaláson beismerő vallomását vissza vonta s azt a mesét gondolta ki, hogy ő a csendőrőrmester tanácsára ismerte be a tettet, mert ez azzal biztatta, hogy beismerés esetén szabad lábra fogják helyezni, de külömben is félt a csendőröktől, mert a lapokban sokat olvasott ezek brutalitásáról. Minthogy azonban a keresztkérdések alatt vádlott beismerte, hogy a brutális csendőrök egészen humánusan bántak el vele s a vizsgálóbíró sem alkalmazott ellene tortúrát, — a királyi törvényszék vádlott visszavonását nem fogadta el, hanem őt szándékos emberölés kísérlete miatt hat évi fegyházra és tiz évi hivatalvesztésre ítélte. Az ítélet ellen vádlott, ki legcsekélyebb megilletődést, vagy bűnbánást sem tanúsított, (sőt az egész végtárgyaláson kedélyesen mosolygott, miért az elnök nem egyszer rendre is utasította,) valamint a kir. ügyész is felebbeztek. (Házi mulatság.) Múlt hó 25-én, Anna estéjén, nagyszámú és előkelő társaság gyűlt egybe nemcsak Zemplén vármegyéből, hanem a szomszéd Abaujból is Metzner Béla radi földbirtokos vendégszerető házánál, hogy a házi kisasszony névestéjét megünnepeljék. A társaság tagjai közt voltak; Sennyey István br. orsz. képviselő, Hammersberg Jenő kir. tvszéki elnök, Nemes Lajos, kir. tanfelügyelő, Nemes Ferenc sárospataki jogtanár, Szerviczky Ödön és Téglásy András földbirtokosok stb. A házi urnák és házi asszonynak magyaros vendégszeretete és Anna leányuknak kedvessége eltüntették még nyomát is minden feszességnek s a sok szép hölgy jelen léte táncra csábította még azokat is, kiknek csak nagy ritkán, ünnepies alkalmakkor perdül már táncra a sarka. A táncosnők nem panaszkodhat tak, mert alig engedett nekik pihenést a táncked velő ifjúság s még másnap déltájban is javában szólt a zene, amelynek andalító hangjai mellett a szép táncosnőkre tekintve bizonyára sok táncosnak eszébe jutott: »hej csak ez éjszaka tizenhárom napig tartana U A táncmulatságot lukullusi lakoma szaki tóttá meg, amelynél Komjáty Béla ev. ref. lelkész a házi urra és családjára, majd a kisasszonyra, Pintér István szintén az ünnepekre, — Metzner Béla vendégeire, Nemes Lajos az Abaujból jelen voltakra mondtak felköszöntőt A mulatságról minden meghívott a legkellemesebb emlékekkel távozott, éltetve a házi gazdát és kedves csa ládját. A hölgyek közül jelenvoltak : Bárczy Ilona, Csuka Jolán és Margit, Hammersberg Anna és Elza. Kun Sarolta, Metzner Anna és Sarolta, Ragályi Ilona, Szerviczky Margit és Gabriella. Téglásy Róza és Boriska (Abauj-megyéből) Viczmándy Katinka és Izabella, Bárczy Balázsné, Dókus Józsefné, Hammersberg Jenőné, Metzner Béláné, Ragályi Béláné, Viczmándy Ödönné. — Csóltói. (Orkán.) B. Keresztúrból írják: Az örökös esőzések után, múlt hó'29-én, délután 5 óra tájban, mennydörgés és sűrű villámlás közt, iszonyú orkán dúlt városunk és határunk felett. A vihar élőfákat csavart ki tövestül, az esőáradat mint egy tenger hömpölygött nemcsak az utakon, hanem a mezőkön, réteken és legelőkön is. A mezőkön a kereszteket, a réteken a boglyákat fenekestöl felforgatta, j széthányta ; az utakat beiszapolta, az épületeket megrongálta. Most már csakugyan kesereghet gazdaközönségünk a Hegyalján, mert bora egy kanállal sem lesz. miből pedig csak egynéhány 1 évvel ezelőtt is egy közönséges gazda 2—3000 I forintot árult, a jelenlegi aratás pedig soknak még a vetőmagot sem fogja megadni, sőt ha van is valami mag a kalászban, az is most már nyirkos, j később pedig dohos lesz. A szénát, ha valamiképen j összehordásuk is, barmaink azt csak a végszükségben fogják megenni. r. I. (Halálozás.) Megilletődéssel vettük a következő gyászjelentést: A sárospataki népbank mint szövetkezet igazgatósága és tisztikara, mély részvéttel jelenti, hogy Tatár Lajos, népbanki könyvelő, az intézetnek 20 éven keresztül hű és buzgó hivatalnoka, folyó hó 28 án, délután 1 és fél órakor, életének 48-ik évében, több havi súlyos szenvedés után elhnnyt. A boldogult hült tetemeit folyó hó 30-án, délután 4 órakor helyezték a s.-pataki ref. temetőben örök nyugalomra, nagy részvét közt. Béke hamvaira 1 (Tűz). Bodzás-Ujlakon múlt hó 29 én ki nem derített okból tűz támadt. Erős éjszaki szél kedvezett a tűz tovább terjedésének és igy csakhamar 16 lakóház lett a melléképületekkel együtt a lángok martalékává. Az épületek nagyobb része biztosítva volt. (Engedelem kéregetésre) A kir. belügyminister Or.- Volova község g. k. hitközségének megengedte, hogy templomuk felépítése költségének beszerzése céljából az ország területén 3 hónapon át kegyes adományokat gyűjthessen. (Az 1848— 49 iki szabadságharci emlékek) kiállításának rendezői több értékes festményt rendeltek meg oly célból, hogy azokat a becsesebb s értékesebb tárgyakat beküldő kiállítók közt dijak gyanánt oszszák ki a kiállítás befejeztével. E fest mények közt Kollarznak két, igen sikerültnek mondható, képe van. Az egyiken a Kossuth czeg- lédi beszédjét hallgató nagy közönséget látjuk, hogy mily lelkesedéssel és (a képen jól kifejezett) áhítattal vették őt körül a derék alföldi magyarok. Az előtérben állók közül többen leborulva hallgatják Kossuthot. E kép párja azt a hires jelenetet ábrázolja, mikor Kossuth czeglédi beszéde után másnap több ezer (minden fegyvert fogható) ember lelkesedve indul Pest felé kaszákkal, fejszékkel és ajkukon a Kossuth-dallal, Azt állítják, hogy itt hangzott föl először a mi kedves nótánk, hogy: »Kossuth Lajos azt izente.« Szerzőjét ma sem tudjuk. E képeken kivül életnagyságú Kossuth-mellképet olajba festve is kapnak mindama kiállítók, akik nagyobbszámu vagy akik egyes, de igen érdekes dolgokat küldenek. A többi kiállító is kap élet- nagyságu fénykép-imitációt Kossuth képéből. Minden küldemény az 1848— 49-i szabadságharci kiállítás rendezőinek Budapestre, a fővárosi vigadóba címzendö. (A jég pótlása). A legnehezebb kérdések közé tartozik nyáron, ott a hol jég nincs, az hogy mi módon lehet gyorsan romló tárgyakat, élelmi szereket, különösen húst, hosszabb ideig a romlástól megóvni. Ennek több módja van, Először: Ételünk és italunk nyáron is fris marad, ha az illető üveget, illetőleg edényt pincében fris sós vizbe állítjuk. Másodszor: Kövessük a japániak példáját, a kik a húst nyáron porcellán edényekbe teszik, annyi forró vizet öntenek rá, hogy elborítsa, a vízre pedig olajat öntenek, mely a levegőt nem bocsojtja át és a hús fris marad. Igen fontos szerepe van itt a forró víznek, melytől a hús felületén levő fehérje megolvad s a konzerváláshoz jelentékenyen hozzájárul. Harmadszor : a vaj. Ez is sok gondot és kellemetlenséget okoz nyáron a gazdasszonyoknak. Egy okos angolnak az a praktikus gondolata támadt, hogy a vajhoz egy kis szénsavas nátront (szódát) kell tenni, mely úgy a fris, mint a sózott vajat megóvja a kellemetlen Íztől, melyet akkor kap, ha melegben hosszabb ideig áll. Három font vajra elég 3 '/a drakma szóda. A fris vajból az írót előbb jól ki kell gyúrni. A kellemetlen izt bizonyos sav képezi, s ha ezt al- kalinnal neutralizáljuk, a kellemetlen iz rögtön megszűnik. Zsírhoz, szalonához a szódát szintén használhatjuk. Irodalom. A „Vasárnapi Újság» 26-ild száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: »Temesvár és kiállítása.* (9 képpel.) Borostyáni Nándortól' — »Alkonyaikor« Költemény. Mares Ödöntől. — ».Szétpattant buborék.* Elbeszélés Bede Jóbtól. — , A forradalom Haitiban.* (Hippolyte tábornok, a köztársaság elnökének arcképével. — »Az ég csodái., Wilfried de Fouvielle cikke. — »A német császár Londonban.* (2 képpel, t. a város által rendezett lakoma a Guildhallban. 2. A walesi herceg által rendezett kerti mulatság Marlborough- houseban.) — »Saint Germain gróf.* Történelmi elbeszélés. Le Notre után. »Az orosz trónörökös körútjáról.* Egy orosz lap cikke. — »Az ivóvíz* Pasteur felolvasásából. — »Az élelmezés statisztikája.* — »A román királyné és Vacarescu kisasszony.* (Arcképekkel.) — »Halálra Ítélt állatok.« — ,A Balatonon* (5 képpel Balaton-Füredről és Siófokról.) Dr. Kovács Dénestfil. — Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyesületek. — Egyveleg. — Sakkjáték. J— Képtalány. — Mi újság. — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló — Heti naptár. Á .Vasárnapi njság* előfizetési ára negyedévre 2 ft‘ a »Politkai Ujdonságok*-kal együtt 3 ft. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utca 4. sz.) megrendelhető a »Képes Néplap* legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 ft.
