Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1891-08-09 / 32. szám

Melléklet a „Zemplén“ 32-ik számához.

közgazdasági bizottság elnökénél, legutóbb is egy bankház megbízottja jelenkezett s kért információkat az Újhelyit felállítani szándékolt sör- és malátagyár ügyében. Úgy értesültünk a bankház képviselőjének előterjesztéseiből, hogy a szóbanlévő gyár kiépítési költségeinek finanszírozására a bankház 800,000 ft erejéig magában hajlandóságot érez.

(A dohány- és szivargyár) ügye szépen közeledik a megvalósulás stádiuma felé. Most már addig jutott, hogy az előmunkások kiképezteté- séhez megkivántató ideiglenes helyiségek bérbeadására tett ajánlatokat megbirálás végett a kir. pénzügyministériumhoz felterjesztették. Ha ebben a kérdésben a pénzügyminister ur őexcellenciája már határozott, remélhető, hogy a dohány- és szivargyár elöiskolájának nevezhető ideiglenes he lyiségek, biztos és állandó kenyérkereseti alkalmat kinálva, még ez évi nov. hó i én megnyílnak. Maga a 4 holdas területet igénylő gyár felépítése, természetesen, a jövő év kérdése marad. Városunknak melyik részén épülne a gyár, — ma még ez a kérdés sincs eldöntve; de nagy öröméül szolgálhat mindenkinek, aki a Hegyalja pusztulását érzi és sínyli, hogy a vidékünk köz- gazdasági életében uj éra kezdetét jelentő dohányos szivargyár többé nem a reménység álmodozásán, hanem a valóság talaján épül. S.-a.-Ujhely város helyrajzi fekvése oly szerencsés, hogy válogatni lehet a jónál jobb, a célszerűnél célszerűbb telkekben, melyek nemcsak alkalmasok a gyár elhelyezkedésére, hanem arra is valók, hogy a gyár, rajtuk felépülvén, hozzájáruljon az épülő város terjeszkedésének előmozdításához, sőt éppen egy külváros, mondjuk gyárváros képződéséhez.

(Városi ügyek.) A képviselő-testületnek folyó hó i-én tartott közgyűlésében következő tárgyak képezték a napirendet: a Rákóczi-utcas csatorna oldalfalai helyreállítása iránt a költségvetés elké szitásét elrendelték. A kisdedovónői állás elnyerése iránt beadott 21 pályázati kérvény*) a minő- sitvényi táblázattal együtt javaslattétel végett egy bizottságnak kiadatott. — Hornyay Béla dr.-nak lakbérleti szabályrendelet alkotása iránt beadott előterjesztését a jogügyi bizottságnak kiadták. — Nagy-károlyi illetőségű Lukácsovics István kelmefestőnek a letelepedés megengedtetett. — A rendőr biztosnak az utcák és közterek elfoglalásának megszüntetése tárgyában beadott előterjesztését véleményes jelentésetétel végett a jogügyi bizottságnak kiadták. — A pénztári ellenőr jelentvén, hogy a vágóhídi pótmunkákra és az átvonulási szállások fizetésére költségvetésileg biztosított hitelösszegek kimerítettek ; minek következtén a számvevő bizottság a még szükségeltető összegeknek pótköltségvetéssel való fedezésére kiküldetett. — Walser Ferernc gépgyárosnak légszeszvilágilás felállítása iránt beadott ajánlatát javaslattétel végett a gazdasági bizottságnak kiadták — Mező- zombori illetőségű Frommer Mór kereskedőnek a letelepedési engedély megadatott. — Végül a Széchényi-téri közkút és vízvezeték vizhasználati jogosítványának végleges igazolása tárgyában kelt alispáni határozat netáni felebbezés céljából a jog ügyi bizottságnak kiadatott —

(A felső zempléni ev. ref. egyházmegye) folyó hó 3-án a helybeli ev. rét. egyház népis kólája nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott. Az országszerte megindult mozgalom, mely a f. évi december havában egybehívandó országos zsinat alkalmából, az arra felterjesztendő törvény- javaslatok és egyház alkotmányunkban remélt javítások iránt lelkesíti a prot. egyházak kebelét, nem hagyta érintetlenül a felső-zempléni ev. ref. egyházmegyének világi és lelkészi főbbjeit sem. Ugyanis e folyó évben telik be századik éve, hogy 11. József császár, a nagy ujitó, a pátenst, mely az oly sokáig hányatott prot. egyházaknak szabad lélegzést, s ez által korszakot alkotó lendületet biztosított, kiadta. E hazánk s nemzetünk fejlődésének történetében nagy fontosságú eseményt, minden prot. ember, elmülaszthatatlan kötelesség gyanánt, csak egy országos zsinat tartásával remélte az ügyhöz méltóan megünnepelni. Ennek az általánosan lelkesítő elvnek hódolva egyházmegyei elnökségünk is egybehívta s aug. 3 án meg is nyitotta számos érdeklődők jelenlétében az e. m. rendkívüli közgyűlést. A gyűlés első tárgya a zsinati képviselőkre beadott szavazatok felbontása volt. Ez alkalommal is kitűnt, hogy egyházmegyénk a valódi érdemet kellően tudja méltányolni, mert világi részről nagyérdemű gondnokát, Bernáth Elemér kir. táblai tanácselnök Öméltóságát, választotta meg rendes képviselőnek; egyházi részről pedig póttagnak a közügyek terén oly sokat s mindenkor hathatósan működő Fejes István egyház megyei tanács- birót, az ékesszavu helybeli költő-papot választó még. Minthogy azonban Fejes István a felső-zempléni egyházmegyével együtt való szavazásra rendelt tornai egyházmegyében rendes egyházi képviselőnek van felléptetve : megköszönte a megtisztelő bizalmat, s póttagságát az egyházmegye kezeibe

•) A pályázók közül 18 okleveles óvónő. A múltkori pályázat alkalmával éppen azért nem volt ez állomás betölthető mert okleveles óvónő nem jelenkezett. Most az oklevelesek közül könyü lesz kiválasztani a legjobbat. Szerk.

visszahelyezte; ezért újabb szavazást fognak elrendelni. Ezután áttért rendkívüli közgyűlésünk a zsinati előmunkálatok, a törvényjavaslatok beható bírálatára. Oly nagy volt az érdeklődés, hogy az előzetesen megalkotott előadó bizottság részletes tanulmánya mellett is, minden pontnál hosszas viták keletkeztek ; különösen a lelkész-választásra vonatkozó törvényeknek, a lefolyt 10 és alatt oly sok viszszaélésre alkalmat szolgáltató pontjait vitatták meg szigorúan és látták el módositásokkal. A törvényjavaslat többi részeinek megvitatása után, elnökölő gondnok az isteni gondviselés kegyeibe ajánlván egyházmegyénket, a rendes közgyűlésre való viszontlátás kivánatával, a gyűlést feloszlatta. (--£.)

(Változások a tanári karban,) A piarista-rend kormányától e napokban érkezett le a rendelet, mely tudtul adja a tanári karban beálló változásokat ; ugyanis Hudra János a piarista-rend kolozsvári főgimnáziumához, Incze István pedig a m.- szigeti társháshoz helyeztettek át Ujhelyből tanárokul. Piarista uj tanárok lesznek az újhelyi főgimnáziumnál : Csernus László a temesvári főgimnáziumtól, Krasznapolszky József (földink) Kolozsvárról és ifj. Schmidt Ágoston Szt.-Györgyről. A tanári kar civil-létszámában személyi változás nem történt. Mindent összevéve: a főgimnázium VII. osztályának megnyitása a tanári kart egy taggal szaporította. — Hudra János, tisztelt barátunk, áttételében egyik jeles munkatársunk távozását is fájlaljuk. Reméljük, hogy a távozó derék tanárok helyét ugyanolyanok foglalják el, A bucsuzókat isten áldja, az érkezőket isten hozza!

(Az időjárás) jó órában legyen mondva, e hét folyamán jóra fordult. Csak csütörtökön és tegnap este mutatott siró kedvet, különben nap-nap mellett derült volt, de reggel és estelenkint olyan hívesre változott, hogy jól felillet az őszi kabát. Nappal szinte perzselő erővel sütött. Az éles ellentétek nappalok és éjjelek között sokat ártottakaszőlöszem- nek. A gazdák panaszkodnak, hogy a termést megdézsmálta az öböly. Ez megint újabb csapás !

(Szőlőinkben) kivált a Feketehegyen, a szőlő penész rohamosan terjed, ami nagy aggodalommal tölti el a filoxerától amúgy is mélyen sújtott gazdákat. A védekezést külömben dicséretes buzgó- sággal teljesitik.

(A S.-a.-Ujhely városi tankötelesek) összeírása befejeztetvén, az eredmény következő: róm. kát. 6—12 évig fiú 263 ; leány 274, összesen 537 ;

— gör. kát. fiú 135; leány 110; összesen 245 ;

— ev. ref. fiú 98; leány 98, összesen 196; — ágostai fiú 23 ; leány 7, összesen 30; — izraelita fiú 278; leány 298, összesen 576; — babtista fiú 1 ; leány 2, összesen 3 ; — 'ismétlők vagyis 13 — 15 évesek: róm. kát. fiú 45; leány 32, összesen 77 ; — gör. kát. fiú 5 ; leány xo, összesen 15 ; — ev. ref fiú 12 ; leány 19, öszesen 31; — ágostai fiú 4 : leány 2 ; összesen 6; — izraelita fiú 55 ; leány 48, összesen 103; van tehát összesen 1587 tanköteles és 232 ismétlő is kola-köteles.

(Katonaság átvoulása). F. hó 22-étől számítva három napig Ujhely katona-város lesz. A hadgyakorlatok szinterére vonuló csapatok, nagy marsok után nálunk tartanak pihenőt ; éspedig f. hó 22-én érkezik és 24-én tovább vonul: a cs. és kir. 29-ik gyalogdandár parancsnoksága, a 66- ik gyalogezred 3 zászlóalja, a 60-ik gyalogezred 3 zászlóalja, a 11 ik tüzérosztály egy ütege, a 14-ik huszárezred egy százada, a 6-ik szekerész csapat egy osztálya, vagyis az átvonuló állományban lesz körülbelül 70 tiszt 1562 legény és 225 ló.

(Az őszi hadgyakorlatok) alkalmával, f hó 26-án, mintegy 600 honvéd érkezik S.-a.-Ujhelybe. Tovább indulásig 10 napon át lesznek egyes házaknál elszállásolva.

(A szégyen halottja.) Matyi Erzsébet, Deutsch Simonnál szolgált cseléd Ujhelyben, áldott állapotba esvén, valószínűleg javas asszony tanácsára hallgatva, magzata elhajtása végett rézgálicoldatot ivott. Kevéssel rá f. hó 4-én borzasztó kínok közt kimúlt. Tanácsadóját nyomozzák.

(Szőlőinknek egy uj gombabetegségét) fedezték fel, mely uj betegség okozójának Mezey Gyula, a magyar-óvári gazdasági akadémia botanikai segédtanára, a Coniothyrium diplodiella sacc. gombát ismerte fel. A betegséget a fürt elszáradása jelzi. A megtámadott fürt bogyóján kis fakó foltok jelentkeznek, melyek nem sokára a bogyó egész szövetét belepik. Ezzel egyidejűleg a bogyók felületén számos apró szemcse mutatkozik, melyek a Coniothyrium gomba szaporodó szervei. Erre a bogyók megkeményednek, kiszáradnak, midőn is sagrén-bőrszerüen mutatnak, mi onnan ered, hogy a héj alatt levő szemcsék körvonalai tűnnek fel. E változások nemcsak a bogyókon, hanem a fürtnyélen is észlelhetők, sőt sok esetben itt előbb, mint a bogyókon. A fürtnyélen és a bogyók kocsánain mutatkozó foltok barnák, többé vagy kevésbé sötétek. — A fürtnyélen keletkezett eme sérülés néha elegendő arra, hogy a fürt leessen a tőkéről. A bogyók a betegség kezdetekor fakó-, később sárgás-barnak szint öltenek, ekkor a szemcsék is hamuszinüek lesznek s az egész bogyó úgy mutat, mintha földdel volna behintve. Később a héj, valamint a szemcsék is sötétednek, ezzel együtt a bogyó héja egyre jobban ráncosodik s tartalma összeszárad. A baj a szőlőlevelet nem támadja meg csak a bogyót, a fürtnyelet és néha a gyenge hajtásokat Ellene ajánlatos a szőlők rézgáliccal eszközölt permetezése, úgy mint a peronospota ellen, csakhogy erősebb t. i. 5—6°/0-os oldattal.

(Zápor, vizáradás, pusztulás.) Tolcsváról írja levelezőnk: Múlt hó 29-én a délutáni órákban a hutta-komlóska-erdőhorvátii hegyek közt támadt felhőszakadás következtében a Tolcsván keresztül folyó patak esteli 8-9 óra közt kiáradt, a szántóföldeket egészen elöntötte, s magával sodort mindent, ami útjában állott. Amit a filokszera pusztításai után némi vigasztalásul szántóföldeinken és kertjeinkben még megkímélt a mostoha idő járás: a búzakereszteket, takarmány-boglyákat, kukoricát és zöldségféléket, most elseperte a rohanó ár. De még ennyi, kiszámíthatatlan nagy zsákmánynyal sem elégedett meg a felbőszült elem. Vad morajlással neki rontott Tolcsva város keleti részének, hol a patics-házakban, kerítésekben, gazgazdasági épületekben, veteményekben és élelmi cikkekben tetemes kárt okozott. Négy utcát teljesen elöntött. A házak mind vízben állottak, le- rogyással fenyegetvén a bentszorultakat. Sok ház összeomlott. Szerencse, hogy emberélet nem esett áldozatul. Az eddig felbecsült kár meghaladja a 10 ezer forintot 1 Ha ehhez hozzászámítjuk azt a körülményt, hogy a község határában még csak pár évvel ezelőtt is 20 ezer hordó bor termett s az idén már szüretelni való nincs, úgy, hogy a kapás nép már is koldus módon tengeti életét; ha még e nyomorúságos helyzethez hozzávesszük azt a borzasztó csapást, mely az idei aratás elvesztésével érte városunkat: előre látjuk, hogy öszszel a házak üresen maradnak, mint a fecske fészkek, mert lakóik, akik még a hosszú útra magukban erőt éreznek, felkészülnek s elmennek jobb sorssal biztató hazát keresni. Tolcsva eddig arra volt hivatva, hogy a tűztől, víztől és minden más elemi csapásoktól szenvedőknek segítő kezet nyújtson ; a jótékonyság gyakorlásában példát mutasson. Most ő maga magának esedezik közsegit- ségért. Oh! halljátok meg és szánjátok esdő szózatát 1 Kétszer ad, ki a végső szükségben ad.

(Névváltoztatások.) A kir. belügyminister megengedte, hogy Goldstein Ezékiel, mező-laborci lakos, vezetéknevét Gönczi-re — és Waldmann Náthán, s. a.-ujhelyi lakos, vezetéknevét Váradi- ra átváltoztathassa.

(Schneider Jakabné) oki. tanítónő, szives tudomására hozza az érdekelt szülőknek, hogy a jövő tanév kezdetével felnőttebb leánygyermekeket polgári vagy felsőleányiskolának megfelelő tárgyakban való oktatásra, valamint német-, francia- és zongoratanitásra szívesen elvállal. Vidékiek teljes ellátásban is részesülhetnek. Lakik Kazinczy- utcza 518 sz.

(Figyelmeztetés). Figyelmeztetem mindazokat, kik a nagyváradi m. kir. bábaképző intézetben az évi téli tanfolyamra magukat állami

segedelem mellett felvétetni óhajtják, hogy a m, kir. vallás és közoktatásügyi ministeriumhoz címzett, keresztlevéllel erkölcsi és szegénységi bizo- nyitványnyal ellátott folyamodásukat f. hó 15-ig hozzám küldjék be. Nagyváradon, 1891. august. 4. Konrád Márk dr.

(Mulattató fogadás.) A* utóbbi időben egy hét köböl álló játék igen gyakran fogadásokra adott alkalmat. így nem régiben egy asztaltársaság tagjai elveszítek egy fogadást, amenyiben a hét köböl álló .Fejtörő«-t 5 perc alatt nem tudták a dobozba visszarakni. A minden jFejtörö*-höz mellékelt füzet 176 ábrát tartalmaz, melyek töbnyire valóban fejtörést okoznak. A vörös horgony védjegygyei ellátott »Fejtörő* ára 35 kr. és minden nagyobb játékszer-kereskedésben kapható. Mi e rendkívüli mulattató játékot melegen ajánljuk t. olvasóink b. figyelmébe.

Egyesületi és társas élet.

A zemplénvármegyei tanítóegyesület közgyűlése Töke-Terebesen.

Az egyesületi közgyűlés f. hó 4-én az állami iskola egyik termében tartatott meg T.-Terebesen. Az egyesület 160 tagja közül jelen volt több mint hatvan, közel száz tag távol maradt, mi nagyon sajnálatos dolog a tanügy szempontjából, de ha tekintetbe veszszük, hogy a tanítóság ez alkalomból legnagyobb részt még fuvart sem kap a községtől, ha csak nem oly ügy buzgó főszolgabíró járásából való, mint a varannai — ki a járása területén lakó tanítóknak, támaszkodva az 1872. évi szept. 2-iki ministeri rendeletre és az iskolák legtöbbjének tényleg községi létükre, még az ott megszabott rendes napidijját is kiutaltatja a közs- zségek pénztárából, — akkor mondom, még örvendetes jen'enségnek mondható.

Vendégekül szerencséltették a tanítók közgyűlését : Ft. Perlsberg Ede rk. esperes plébános, ít. Szaxon József gk. esperes lelkész, t. Marikov- szky Pál dr. körorvos, t. Rácz János körjegyző.