Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1891-08-09 / 32. szám
A közgyűlés munkaprográmja ez volt: a) »A tanitók szolgálati szabályzata« előadó: Fischer Armin, b) »Országos állami tanitóképesitő- bizottság« előadó: Dezső Lajos, c) »Nyugdíjtörvény- revízió* előadó: Lábos Endre, d) ,A közigazgatási törvényjavaslatnak a tanügyet érintő pontjai* előadó: Molnár János <?) *Az egyesületi alap szabályok módosítása« előadó: Vitt József és egyébb kebli ügyek. Mindezek felett behatóbb eszmecsere folyt, s elvi határozatok hozattak oly célból, hogy azok az orsz. tanitógyülés végrehajtó bizottságának nagygyűlésén, f. hó 20-án, Budapesten tekintetbe is vétessenek. E célból egyszersmint Dezső Lajos kép. igazgató és Seliga Antal elemi isk. igazgató személyében képviselők választattak a fenti orsz. gyűlésre. Megható mozzanata volt a gyűlésnek az, midőn az elnök, Dezső Lajos, jelenté, hogy a vármegyei kir. tanfelügyelőtől néh. Vojtko Károly hrubovai tanító árvája érdekében felhívás érkezett a közgyűléshez, hogy az árva érdekében gyűjtés vagy pénztári kiutalás történnék húsz ftig oly célból, hogy az az orsz. tanítói árvaházba felvétethessék, mely húsz ftot már a tanfelügyelő sajátjából előlegezte; nehogy a felvételben akadály történhessék időhalasztás miatt, közgyűlésünk a jelenlévő kir. tanfelügyelőt szívből megéljenezte, s a segedelemre vonatkozólag egyhangúlag kimondó, hogy azt gyűjtés utján eszközli, s azonnal meg is tette. E közben a nemeslelkü tanfelügyelő vázolá az elhunyt öt árvájának sanyarú helyzetét, kik közül talán egy lesz szerencsés ezáltal az árvaház növendékei közzé felvétetni. Egyszerre felemelkedik egy a tanítók közül s keresetlen szavakban tudatja, hogy egy másik fiú árvát ő fogad örökbe. Lelkes éljenzés hangzott fel a jelenlévők ajkáról, s Litavecz János szinyéri állami iskolai tanítónak, mert ő volt nemeskeblü ajánlkozó, jegyzőkönyviing is köszönet fejeztetett ki nemes elhatározásáért. Gyűlés után közebédre mentek a tagok a vendéglő nagytermébe, hol több hazafias felköszöntő fűszerezte az igen tisztességesen kiállított ebédet. Végül felhangzott tTe Deum*-ként a. Hazádnak rendületlenül, — s kiki sietett a vonathoz. S evvel igy készen is volnék már, ha nem kellene egy kedves kötelességet lerónom a tere- besiek egy kiváló tanügybarátja iránt, ki nemcsak a zöld asztalnál hallgatta nagy figyelemmel végig tanácskozásunkat és nemcsak a fehér asztalnál tartott együtt velünk, de végig kalauzolt a grófi park látnivalóin és a gyűlés előkészítésében nagy buzgalommal, anyagi áldozatokkal is résztvett. Fogadja azért hálás köszönetünket Marikovszky dr , mert ő volt az udvarias cicerone. A t. terebesi állami iskolai tanítótestület, ki élén Kurucz Vazul igazgatóval, mindent elkövetett a gyűlés sikere érdekében, valamint őnagysága, az igazgató kedves neje, ki szives látásával elhalmozott minket, nemkülönben legnagyobb köszö- netunkre érdemesek, — s mi soká nem feledjük a terebesi közgyűlést. Zseltvay Bogdán, egyesületi főjegyző. T ANŰGY. Bolondjainkról. Ha a tisztelt olvasó a címet metaforának véli és mulattató elbeszélést vár: tegye félre e sorokat, mert nagy csalódás éri. Ez)t; fájdalom, igazi bolondjainkról, a társadalom legszánalomra- méltóbbjairól, a hülyékről, tompa- és gyengeelméjű- ékről fog szólni. És hogy magam is ezeknek a megjelölésére a bolond szót használom, csak azért teszem, mivel még sokan a müveit emberek közül sem tudják, hogy ezek bizony nem bolondok, hanem hülyék. Nem hiszem, hogy volna ember, ki hülyét nem ismrene. Hiszen minden falunak van legalább is egy-gye ilyen Dubija, Matyija, Pityuja, Gyur- kója, vagy más hasanló cifranevü hülyéje,? kiről a környezete csak épen annyit tud, hogy ennek bizony hiányzik egy kereke, — bolond. Ki nem mulatott még azon, mikor a maga faluja bolondját egy darabka száraz kenyérért medve módjára táncolni, ugrándozni és a légko- mikusabb poziturába helyezkedni látta? Sajnos, hogy ilyenek látása a nyomorult állapota felett való sajnálkozás helyett, nevető izmainkat csiklandozza. Nevetünk, mulatunk rajta, mert a pillanatnyi benyomásnak engedjük át magunkat annélkül, hogy a mély áthatatlan szellemi sötétség, melyben az ilyen szegény leledzik, bennünket gondolkodóba ejtene. Pedig milyen szomorú az ilyennek a sorsa! Már zsenge korától kezdve folytonosan a véletlenek játéktárgya; felügyelő dadája, sőt számos esetben maguk a szülők sem tőrödnek vele. Úgy sincs örömük benne. Később az iskola, de még az egész község gunytárgyává lesz és a családban szégyenfoltként tekintetik. Élete harmadik szakát koldulással, bolyongással tölti addig, mig el nem pusztul Természetes halállal csak elvétve múlik ki egy-egy ilyen szerencsédén; rendesen megfagyás, éhhalál, vizbefulás vagy tüzbeésés lesz a szomorú végűk Mgyarországon a statisztika szerint 18,658 ilyen szellemi abnormitással biró egyén van. Ehhez a számhoz nem veendők az elmebetegség kü- lömböző más fajai, mint pl. az örültek, a vízfejűek (hídrokeialok) kisfejüek (mikrokefalok) stb. Ide csakis azok tartoznak, kik vagy születésüktől, (mely eset gyakoribb) vagy pedig korai gyermekkoruktól kezdve betegség következtében lettek tompa illetőleg gyengeelméjüek és tes’ileg csakis a bamba arckifejezés árulja el értelmességök alacsony voltát. A közvélemény általában, de még számos pedagógus is, ezeket nem képesíthető emberi formába bújtatott alakoknak tartja. Ugylátszik azonban, hogy akik igy vélekednek a külföldön manapság már nagy lendületet nyert, u. n. »gyógy- pedgógiá-«val vajmi keveset foglalkoztak; mert ellenkező esetben belátnák, hogy ezekkel a szerencsétlenekkel is célszerű ápolás, szoktatás nevelés és oktatás által nagyon is szép eredmény ér hető el; főként ha a „gycgy-pedagógiá»-t az erre a célra szolgáló és a követelésnek minden tekintetben megfelelő intézetben tervszerűen alkalmazzák. Németországban ezidőszerint 56 ilyen intézet van, hol mintegy 2000 növendék részesül állandó oktatásban. Általában a müveit világnak majdnem minden állámában találunk több-kevesebb ilynemű intézetet, melyeket részint az állam, részint az egyház, részint pedig magános emberbarátok tártnak fenn. Nálunk, Magyarországon, ezen a téren még nagyon keveset tettek, s a mit tettek is, még arról sincs minden érdekelt szülőnek tudomása. Pedig hány jómódú szülő van csak vármegyénkben is, ki a legnagyobb áldozatok hozására is kész lenne, ha hülye gyermekét a társadalom hasznavehetö polgárává neveltethetné. Szolgálatot vélek az érdekelteknek tenni avval, ha egyet-mást elmondok, amit a hülyék érdé kében eddig hazánkban tettek. Frim dr., az orsz. hülyék intézetének igazgatója, volt az ügy legelső apostola, ki tánulmány- útjáról visszaérkezvén, 1875-ben fáradságot nem ismerő buzgalommal látott hozzá egy ilynemű intézet szervezéséhez. Nem lévén célom az intézet történetét közölni, csak annyit jegyzek itt meg, hogy a magyar hülyék ápoló- és nevelő-intézetét először Rá kos-Palotán létesítették, innen 1877-ben Budapestre helyezték át, s itt is csak 1887-ben, boldogult Trefort miniszter sürgetésére, építettek Frim terve szerint, a Krisztina-város legszebb vidékén kizárólag erre az emberbaráti célra szolgáló díszes palotát, melyben ezeknek a szerencsétleneknek még csak igen csekély országos százaléka nyer okszerű nevelést és oktatást. A ki az intézet ez idéi évzáró vizsgálatán jelen volt, meggyőződhetett arról, hogy a 42 növendék közül a legnagyobb részt, eltekintve attól, hogy szabatosan írni, olvasni, számolni megtanították, különféle mesterségre is képessé tették azáltal, hogy kézimunkákra (az egyszerű "Fröbel«- féle kivarrásoktól a kefekötésig és szalmafonásig) alkalmasokká képezték Pedig az intézetbe való lépésükkor, képzetek hiányában, még csak be szélni is alig tudtak. Ilyen eredmény mindenesetre csak hosz- szabb idő alatt s a legnagyobb türelem mellett érhető el. De elérhető ! S vájjon nem elégséges-e ez arra, hogy a megszomorodott szülő szivében gyermeke iránt uj kedvet és életerőt ébreszszen ? Más alkalomra tartom fenn az intézet bel- szervezetéröl, az oktatás módjáról és az egyes növendékekről, a mi semmi esetre sem érdektelen, egyet-mást elmondani. De ezzel, egyelőre, kitűzött célomnak annyiban eleget tettem, a mennyiben általánosan utaltam arra, hogy nekünk is van egy hülyék elhelyezésére szolgáló intézetünk, mely a versenyt bármely külföldi hasonló intézettel kiállja. A Frim-íéle intézet törekvése fáradhatatlanul oda hatni, hogy ezeket a szerencsétleneket, kik legtöbbnyire atyjuk vétkei miatt bűnhődnek, a társadalomnak visszaadhassa. És ha vármegyénk bői, (hol elég sajnos minden 1000 lélekre egy-egy ilyen tompa- vagy gyengeelméjű esik) ezek után tudomással bírván az intézet létezése felől, csak egy két gyermek fog is az intézetbe kerülni: az a tudat boldogít, hogy az én közbenjárásom mentette meg őket a társadalom részére. Erős Antal tanár. HUMOR. Apróságok. Részeg ember : Mit nekem a vagyon 1 Nálam nál még a milliomos sem lehet részegebb * Tanuló-. Én az atyám üzletében társ vagyok. Tanár : Hogyan ? Hiszen ön orvosnövendék, atyja pedig kereskedő ? Tanuló: Igen is, ő a bevételt — én meg a kiadást képviselem. * Vendég: Korcsmáros I Ennek a halnak igen rósz ize van. Korcsniárvs : Azért adtam egy porció helyett hármat —- kérem szeretettel. ,M. 0.« HIVATALOS BÉiZ. 290 jk. 91. sz. S.-a. Ujhely város elöljáróságától. Felhívás. A nm vallás- és közoktatásügyi m kir. mi- nisteriumnak folyó évi julius 18-án, 30932 sz. a. kelt kegyes jntézvényével a s.-a -újhelyi 6 osztályú gymnásiumnak fögymnásiummá való fejlesztése engedélyeztetvén, a hetedik osztály már a jövő I89Í/92 tanévben megnyittatik. Midőn ezt örvendetes tudomás vétel végeit a város közönségével közöljük, a képviselőtestületnek julius 23-án 290. sz. a. kelt határozata következtén tisztelettel van szerencsénk felhívni mindazokat, kik az építkezési költségek fedezéséhez aláírási iveken hozzájárulni szívesek voltak, hogy elvállalt kötelezettségükhöz képest az aláirt összegeket a város házi pénztáránál mielőbb be fizetni szíveskedjenek. S -a.-Ujhely, 1891. augusztus 6-án. l’ntak'V Miklós. Ujtsiliissy 10mlre. városi jegyző. városi főbíró, 11329. sz. Zemplén-vármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. Közhírré tétel végett tudatom, hogy a N - Mihály községben uralkodott ragadós száj és körömfájás miatt elrendelt zárlat leloldatván, a f. hó IO. és ii. napjaira eső n.-mihályi országos vásárra hasított körmü és kérődző állatok is felhajthatok lesznek. S. a.-Ujhely, 1891. aug. hó 2 án. Matolai Etele alispán. 408. sz./rend. 891. S.-a.-Ujhelyij. főszolgabirájától. Körözés. Ráczkevei községi illetőségű, ugyanott 1853 évben született, r. kath. vallásu középtermetű kerek arcú. Megyesi János asztalos segéd, Weisz Bartalan s.-a.-ujhelyi lakos munkaadójától f. hó 2 án, munkakönyvé hátrahagyása mellett ismeretlen irányba megszökött, köröztetik. Urbán Ferenc, tb. főszolgabíró. 1710. sz. I. 91. Szirnai járás főszolgabirájától. Körözvény. Járásom Sztakcsin községe birájának hozzám tett jelentéséhez képest közhirré teszem, hogy folyó évi augusztus hó 2-án Sztakcsin község hatarában egy fekete szőrű, rendes szarvú, közép magasságú, körülbelül 6 éves tehén, bitangságban találtatott s a község bírája áltál őrizet alá vétetett. Kelt Szinnán. 1881 augusztus hó 7-én. Kossuth Elek, főszolgabíró. 2831 I sz. 1891. Homonnai j. főszolgabirájától. Körözés. Homonnán f. évi augusztus hó 5-éröl G-ra menő éjjel Chassel Wolf órás és ékszerész üzlet- helyisége feltöretvén, abból a következő tárgyak lopattak el: 25 db. hosszú ezüst óralánc, 6 db. rövid tiszti lánc, 5 db. kétfedelű ezüst remontoir óra, 1 db. kétfedelű arany anker óra, 1 db. egyfedelű arany női cilinder óra, 1 db. kétfedelű arany női remoptoir óra, 1 db. kettős sima fedelű női arany remontoir óra, 1 db. kettős fedelű arany remontoir cylinder óra arany kapocscsal, 1 db. Tula anker óra arany szegélylyel üvegfoglaló karika nélkül, 2 db. arany anker óra tokkal, 1 doboz 44 arany és 5 gyémánt gyűrűvel, 10 db. ezüst karperec, 3 db. ötvözött karperec, 15 pár arany fülffiggő, IO pár arany íülfüggö korai és opal kövekkel, 1 db. arany melltű, 24 db. ezüst remontoir zsebóra, 2 pár aranyozott ezüst csemege evő eszköz, 5 db. aranyozott mokka kanál, 6 db. ezüst kávés kanál- 6 db. ezü$t gyüsző, 6 doboz mindegyikben 6 pár csemege evő eszközzel; össes érték : 1500 —1600 ft. Felkéretnek a hatóságok a nyomozásra, azzal, hogy eredmény esetén alólirott hatóság értesítendő. Homonnán, 1891. augusztus 6-án. Haraszthy Miklós, főszolgabíró. 20536., 22816, 27918, 27921., 28102., 28894., 28107/VI. 1891. 22:©r rendelet. Zemplénvármegye valamennyi községi elöljáróságának. Dohányjövedéki kihágás miatt a beregszászi kir. törvényszéknek 1450/ß. t. ö. 1890 számú jogi erős ítélete folytán elmarasztalt Szabó János nős, cseléd, élőbb a S.-a.-Ujhelyhez tartozó Dókus-ta- nyai, utóbb a Borsi községhez tartozó hg- Win- dischgrätz tanyai lakos ismeretlen helyre eltávozott, — a budapesti kir. ítélő táblának 29798/887. B. sz. ítéletével elmarasztalt Schlachta Pál, vplt homonna-olykai lakos, ismeretlen helyre eltávozott, — italmérési jövedéki kihágás miatt elitéit Gontko Mihály lőcsei illetőségű volt pékinas ismeretlen helyre eltávozott, — dohányjövedéki kihágás miatt elitéit Káli Mányi martonosi lakos ismeretlen
