Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1891-12-13 / 50. szám

Sátorai] a-Ujhely, 1891 december 13 50. S2. Huszonkettedik évfolyam. I ELSriZlTÉS Ál. Egész évre 6 frt. Félévre 3 ,, Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek oiak ismert kezektől fo- gadtatnak el. léilratox nem adatna visasa. Egyes szám ára 20 kr. A nyilttérbeu minden gar­ni ondaor dijja 30 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelentik minden vasárnap.) IIEDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes sző ntán 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük e kör­zettel ellátott hirdetmé­nyekért térmérték szerint minden Ü centiméter ntán 8 kr ssámittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtaiik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Felhívás előfizetésre. A jövő 1892-vel lapunk az ő pálya­futásának immár a XX1I1. évébe lép Önérzetesen hivatkozhatik múltjára a Zemplén ; mert a közügyeket becsülettel szolgálta, a közmivelődés zászlaját előbbre vitte és a bizalom girának hű sáfárja volt. ígérete' a jövőre, mit beváltani ipar­kodik, hogy következetes marad múltjához. Lankadatlan kitartással fogja szolgálni továbbra is a közügyeket és közérdekeket Tért nyit a hivatott szépirodalmi munkás­ságnak, — műveli a hazai nyelyet, — ápolja a magyar nemzeti közszellemet, — utat tör a nemzeti közmivelődésnek, — tiszteletet kö­vetel a jog- és vallásegyenlöség elveinek — és arra fog törekedni, hogy a Zemplén, mint eddig volt, ezután is hü tolmácsa le gyen a vármegye közkormányzati, társa­dalmi és irodalmi életnyilvánulásainak. Uj évtől kezdve a Zemplén hivata­los lapjává lesz a vármegyei gazdasági egyesületnek is. E kitüntető bizalmat a a reá eső választásért azzal fogja viszo­nozni, hogy állandó rovatainak számát egy- gyel, melyben kizárólagosan csak a gaz­dasági érdekeket fogja szolgálni, támogatni, a Gazdasági Értesítő c. rovattal megszapo- ritaj. Ezt az uj rovatot Kossuth János dr., mint a Zemplén-vármegyei gazdasági egye­sületnek ez idő szerint való h. titkára, fogja vezetni, — s éppen ezért a Gazdasági Ér- tesitő-ba szánt kéziratok egyenesen hozzá intézendők, habár a felelősséget ezért a ro­vatért is a szerkesztő viseli. Reméljük, hogy ez az uj rovat teljes érdeklődést, élénk közszellemet ébreszt vár­megyénk intelligens gazdaközönségében. Reméljük, hogy a gazdasági egyesületi ta­gok soraiból felszaporodik t. olvasó kö­zönségünk száma és reméljük, hogy az uj viszony, mely ekként a lap és uj párto­lói között szövődik, csak üdvös hatással T A B C A, Kis virágok messze tájról. Vigasztalás. — Weiss Jalián — Csak el ne csügedj! Nyújt a lét vigaszt. Ha sebet üt, be is hegeszti azt. A vők baját e tény enyhítse meg: Iker anyósok nincsenek. Feddés. — Paschko. — Megnősülsz, bár száma éveidnek hatvan 1 Ilyen vén és mégis oly tapasztalatlan! Gyöngédség. — Contessa. — Neghalt Amint, még a halálban is A gyöngédség valódi mintaképe. Azt íájlalá végsóhajával is : Hogy hitvese előtt került az égbe. Méry Károly. lesz a Zémptén erkölcsi erejének gyarapo­dására. Bizalommal számítunk a jövőben is eddigi kedvelt munkatársainkra, kiknek dí­szes névsorát van szerencsénk bemutatni. Dolgozó társaink voltak és maradnak jö­vőre is: Abonyi Gyula (a nemzeti szinház tagja), Abszi, Andrejezo József, Aszalay Gyula, Átányi Jó­zsef dr, Bajusz József id. Beeskc Bálint, Ballagi Géza dr. (jogakadémiai tanár) Bihary Emil, Bodnár István (a »Torna-vár-megye« főmunkatársa) Búza Barna, Chyzcr Kornélné, Chyzer Kornél dr , Chyzer Béla dr, Cserép József dr. (tanár), Cuprum. Dókus Gyula, Erdélyi Sándor, Exner Kornél dr, Fejes István, Farhas Bertalan, Fischer Armin, Gidófalvy Ist­ván dr , Haraszthy Miklós, Horváth Ádám dr. (orsz. gy. képviselő), Horkay Bertalan, Holosnyay Ciril, Kálniezky Géza dr , Kátó, Kende Antal, Kemeehey Jenő (a Szegedi Napló-nak belső munkatársa) Kiss Gyula, Kiss Károly (S. a.-Ujhely), Knopfler Sán­dor, Kossuth János dr , Kozma Alajos, Kun Dániel. Málezai, Margitai József dr, Matolai Béla Metzner Antal, Mikrósz, Moldován Gergely dr. (egyetemi ta­nár), Múzsa Gyula, (Páti Kárius), Paszlavszky Sán­dor, Petrovies Elek, Péter Mihály, Polányi Gyula, Payzsoss Andor, Prihoda Etele, Rácz Kálmán, (tanár), Rácz Lajos (tanár), Romulusz, Rónay Ist­ván (az újhelyi kir. dohánygyár vezetője), Rud~ nydnszky Gyula Schmidt Lajos (a »Zemplént belső munkatársa). Szabó Kálmán, Székely Albert dr., Színi Péter, Thuránszhy László. Vccsey J. Behény (tanár). Zempléni ‘I. Árpád, Zempléni Moscovitz Iván, Zempléni T. István, Zombori Gedő. Zselt- vay Bogdán. A Zemplén tudósítói és levelezői: Adamo- vfes József, Argyelán Miklós, Balázsy Ede, Balta Gedeon, Bodolay József, Csernyiezhy János, Danes János, Danyicskó György, Dely Endre, Dutkay Ist­ván, Gerzanics Tivadar, Gyó'ry Béla, Győry István, Hatvány László, Haraszthy István, Hubay Miklós, Illésházy Étidre, IKccsheméthy Zsigmond, Korchma Menyhért, Krajnyák Sándor, Kula István, Mari- kóvszky Bertalan, Pataky Miklós, Pethő Dániel, Román Lajos, Siskovics Sándor, Szmoligovich Gerő, Szoták János, Sztavinszky Sándor, Somossy Sándor, Vajda János és Wischán József. Ez az erős gárda szolgálta ki ez ó évben a .Zemplén* által képviselt közér­dekeket, — s mert a lapnak irányelveiben és vezetésében változás nem fog bekövet­kezni : bizonyára híven követ bennünket ez a díszes gárda az uj évben is s velünk Múló őszszel. Az ég borongós, a levegő hüsül. Mintha hülni kezdene a föld szive, mintha érezné közeledő halálát, az enyészetet. - A felhők közül oly bá­gyadtan néz a nap a világra, mint a ha'dokló, midőn itt akarja hagyni élveivel és keserveivel, örömével és bujával. Mert még a keserve, a bánata is oly jól esik az életnek. A halált csak őrület kedvelteti meg velünk, a józanság irtózik tőle. Nem sokára esni fog a hó is Az első hó. Szinte képzelem szállongani. Betakarja a földet, a nagy haldoklót. Szép fehér, igazán halottas lepellel. A szél süvölt. »Cir- cum dederunt* . . Jöjj, édes, menjünk, nézzük meg a kertben az elhervadt virágokat Mit beszélnek. Nemrég oly sok szépet mondottak, midőn kabátomra tűztél ! belőlük egy-két szálat. Színeik szavaidat pótolták ! és én megértéin. Ékes is a virág nyelve. Akár a | legszebb költemény, úgy hirdetik a szerelmet. Minden virágszál azt mondja: »Szeretlek!« Itt az ősz, elsárgult az erdő lombozata, a szélroham elseperte a fák ékes koronáját. Nedves köd borítja a le arolt réteket. Sokszor megénekelték a költők, sokszor meg­írták a tárcaírók. Sok költészet is van benne, a hervadás költészete, melyet úgy szépít az elmúlás sejtelemszerüsége. együttesen munkás részt vesz a mindnyá­junkra váró feladatok sikeres megoldásában. Ily körülmények között merjük Ígérni, hogy t. olvasóközönségünk jogos igény- nyeit híven és megelégedésre fogjuk szol­gálni a jövőben is. Előfizetőinket kérjük, hogy a t. olvasó közönség körében terjeszszék lapunkat. Dolgozó társainktól, úgyszintén a Zemplén t. levelezőitől és tudósítóitól pedig bizalom­mal várjuk, hogy publicistái súlyos feladatain­kat szives közremunkálásukkal megköny- nyitik. Hazafiul üdvözlettel : A „Zemplén** szerkesztóségr. A kiadó szava. A tulajdonomat képező Zemplén, mely akár terjedelmét, akár tartalmasságát te­kintsük a vidéki heti lapok sorában kiváló helyet foglal el, a létrejött szerződés sze­rint 1892-től kezdve hivatalos lapja lett a zemplén-vármegyei gazdasági egyesületnek is és mint ilyen a Gazdasági érlesitő c. ro­vattal megnagyobbodva, abban a t. gazda közönség erkölcsi és anyagi érdekeit fogja szolgálni. Nagy előnyök háramlanak e szerző­déses viszonyból a gazdasági egyesületnek minden egyes alapitó és rendes tagjára; igy, hogy a sok közül csak kettőt említsek, minden gazda, aki tagja az egyesületnek, a lap Gazd. Ért. cimü rovatában, öt gar- mond sornyi terjedelemben, ingyen hirdetheti azt, amit gazdaságából el akar adni, vagy gazdasága számára meg akar venni, — továbbá a Zemplén-t, ha arra az év ele- ján prenumerál és az előfizetés diját egy összegben előre beküldi, fél áron kapja. Ez a kedvezés kiterjed azokra az egyesü­leti tagokra is, kik már eddig is előfizetői voltak a lapnak, ha a fizetésre megsza­bott feltételnek eleget tesznek, vagyis ha az előfizetést előre beküldik. Én szeretem az őszt, szeretem a telet, a tavaszt, a nyarat. Mind szeretem. Mert mindegyik­nek megvan a maga szépsége. A ki gyönyörködni tud, az boldog. Nekem, mig ily szempárba néz­hetek. mint a tiéd édesem, nem lehet nem gyö­nyörködnöm, nem lehet boldognak nem lennem. — Minden évszakban boldog vagyok veled : ta- vaszszal, ha virágok közt látlak bolyongani; nyáron, midőn a fák hüsei alatt hasonlitgatom össse szemed fényét a nap hő sugarával, őszszel, midőn a hűvös, borongós napok beállnak, hozzánk nem ül be az unalom. Tekintetem mindig elmulat bűvös bájos lényeden, mig engem a szerelem tanit meg téged szórakoztatni. Ritka báj van a téli képen. Az ablakon jég­rózsák nőnek, tündöklik a fák zúzmarája, mint ezüst; a bérc ormát fehér lepel takarja. Jég há­tán a korcsolyapárok szeszélyes cikk-cakkokat rajzolnak. Ám ez a világ hideg ... hideg ... Eszembe jutnak a nyomorultak, kiknek nincs meleg, fütött lakuk, kik a vékony öltönyt hiába húzzák össze magukon, mégis aláfér a hideg szél karma, a fagy halált osztó keze. Oh jótékonyság, oh könyörületesség angyala ! Ilyenkor jut szép szereped 1 A gólyák, a darvak, a fecskék, az éneklő madarak elmehetnek szebb, enyhébb tájra. De a szegény, az elesett, a röghöz kötött embernek mindenütt tele van. Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom