Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-03-01 / 9. szám
MinfCOn a ®a&yar családoknak olyan gazdag könyvtára, meíy- lulll/OCll ben annyi szellemi szórakozást találhatna a család minden tagja, mint a mennyit a »Képes Családi Lapok« válogatott közleményei nyújtanak. Nincsen a családi életnek s a gondosan vezetett magyar vendégszerető háznak olyan kérdése, melylyel e lap meliéklete a »Nő a házban« szakavatottan ne foglalkoznék. A »Képes Családi Lapok« előfizetési ára a »Nő a házban« cimü divat-melléklettel együtt egész évre 6 ft, félévre 3 ft, negyedévre I ft 50 kr. s a kiadóhivatal (Budapesten, nagy korona-utca 20. sz.) melyhez az előfizetések legcélszerűbben postautalványon intézendők, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatváuyszámokkal. A legújabb szám következő változatos tartalommal jelent meg. A 9. szám tartalma : Kétszer kettő négy. (Regény. A .Képes Családi Lapok1 számára irta: Jókai Mór. (Folytatás.) - Tél. (Költemény.) Ács Ferencztől. — A czukor története. (Vége.) Dr. Asbóth Sándortól. — A hamupipőke. (Rajz az életből.) Irta : Mártonffy Imre. — Vigyázzunk az egészségünkre. Brankvvics Györgytől. — Gondolatok. — A házasság regéuye. (Folytatás.) Irta : Tol- stói Leó. Fordította: Brankovics György. — A csel. (Elbeszélés.) (Vége.) Báró Horváth Miklóstól. — Sylvia. (Regény. Folytatás.) Tábori Róberttól. — Mindenféle. A hét tükre. Mefisztótól. Képeinkhez. Színház. Irodalom és művészet. Képeink : Páris szépsége. — Az uj kegyencnő. ~ Séta közben, Reményi Ede. — Regénymelléklet : A bölcső titkai. (Eredeti regény. Két részben.) Irta: Lauka Gusztáv. (129.—144. oldalig.) Melléklet : »Hölgyek Lapja* (Divatképekkel.) A századparancsnok teendői bűnügyekben (Tényváz- latok szerkesztése.) cim alatt Gerö Gyula honvéd főhadnagy- hadbíró Kassán 226 lapra terjedő kézikönyvet adott ki, melynek az a célja, hogy a katonaságnál, hol a bűnesetek lcinyo- mozását és feljelentését csapattisztek, tehát nem jogképzett egyének végzik, abbeli eljárásuk körül vezérfonalul szolgáljon. Szerző feladatát igen helyesen és praktikusan oldotta meg, az általános részben: a bűnügyi elönyomozás alapelveit, a különös részben pedig az egyes bűneseteket s azok kinyomozásánál figyelemben tartandó főszempontokat tárgyalva, miközben számos példával s majdnem minden gyakoribb bűnesetre egy-egy tényvázlat, (feljelentés) mintával illusztrálva fejtegetéseit. A könyvet a honvédelmi minister hivatalosan megrendelte a századparancsnokságok számára s már ennélfogva is igényt tarthat a jogászkörök figyelmére. Ára I ft 20 kr. — Megrendelhető a szerzőnél. Megjelent és szerkesztőségünkhöz beküldetett Magyar- ország- és társországainak vármegyei, versekben. Irta Matolosy Pál, Gizella-árvaházi tanító : kiadja Singer és Sonnenfeld Besz- terczebányán. Ára 10 kr. Megrendelhető minden könyvkereskedésben. Igen sok esetben tapasztaljuk, hogy az iskolaáltal- nyujtott ismeretek igen rövid életűek. Ezt mondhatják különösen azokról az ismeretekről, melyek, mint a földrajz is, a mindennapi életben nem nyernek gyakorlati alkalmaztatást. Sok tanulónál a földrajzból nyert ismeretek nem tartanak tovább az iskolai év végénél. Hányán vannak, kik nemcsak az elemi iskola osztályait, de a középiskola nehány alsóbb osztályait is sikerrel végezték el annak idején, s nehány év múlva nem tudják magukat kellőleg tájékozni hazánk földrajzában ; s a térképen való hosszas böngészés nélkül meg nem tudják mondani, melyik vármegyében van pl. Sáros-Patak, Lippa, vagy Devecser ? — s pirulva hallgatják, a mint némely darócos ember eldeklamálja a Losonozy-féle Kla TüKőr-bö\ egyik másik vármegyét városaival együtt. A tanítás eredményének eme fogyatékosságán segíteni lehet az által, ha oly eszközökhöz nyúlunk, melyek a gyermek emlékező tehetségét fejlesztvén, ahhoz a célhoz vezetnek, hogy a tanultak a gyermek emlékezetében meg is szilárdulnak. Ilyen eszköz a versek tanítása. Hiba volna elvetni a múltban helyesnek bizonyult eszköz alkalmazását, csupán azért, mivel régi. E füzetke nem kéziköuyv. Csupán a pótkávé szerepét kívánja játszani, célja lévén a földrajzi oktatást a tanító részéről megkönnyíteni, a tanulóban pedig a földrajz-tanuláshoz kedvet ébreszteni. Ajánljuk e füzetkét a szakemberek figyelmébe. Egyesületi és társas élet. Az idegen hangzású zempléni község-nevek átmagyarositása. IX. 38. Szirma. (Népnyelven: Sznina.) E községnek, illetve mezővárosnak legrégibb lakosai oroszok voltak. Bizonyítja ezt az is, hogy az úgynevezett Szinnaikő hegyen még I487. évben is a gör. szer. tar, sz. Bazil-rendű barátoknak klastroma állott.*) Nyilvánvaló tehát, hogy ezen orosz nép lakóhelyét, szokásaihoz híven, Szino-nak nevezhette el. Ugyanis a nagy kiterjedésű szinnai határban nemcsak a hegyoldalokon, de a lapályon is terjedelmes rétek voltak, a melyeken mint marhatenyésztők sok szénát gyűjtöttek. Midőn községet alapítottak azt a nekik hasznos, szükséges és kedves szino szótól, mely szénd-t jelent, nevezhették el, amint ezt a község jelenlegi neve is igazolja s talán a magyar széna szó is a szláv illetve orosz szino-ból lett. Később az orosz Szino községi név utolsó 0 betűje a-ra változván át, lett Szína, még későbben a könnyebb hangzás végett egy n betű közbe szuratott s lett Szinna. Szirmay Antal**) Szinna község nevét a Szinnaikőtől származtatja, és pedig azon az alapon, hogy t. i. az úgynevezett Szinnaikő a bibliai ne- vezetéségü Sinai hegyhez hasonló lévén, azért ezen hegy is Sinai-nak és a töviben fekvő község Sind-nak neveztetett volna el. Az orosz nép könnyebb kiejtés miatt jelenleg Sznina-nak az itt lakó szoták nép Snyind-nak nevezi. Ezen elnevezés későbbi eredetű és a monda szerint onnét ered, hogy egykori földes ura, valószínűleg Rohl, a zsidók boszantására a község pecsétjére egy disznót vésetett. Disznó tótul annyit jelent mint svinya, miből a tót nép a Snyina község-nevet képezte. A község jelenlegi, illetve 1830—40 években készített pecsétjén vashámor van kivésve, melyet Rohl József a Szinnához tartozó Józsefvölgyben lévő vasgyári telepének emlékéül készíttetett. Magyarosítva lehetne: Szénás. (Szinna.) 39. Smugócz. (Népnyelven: Smigivczi.) Smi- gdti orosz szó, annyit jelent magyarul mint su*) Lásd Szirmay A. id. m. 29. sj. 40. **) L. Id. m. 29. 1. 39. §. hintani, ostort pattogtatni. E község első lakosai leginkább baromtenyésztéssel foglalkozván, a pásztorok kitünően tudtak az ostorral suhintani s ezen ügyességük utána község is Smugóc nevet nyert. Magyar neve lehetne : Suhintó. {Suhogó.) 40. Sztrióez. (Népnyelven: Sztrihovcz.) A község megalapítói nagy juhtenyésztést űztek, s mint ügyes juhnyirók voltak nevezetesek. Sztri- hdtiovei magyarul annyit jelent, mint juhot nyírni. Innen nyerte tehát Sztrihdtiovci rövidítve Sztrihóc nevét. Lehetne : Juhnyiró. (Gödölycs.) 41. Telepócz. Ezen község bizonyos Telep nevű juhásztól nyerte nevét. Ugyanis ez a juhász sok ideig juhászkodván földesuránál, mikor jobb módba jutott a maga és megsokasodott családja a mai község helyén házakat épített s állandóan letelepedett. Miután sok juhhal s kecskével birt, az idegenek ha nagyobb számú juhot láttak, mindjárt rámondották, hogy azok Telepovo övei. Midőn községgé alakult a községet Telepóc-nak nevezték. A község régi pecsétjén legelésző kecske és juh van ki vésve. Magyar neve lehetne : Juhászlak. (F. Telepes. D. Juhdszlah.) 42. Topolya. Topolya község a határában levő sok topolya-iától nyerte elnevezését. Topolya magyarul nyárfa, tehát a község magyar neve lehetne: Nyárfa, (F. Nyárfáivá v. Nyara. D. Nyárád.) 43. Sztarina. Miként orosz elnevezése is mutatja, ezen község egyike a legrégibb községeknek. A szomszéd községek lakói majd mind innen származnak. Ezért orosz elnevezése is sztarsina, a mi annyit jelent, hogy _ idősebt), korosabb, öreg szülő. Magyarul lehetne: Ősök v. Ófalu, {Ófalu.) 44. Ublya. Ezen községet ublazsaty orosz szótól nevezték el, a mi azt jelenti, hogy boldognak hivatni, magasztalni, áldani. Ugyanis ennek a községnek völgyén egy folyócska kígyózik keresztül, melynek partja mentén a folyónak termékenyítő kiöntései következtében pompás húmuszú szántóföldek vannak, melyeket a nép dicsőit: magasztal s hogy oly földjeik vannak boldog nak érzi magát. A községet eredetileg Ubldzsa-nak nevezte a nép, később megrövidítve Ubla ebből az l lágy itásával Ublya lett. Magyarul elnevezhető lenne igy: Áldás. {Jóföld.) 45. Valaskóez. E községnek régi pecsétjén medve van kivésve s a népmonda szerint a Mátyás király által üldözött zsebrak-októl (valószínűleg husziták) származtak a község első lakosai. A község régi pecsétjen látható címer után magyar neve lehetne: Medve. {Vállas) 46. Orosz-Volova. Ezen község szónyomozat szerint Ökrös-1 jelent. Ugyanis Volova annyit jelent mint Ökrös. Legyen: Orosz-Ökrös. (Ökrös.) 47. Zboj. Zboj orosz szó, magyarul: csata, harc, tusakodás. Vzáti zbojem = rohammal elfoglalni, E községnek első lakói szállásukat, mely szép tisztás helyen van, előbbi tulajdonosaiktól csak erővel, tusakodással foglalhatták el, ezért a népmonda szerint is a község neve Zboj lett. Magyarosítva : Harc (Orosz-Boj.) 48. Zubna. Ezen község lakosai hajdan a nechvály-polenkai határon legeltették barmaikat; midőn pedig közülök egynéhány család Nechvály- Polyánká-n megtelepedett s községet alakított, a nechvály-polyánkaiak a községbelieket többé nem akarták engedni, hogy ott barmaikat legeltessék, emiatt összeverekedtek és a nechvály-polyánkaiaik több zubnai férfinak a fogát is kiverték és csúfolni kezdték, hogy nemászub — nines fogad, — és megmutatván a kivert fogakat, azt mondták: zubna — nesze itt a fogl s a községen rajta száradt a gúnynév: Zubna. Magyar neve lehetne : Fog v. Kivertfog. (Zubó.) 49. Zuella. (Népnyelven : Zvala.) E községet egy Xantippa természetű anyós alapította. A népmonda szerint volt Osztruzsnyieza községben egy család, a mely három vőbő', s egy anyósból állott ; az anyós nem egyezhetvén meg vejeivel, ott hagyta a családot, leányait és vejeit, s a Kárpátok alá egy völgybe ment el, a hol egy kunyhót tákolt össze magának s nyáron át folyton hol egyik, hol másik leányát csalogatta magához. Csalogatta, vagyis oroszul zvala, mig végre tél közeledtével egyik leánya férjestül elment hozzá s nála le is telepedett. Később mások is csatlakoztak hozzájuk, községet alapítottak és elnevezték Zvala nak. Magyar neve lehelne: HÍVÓ. v. Csalogató. {Csalogány.) Hereiem. A város lelkes lakosságának áldozatkészségéből az Sárvasegélyző és jótékony egyesülete választmányának sikerült az árvák elhelyezésére szánt árvaházat felépittetni. Az árvaház teljes felszerelése az eddig megtakarított jövedelemből rövid időn be lesz fejezve. Úgy de az árvák élelmezése, ruházása, iskoláztatása és gondozása évenként oly nagy összeget igényel, hogy. azt a jövedelemből ez időszerint fedezni nem lehet, még az esetben sem, ha csak 8 —10 árvát is veszünk tel. Nem marad tehát egyébb hátra, mint az, hogy ismét a jótékonyságtól áthatott könyörületes szivekhez forduljunk azon kéréssel, szíveskedjenek az árvák ellátásához szükséges bármily mennyiségű élelmiszert adni, hogy abból az árváknak ez évi élelmezési szükségletét fedezhessük. Ha elégendő élelmi szert sikerül összegyűjtenünk, már a tavasz végén 12 ávával az árvaházat megnyithatjuk, mert a többi szükségletet fedezni képesek leszünk a 7000 ft alaptőke jövedelméből és az évi tagsági dijak összegéből. Az élelmiszerek hová küldése iránt majd később fogunk intézkedni, most egyelőre az elküldendő ívre csak az ajánlat feljegyzését kérjükA mennyiség bejegyzésénél a kilogramm és liter mértékeket kérjük használni. S.-a.-Ujhely, 1891, évi február 27. Dókus Gyula, Matolai Etele, első titkár. elnök. A vármegyei gazdasági egyesület Viczmándy Ödön elnöklete alatt f. hó 23-án, d. u. a vármegye székházának nagytermében szépen látogatott közgyűlést tar-lőtt. Ott voltak Molnár István főispán Öméltósága, Dókus Ernő o. gy. képviselő, Andrássy Sándor gfi, Hammersberg Jenő, Molnár Béla dr., Vladár Emil és még számosán a legelőbbkelő gazdák közül s mindnyájan élénk részt vettek a közgyűlési napirend letárgyalásában. — Viczmándy Ödön, egyesületi a’elnök, megnyitó beszédében hosszasabban ösmertette a vármegye közgazdasági viszonyainak alakulását, melyek bizony több szomorúságot, mint örömet szültek a gazdaközonség szá mára. Azonban az országos kormány és a vármegyei gazdaközönség között folytatott egyesületi közbenjárásnak maradandó sikeréül emelte ki az állandó közgazdasági bizottság intézményét, me'y arra van hivatva, hogy varmegyénk gazda- közönsége számára uj forrásokat nyisson a vagyoni jólét s boldogulás terén. Beszédét a kir. pénzügyi és a kir. kereskedelemügyi m-nisterek éltetésével végezte. — A lefolyt év működéséről szóló titkári jelentés felolvasottnak tekintetvén, a szám- vizsgálóságról leköszönt Becske Bálint és Barna Bertalan helyére Andrássy Sándor gf. cs Nyomárkay József számvizsgálókul megválasztatván, az évi számadás jóváhagyatván, — hosszabb eszmecsere tárgyát képezte az 1891-re előterjesztett költség- vetés tervezetének megállapítása és megszavazása. A bevételekben projektált számtételek a valószínűséghez mérten redukáltatván a kiadások is apasztalak. Takarékossági szempontokból elhatárározták azt is, hogy az egyesület által fentartott Gazdasági Értesítő kiadása, az egyesület pénzügyi helyzetének kedvezőbbre fordultáig, beszüntettessék s a hivatalos közlendőknek esetről-esetre való közzététele iránt az elnökség a Zemplén útján gondoskodjék. Andrássy Sándor gf. indítványára elhatározták, hogy a tenyész-apaállatok díjazása végett tavaszszal és őszszel tartatni szokott két vásár egyesittessék és a vármegye székvárosában mindég tavaszkor tar- tassék. Az indítvány köztetszéssel fogadtatván, Andrássy Sándor gfnak az egyesület érdekében a kir. földmivelési ministériumnál tett sikeres közbenjárásáért elösmerés szavaztatott Végül föl] említjük, hogy főispán Öméltóságának indítványára az állandó közgazdasági bizottságba Viczmándy Ödön és Szerviczky Ödönt választották meg képviselőkül közfelkiáltással. A felsőzempléni egyházmegyének múlt hó 24-én a helybeli ev. ref. egyház iskola helyiségében tartott rendes téli közgyűléséről a következő tudósítást kaptuk : Már á megelőző napon lehetett látni a ta- nácsbirói kar egyházi és világi tagjait, hogy elő- értekezletet tartsanak, melyen a következő napon a gyűlés elé felterjesztendő tárgyakat szükebb körben megbeszélték s előkészítették. Ugyancsak itt számolt be az egyházlátogatóság (canonica visiltatio) az egyháznak és iskolás körében szerzett tapasztalatairól. Örvendetes jelenség gyanánt kell felemlítenünk, hogy sok egyház, dacára a mostoha viszonyoknak, melyekben élünk, nagy áldozatokat hozott építkezési célokra ; de különösen megörvendeztett a jelentéseknek azon része, mely azzal foglalkozik, hogy felvidéki tótajku egyházainkban a magyarosodás, különösen az iskolákban, napról napra nagyobb tért foglal el, tanítóink nagy buzgósággal s hivatásuknak teljes átcrzísével buzgólkodnak a nemzeti nagy eszméért, csak a nemzet nem buzog érettük, hogy sanyarú helyzetükön valamit könnyítene. No de se baj a protestantizmus mindig szegénységgel küzdött, mégis az elsők közt járt a nemzetet boldogító eszmék harcosai közt. — A rendes közgyűlés febr. 24 én reggeli 8 órakor nt. Kálnlcsky János espe rés emelkedett szellemű imája és beszéde után, fájdalom ismét nem egyházmegyei gondnokunk Bernáth Elemér társelnöklete alatt nyittatott meg, azonban van reményünk, hogy jövőre gyakrabban lesz szerencsénk őt körünkben tisztelhetni, a mint ezt az espereshez intézett levelében kilátásba is helyezte kassai tanácselnökké való kinevezteté- sére hivatkozván. Adja Isten, hogy minél többet láthassuk!—Különben a gyűlés iránti érdeklődés nagy volt. Igen szép számú közönség gyűlt egybe, egyháziakból és világiakból egyaránt, s ezzel úgy látszik meg lett c ífolv» azoknak az aggodalma, akik épen a gyűlés néptelenségére hivat kozva, ellenezték annak állandóan Ujhelyben való tartását. — A tanácskozás folyama olyan tiszta és akadálytalan volt, mit az esperes és a világi
