Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-05-03 / 18. szám
ha a francia szavak kiejtésére a szereplők jobban figyelnének. Pénteken, a vendégnő fellépéséül, Elektra, antik-görög tragődia Szofoklestöl, ford, pattogó jambusokban Csíki Gergely. Elektra, melynek elé- adása a nemzeti színházban is esemény számba ment: hogyan ne lett volna az nálunk is esemény. A ház megtelt, hogy ezt a Jázsay Mari asszony alakítása által híressé vált darabot végig nézze. A darab tartalmáról, mely az ó-kor erkölcsi fogalmain alapul s mely a jellemek oly éles kidom borítását látattja velünk, a mi modern felfogásunkban nem akarok szólani. Előttem csak Arda/ Ida (Elektra) alakítása áll. A szerep magában véve olyan, hogy nehéz megjátszani. Erős tragikának kezében mesteri alkotás lehet; drámai színésznő elmosódottá teheti. Arday drámai színésznő s dacára ennek, Elektra-ja minden tekintetben élvezhető volt. Már ez is mutatja, hogy művésznő. Alakítása a művészileg szépre törekedett s nem volt egy mozdulata sem az esztétika rovására. Fogásokhoz nem folyamodott még öltözékében sem. Elektra jellemét jól fogta fel s kezdettől végig fokozatosan fejlesztette. Hangja, mely egy kissé gyenge egy ily erős kifakadásokkal telitett tragődiához, a szenvedélyek árnyéklatait eléggé visszatükröztette; kár, hogy egy kissé gyorsan deklamált. Úgy kimagaslott a többi szereplők közzül, mint hold a csillagok közül. A többiek játéka semmi sem volt Arday-é mellett. Legjobban kitűnt Vesseléuyi (Aegisthos) azzal, hogy rövidke kis szerepéből egy szót sem — tudott. Tegnap A kertészleány, Operette. Erről jövőre. Om.eg’a,. Különfélék. (Wekerle Sándor dr.) kir. pénzügyminister ur őexcellenciája Budapestről Ungváron át Vajánra utaztában, múlt hó 28-án, az esteli gyorsvonattal érintette városunkat. Jövetelének hire valóságos mozgalmat idézett elő S -a. Ujhely intelligens közönségénél. A kegyelmes urnák tisztelői már fél órával a vonatérkezés előtt az indulóháznak tágas verandáját szorongásig megtöltötték. Pár perccel a gyorsvonat berobogása előtt érkezett az állomáshoz főispán Öméltósága, leánya Leóna, társaságában. A pontosan érkező vonatot riadó éljen-kiáltással köszöntöttük, s mikor a kegyelmes ur szalon-kocsijából kiszállott, a vármegye közönsége nevében, minthogy az alispán fősorozáson távol volt, Vicz- mándy Ödön, főjegyző, szép beszéddel üdvözölte, hálásan megköszönvén őexcellenciájának a Tokaj - Hegyalja közgazdasági viszonyainak jóraforditása iránt már eddig is tanúsított bölcs államférfim és jósággal teljes atyai gondoskodását, — mire szűnni nem akaró, lelkes éljenzés harsant föl. Ezután UJfalussy Endre, levett kalappal, mély megillető déssel rebegett pár szónyi üdvözletét, esedezvén őexcelenciája előtt, hogy "ezt a mi szegény városunkat* tartsa meg továbbra is eddig tanúsított legkegyesebb jóindulatában. Őexcellenciája megköszönvén a szives fogadtatást és a filoxera által okozott szerencsétlen szőlőgazdasági viszonyokat érintvén : vállvetett, kitartó munkára buzdította a közönséget ; egyszersmind, kijelenteni méltóztatott, hogy őbenne, úgyis mint hazafiban, úgy is mint az országos kormánynak ez időszerűit való tagjában, a Hegyalja és vidéke mindenkor számíthat a tőle kitelhető pártfogásra. Végül abbeli reményének adott kifejezést, hogy rövid idő múlva, talán már rövid hátlapok múlva, tettel is beválthatja a közgazdasági helyzet javítására célzó Ígéretét. Kegyes és jóságos válaszát a több száz főnyi közönség viharos éljenzéssel köszönte meg őexcellenciájának. Ezután főispán Öméltósága sorra bemutatta a körülállókat, kikkel a kegyelmes ur a legnyájasabb leereszkedéssel társalgott. Mikor a vonat tovább indulásához elsőt csengettek, felszállott, de a szalonkocsi folyosóján meg állva kint maradt és sógornőjével úgyszintén Öméltóságával társalgott. Harmadik csengetéskor Dókus Gyula társaságában, ki már Miskolcztól Ujhelyig is kisérte, a leglelkesebb éljenzéstől kísérve kocsijába visszavonult, s folytatta útját Ungvárig, hová éjjeli n1/, órakor érkezett. Másnap reggel Vaján-ba hajtatott, hol a Bernáth Géza, kir. táblai elnök és Bernáth Irén k a. esküvőjénél a vőlegény részéről mint násznagy szerepelt. Menyasszonyi részről Dókus Gyula töltötte be a násznagyi tisztet. Este, 29 én, Budapestre visszamenő útjában őexcellenciája ismét érintette Ujhelyt. Családi és baráti körben a vasúti indóház vendéglőjében meg- vacsorált s az éjjeli vonattal másnap reggel Budapestre érkezett. A szerencsiek is örülnek a kegyelmes ur Zemplénbe vezető utjának, mert megigérte a járás főszolgabirájának, hogy Szerencs régi vágya, egy kir. adóhivatalnak ott leendő felállíttatása, rövid idő múlva teljesedni fog. (Időjárás.) Zordon fagyos, szeles, esős április után végre megérkezett a kedves, szép május az ő virágfakasztó, illatot lehelő, aranyos jó kedvével. Május i-ével valóban beleugrottunk a tavaszba Ápril végéi: még fütöttünk, tegnap, 25 fokos melegben már a nyári ruha után kívánkoztunk. Azt mondják a természetben nincs ugrás, Van. Tessék megnézni: a gesztenye és hársfa zöld pompájábén áll. éppen mint az orgonofa, mely még csak most veszi magát észre, hogy virágdísz nélkül áll. A Magas-hegy keleti lejtője már kezd lombosodni. 1885. évi feljdgyzésünket nézve látjuk, hogy akkor márc. 27-én már zöldelni kezdett. Fecske-, gólyamadár itt vannak. (Az újhelyi gimnázium ügye.) Abból az alkalomból, hogy Klamarik János közokt. minist, tanácsos Ujhelyben járt és a gimnáziumnak nyolc osztályossá emelése kérdésében biztató ígéretet tett: a város képviselőtestülete közelébb tartott üléséből felterjesztést intézett a közokt. ministerhez, melyben elmondja, hogy a város évenkint 3000 forinttal hajlandó járulni a föntartás költségeihez ; továbbá e tárgyban hozott határozata szerint, a város az építkezés céljára társadalmi utón eddig teljesített és ezután remélhető aláírások által biztosított összegekre 26,000 forint erejéig a jótállást elvállalja Egyszersmind kérik a ministert a gimnázium kiegészítésére és a 7-ik osztálynak már az 1891/92. tanévben történő megnyitására. A minister kedvező határozatát teljes reménységgel várjuk. (Városi ügyek ) A képviselő-testületnek folyó évi ápril hó 18-án tartott közgyűlésében következő tárgyak fordultak elő : a színház északi szomszédságában lévő Évva-féle teleknek közérdekből való kisajátítását névszerinti szavazással elhatározták. A jogügyi bizottság a szervezési szabályrendeletet megbízás folytán a helyi körülmények által igényelt alakban átdolgozván, a jelentést a a tervezettel együtt kinyomatják és a képviselőtestületi tagok között ki fogják osztani. — Az államépi- tészeti hivatal s a gazdasági bizottság által a közvágóhíd végleges átvétele eszközöltetvén, Friedrich Antal vállalkozónak végkereseti összeg fejében 2155 ft 37 kr kiutalását elrendelték, a városi mérnöknek pedig a munkavezetésért és felügyeletért IOO ft tiszteletdijat szavaztak meg. A végleges leszámoláshoz képest a közvágóhíd összesen 12678 ft 40 krba került, tehát az építkezési költ ségekre két éven keresztül költségvetési hitellel fedezett összeget, a többletmunkával együtt, csak 678 ft 40 krral lépték túl, mely a folyó évi költségvetésbe lesz pótlólag felveendő. A leszámolással egyidejűleg érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy a közvágóhíd a múlt évben 3702 ftot jövedelmezett a városnak. (A Széchenyi park) itt Ujhelyben, a zempléni vitézek emlékoszlopa körül, úgyszólván varázslatra, a semmiből pár nap leforgása alatt, ime, figyelmet keltő jelenséggé lett. Hornyay Béla dr. a főispán Öméltósága által ajándékozott fenyőfákat olyan ügyesen s jó ízléssel csoportosította benne, hogy azoknak a szemre való jótékony hatását senki el nem vitathatja. (Reményi Ede) mint a Bp. Hl.-ból olvastuk f. hó 11-én N.-Mihályban, 12-én pedig Sátoraljaújhelyben hangversenyezni fog. Nagy örömmel reprodukáljuk a hirt, s hozzá tesszük, bár úgy lenne I Isten hozza szerető körünkbe a begedü- királyt, ki m vészetével a müveit világot meghódította szülő nemzete, a magyar részére. ^Búcsu lakoma.) Az ügyvédői kar Ujhelyben, máj. i-én este 50 teritékü lakomát rendezett a Magyar Király szálló helyiségében, a kassai kir. táblához bíróvá kinevezett Kolos Gyula volt kir. törvényszéki biró tiszteletére s távozása alkalmából. Az ügyvédők, a kir. törvényszéknek és járásbíróságnak fogalmazó személyzete testületileg mentek el a lakomára, hogy elbúcsúzzanak a jeles bírótól, ki hivatalos működése alatt úgy szakismereteivel, mint megnyerő modorával nemcsak a kartársak szeretetét, hanem a nagy közönség tiszteletét és ragaszkodását is megnyerte. A lakomán, mely kiszolgálás tekintetében bec-mletére vált a Korinkó konyhájának, a második fogás után Farkas Lajos, rendező ügyvédé-kartársai nevében, mondotta az első felköszöntőt, kifejezést adva az örömnek, mit Kolos Gyula előléptetése fölött éreznek s a szomorúságnak, mit távozása miatt mindnyájan szenvednek. Major István és Raisz Béla kir. törvényszéki bírák a volt kartárs s mindétig jó barátok, — Rácz K. dr. törvsz. jegyző a kir. törvsz. és járásbíróság jegyzői, — Markovics telekkönyvvezető a telekkönyvvezető hatóság részéről mondottak felköszöntőt. Hlavathy József kir. ügyész, hosszú, elokvens beszédben a távozó bírónak kiváló érdemeit méltatta. Kolos Gyula meghatottan köszönte meg a nem várt kitüntetést s biztositotta az egybegyűlteket, hogy a városunkban eltöltött idő neki mindig kedves emlékezetű lesz. A Mányi Lajos zenekara által előadott magyar nóták s vidám pohárcsengés közt megeredt a dikciók árja. Kulin Ödön kir. tsz. biró Hammersberg kir. tsz elnökre s Balogh Károly járásbiróra, mint az ünnepeknek volt főnökeire ürítette poharát; Barna Bertalan Diószeghy János kir. tanácsost, Diószeghy János a jelenvolt Oroszy Géza kir. táblai birót, Major István az ügyvédői kart köszöntötte föl; Reichard Salamon dr. a kir. törvsz. és járásbíróság biráit éltette. Sok dikció s kedélyes beszélgetés között gyorsan telt az idő s jóval éjfél után járt már, mikor a vidám társaság, szerencsét kívánva a távozó bírónak s dicsérve az ügyvédői kar vendégszeretetét, szétoszlott. (Pótvásár). Lapunk múlt számában közöltük, hogy a kereskedelmi minister Ujhelybe pótvasárt nem engedélyezett. Most, mint biztos forrásból értesülünk, a minister ezen elhatározását megváltoztatta és megengedte, hogy folyó hó 14-én és 15-c'n pótvásár tartassák. (Halálozás) Vass Aladár 20 éves ifjú a m. hó 28-án tüdősorvadásbari meghalt ; 30 án nagy részvéttel temették. Vass József, nyug. adótárnok, örökbefogadott jó fiát siratja az elhunytban. (Elgázolta a vonat). Babinesák Mihály újhelyi napszámost, társai tegnap reggel a vasúti fütőház mellett egyik vágányon összeroncsolt testtel halva találták. Hulláját a kórházba vitték. A hatósági eljárást megindították. (Öngyilkossági kísérlet.) Dobos Gáborné, f. regmeczi illetőségű rovott múltú asszony, több rendbeli lopás elkövetése miatt a m. hó 29-én a rendőrség zárkájába került. Másod magával volt lezárva. Mikor társa elalud1', Dobosné egy nagy kendővel magát az ajtó kilincsre felakasztotta. Hörgésére a kívül álló rendőr figyelmessé lett, az ajtót kinyitotta, s bár már az öngyilkost daléit állapotban találta, a rögtön előhívott városi orvos segítségével sikerült életre hozni. (Veszett kutya) ha ugyan veszett volt, kóborolt tegnapelőtt a Széchényi-park környékén állítólag két gyermeket megharapott. A kutyát két revolverlövéssel maga a rendörtanácsos terítette le. (A »Zemplén« fekete táblája) A tornacsarnok mellett lévő szivárványos kutnál elfeledkeztek arról gondoskodni, hogy a szerteőmlő vizet a kút tövéből a Ronyvába levezessék. Gondoljuk, hogy nem fog ártani a figyelmeztetés. (Az idei május) nem csak arról nevezetes, hogy öt vasárnapja van, de négy nagy ünnepnapja is lesz. Görög katolikus testvéreink holnap ünnepelik a szent husvétot, azután következik áldozo csötörtök, pünkösd-hétfő és űrnapja. És ezeken kívül még hány Szent-Heverdel ünnepe I ? (Kivándorlás kalandokkal.) Riczu János, kenézlei egyházfi, annak rendje és módja szerint nem tudván alkalomhoz jutni, hogy hazáját Amerikával cserélje fel, furfanghoz folyamodott. Iczig szomszédtól egy ütött kopott kaftánt vásárolván, nyakába kanyarintott egy hosszú olvasót, karjára kosarat akasztott, telerakta apró szentképekkel, olvasókkal, históriás füzetekkel s igy nagy titokban felkészülve, egyszer csak azon vették észre magukat a kenézlei atyafiak, hogy úgy jártak őkegyeimével, mint az oláhok Szent-Pállal, hogy t. i. Riczu János átváltozott Ucczu Jankóvá. Faluról- falura ballagott énekelve, zarándok módjára, ksef- telve szerencsésen eljutott Rákos községig, ahol csendőrökkel találkozott, kik le akarták tartóztatni. de kőkemény szivük megindult, mikor Riczu énekelve füleikbe recsegtette az éneket, hogy : Oh Mária, Magyarok pátronája, Ne hagyd el Ilii népedet I« . . Budapesten eladta az útközben ol vasókért, szent képekért cserébe kapott lisztet, zsírt, szalonát, tojást és tovább folytatta zarándok- lását Duna-Keszi-ig, hol jegyet váltva elzónázott Diószegi-ig. Itt megint találkozása volt a kakas tollas őrangyalokkal, de hathatós éneke ismét megszabadította. Átlépve az ország határát, Bécsben a » Veres Csillag« hajózási ügynökség oltalma alatt hajóra ült s meg sem állt New- York-\g, Onnan e napokban levelet irt haza feleségének, elbeszélte kalandjait s biztatja az embereket, hogy ha az általa kijárt nyomon haladnak, kisegíti az isten őket is Amerikába, — bár hozzáteszi, hogy eddig a cserének nincs oka örülni. (Három hetes eső.) Közép- és Alsó-Hegyalja vidékéről írják, hogy ott hírom hétig szünetlenül szakadt az eső. Emiatt a szőlők nagyobbára még metszetlenek. A tavaszi vetés és veteményezés elmaradt, a napszámos nép munka és kereset nélkül lézeng. Az értelmes szőlövincellérek nem panaszkodhatnak, mert az alföldi és horvátországi birtokosok szőlőü’tetés végett elszerződtették őket ; de az itthon maradt szegény kapások teljes keresethiány miatt mgy nyomort látnak. Nagyobb részüknek még csak annyijuk sincs, hogy éhen siró- rivó gyermekeik kezébe egy falatnyi kenyeret adhatnának. (A Bodrog halottja.) Csorba János, b.-olaszii urasági béres, a szántás-vetésről egyik béres társával a szekeren estefelé haza igyekezett. Amint a Bodrog folyóhoz értek, az ökröket szekerestül beh íjtották a megáradt folyóba itatni. Az ökrök itatás után úszva egyenesen neki vágtak a túlsó partnak. A kétségbeesett béreseknek már nem volt idejük leugrálni, s igy a szekér o’dalába kapaszkodva, reménykedve bizták magukat a jó sorsra; de csalódtak, mert a szekér a Bodrog közepén fólborult s a béresek a viz alá merültek. Csak most kezdődött a halálos küzdelem. Az egyiknek sikerült a szekérből kiesett deszkába kapaszkodva kiúszni, de a szegény Csorba János, kit az evické- lésben nagy gubája is hátráltatott, háromszori felvetödés után, oda veszett. Holttestét csak negyed napra fogták ki a halászok. Temetése a szülői háztól nagy részvéttel történt. A szegény öreg apát, ki a 24 éves fiában kenyérkeresö
