Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-05-03 / 18. szám
egyetlen gyámolyát vesztette, megható volt látni, amint a temetésnél kétszer is elájult (Végtárgyalások.) A jövő héten következő bűnügyek kerülnek végtárgyalásra a kir. törvényszéknél ; május 4-e'n: lopással vádolt Balog József és társai bűnügye, uzsorával vádolt Hellinger Jakab bűnügye; május 6-án : lopással vádolt ifj. Ál bért Mihály bűnügye, hivatali sikkasztással vádolt Fegya György bűnügye ; május 9-én •' gondatlanságból okozott emberöléssel vádolt Fedjk Mihály bűnügye, idegen ingó vagyon rongálásával vádolt Rudolf János bűnügye, súlyos testi sértéssel vádolt Fazekas Mihály bünügve. Egyesületi és társas élet. Az idegen hangzású zempléni község-nevek átraagyarositása. XVIII. Csak fél munkát végeztem, midőn a vár- megyebeli idegen hangzású helységnevek megma- gyarositására vonatkozó Fejes-Bihary-Dókus féle javaslatot, mely immár >urbi et orbrí ösmeretes, bevezettem. Föltett szándékom volt, hogy megírom a befejező közleményt is. így feladatom, ha nem is tökéletes, legalább teljes lesz Egy irányelvet, a históriai jelentőséget, már a bevezetésben kilejtettem ; itt tehát nem ismételem azt, hogy én miért hagynám meg mindazokat a helység-neveket, melyektől régi nemesi családnevek vették eredetüket. Tovább menő munkámban még a következő irányelveket állítom föl : 1. Mindazokat a magyar helységneveket, melyek idők folyamán elszlávosodtak, egyszerűen vissza kell helyezni históriai és geográfiái ős-jogaikba. 2. Ahol históriai, vagy geográfiái nyomokat nem találunk, több útja és módja van az újításnak: a) A szláv hangzású község-név értelmének magyarra átfordítása. (Bisztra = Sebes, Brezo- vecz = Nyirjes, Rokitó = Rekettyés stb. a javaslatból meríthető jó példák lehetnek.) Itt megjegyzem, hogy tiszta nyelvérzékkel jó magyarságra kell törekednünk. Leghelyesebb, ha a magukat fordítani engedő nevek magyarosításánál ügyelünk arra, hogy olyan hangzású magyar helynevet nyerjünk, aminő már van egy-egy tősgyökeres magyar vidéken. (Pl. Priszlop, dombalját jelentvén, lehetne Dombrád.) b) A szláv hangzású község-név alakjának csak egy-két betűből álló változtatása. Ezt a módszert azért is nagyon ajánlatosnak vélem, mert igy az uj név, éppen azért mert a régi név formájával csaknem megegyező, a nép szájaizének tetsző lesz s nagyon könnyen átragad a nép ajkára. (Szmolnik .= Szomolnok, Telepócz = Telepes, Zboj = Boj, stb. szintén a javaslatból meríthető jó példák.) c) Illő dolog, hogy a vármegyénk földjén elenyészett régi magyar nevű s magyar ajkú községeket is megmentsük az elfeledéstől, kiszemelvén azokat a szláv hangzású község-neveket, amelyek vagy etnográfiái, vagy névbeli külső hasonlatosságban állanak az elpusztult zempléni, régi, magyar községek neveivel. 3. Ott, ahol az újítás következtében egy és ugyanazon község-név kerülne elő Zemplénben s s más vármegyében is, megkülömböztetésül én mindenütt Zemplén és nem Orosz ha'ározó szót használnék. 4. Talán felesleges is említenem, hogy minden javasolt újításnál hivatkozni kell, ha ilyenre akadtunk, a históriai kútfőre. E nézőpontokban, csak úgy nagyjából, kifejezett elvek vezetnek engemet, midőn a javaslatokat sietősen végig tárgyalom, s ott, hol szükségét érzem, rájuk pár szónyi megjegyzést is teszek. A rövidség okáért fölemlítem, hogy első helyre irom a most élő helységnevet, zárójelbe teszem a javasolt uj neveket, utolsó helyen hozom szóba az általam indítványozott uj helységnevet. Ott, ahol egyetértek a javaslott név valamelyikével, azt a zárójel után ismételni fogom. Kezdem a szinnai járáson. 1. Cziróka-Béla. (Szép-Juhászfalva — Cz.-Béla). Cz.-Béla. 2. Orosz-Bisztra. (Orosz-Sebes.) ZemplénScbcs. 3. Brezovecz. (Nyirfás — Nyírvíz — Nyiijes.) Nyirjes. 4. Csukalócz. jCsukahalász — Csukavadász — Csukás). Csukaháza, mert ilyen nevű községünk volt még a XV. században is Rákócz mellett*). 5. Dara. Maradna : Dara. 6. Dubrava (Tölgyes). Bükkös**) 7. Hosztovicza (Szálló — Vendégszállás — Orosz-Szállás). Zcmplén-Szállás. 8. Cz.-Hosszúmező. Maradna : Cz.-Hosszumezö. 9. Orosz-Hrabócz. (Gyertyánfás — Gyertyános — Nagy-Gyertyános). Zemplén-Hrabócz, mert Hrabóczy nemesi családnév volt Zemplénben;***) *) L. „Magyarország földrajza a Hunyadyak korában“ Osinky Dezső dr. művének 345-ik lapján. **) U. ott 343. 1***) L. Nagy Iván „Magyarország Családai" V. köt. 181. apón és Szirmay C. Zeral. not. top. 82. 10. Inócz. (Ivánfalva). Ivánjaivá11. Jalova (Meddő-Jalova). Névhasonlósággal: Jólova. * 12. Alsó-Jablonka. 13. Felső-Jablonka (Almás). Históriai jogon maradna a régi neve. 14. Kálna-Rosztoka. (Fodor — Jávor — Kál- nás-Rosztoka) Kálnás-Rosztok (névhasonlóo 15. Klenova. (Juhar - - Jávorfalva ros). Kelen, (névh.) 16. Kolonicza. (Füves.) latossággal.) 17. Kolbaszó. (Kolbász — Orosz-Kolbása). Zemplén-Kolbása. 18. Ulics. (Nagy-Utszás — Nagy-Utcza) Kulcs (névhasonlat.) 19. Ulics-Kriva. (Kis-Utczás — Kis-Telep — Kis-Utcza.) Kules-Kriva (névhasonl. és geográfiái hegy-név.) Sággal). — JuhaKoloncz (névhasonNagy-Telep 20. Ladomér. (Békés — Egyetértő — La- domér). Históriai jogon maradna Ladomér. 21. Mihajló. (Mihályfalva — Orosz-Mihály- falva). Zemplén-Mihályfalva. 22. Novoszedlicza. (Ujszállás -- Orosz Ujszál- lás). Zemplén-Ujszék23. Osztrozsnyicza. (Lehántó — Háncsos). Ostoros (névhasonl.). 24. Papina. (Vendégi — Orosz-Vendégi — Vendéges). Zemplén-Papi (névhasonl.) 25. Parihuzócz. (Párzó — Juhos). Párhozó, (névhasonl.) 26. Orosz Patak. Zemplén-Patak. 27. Pichnye. (Gőgös — Büszke — Botos). Széphegy.*) 28. Pcsolina. (Méhfalva —- Orosz-Méhes — Méheske). Zemplén-Méhes. 29. Nagy-Polena. (Nagy-Mező). N.-Pólyán. 30. Nechval-Polyánka. (Kis-Mező). K.-Polyán. 31. Priszlop. (Dombalja — Dómba). Zemplén- Dombrád. 32. Hrabova-Rosztoka. (Gyertyánoság — K.-Gyertyános). Kis-Hrabóez.**) 33. Runyina. (Fensik — Felső-Róna). Zem- plán-Róna (névh.) 34. Orosz-Ruszka. (Kárpát-Orosz). Z.-Ruszka. 35. Sztakcsin. (Vízakna — Nagy-Vízakna). Nagy-Bányapataka. Ilyen nevű község volt a Hu- nyadyak-korában.***) 36. Szt.-Rosztoka (Vizaknaér — Nagy-Viz- akna). Kis-Bányapataka. 37. Szmolnik (Szurok — Szurkos — Orosz- Szomolnok.) Zemplén-Szomolnok (névh). 38. Szinna. Maradna. Szinna. 39. Smugócz. (Suhintó — Suhogó). Súgó. (névh.) 40. Sztriócz. (Juhnyiró — Gödölyés). Szent- György. Ilyen nevű községünk szerepelt még az 1438-ból kelt okiratokban »Zenthgwrgh«-nek írva, j s valahol Dávidvágás táján feküdt.****) 41. Telepócz. (Juhászlak — Telepes). Telepes. ' 42. Topolya. (Nyárfa — Nyárfalva — Nyára- Nyárád). Pólya (névh). 43. Sztarina. (Ősök — Ofalu). Zemplén-Ófalu. 44. Ublya. (Áldás — Jóföld). Boldogkő. 45. Valaskócz. (Medve — Vállas). Vállas (névh.). 46. Orosz-Volova. (Orosz-Ökrös — Ökrös), Zdmplén-Lova (névh.). 47. Zboj. (Harcz — Orosz-Boj). Z.-Boj. 48. Zubna. (Fog — Kivertfog — Zubo). Zubony. (névh.) 49. Zuella. Hivó — Csalogató — (Csalogány). Ellák (névh.). A közönség köréből. Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Zemplénvármegye körorvosaihoz. Midőn keserű panaszom ónsulylyal nehezedik lelkemre, felköltöm a közöny álmában szén dergőket- Ébredjünk, hogy el ne tiporjanak bennünket ! Ideje lenne már, hogy 15 évi sanyarú, nyomasztó és lealázó helyzetünk megváltozzék. A jelenlegi intézmény mellett a körorvosok állása továbbra tarthatatlan, — hogy miért, azt felesleges ecsetelnem, mert mindnyájan iszszuk annak keserű levét, Hogy mi módon lehetne és kell segíteni a körorvosok sanyarú, nyomasztó helyzetén, ez mélyreható kérdés, melynél komoly és meg fontoló körültekintés szükségeltetik. Itt az idő, most vagy soha ! Ébredjünk fel 15 évi tespedésünkből, mozduljunk meg valahára mi is saját érdekünkben. Kérelmünket nyújtsuk be a kormány intéző férfiaihoz, hogy nyomasztó, sanyarú helyzetünkön változtasson, mert különben menthetetlenül a feloszlásnak indult körorvosi intézmény megbukott. Mi, kik a nép között élünk, azzal egy fedél alatt Lkunk, látjuk és tudjuk, mily nagy szüksége van a szegény népnek a körorvosra. Mozdítsunk tehát meg minden követ, mely utunkban áll, egyesült erővel és akarattal tegyünk lé péseket ügyünkben. Hitem és meggyőződésem, *) Osinky dr. i. m. 663. lap. *•) Orosz-Hrabócz meg lehetne Nagy-Hrabócz, ••*) Osinky i. m. 341-ik lap. •***) Osinky dr. id. m. 362 1. hogy jelenlegi helyzetünkön segítve lesz. Ezt kívánja a nép és haza érdeke is. Páczin, 1891. április 27-én. Zarubay Bódog, körorvos. HIVATALOS KÉSZ. 376/617. kb. 375/540. kb. szám. Zemplén vármegye alispánjától. Zemplén vármegye területén lévő és alább felsorolt törvényhatósági közutakra az 1891. évben szükséges kavics fedanyag előíllitásának és szállításának biztosítására árlejtés hirdettetik. Az ajánlatok szóbelileg vagy irásbelileg tehetők. A szó beli vagy írásbeli ajánlatok f. évi május hó io-ig akár az alispáni hivatalnál, akár az államépitészeti hivatalnál, akár az illető járás főszolgabírójának benyújthatók. A beérkezett ajánlatok lelett május hó 12-én a vármegye alispánja fog dönteni. A szóbeli vagy irásbzli ajánlatokhoz a költségvetési összeg 5°/0-a készpénzben vagy értékpapírokban mint bánatpénz, továbbá az ajánlattevő pecsétjével ellátott kőminta melléklendő. Ha valamely közútra egy község mint er kölcsi testület reflektál, akkor az ajánlat mellé bánatpénz csatolása nem szükséges. Az árlejtés alapjául szolgáló kavics felosztási kimutatások, a részletes szállítási feltételek, szer- zzdési minták s egyéb adatok a zemplénmegyei kir. állami épiteszeti hivatalnál a rendes hivatalos órák alatt megtekinthetők, ahol is a kellő felvilágosítások megadatnak. Az ajánlatok több közútra, vagy egy közútra, vagy pédig egy útszakaszra adhatók be. A közút megnevezése Szakasz klmtrtől klmtrig A kavicsgarmadának száma Költsége frt kr. / 1 0—18 480 1748 60 Gerenda-Sztropkó .....................I 48—5-2 105 282 45 N.-Mihály-Homonna-M.-Laborcz- / 24—38 1 430 1357 20 Liszkó .......................... y 44—50 165 476 85 Varannő-Homonna ....................• 0—12.., 415 1986 75 S.-a.-Ujhely-Kassa .......................... 0-13.3 560 3317 00 Varannő-Őrmező ...... 0-12.05 440 1725 90 S.-a.-Ujhely-Munkács .................... 0-7 340 1753 60 Homonna-Szinna-Baligród 27—42 345 993 60 Tokaj-Mád ......................................... 0—12.0 355 986 90 Borsi-Czéke-Abara .......................... 0-21.8 405 1934 25 Legenye-Izsép-Gálszécs . . . . 0-15 545 3296 45 Mihalyi-Kázmér-Szilvásujfalu . . 0—5 130 555 75 Vásárhely-A.-Hrabócz ..................... 0—12.. 324 2329 58 Sztropkó-Havaj-Olyka-Radvány 29—39.0 425 1397 35 Udva-Papina-Jablonka..................... 0—8.5 190 549 10 T.-Lucz-Geszthely.......................... 0—12.5 285 557 15 Gesztely-H. Németi-íCisnyéten . . 0—19..2 450 517 50 Legyes-Bénye-Ujvilág-Csanábos . 0—8., 310 1257 00 Megyaszó-Gesztely.......................... 0—12.97 335 588 95 Legyes-Bénye-Monok ..................... 0-6., 150 692 10 Bekecs-Megyaszo ...... 0—lO.o 295 1834 65 Szerencs-Tálya ............................... 0—7.3 305 1423 05 Erdóbénye-Aranyos.......................... 0-13.6 220 519 20 V.-Ujfaln-Tolcsva-Erdőhorváthi. . 0-7.9 400 1528 80 Sárospatak-Vencsellő..................... 0—7., 110 558 80 Széphalom-Regmecz-Mihályi. . J 0—8., 130 684 80 Szécskeresztur-Azar-Gálszécs . . 0-10.9 330 i 1377 30 Velejte-Mihályi ............................... 0-4., 110 518 10 Összesen: .1 9084 36798 73 S-a.-Ujhely, 1891. évi április hó 30. Matolai Etele, alispán. 1066 sz ki. 91 nagy mihályi járás főszolgabírójától. Közhirrététel végett tudatom, hogy Nagy- Mihályban f. 1891 évi április hó 27-én tartott országos vásár alkalmával Luterán János csicseri lakos tulajdonát képező, egy hónapos világos pej- szőrü szopós kanca csikó eltévedt, — ösmertető jelei: mindkét hátulsó lába csűrökig fehér, csűr- kön felül térdig szürkés szinü. N.-Mihály 1890 ápril 30-án. Füzesséry F. főszolgabíró. 626 sz. A gálszécsi járás főszolgabírójától. Pályázati Hirdetmény. A cseleji, 500 forint évi fizetéssel s no ft. úti átalánynyal javadalmazott körorvosi állomás 1891. junius hó 16-án délelőtti 9 órakor Cselejben választás utján fog betöltetni, Pályázók kötelesek szabályszerűen felszerelt folyamodványaikat 1891. évi junius hó 24 ikéig alólirott hivatalhoz beadni. Gálszécs, 1891. ápr. hó 27-én. Nemthy, főszolgabíró.
