Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-03-22 / 12. szám

jelenkor legnagyobb regényírójává tette: a gondolkozás nemessége, az életnek költői felfogása, a csodálatos elevenségü rajz, a művészi meseszövés — az mind benne van a végső jMüvészbecsület« köteteiben; sőt a mester e végső remeke fölötte áll többi müveinek, megragadó hatalmasságu drámaisá- gával. — Érdekfeszitö, óriás arányokban növő erejű dráma ez a regény, melynek végső katasztrófája megráz, de ki is bé- kit, mert Feuillet világnézetének tiszta fénye sugározza be a romokat. A ^Miivészbecsület' sikere példátlan. Eredetije három hét alatt százötven kiadást ért. A magyar fordítás vászonba kötött, kitünően szép kiállítású két kötetének ára I ft.

^.Mátyás Diák*. Ez a cime annak az általános közkedveltségben részesülő, tartalmas élclapnak, amely nemcsak a legmagyarabb, nemcsak a leggondosabban szerkesztett, hanem a legolcsóbb illusztrált élclap is. Előfizetési ára egy évre 4 forint, negyedévre pedig egy forint, tehát éppen felényi, mint a többi hasontartalmu lapoké. A ,Mátyás Diák® úgy szövege, mint rajzai tekintetében nem hagy fenn semmi kívánni valót s teljesen arra való, hogy kiszorítsa az országból a német élclapokat. Az a nagy közönség, a mely a ,Mátyás Diák®-ot támogatja, legilletékesebb kritikáját képezi a lap életrevalóságának. Valóban örömmel konstatáljuk a ^Mátyás Diák® nagy elterjedségét és azzal ajánljuk olvasóink figyelmébe, hogy e lap kiadóhivatala (Budapest, Sarkantyus-utca 3.) ingyen és bérmentve küld mutatványszámot bárkinek, ha e végből egy levelező lapon hozzá fordul.

Törvényjavaslat*)

a közigazgatás és az önkormányzat rerndezéséröl a vármegyékben.

(II. közlemény.)

II. FEJEZET.

Az alispán és az annak alárendelt közegek.

A) Az alispán hatásköre.

Az alispán általános feladatai következők: a) intézkedik a közigazgatás keretébe tartozó minden oly ügyben, mely más közegek hatáskörébe nem tartozik; b) ellátja azon teendőket, melyek más közigazgatási ágakból az ö hatáskörébe vannak utalva; c) eljár mindazon teendőkben, melyekre nézve a törvényhatósági bizottság illetékessége a jelen törvény által fenntartva nem lett, ha csak az más közeg hatáskörébe nem utaltatott; d) intézkedik a fennálló szabályokhoz képest a katonaelszállásolási ügyekben; e) ügyel a közigazgatás és önkormányzat menetére és valahányszor annak szüksége fölmerül, saját hatáskörében rendelkezik ; ha pedig valamely intézkedés hatáskörén kivül esik, a közigazgatásra vonatkozó észleleteit, illetőleg javaslatait a főispánnal vagy az illető szakfőnökkel, az önkormányzatra nézve, a törvényhatósági bizottsággal közli; f) felügyel úgy a központban, mint a járásokban és a községekben a törvényes rendre, a törvények és rendeletek pontos és gyors végrehajtására g) másodfokon határoz a járási föszolgabirák vagy a szolgabirák által hozott, felebbezéssel megtámadott mindazon hatá rozatok felett, melyekre nézve más másodfokú felebbezési hatóság törvényesen megállapítva nincs;

h) gyakorolja azon jogokat és teljesiti a kötelességeket, melyek őt a jelen törvény, valamint a fennálló szabályok szerint megilletik. (49. §.)

Viszonyát a főispánhoz az előbbi szakaszok szabályozzák, ezen kivül köteles a főispánnak bemutatni : a) a törvényhatósági bizottság elé terjesztett jelentéseit; b) fegyelmi vizsgálatot vagy felfüggesztést elrendelő, fegyelmi ítélet vagy rendbüntetésre vonatkozó határozatait; c) a hivatalok vizsgálatáról felvett jegyzőkönyveket az általa elrendelt intézkedésekkel együtt ; d) köteles a főispánt minden fontosabb mozzanatról haladéktalanul értesíteni. (50. §.)

A főispánnak közvetlenül alárendelt szakfőnö kökkel szemben hatásköre következőleg szabályozta- tik: a) megkeresheti őket szakkörükbe vágó felvilágosítás és véleményadásra ; b) a vezetésükre bízott szakágak igazgatása vagy végrehajtása tekintetében észlelt hiányokra figyelmeztetheti; c) velők javaslatokat közölhet; d) hivatalos megkereséseiket ellátja; e) a hatáskörükön belül hozott intézkedéseik foganatosításáról és végrehajtásáról gondoskodik. (51. §)

A 28. §. C) pontjában felsorolt neki alárendelt tisztviselők irányában kővetkező hatáskörrel bir: A járási föszolgabirák és szolgabirák működését évenkint legalább egyszer az ügyviteli szabályokban meghatározott módon megvizsgálni köteles. Szolgálati engedetlenség és kisebbfoku hanyagság esetében az illetőnek meghallgatásával, de a fe- lebbezés kizárásával három Ízben 10 ftig terjedhető és az ügyviteli szabályokban kijelölt alapra fordítandó pénzbüntetést alkalmazhat; negyedik hasonló esetben köteles az illető ellen fegyelmi utón járni el. (52. §.)

Hatásköre a törvényhatósági önkormányzaton belül a következő: a) állásánál fogva szavazattal bíró tagja és a főispán akadályoztatása esetén elnöke a törvényhatósági bizottságnak, az állandó választ*

*) Lapunk múlt számában, az első közlemény bevezetése s a törvény javaslat közlése azon meg jegyzésre adott alkalmat, hogy a Zemplén — mint a vármegye hivatalos közlönye ez által a vármegye elfoglalt álláspontjával magát ellentétbe helyezte. Miután a Zemplén nem politikai lap, állást politikai kérdésekben nem foglalhat s igy a vármegye határozatával magát ellentétbe nem is helyezheti. Bármely irányú közleménynek azonban, mely közérdekű és társadalmi kérdést képez: helyet adni olvasó közönségünk és a magán nézet szabad kifejezése szempontjából kötelességünk. Az elöl említett közleménynek — mint cikkíró magánnézetének, a törvényjavaslatnak pedig mint közérdekünk ezen indokból adtunk helyet. Sierk.

mánynak és a közigazgatási bizottságnak, b) Elnöke a központi választmánynak (1874. XXXIII.

18. §.) c) őre a törvényhatóság pecsétjének d) átveszi és a- szabályrendelethez képest ellátja a vármegyei törvényhatósághoz intézett kormányrendeleteket, leveleket, jelentéseket és folyamodványokat; e) aláírja a törvényhatóság nevében kiállított okmányokat, leveleket és felterjesztéseket, f) végrehajtja, illetőleg végrehajtatja a közgyűlés érvényes szabályrendeleteit és határozatait; g) ellátja, illetőleg elláttatja az önkormányzati tévé kenységen belül az igazgatást; h) felügyel a vár megye által létesített és felügyelete alá helyezett intézetekre és azok szabályszerű működésére; i) a törvényhatóság nevében utalványoz a jogerős költségvetés, illetőleg határozott korlátái között; k) gyakorolj a törvényhatóságnak önkormányzati külön tiszti közegei és segéd- vagy kezelőszemélyzete irányában az 52. §-ban foglalt jogokat; 1) jelentést tesz a törvényhatósági bizottság mindén rendes közgyűlésének a fontosabb kormányrendeletekről, a közigazgatás menetéről, az önkormányzat tevékenységéről, a közigazgatási hatóságok működéséről, a járási tanács és az önkormányzati közegek működéséről, nemkülönben az előfordult fontosabb mozzanatokról; m) ellátja a vármegyei szabályrendeletek szerint őt megillető külön hatáskört ; n) felfogadja és elbocsátja a törvényhatóság külön szolgaszemélyzetét. (53. §.)

Az alispán felügyel a rendezett tanácsú városok és más községekre, különösen pedig háztartásuk rendben tartására. (54. §.)

Az alispán jogosult, sőt félévenkint egyszer köteles a központi adópénztárt, a vármegye tulajdonát képező és felügyelete alatt álló értékeknek pénztári ellátása tekintetében az ügyviteli szabályzatban foglalt módon megvizsgálni. (55. §)

A központi számvevőségnek a vármegye értékeire, a községek háztartására és vagyon kérdéseire vonatkozó hivatalos eljárását bármikor megvizsgálhatja, sőt félévenkint egyszer személyesen megvizsgálni köteles. (56. §.)

Az alispán a központi irodának közvetlen főnöke. (57. §.)

Az alispán megfelebbezett határozatai felett a közigazgatási bizottság dönt, kivévén, ha valamely törvény más felebbviteli hatóságot külön megállapít. (58. $.)

Minden vármegyei törvényhatóság területén rendszerint egy alispán alkalmazandó, egyes nagyobb kiterjedésű vármegyék területére akár ideiglenes, akár végleges jelleggel másodalispáni állás is rendszeresíthető Ily esetben a hatáskörök az első és másodalispán közt, a belügyminister által szakok szerint osztandók fel (59. §.)

B) A vármegyei jegyzők hatásköre.

A vármegyei főjegyző és a vármegyei aljegyzők az alispánnak közvetlenül alárendelt és önálló intézkedést joggal nem biró központi tisztviselők. Kötelesek az alispán ügykörébe tartozó teendőket az alispán egyéni felelőssége mellett, utasításaihoz és az ügyviteli szabályzathoz képest pontosan ellátni. Az alispán akadályoztatása esetén, vagy ha az alispáni szék üres, az alispáni teendőket saját felelőssége mellett a főjegyző teljesiti. A főjegyző hivatalból tagja a törvényhatósági bizottságnak és a közigazgatási bizottságnak. Az alispán által személyesen ellátandó ügyekben, jelesül a főispán helyettesítésére és az alárendelt hivatalok megvizsgálására, továbbá a fegyelmi vizsgálat vagy felfüggesztés elrendelésére vonatkozó teendők, illetőleg jogok tekintetében azonban a lőjegyző csak az alispáni szék üresedése esetén bir helyettesítési jogosultsággal. A közigazgatási gyakornokok az alispán által kijelölt teendőket ellátni tartoznak. (60. $.)

C) A főorvos hatásköre.

A főorvos közegészségi ügyekben az alispánnak és a közigazgatási bizottságnak, valamint a törvényhatósági bizottságnak szakközege és a közegészségi ügyek rendes előadója. (61. §)

A főorvos a közegészségügy terén kezdeményező és indítványozó joggal bir. A szükségesnek vélt intézkedéseket az alispánnak terjeszti elő. (62. §.)

A főorvos a járási orvosok működését ellenőrzi és ügyel, hogy ezek kötelességeiket pontosan teljesítsék. (63. $)

Az orvosok magángyakorlatot a közszolgálat hátránya nélkül űzhetnek. (66. §.)

Nagyobb vármegyékben második főorvosi állás akár ideiglenesen, akár véglegesen rendsze- resithető. (67. §.)

D) A gazdasági felügyelő hatásköre.

Gazdasági felügyelői állás rendszerint minden vármegye területére szerveztetik. Addig, mig va lamely törvényhatóság területén a gazdasági felügyelői állás rendszeresítve nem lett: annak hatáskörét, a jegyzői karnak a főispán előterjesztésére a íöldmivelésügyi minister által megbízott tagja látja el. (68. $.) .

Az 1883. I. te. i. §-ának rendelkezése a gazdasági felügyelőkre is kiterjed. (69 §.)

A gazdasági felügyelő ügykörében kezdeményező és indítványozó joggal bir. (71. §.)

A gazdasági felügyelő részletes hatásköré részint a mezőrendőrségi törvényben, részint a kiadandó utasításban lesz szabályozandó. (72. § )

E) Az erdőfeíügyelő hatásköre.

Az erdőfelügyelői intézmény újjászervezése ! iránt külön törvény fog intézkedni. (73. §.)

F) Az államépitészeti hivatal hatásköre.

Az államépitészeti hivatalok a belügyminister , hatósága alá helyeztetnek. (75. §.)

Az államépitészeti hivatal működési köre kitér- jed: a) az állami és törvényhatósági utak, valamint az azokon lévő műtárgyak építésére, fentartására j és kezelésére az 1890. I. te. rendelkezéseihez ké- \ pest ; b) a községi közlekedési utak műszaki teendőire a fent hivatkozott törvény értelmében ; c) az 1890. I. te.-ben kijelölt egyébb műszaki teendőkre; d) gőzkazán ügyekre; e) egyébb műszaki teendőkre, melyekkel a belügyminister előleges beleegyezésével más minister által megbizatnak (77- S)

A hivatal főnöke személyesen felelős a hivatal ügykörébe eső teendők pontos és megfelelő ellátásáért. Az alárendelt mérnökök a főnök utasításait és rendeletéit tartoznak teljesiteni. (79. $.)

G) A vármegyei állatorvos hatásköre.

A vármegyei állatorvos állategészségi ügyekben szakközege az alispánnak, és a gazdasági felügyelőnek. (82. §.)

H) A levéltárnok hatásköre.

A levéltárnok a vármegye levéltárát az ügyviteli szabályzat értelmében kezeli és őrzi. Az alispán a levéltárnokot kisegítő erő gyanánt más hivatalos teendők ellátására is utasíthatja. A levéltárnoki külön állások az élethossziglan kinevezett levéltárnokok állásának megüresedése esetén egyes vármegyékben beszüntethetők, vagy a kezelő személyzet sorába illeszthetők. (84. §.)

Egyesületi és társas élet.

Az idegen hangzású

zempléni község-nevek átmagyarositása.

xir.

48. Módra. Ezen község elnevezéséről adat ! nincsen. A község régi pecsétjén egy női kéz,

fölötte sarlóval van kivésve. Mudró szláv szó, magyarul annyit jelent, mint okos. A pecsétről következtetve valami »okos asszony* volt megalapítója ennek a községnek. Magyarul lehetne: Okos, v. Sarlóskéz. (Tót-Sarlós.)

49. Nydgó. Eredetéről s elnevezéséről adatom nincs. Lehetne : Felhágó. (Hdgás■)

50. Olsinkó. (Népnyelven: Vilsinkov.) Ezen község elnevezését a határában nagy mennyiségben található égerfától nyerte. Régi pecsétjén egy ló van kivésve. Magyar neve lehetne: Egres.

51. Palota. (Népnyelven: Polácse, legrégibb elnevezése: Polyaczi.) A szóhagyomány szerint e község első lakói galíciai bevándorlók voltak, kiket az idevaló nép polyáezi azaz lengyeleknek hitt, s innen nyerte a község elnevezését. Hogyan lett belőle Palota név nem tudható. Lehetne : Lengyel. (Palota.)

52. Petiese. Ezen községnek sem elnevezéséről, sem eredetéről szóhagyomány nincsen. A község régi pecsétjén egy köriilfaragás alatt lévő malomkő, vagy szekérkerék van kivésve. Ebből következtethető, hogy a község első alapitója, vagy molnár, vagy kerékgyártó mesterember volt. Magyar neve lehetne : Molnár, v. Kerekes. (Petiké.)

53. Porukká. E község első lakosai erdei favágók voltak s a kivágott erdőterületen kunyhókat építettek. Midőn számuk oly nagyra szaporodott, hogy községet képezhettek, községüket Porubká-nak azaz Vágás-nak nevezték el és községük pecsétjére címerül egy erdei fát, melyet egy féltérden álló férfi fejszével vág, vésettek. Lehetne : Vágás.

54. Horbok-Radvány. Ezen község elnevezését egykori földesurától, a Radvány családnévtől nyerte. Régi községi pecsétjén egy domb, rajta több fával, van kivésve. Magyarul elnevezhető :

igy: Dombos Radvány.

55- Izbugya-Radvány. Zbugyai-Radvány.

56. Izbugya-Rokitó. Rokitó orosz, annyit jelent, mint rekettye A község a határában nagy meny- nyiségben található rekettye-fűztől nyerte elnevezését. Régi pecsétjén egy liba van kivésve. Magyarul elnevezhető : Felsö-Rekettyes. (F: Rekettyés. D- Felső: Rekettyés.)

57- Homonna-Rokitó. Régi pecsétjén egy csomóban rekettye-fűz van kivésve. Szérü-Rekettyes. (F. Nagy-Rekettyés. D, Közép-Rekettyés.)

58. Rokitócz. Rekettyecske. (F. Kis-Rekettyés. D. Alsó-Rekettyés.)

59. Roskóc. (Népnyelven : Hrusova.) Hrusova, annyit jelent, hogy: körtvés. Magyarul elnevezhető igy: Orosz-Körtvélyes.

60. Róna. (Népnyelven : Rovne.) Ezen község helyrajzi fekvésétől nyerte elnevezését. Ugyanis rovni, rovná annyit jelent, mint egyenes, sík, lapáFolytatás a Il ik mellékleten.