Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-03-22 / 12. szám

íl-ik melléklet a „Zemplén“ 12-ik számához.

lyos. Községi pecsétjén egy mérleg van kivésve. Lehetne : Lapály, v. Sikföíd. (Róna-)

61. Szopkócz. Szopká orosz szó, annyit jelent, mint kis hegy, magánosán álló hegyorom. A község régi pecsétjén egy hegyoldalon legelésző ökör van kivésve. Magyarosított neve lehetne: Kishegy, v. Hegyorom. (Ormós, v. Órmód.)

62. Sznkó. Szűk orosz szó. annyit jelent, mint görcs, Elnevezhető lenne igy: Görcsös. (Bogos.)

63. Topolóka. E község régi pecsétjén egy szénás szekér van kivésve, s ez onnét van, hogy a község határában jó szénatermő rétek vannak, melyek topolya-iákkal vannak körülvéve. Topolya annyit jelent, mint nyárfa ; topolovha: nyárfácska. Lehetne: Nyárfácska. (Nyárfalva, v. Nyárfás.)

64. Turczóez. E község régi pecsétjén egy őz-suta van kivésve. Bizonyosan őzekre jó vadászó hely. Lehetne: Őzfalva.

65. Udva Ezen község a hasonló nevű folyótól nyerte nevét. Udava patak, mely a telepó- czi Beszkidekből ered s pisztrángokban bővelkedhetett, onnét nyerte elnevezését, hogy belőle a pisztrángokat a lakosok horoggal fogták. Uda, orosz szó, annyit jelent, mint halászhorog, horog, Régi községi pecsétjén egy szarvas-bika van kivésve. Magyarul lehetne : Halász-horog. (Udva)

66. Vclyopolya. Ezen község elnevezéséről s eredetéről adat rmcse?, Pecsétjén egy cserjét rágó kecskebak van kivésve. Tót elnevezése után magyar neve lehete: Sok-mező- (Nagy-Cserje's.)

67. Vidrány. (Régi elnevése : Vidránszke.) A szóhagyománya szerint itt egy pálinkától megit- tasodott (egy dézsából viz helyett pál'nkát ivott) mozdulatlanul elterült és döglöttnek hitt bikáról a bőrt lenyúzták; de mikor a nyúzásnak már a vége felé jártak, a bika magához tért. Hirtelen felugrott s vad futással kezdett menekülni, maga után vonszolva, mint egy boronát, már csak a farkán tartózkodó bőrét. Ilyen lenyúzott á^apojban egy patakhoz ért, összeesett és kilehelte páráját. Ezt a helyet Vidránszke-nek nevezte el a nép, vagyis le- nyúzott-nak. Ezen a helyen később község alakult s innen vette volna Vidráry elnevezését. Az orosz ranny vid, vagy vid ranvy szó után, ami annyit jelent, hogy hajnal, igen jó magyarsággal Hajnal, vagy Hajnalos lehetne a neve. (Vidrány.)

68. Világ. Elnevezéséről s eredetéről szóhagyomány nincsen. Régi községi pecsétjén egy gyertyatartóban égő gyertya van kivésve. Jelenlegi magyar nevét továbbra is megtartja. Világ.

69. Virava. Ezen község a vir orosz szótól, ami annyit jelent, mint vízkimosás, vízöböl, nyerte elnevezését s községi pecsétjén középkori harcos, oldalán karddal, felette hold és csillagokkal, van kivésve. Lehetne : Vizöböl. (F. Holdas.) (D. Virava.)

70. Volicza. Orosz elnevezése után lehetne : Akarat- (Daczó-háza.)

71. Tót-Volova. Tót elnevezése után lehetne :

Tót-Ökrös.

72. Szavadka. Sem eredetéről, sem elnevezéséről adat nincsen. Tót elnevzése után lehetne : Beleakadó. (Gátas.)

73. Homonna-Zbojna. Régi pecsétjén egy paraszt, kezében buzogánynyal, vagy inkább furkós- bottal, van kivésve. Magyarul lehetne : Szérü- Harcos (Kis-Buzogányos.)

74. lzbugya-Zbojna. Zbugyai-Harcos. (Nagy- Buzogányos.)

Puszták : Valentóez. Magyarosítva lehetne .

Bálint-Puszta.

Vityázsovcze már ma is : Vitézvágás.

Nyilvános számadás.

A homonnai polgári és középkereskedelmi iskola tanári testületé az ifjúsági könyvtár gyarapítása céljából f. évi március 15-én zene, ének, szini előadás és szavallattal egybekötött ünnepiességet rendezett.

Alólirottak, mint pénztárnokok, kötelességünk - nek tekintettük a humanizmus nevében nyilvánosan nyugtázni és a leghálásabb köszönetünket nyilvánítani azon nemes emberbarátoknak, a kik ez alkalommal a meghatározott belépő díjon felül fizetni kegyesek voltak.

Ezek a következők: Toronszky Elek dr. 1 ft 50 kr., Tersenszky Lajos 1 ft, Komár Adolf i ft, Fridmann Izidor 1 ft, Fridmann Mór 30 kr., Bajza István 50 kr„ Kiss Jenő 5o kr , Fridmann Mark 50 kr., Váchter Mark 60 kr., Gerecz Lajos 1 ft 50 kr., Fis Adolf 40 kr., Berkovics Herman 60 kr., Zalánfy 50 kr.. Stern Richard 50 kr., Lebovics Ignác 50 kr., Grünväld Ignác i ft 50 kr., Szirmay Pál 50 kr., Szűcs István 90 kr., Lőlley Sándor dr. 50 kr., Thoman Dávid dr. 50 kr., Frimer József 50 kr., Lendner Samu 50 kr,, Speiser Mark 80 kr., Matulai Gábor dr 50 kr., Klein Samu 3 ft Lukovics Ottó 50 kr., Édes Gyula 50 kr., Lukovics Géza 3 ft 40 kr., Gojdics Antal 1 fc, Propper Fülöp 50 kr., Cseley Gusztáv 2 ft, Jakobovics Dávid 1 ft, Liptay Ferenc 50 kr., Lányi 50 kr, Rév Ödön 50 kr., Haraszthy Miklós 1 ft, Haraszthy Vince 50 kr., Pólányi Dezső 1 ft. Svarcz Lázár 1 ft, Silber Ferenc 3 ft, Klein Herman I ft, Jakobey Dezső 50 kr.

Homonnán, 1891. március 18.

Hazafias üdvözlettel:

Komár Adolf. Domokos József.

Meghívás. A zemlénvármegyei általános tanitó-egyesület »gálszécsi járás körének« alakuló gyűlése f. hó 24-én d. e 10 órakor Gálszécsen az ottani áll. el. iskola egyik tantermében fog megtartatni. Midőn erről az érdekelt kartársakat és a tanügy barátait értesíteni van szerencsém, egyúttal az említett napra tisztelettel meghívom, annál is inkább, mivel külön meghívók nem küldetnek.

Kelt T. Terebcsen, 1891. március hó 12.

lakáts János, id. elnök.

OSAMOK,

Epigrammák.

Az Igazság.

Ritka madár — mondják — az igazság ám de hazudnak ; Mert uton-utfélen megvehető aranyon.

Korszellem.

Korszellem! mindent újjá alakitni igyekszel És sikerül ; az erény vétek alakban ujul.

Verseimhez.

Hallgattam versid Dalmám, csakugyan fölüdiiltem —

Enyhítő álom lepte meg a szemeim.

Szendrőy.

HUMOR.

Az iskolából.

Tanár: Giczey Árpád megtudná-e mondani, hogy Julius Caesárt hány törszurással gyilkolták meg ?

G. Árpád : kétezerháromszázhetvenkettővel 1 feleli hirtelen.

Tanár. Ugyan már. hogy beszélhet olyan bolondot 1 Hiszen annyi szúrást Caésár el sem tudott volna viselni.

G. Árpád: Hát hiszen, épen azért halt bele. Két orvos.

A : A megfagyottaknál, hogy életre hozhassuk legelső teendő, hogy hóval betekarjuk.

B: Igen, igen ! télen könnyű ez, de hát ha nyáron fagy mag valaki, akkor hol veszik a havat ?

— Az már igaz ! (Tanakodnak tovább.)

GONDOLATOK.

Az élet nem öröm, de nem is fájdalom, hanem komoly ügy, mely reánk van róva s a me. lyet becsülettel kell folytatnunk és végeznünkTocqueville.

Némely gavallér látása eszünkbe juttatja azokat a divatos csecsebecséket, a melyeknél nem tudjuk: az ügyességet bámuljuk-e inkább, vagy a haszontalanságot.

Sok ember lelke olyan, mint a barometrum kénesője; felemelkedik, ha meleg, alászáll, ha hűvös a levegő. A valódi nagy lelkek mindig magasan állanak.

A beteg lélek olyan, mint a megrepedt hegedű. Bár mikép hangolják: a repedés mindig észrevehető.

Vannak emberek, kik elbizakodva rengeteg tudományukban, elhitetik magukkal, hogy a tudás határa az ő látókörükig terjed. Az ilyenek balgatagok, mint a kis gyermekek, akik úgy vélekednek, hogy a világűr végtelenségének szemük látása vet határt.

Péter Mihály.

HIVATALOS RÉSZ.

6609. sz./II— 6. 91. Földmivelésügyi m, k. Minister. Valamennyi törvényhatóságnak.

Kérdés intéztetvén hozzám az iránt, hogy a tenyészlovak szállításánál nyújtott kedvezméuy kiterjed-e a fedezés céljából szállítandó anyakancákra is: felhívom a törvényhatóságot, értesítse az érdekelteket, hogy miután az anyakancáknak fedeztetési célból való szállítása első sorban tekinthető a tenyésztés érdekében állónak, kétséget sem szenved, hogy a kedvezmény azokra épen kiterjed; mert az a körülmény, hogy az 1890. évi október hó 6-án kiadott 33422 számú köriratom második bekezdésében ez is áll: »a tenyésztési célokra vásárolt mének és kancák« stb. nem zárja ki azt, hogy a tenyész-lovak, épen a tenyésztés tulajdonképeni céljából ne szállíttathassanak eladás nélkül is kedvezményes díj mellett.

A tulajdonos, egyik vagy másik birtokáról, az arra nézve illetékes szolgabirótól (polgármestertől) kieszközölt igazolványnyal, akár állami-, akár magán ménesbe, vagy kisebb tenyészdébe is fedezés végett épenugy szállitathatja kedvezményes dij mellett tenyész-lovát, mint a hogy saját magának, más megyében fekvő birtokára átvitetheti.

Tehát csakis az jöhet kérdés alá, hogy a fedeztetési állomásról való visszaszállításkor kiadja meg a kedvezményre jogosító igazolványt ?

Miután a tulajdonos körülményeit s a szállítandó állat ninőségét legbiztosabban az a szolga- biró (polgármester) ismeri, kinek kerületéből a fedeztetés végetti szállítás történik : a fedeztetési helyről való elszállításra is (legyen az akár oda vissza, a honnan történt, akár a tulajdonosnak egymás köszégben való birtokára) ugyanazon szolga- biró (polgármester) állítsa ki az igazolványt. Sőt még az esetben is ez a hatóság illetékes az igazolvány ki állítására, ha a fedeztetési állomáson való tartás ideje alatt, a tulajdonos szintén tenyésztőnek e lovát eladta s az uj tulajdonos saját birtokára szállitatja.

Ez alkalommal azonban a szolgabiró (polgár- mester) köteles ,Jegyzet«-képen ráírni az igazol ványra, hogy mikor minő szám alatt állitotta volt ki a fedeztetési állomásra szóló szállítási igazolványt, nem különben a fedeztetési állomásról való elvitelkor, állami méneseknél a parancsnokság-, magán vagy társulati méneseknél a tulajdonos illetve a fedeztetési állomás főnöke tisztje stb. által szintén ráírandó, hogv a nevezett tenyész-ló fedeztetés végett mitől meddig volt ott.

Budapest, 1891. február 19-én.

Bethlen.

T. Zemplén vármegye bizottságának S.-a.-Ujhely- ben 1891. február 24-én tartott közgyűléséből.

24/874. Olvastatott a kereskedelmi ministé- rium folyó évi 80357. VI. 90. sz alatt kelt intéz- vénye, mellyel a folyadékok és száraztárgyak méré- résére szolgáló mércék üveg palackok és üveg poharak hitelesítése tárgyában 1874. évi 9354. sz. alatt kelt földmivelés ipar és kereskedelmi minis- téri rendelethez kiadott pótrendeletet leküldi.

A felolvasott intézvény a pótrendelettel egy- gyütt a jegyzői karnak, a főszámvevőnek és a járási főszolgabírónak kiadatni és a Zemplén hivatalos közlönyben közzététeni rendeltetett.

Kelt mint fent.

Jegyzetté : Kiadta:

III ad aljegyző. Vlczmándy Ödön, főjegyző. Másolat,

Kereskedelemügyi m kir. ministertől. 80357.

VI. 90. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. A nikelből ónozás nélkül készült folyadékok és száraztárgyak mérésére szolgáló mércék, továbbá az üvegpalackok és üvegpoharak hitelesítése tárgyában, az 1874 évi 9334. szám alatti földmivelés ipar és kereskedelemügyi ministeri rendelethez kiadott pótrendeletemet kellő közhirététel céljából a törvényhatóságnak ./• alatt ide csatolva megküldöm. Budapest 1891. január 5. Baross.

Kereskedelemügyi m. kir. ministertől 80357. VI. szám rendelet. A volt földmivelés ipar és kereskedelemügyi m. kir. minister által 1874. évi 9334. szám alatt kiadott szabályrendelet kiegészi téseül a következőket rendelem. Hitelesíthetők a nikelből, ónozás nélkül is készült, folyadékok illetve száraz táragyak mérésére szolgáló mércék, ha azok különben a 9334. sz. szabályrendelet egyébb követelményeinek megfelelnek, hitelesíthetők továbbá olyan 2 literes, 1 literes, 0.5 1. 0.3 1.

0.2 1. 01 1. 0.05 1. 0.02 1. és 0.01 1. üveg palackok, melyeken az űrtartalom határa a palack nyakán egy vízszintes, legalább is 1 cm. hosszú vonással maradandólag van jelölve, ha az űrtartalom eltérése a 2 1. és i l.-nél az egész 1/406 résznél, a

0.3 1. és 0.2 l.-nél az egész 1/200 résznél, azo.i- tül lefelé tartalomnál pedig az egésznek 1/100. nem nagyobb.

A palack szája és a jelzés közt legalább is 3 cm.-nyi tér legyen. Hitelesíthetők végre olyan 1 1. 0.5 1. 0.3 1. és o 2 1. poharak, a melyeknek oldalán a mérték határa egy vízszintes legalább is 2. cm. hosszú vonással van maradandólag jelölve, ha a pohár átmérője ott, hol a mérték határának jele van, legfeljebb 6—7 cm. átmérővel bír, és ha az eltérés 1 1, pohárnál az egésznek 1/400. a 0.5 L 03 1. és 0.2 1. pedig az egésznek 1/200. részénél nem nagyobb.

A pohár széle és a vonás közt legalább is egy 15- mna. tér legyen. Egy és ugyanazon poháron a fentebb említettek közül több mérték is megjelölhető.

Úgy a palackoknál mint a poháraknái a mérték jelzése (mennyiség és jelvény pl. 0.5 L) a vonás alatt maradandólag és elválaszthatlanul fel legyen jegyezve.

Az üveg bélyegezésére fluor hydrogén sav alkalmazandó.

A hitelesítési dij maximuma, úgy a palackokra mint a poharakra nézve űrtartalom külömb- ségnélkül 4 kr. mig a poharaknál, ha azokon több mérték van feljegyezve, minden egynél több mérték megvizsgálásáért külön-még 2 kr. fizetendő maximal dijképen.

Ezen rendelet által az 1876. éri 2162. szám alatt kelt és a vendéglőkben korcsmákban használt palackok és poharak megjelölése tárgyában kiadott földmivelés ipar és kereskedelemügyi minister rendelet nem érintetik. B.-pest 1891, jan. 6. Baross