Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-03-08 / 10. szám

megindította a nyomozást, de ez ideig, minthogy a kocsis élet-halál közt van s beszélni nem tud, csak annyit sikerült kiderítenie, hogy a postát a megjelölt útszakaszon lévő kőhidnál lesből támadta meg a gyilkos, aki a kocsisra öt fejsze csapást mért, melyek egyike a gubán és téli ruhán át csak gyengén sebezte meg vállát, a másik négy azonban fején mély és súlyos sebeket ejtett. Hogy a támadás rablási szándékból vagy bosszúból történt-e, — még eddig nem lehet tudni ; bár az is valószínű, hogy a gyilkos valami közeledő zaj miatt volt kénytelen odábbállani. Különben a rab lás szándéka mellett bizonyít az is, hogy egy liszkai izraelita aznap adott fel a postára (nagy lármával, úgy, hogy a félváros tudott róla) egy nagyobb összeget (ta'án 1200 ftot tartalmazó) levelet, melyet az esti vonattal kellett volna továbbítani; de a liszkai postahivatal elég elővigyázó volt a nagyobb pénzküldeményt csak nappal expediálni, s az éjjeli vonatról lemarasztani. így a rabló, ha feltörte volna is a ládát, abban 5 ftnál többet nem talált volna. A nyomozást teljes erővel folytatják. A kocsis kiépülését kezelő orvosa reméli s a mostani összefüggéstelen szavak helyett talán fog tudni adni teljes felvilágosítást. A véres tett elkövetésének szinhelyétől a merénylő a Bodrog irányába egy legelőn levő kút felé tartott. Valószínűleg azért, hogy gyilkos baltáját a kútba dobja. Ennek ki tudása végett kúttisztitást fognak tartani.

(Késelő erdőkerülő.) Erdő Horváti községben nagy riadalom volt f. hó l én este. Ugyanis a község közepén levő korcsmában mulatás közben Kocsis János, Waldboth br. komlóskai kerülője, összekoccant Granovitter Pál e.-horvátii pásztorral. A vita tettlegességre vezetett, mi közben Kocsis egy hirtelen előrántott késsel úgy hasította fel Granovitter hasát, hogy belei rögtön kiomlottak. Granovitter beleit két tenyerében tartva állított be panasztétel végett a szomszédban lakó jegyzőhöz, bizonyitékul bemutatván a kézzel fogható bűnjeleket is a jegyző családjának és vendégeinek nem csekély rémületére. Kocsist elfogták, Granovitter pedig, bár az orvos csak több óra múlva rakta vissza beleit, valószínűleg kiheveri a bajt.

(Az első amerikai szőlőtelepen) Kassán, bevégződött az amerikai venyigék nyesése. A részben már elküldött, részben előjegyzett venyigéken kívül még 63000 db sima amerikai vessző kerül eladásra, a következő fajokból: Ripária sauvage, Rip. portális, Rip. tomentose, Rip. odorata és Solonis és 40000 darabb hólyagos Furmint. A megrendelések Maurer János »Első amerikai szőlőtelepére« Kassára cimzendök, vagy a »Szőlészeti és Borászati Lapok« kiadóhivatalához, Kassán.

(Uj orvosság a tüdővész ellen) Koch dr. csodaszere (?) még ki sem állotta a próbát, már is arról érkezik hir, hogy a kochin csak afféle patikai semmi ahhoz a szerhez képest, melylyel 7ranjen, szisztovói bolgár ezred-orvos, állítja talpra a legsúlyosabb tüdő betegeket is. Ez a szer nem uj, csak az alkalmazása uj módi A Börzén Counr komolyan mondja, hogy azok az egyének, kiket Tranjen dr. pár hétig gyógyított, ma már olyan épek, mint a makk.

(Tanoncul felvétetik) egy fiú, ki legalább 3—4 gimnáziumot végzett, Malártsik György fűszer és vegyes kereskedésében, S.-a.-Ujhelyben.

Egyesületi és társas élet.

Az idegen hangzású

zempléni község-nevek átraagyarositása.

x. .

2. Homonnai járás

1. Homonna. (Népnyelven tótul : Humene, oroszul: Humcni.) Ennek a nagyközségnek alapitói, miként neve is mutatja, oroszok voltak. Humeni orosz szó, magyarul annyit jelent, mint szérű, eséplöszérü, környöskörül bekerített hely. Már a honfoglaló magyarok bejövetele előtt ezt a vidéket oroszok lakták*) kétségtelen tehát, hogy Homonna nem magyaros elnevezés, hanem magya- gyarosan Szérű-nek lenne elnevezhető. De miután oly régóta úgy a földrajzban, mint a történelem- Homonna elnevezés alatt fordul elő, sőt nagy szerepet játszik, jelenlegi neve megmaradhat. Azonban, ha a nagyközség képviselőtestülete a meg- magyarositást óhajtaná, magyar neve lehetne : Szérű. (Homonna.)

2. Agy időé- (Népnyelven : Adzidovezi.) Ezen község gyidovovee orosz szótól nyerte elnevezését, magyarul annyit jelent, hogy nagyapa juhai. Lehetne : Öreg-Juhász. (Nagy-Juhos.)

3. Barkó. (Tótul: Brekó.) E községet ki alapította s honnan nyerte nevét, nem tudni. A község régi pecsétjén kuvik-bagoly madár van kivésve. Minthogy Barkó magyar hangzású elnevezés, maradhat : Barkó.

4. Baskóez. (Népnyelven: Baskoveze) Sem eredetéről, sem elnevezéséről történelmi feljegyzés, vagy szóhagyomány nincsen. Magyar neve lehetne : Bacsafalva. (Baskó.)

*) Lásd Szirmay id. m. pag. 354 §. 428.

5- Izbugya-Béla. Ez alatt az előnév alatt: Iz- bugya, több község lévén jelölve, megjegyzendőnek tartom, hogy ezt az előnevet a Zbugyai családtól vették fel.**) Ez a község is a Zbugyai család birtoka volt s tőle nyerte elnevezését. Régi vé- setü pecsétje nincs. Magyarul lehetne: Zbugyai- Béla. (Béla.)

6. Borró. Keletkezésének ideje ki nem nyomozható. Régi községi pecsétje már nincs meg. A régi hagyomány szerint ezen község a határában levő nagymennyiségű gyalogfenyütől nyerte elnevezését; ugyanis bor, borovnik orosz szó, magyarul annyit jelent, mint fényű, gyalog-fenyü. Lehetne : Fenyves. (Boró.)

7. Izbugyó-Bresztó. Breszt v. bereszt orosz szó, magyarul annyit jelent, hogy szilfa. Ezen községnek sem keletkezéséről sem elnevezéséről kut- forrásom nincsen. Régi pecsétjén egy szilfa, mellette egy kecskebak van kivésve. Magyar eine vezése lehetne: Szilfás. (Szilfalva.)

8. Homonna-Eresztő. E községnek régi pecsétjén egy cserjebokor van kivésve. Lehetne : Szérű-Szilfás. (Homonna-Szilfalva.)

9. Csertész. (Népnyelven: Csertezi.) A régi szóhagyomány szerint ezt a községet eredetileg Csertezi-nek nevezték, mely elnevezését helyrajzi fekvésétől nyerte. Ugyanis csertezi orosz szó, magyarul annyit jelent, mint szöglet, rajz, a nép fogalma szerint: magasan fekvő bokros hely, itt-ott tisztással. Magyarul jól hangzanék : Bokrosvölgy v. Vadliget. (Csertész.)

10. Habura. Ezen község keletkezésére és elnevezésére nézve sem történelmi feljegyzés, sem biztos szóhagyomány nem létezik. Elnevezését a bura orosz szó és ha felkiáltó szótól nyerhette. Bura magyarul annyit jelent, mint erős vihar, zimankó. Magyarul lehetne: Vihar v. Háborgó, (Viharlát.)

11. Csabalócz és Szterkócz. Ezen község szóhagyomány szerint a Csabala családtól, a mely itt elsőnek telepedett le, nyerte nevét. Régi községi pecsétje már nincs meg. A hozzácsatolt Szterkócz község terki orosz szótól, a mi magyarul kökény, nyerte elnevezését. Magyar neve lehetne : Csabafalva v. Kökényes. (Csabaháza.)

12. Csernyina. A község határában nagy mennyiségben lett található fekete áfonyá-tól, vagy szedertől, ami oroszul eserniesina, vehette nevét, vagy a tót eernye szótul, a mi magyarul tövis-1 jelent. Magyar neve lehetne : Szedres, V. TÖvisk. (Szedres.)

13. Alsó-Csebinye.

14. Felső-Csebinye.

15. Horbok-Csebinye.***) A nép monda szerint azon a helyen, hol jelenleg ez a három kis. község létezik, legelőször egy kóborló oláhcigánycsalád ütötte fel sátorát; itt hosszú ideig tartózkodott, innen rándulván ki a vidékre. Midőn végre is távoznia kellett, nehezen tudott megválni a kedves helytől, s gyakran mondogatta cigányul esábinye, a mi állitólag annyit jelent: be jó itt. Utána jövő települők a községet Csabina-nak nevezték el. Valószínűbb azonban, hogy ez a község a Csebi családi névtől, mely család e községet egykor bírhatta, nyerte elnevezését. Régi vé- settel ellátott pecsétje nincsen. Magyar neve lehetne: Alsó-, Felső, Dombos-Oláhsátor vagy : Alsó-, Felső-, Közép Cseb. (A-, F-, K.-Dombos.)

16. Dedasóez, vagy Dadasóez. Sem elnevezéséről, sem keletkezéséről adat nincsen. Régi községi pecsétjén egy fatörzsön ülő madár van kivésve. Lehetne : Dadafalva. (Orosz-Dada.)

17. Grozóez. E község régi pecsétjén két, keresztben fekvő nyílvessző van kivésve, a honnan következtetni lehet a község elnevezésére. Ugyanis oroszul: grozity, tótul: hrozie, annyit tesz, mint fenyegetni, ijeszteni. Lehetséges, hogy valamikor a szomszéd lakosokat nyilaikkal ijeszthették vagy fenyegethették. Lehetne : Fenyegető. (Nyilas.)

18. Göröginyc. (Népnyelven: Ohrddzene.) E község terjedelmes síksággal bir, mely hajdan rétség volt s lólegelőül használták. De minthogy a lovak a szántóföldeken nagy károkat tettek, a lólegelőt körülkerítették. Körűlkeriteni tótul annyit tesz, mint ohrádzie; körülkerített hely: ohrddzene. Midőn ezen a helyen később község keletkezett a községet is Ohrddzene-nek nevezték el. Bizonyítja ezt a község régi pecsétjén látható véset, mely egy körülkerített helyen lévő lovat ábrázol. Ki nevezte el e községet Göröginyé-nek nem tudni. Magyarosítva lehetne: Kerítés. (F. Görögöng v. Görgönye. D. Görgény.)

19. Hankóez. E község eredetéről s elnevezéséről adatom nincsen. Pecsétjén négy lovat hajtó, lóháton ülő férfi ostorral kezében van kivésve. Magyarul elnevezhető a tót Hanka keresztnévről: igy: Annafalva.

20. Hazsina. E község eredetéről s elnevezéséről szóhagyomány nincsen. Elnevezését azonban az orosz habzi, babzina-tól, ami magyarul annyit jelent, hogy bodza, bodzds hely, nyerhette. Magyarul lehetne: Bodzáshely. (Bodzds.)

21. Hegedüsfalva. (Népnyelven : Huszóeze.) A község régi pecsétjén egy brugó húrjaira fektetett vonó van kivésve. A szóhagyomány

*‘) Lásd Szirmay A. id. m. pag 366. §. 456.

***) Elfibb már KSzép-Cseblnye is volt a neve.

szerint a községnek első lakosai zenészek voltak, Innen nyerte a község is elnevezését. Neve megmaradhat : Hegedüsfalva.

22. Helmeezke. (Népnyelven: Homecz.) Ezen község keletkezéséről s elnevezéséről a szóhagyomány annyit mond, hogy az első lakosok községüket pod Hóm nevű helytől nevezték el Homeez-nek. Holm orosz szó, annyit jelent, mint halom, domb. Magyarán elnevezve lehetne: Halni OCSka. (Helmeezke.)

23. Izbugya-Hosszumezö Régi pecsétjén egy rács van kivésve. Lehetne: Hosszumező. (Hosz- szumező.)

24. Hrubó. Elnevezéséről s keletkezéséről semmiféle szóhagyomány nincsen. Régibb községi pecséttel sem rendelkezik. Hrubi orosz szó, annyit jelent, mint darabos, durva, neveletlen, vastag. Valószinüleg a község első lakosai azon fenti jelzők egyikével bírhattak s azért nevezték a községet Hrubó-nak. Magyar neve lehetne: Vastag. (Darabos.)

25. Izb.-Hrabóez. Régi községi pecsétjén két gyertyánfa között egy gereblye van kivésve. Lehetne: Zbugyai-Gyertyánfás. (F. Gyertyános. D. Gyertyás-)

Nyilvános számadások.

I.

»As a.-ujhelyi iparos ifjak önképző és beteg- segélyző egylete« folyó hó 1 én tartott szini előadásáról: Bevétel volt . . . . 219 ft,

kiadás .............................169 ft,

marad tiszta jövedelem . — ! ! 50 ft, mely

az alaphoz csatoltatok. Eelülfizettek : Szalay Pál

2 ft, Rózenberg Bernát dr. 1 ft, Hlavathy Elek 1 ft, Gerenday 1 ft, Erdősy József 40 kr, N. N. 20 kr.

Fogaddják a kegyes adományozók hálás kö- szönetüeket.

Továbbá, könyveket ajándékozott Lövy Adolf 10 kötetet 16 ft értékben.

Fogadja a kegyes adakozó hálás köszönetünket.

Az egyesület nevében :

Besenczy Jáno°, Horkay Miklós, Ádám Antal,

id. I. jegyző. elnök. id. alelnök.

II.

F. évi február hó 22-én a s.-a.-ujhelyi izr. ifjúság által a jótékony nőegyesület javára rendezett táncmulatság alkalmából adományoztak: Molnár István főispán Öméltósága 5 ft, mlts. Wallis Gyuláné gfné 10 ft, mlts. Szánky Nándorné

3 ft, Klein Nándor (Csörgő) 5 ft, Kún Frigyes 3 ft, Juhász Jenő 5 ft, Erényi Jakabné 2 ft, Ganz- ler Lajosné 2 ft, Hornyay Béla dr. 3 ft, Weisz Regina 2 ft, Acsádi Jenő 2 ft, Kiss Ödön 2 ft, Kornstein Mórné 2 ft.; Guttman Dezső 2 ft, Wald- man dr. 2 ft, Nagy Ádám 2 ft, Lövy Adolf 2 ft, Róth Józsefné 2 ft, Zslinszky Mihály 3 ft. Sturm Izor 2 ft, Friedrich Schleicher 3 ft, Schweiger Sándor 2 ft, Jenig Béla 1 ft, Kornstein Ignácné 1 ft. Felülfizettek: Teich Zsigmondné 5 ft, Fleiszner Frigyes 1 ft, Haas Bertalan dr. 1 ft, Hell Adolf 1 ft, Schön Áron 3 ft, Reichárd Armin 2 ft, Grünváld Aladár 1 ft, Lenkey Mihály 1 ft, Frisch Herman i ft, Reich Lipót 1 ft, Teich Arnold 1 ft, Sze- pessy Arnold dr. 1 ft, Neuwirth Adolf 1 ft, Adler Vilmos dr. 2 ft, Rosenthal Sándor dr. 1 ft, Zinner Henrik 1 ft, Ligeti József dr. 1 ft, Kellner Soma dr. 1 ft, Reichárd Lajos i ft, N. N. 1 ft, Neuman Bertalan dr. (Miskolcz) 2 ft, Hass Fülöp i ft, Kátay Mór 3 ft, özv. Klein Mórné 2 ft, Haas Adolf 1 ft.

Fogaddják az adományozók valamint a felül- fizetők az izr. nőegyesület nevében hálás köszö netünket.

A rendezőség.

Meghívás.

A »s.-a.-ujhelyi keresk. ifjak egyesületé-«nek összes tagjait folyó év és hó 17 én este 8 órakor az izr. hitközség tanácstermében az egyesületnek vá'asztmányilag javasolt feloszlatása és ezzel kap- c olatos intézkedések tárgyában tartandó közgyü lésre ismételten és oly megjegyzéssel van szerencsém egybehívni, hogy ezen másodízben hirdetett gyűlés, tekintet nélkül a megjelentek számára, határozatra képes leend.

S. a-Ujhely, 1891 márc. 3.

Schön Sándor,

egyesületi elnök.

A közönség köréből.

— Alak és tartalomért a beküldő felelős. —

»A sárospataki Népbank« közgyűlése. Tartatott febr. hó 17-én a városháza nagytermében.

Tekintetes Szerkesztő ur!

Viharos gyűlésünk volt.

Az igazgató választmány öt évi mandátuma lejárván, az egész igazgató választmányt, vagyis annak kilenc tagját újra kellett választani; ezen kívül a felügyelő-bizottságba is egy tagot kellett választanunk.

A népbauk vagy szövetkezet 22 részvényes