Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-03-08 / 10. szám

tagja mindannyian városunk tekintélyes és értel­mes polgárai, a törvény áltál megszabott időben, petíciót nyújtottak be a közgyűléshez a válasz­tási rendszer eddigi módozata ellen. A választást illetőleg ugyanis van alapsza­bályunkban egy átalános törvény mely igy szól : MMinden egyes részjegyet és t örzsbetétflt egy szavazat illet. Tíz szavazatnál többet azonban senki sem gyakorolhat.« Ezen törvény szerint történt nálunk a vá­lasztás egész 1883-ig. 1883-ban az alapszabály revideáltatván, azokra nézve, kik a közgyűlésen bármi akadály miatt meg nem jelenhetnek, vagy gyámság, gondnokság s apai hatalom alatt vannak, vagy birtokképcs- séggel biró jogi személyek: egy uj pótszabály tétetett be az alapszabályba, mely igy szól: ^Minden szövetkezeti tag meghatalmazott által is kép­viseltetheti magát, kinek ssintén szövetkezeti tagnak kell ien- nie s a meghatalmazás hitelességét az igazgató választmány­ból kinevezett háromtagú bizottságnak kell igazolnia.« Ezen, különben méltányos okokból szárma­zott pót-törvény azon visszaélésre vezetett, hogy | egyes igazg tósági tagok, hivatalnokok és nép- ! szerű emberek, mint meghatalmazottak összeszed­ték a távollevő részvényesek szavazatait, azokat az igazgató-bizottság által magukra ruháztatták, s tömeges szavazatokkal járultak a szavazó asztalhoz. Eleinte ezen visszaélés csak mérsékelten gyakoroltatott. De később annyira elfajult, hogy a megbízottak annyi meghatalmazást szedtek össze, amennyi a saját személyükben szavazók számait túlhaladta; akkép a választás teljesen ne­hány ember kezébe ment át, a közgyűlés rész­vényesei nem választottak, csak szavaztak, s a választási szabadság teljesen illuzóriussá vált. Mert mig a részvényesek akárhány részvénynyel ren delkeztek, csak tiz szavazatot adhattak; addig a megbízottak 100, 200, 300 szavazattal is járultak a szavazó asztalhoz; a mint az a választási lisz- fákon világosan meglátható. E botrányos visszaélés ellen szólalt fel az említett huszonkét részvényes tag követelvén, hogy a jelenlegi fontos választás alkalmává', mi­dőn az egész igazgató-választmányt újra kell vá­lasztani, — térjen vissza a közgyűlés az alapsza­bályban megszabott törvényes útra, t. i. hogy senki se gyakorolhssson többet tiz szavazatnál, világosan kijelentvén, hogy ha ezen kérésü'ket az igazgatóság és közgyűlés meg nem adná, a szavazástól visszavonulunk, s kérelmünket a s.a.- ujhelyi törvényszék, mint illetékés kereskedelmi bíróság elé föllebezzük. A közgyűlés az indít­ványt kitörő helyesléssel elfogadta. Erre kitört a vihar. Az igazgató választmány megrettent, hogy a talaj, melyet ügyesen előre készítettek, azonnal kiesik lába alól s egész ingerültséggel támadtak meg bennünket, s a keserű vita csaknem két óráig tartott, mígnem a közgyűlés beleunva a hosszú eredménytelen vitaba, beleegyezett az igaz­gatóság akaratába, hogy a választás a régi rend­szer szerint ejtessék meg; a huszonkét részvényes tag pedig legnagyobbrészt visszavonult a szava­zástól. Az eredmény természetesen, mint előre látható volt az lett, hogy a részvényesek szavaz­tak a megbízottak pedig választottak; vagyis az igazgatóság öt évre újra kiegészítette magát. Eb­ből láthatja mindenki, hogy a megválasztott igaz- . gató választmány nem áll a közbizalom alapján, hanem azon néhány megbízott egyén akaratának kifolyása, kik most is 50, IOO, 150 szavazattal járultak a szavazó asztalhoz s a közgyűlés rész­vényeseit leszavazták. Egyébbiránt népbankunk kedvező eredmény­nyel zárta le 1890-ik évi zárszámadását. Dacára szerény állásához épen nem illő fényes háztartá­sának mérlege 20.740 ft tiszta jövedelmet muta tott ki. A legnagyobb jövedelem 23 évi üzleti működése alatt. Óhajtottuk volna, hogy e ked­vező eredmény vagy a szövetkezet hitelképessé­gének emelésére, vagy a tartalékalap, vagy a részvényesek osztalékának gyarapítására használ­tassák fel. De az igazgatóság jónak látta azt a hivatalnokok fizetésének felemelésére indítványozni Midőn ezen indítvány elhangzott: »conticuere om- nes.u Egy szó nem sok, annyi sem nyilatkozott mellette a közgyűlés tagja közül; csupán két igazgatósági tag kiáltotta: elfogadjuk. És az elnök sietett kimondani a határozatot: egyhangúlag el­fogadtatott I ? Mi nem irigyeljük a lelkiismeretes hivatal­nokoktól a tisztességes fizetést. A munkás meg­érdemli a maga bérét. De azt jogosan megköve­teljük, hogy oly dologban, mely épen zsebünket érdeklenéne egypár ember, hanem a közgyűlés szavazata határozzon felettünk. Aztán sohasem tudtuk megérteni, hogy mire- való a mi szerény üzleti viszonyaink között az a 900 mond kilencszáz forintos könyvelői hivatal, a minő tudtunkkal Magyarország egy népbanjká- nál sincs; miután e hivatalra sem pénzügyi isme­ret nem kívántatik, sem felelősség rajta nem fek­szik, s legfölebb gyakorlati ügyességet kíván, melyet pár nap alatt bármi csekély kulturális műveltséggel biró egyén betanulhat, s 3—400 ftért el is végezhet. De hát sok pénzünk van, nem fér j a Wertheim-szekrénybe. Azonban e viharos gyűlésnek mégis volt egy jó eredménye, s ez az, hogy az alapszabályok re- videálására egy bizottság küldetett ki, melynek munkálata a jövő szeptemberben tartandó rend­kívüli közgyűlés elé fog terjesztetni, s bizton re­méljük, hogy ez meg fogja hozni részünkre a szükséges reformokat. Végül őszintén sajnáljuk, hogy ezen benső bajainkat a nyilvánosság elé kellett hoznunk. Dehát elvégre is nem szeretünk gyermek­szalagon vezettetni ott, hol saját zsebünk érdeke forog szóba. Több részvényes nevében : Orbán József. Barátomnak. Tiéd e dal s a mely megtermé azt, e szív I Tiéd, tiéd minden: mit ad s mi adja azt . . . Hír, név, fény, dicsőség e dalra föl nem hiv: Barátság-szülte az ; nap, mely rózsát fakaszt. * Sodor az-életár. Akiket szerettem : Már rég pihennek vagy orvul megcsaltanak. Azok felett könynyel adózom szüntelen, Hallatom ezekre hangját a kacajnak. A kütelen hűség, a szivén ütött seb, Lelket ölő kín baj, elfojtva sirt bánat : Takarva, feledve a legszebbnél is szebb, Mint mikor a könyűk gyöngyharmattá válnak ! Légy elkészülve rá: ez élet-vásáron Beléd ütődik, lök, tapos nem egy pimasz; Megkönyököl, kit hordtál tenyéren és tálon ; Szived rabolja meg, kit áldva eltakarsz I Légy elkészülve rá : megkövez a tömeg, Mely ma még hozsannát ordít, kiált reád ! Kétséges éjjel és vészes nap is jöhet, Midőn megtagad az, kire magad bizád. Légy elkészülve rá : ifjúságod eltel S a múltból csak egy-két foszlány lesz emlékül, Mint megsárgult ócska régi papir-level, Min egy tettdús élet átkos siralma ül. Légy elkészülve rá : megcsalhat szerelmed . . . Hiszen hazug minden, mi itt a földön szép 1 Csontváz a való csak, eltakarni melyet Fönt, lent észbontólag akarnak mindenkép. Légy elkészülve rá, hogy mindezt átéled, S tán roskadozni fogsz a sújtó kín alatt ; De jusson eszedbe, hogy élő reményed Kell, kisérje síron túl akaratodat. És, ha reményed él, nézz daccal sors elé ! Kitűzve biztos célt: rendületlen haladj I így munkád nem lészen majd csak a jelené : Ember-öltők múltán is élő, derék vagy. Vagy, ha jön az öröm napja, mely íénynyel Bevonja életed ragyogón s aranynyal : Szivedben akkor is a hú remény éljen S te boldog lész, boldog örökre — magaddal. De bármi legyen is még elrejtett jövőd : Emlékezzél reám . . . Soha el ne felejts 1 Emlékeztessen e pár sor, mint szeretőt A fesledő rózsa, a szerény nefelejts. * Tiéd e dal s a mely megtermé azt, e szív 1 Tiéd, tiéd minden : mit ad s mi adja azt. Hír, név, fény, dicsőség e dalra föl nem hív: Barátság-szülte ez; nap, mely rózsát fakaszt. Kapás. Epigrammák. Egy kritikushoz. Hogy valamit tudj megkritizálni, előbb kötelesség : Hogy magad is tudd azt, mit megítélni akarsz. Egy vallásoshoz. Mondják, hogy neked is van vallásod ; hiszem én azt Mert büszkén vallód : vallani döre dolog. Szendrőy. HUMOR. Az iskolából. Tanító: (kérdez) Kik voltak a nevezetesebb Árpád-házi királyok ? Egy kis leány : (felel) Gedeon, Sámson, Héli és Sámuel. Vizsgálaton. Tanító: (a növendékekhez.) Ki tudná közül­tek nekem megmondani, melyik Magyarország fővárosa ? Egy kis fiú (nagysietve): Legyes-Bényel Hallatlan. — Képzeld, barátom, ismerek egy asszonyt, I akinek szabó a férje, azonkívül kecskevérrel olto- ! gatják az orvosok és az az asszony még sem mekeg I D.* GONDOLATOK. Az élettel játszani kell, hogy nyerjünk. * Aki hibáit megismeri: okos ember ; aki hi­báit bevalja: bolond. Blumenthal Oszkár. * Akinek a puszta szava nem ér annyit, mint az eskü: annak az esküje sem ér többet a puszta szónál. * Ha egy leány, aki szerelmet esküdött neked, másnak valakinek a felesége lesz: vigasztalódjál avval, hogy nem lett a tied. >Hét.* KÖZGAZDASÁG. Köztudomásra hozatik, hogy bikáikat a kö­vetkező tulajdonosok jelentették be a vármegyei gazdasági egyesületnél eladásra : Szirmay György gf. kuhlandi 7 darabot Szerencsen ; Andrássy Manó gf. simenthali 7 darabot, Vécsén; Tima József kuhlandi 1 darabot S.-Patakon ; Harnersberg Jenő 3 darab magyar fajtát, O.-Liszkán ; Sztáray Antal gf. 12 darab magyar fajtát, Nagymihályon; Win- dischgrätz hg. 7 darab magyar fajtát, S,-Patakon; Viczmándy Ödön 2 darab magyar fajtát, Butkán. A községek, a melyeknek bikáikra szükségük van, igyekezzenek a bejelentett bikákból választani és vevő szándékukat a gazdasági egyesület elnök­ségének mielőbb bejelenteni. A vásárlások e hó folyamán fognak megejtetni. A gazd. e. elnöksége. A »szegi gőzmalom részvénytársaságnak« 1891. március hó 22-én S -a-Ujhelyben tartandó közgyűlésén az 1890-ik évről beterjesztendő üzleti jelentések. i. Igazgatósági jelentés. Tisztelt közgyűlés I Ez úttal kellemes kötelességet teljesítünk, midö i az 1890-ik üzletév eredményéről Önöknek jelentést teszünk ; egyrészt azért, mert jelentékeny osztalék-felosztást indítványozhatunk, — főleg pe­dig azért, mert az elért eredmény bizonyítékát képezi annak, hogy vállalatunk nemcsak tekinté­lyes üzletkörrel, hanem elég életrevalósággal is bir, hogy az alkalomadta viszonyokat saját elő­nyére teljesen kihasználja. Ugyanis az 1889. évi rósz aratásnak káros következményei a lefolyt év első időszakára is ne­hezedtek úgy, hogy julius hó végével 2344 frt 32 krnyi veszteség mutatkozott; az uj aratás beáll­tával azonban a lisztüzlet nagy lendületet nyervén, mi sem mulasztottuk el e kedvező conjuncturát kiaknázni és — habár ez idő alatt egy uj előme­legítő kazán beszerzési, valamint az egyik gőz­kazánnak alapos kijavítási és beépítési költségeit nem az értékcsökkenési tartalékalapból fedeztük amint jogunk lett volna, hanem folyó üzleti ki­adásként 1392 frt 27 krnyi összegben a kijavítási számla terhére könyv eltettük, — az augusztus-de­cemberi időszak az összes épületek, gépek és fel­szerelések elhasználási százalékainak levonása után mégis 22920 frt 33 krnyi nyereséget eredmé nyezett. Ha ezen nyereményösszeg magasságát a rö­vid öt havi időszak tekintetbevételével malmunk­nak aránylag csekély őrlőképességéhez viszonyít­ják, akkor bizonyára csatlakozni fognak fentebbi kijelentésünkhöz. Midőn még fölemlítjük, hogy az üzleti költ­ségek 1447 frt 35 krral kevesebbek voltak az előző évinél, van szerencsénk a lefolyt év üzleti forgal­mát a következőkben előterjeszteni. Az 1890-ik évet a magtárban levő 5519 mm. 68 kgr. búza és 447 mm. 16 kgr. rozskészlettel kezdtük meg. Csere és vámképen bejött a mag­tárban összegyűlt többlettel együtt 2258 mm. 16 kgr. búza és 350 mm. 57 kgr. rozs. Készpénzért 346612 frt 01 kr. értékben vásároltatott 44938 mm. 26 kgr. búza és 1247 mm. 64 kgr. rozs ; összes életbevételünk tehát 52716 mm. 10 kgr. búza és 2045 mm 37 kgr. rozs. Ebből őröltetett a műmalomban49400 mm. búza és 1000 mm. rozs. Továbbá eladatott 3 mm. 30 kgr. és búza 184 mm. 50 kgr. rozs. Maradt tehát 1890. december 31-én magtárunkban 3312 mm. 80 kgr. búza és 860 mm. 87 kgr. rozs és pedig a búzát 7 frt 35 krjával és a rozsot 5 frt 14 krjával számítva. Ezenkívül meg­vásárolt de le nem szállított búza 6762 mm., ösz- szesen tehát 10074 mm- 80 kgr. búza és 860 mm. 87 kgr. rozs, mely búzamennyiség átlagban 7 ft 49 krba kerül. A műmalomban a lefolyt év­ben általános gépjavítások és ünnepek miatt összesen 353/* napot szünetelvén, 50400 mm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom